Szeged, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)

1920-12-10 / 97. szám

Szeged, 1920 december 10 Konferansz Othelloról SZEGFŐ. december 9 1. A veleicei mór tragédiáját negyvenéves korában irta a nagy Lándzsatázó. Fönségesen ivelö homloka kopasz lett. vörhenyes szakállába 'ezüst szálakat csent már az Idő. Kék szeme — mély. mint a tenger és fénylő, mint az ég — a férfi bánatával és nyugalmával nézte már a világot, amelynek mását adta müveiben. Hamlet után és Lear előtt : irta Othellot, egy gyönge olasz no- j vei Iából, amely csupa csel, tőrvetés, nyakalás, verekedés, egy semmitmondó ponyva, de hiszen, Istenem, az Ur is semmiből teremtette a világot ! Othello, a velencei mór egy tévedésnek köszöni létezését, az avont költő nem nagyon tudott olaszul és Othello, ii Morot a régi krónikában szerecsennek olvasta. Igy lett fekete a zöldszemü szörnyeteg és igy mélyült el fajok harcává a nemek harcán felül a velencei condo'tiere és a szép uri kisasszony históriája. Tévedni emberi dolog, de ha igy Shakspere téved, akkor az isteni ! 2. Othellot a féltékenység tragédiájának keresztelték. A z'öldszemii szörny lenne itt a tragikus hős? Ó nem, barátaim, kritikusok! Othello alapjában véve nem is féltékeny, sőt ellenkezőleg! Othello csupa egyenesség, merő jóhiszeműség, hivő és bizó naiv becsület! Ez a jó ember minden embert jónak gondol. Wie der Schelm ist. . . Hiszen azért bizik olyan föltétlenül, olyan végzetesen, olyan ostobául Jagoban! Othello sohase volna féltékeny Jago nélkül. Különösen nem Desdemonára. Hiszen ez a/. előkelő, nemes, szelid, finom patriciuslíány éppen olyan jóhiszemű és naiv, mint maga Othello I Sltakspere ebben a tragédiában mást és többet mutat nekünk : a férfibecsület, az emberi derékség véezetességét a földön. Es minden jóság és tisztesség veszendő voltát e silány sártekén. Hogy is mondja csak a fájda'mas és gúnyos Heine? E földön mindennek, mi jó, gyász sorsa, hogy rossz véget érjen ! A tragédiák végén hiába robognak be győzelmes lobogókkal és diadalmas trombitákkal az Octavius Caesarok. Fortinbrasok, Henrikek és dogek és hiába szavalják. hogy az eszme él, szegény Brutus, Hamlet és Othello... ők már nem hallják és nem akarják. A többi néma csönd! Othello nopja miír leáldozott! 3. A velencei mór tragédiájának nem a féltékenység, hanem az örök emberi komiszság az igazi mozgatója. Jago, a dráma spiritus rectora, becsületes ábrázatú gazember. Zordon és törekvő katonának mutatkozik, nyers, szókimondó, vakmerő. A nagy (és kis) bitangok a tisztesség álarcában jelentkeznek. A nagy (és kis) kalandorok nagy erényCsőszök. Jago mindenkit megszól, mindenkiről tud valami rosszat, Jago a város pletykahordozója, a becsület lovagja, az erkölcsök őre. Nem buta ember, magához való esze van, nem ugy kell ót játszani a színésznek, mint intrikust, hiszen ő maga a becsületes embert játssza, azért tudja Othello lelkébe lopni a mérget. amely öl, amely megöli őt is, a méregkeverőt. Jago meghal, mint a patkány, a maga mérgétől, amelymegfertőzte a levegőt. Shakspore, aki az eréajrt és oünt éppen SZCOCD olyan terméknek látja és mutatja, mint amilyen — Taine szerint — a cukor és a vitriol — Jago számára is talál mentséget. Ez a becsületes képű vitéz Velence érdekében hősi halált halt volna, ha — idejében esik el. Mert vakmerő és kemény fickó, annyi szent! Desdemona a legszelídebb és legbájosabb shaksperei asszony. D« asszony ő is. Kedves cica, karmok nélkül, édes jószág, aki meghal szegényke. a gazdája kezétől. Pedig ugy szeretett volna még cukrot enni és dorombolni I JUHÁSZ GYULA. Fa- és szénuzsora Szegeden. Munkában a zugügynökök és lánckereskedők. — Lépjen közbe a rendőrség! lehet találni az elveszett fát, természetesen megfelelő áron. Azonkívül pedig — megint az ok, az átkozott szállítási nehézségek — a hosszú vasúti ut és a nyilt pályákon való veszteglés alatt összeázott, vizes állapotban. A közönség, fájó szívvel bár, de ha főzni akar, vagy nem akar megfagyni, kénytelen a fát: a vizeset, a drágát horribilis árakon megvenni. Hasonló üzelmek mennek végbe a szénnel is. A fa- é szénuzsorások elől a rendőrség oltalmazó segítségét szeretnénk igénybe venni. Tartsanak razziát a kávéházi faügynökök és lánckereskedők között. Ha netalán már fát nem is találnak, — bár még ma is lehet kapni — de mindenesetre elejét vehetik egy ujabb fauzsorának és árdrágitási manővernek, mert most jön csak igazában a tél! SZEGED, december i. (Saját tudósítónktól.) A közélelmezési hivatal előtt napnap után életveszélyt s tolongás folyik a fa-utalványért, csak az utalványért, ami pedig nem jelent többet, mint azt, hogyha majd lesz fa, az utalvány tulajdonosa hasonló tülekedés után kaphat fát. Mert hát a szállítási nehé/ségek miatt nincs a hatóságnak fája. A hatóságnak nincs, de van a zug-ügynököknek és lánckereskedőknek, akik élnek az alkalomunl és elképzelhetetlen uzsorát űznek a faval és a szénnel. Még a nyáron, amikor naponta jöttek Szegedre a fátszállitó vonatok, mindenki abban a boldog tudatban ringatta magát, hogy a télre lesz fa. És mi történt? A Szegedre beérkezett fát mintha a föld nyelte volna el: eltűnt. A fa érkezésével egyidejűleg munkába léptek a faügynökök" és „kereskedők". Utonutfélen megrendeléseket és előlegeket vettek KI a hiszékeny közönségtől. A közönségnek a fa volt a fontos, az ügynököknek az előleg. Mert mi történt ? A tél beálltával, mikor a közönség sürgetni kezdte » fa leszállítását, az ügynökök előállottak a hatóság ismert jelszavával: „A szállítási nehézségek miatt nem tud a fa beérkezni." A közönség örült, hogyha már a fát nem, a pénzét visszakapja. Arra nem gondolt senki sem, hogy a pénzét az ügynökök, addig mig náluk volt, más üzletekben kamatoztatták. Most ad kérdezhetné akárki, hogy mi lett a beérkezett fával ? A fa eredetileg tényleg az ügynököké volt, ők azonban csak nem vesződhetnek holmi mázsás-kilós üzletekkel: eladták a fát egy másik ügynöknek, aki tovább ad'a a gombaszámra nyílott ,fakereskedések"-nek. Itt aztán meg Cntrevue Lloyd George és Leygues között. BÉCS, dec. 9. (M. T. I.) A N. F. P. jelenti Bázelből: Igen valószínű, hogy Lloyd George és Leygues legkésőbb a karácsonyt megelőző héten találkozni fognak Nizzában, hogy ott a német jóvátételi kérdésekről és azokról a kérdésekről, amelyek Londonban sorra nem kerülhettek, tanácskozzanak. 2 részben. X 14 felvonásban. 1. RÍSZi A II. RÍSZt 1. RÍSZi T3 II. RÍSZt Décember 10,11,12, Péntek, Szombat és Vasárnap X\ z A December 17,18,19, Péntek, Szombat és Vasárnap Décember 10,11,12, Péntek, Szombat és Vasárnap December 17,18,19, Péntek, Szombat és Vasárnap a KorzóN nai! KORZO-MOZI TEiEFON: Igazgatóság 455. Pénzttr 11-85. Csütörtökön, december hí 9-én René mester szalonja. Amerikai szinmü a new-yorki felső tizezer életéből, 4 felvonásban. Főszerepben: NObLIC KIX1G. N/IX LINDER VIQjAftKI Maxi mint torreádor. ViQiáték 2 felvonásban. Előadások kezdete: hétköznap fél 5, negyed 7 és 8 órakor, vasárnap 3, fél 5, negyed 7 és 8 órakor. 13-33 a SZEGED telefonszáma SCHILLER J. aranyozd. Aruk. templom- és palotadíszletek és képkeret ipartelepe sso »«COCDt ISKOC.H-0. I«. Magyarország nem kérte még a népszövetségbe való felvételét. GENF, dec. 9. A magyar lapok bécsi forrás után állandóan azt híresztelik, hogy a népszövetség ülése és bizottságai Magyarország felvég telének kérdésével foglalkoznak. Ezi el szerben a tény az, hogy Magyarország még nem is kérte felvételét a népszövetségbe. A Magyar Távirati Iroda genfi tudósítója megállapította azt is, hogy eddig az ülésen és a bizottságok tárgyalásain Magyarország egyáltalán szóba sem Nem fizetik a vigalmi adót. SZEGED, december 9 (Sajót tudósítónktól ) A vámfelügyelőségtől a legutóbbi időben igen sok panasz érkezett a város tanácsához, melyek szerint a vigalmi adó rendszerének végrehajtása ellen igen sok ellenállást tapasztalnak. Leggyakoribb az az eset, mikor házivacsorákat rendeznek többnyire igen sok résztvevővel, de csak azért, hogy utána táncolhassanak. Ilyenkor azután gyakran különböző költségek cimén dijakat is szednek össze vigalmi adó nélkül. Legutóbb a tüzértisztikar rendezte Barbaraestélyét s midőn a vámfelügyelőség megbízottja vigalmi adót akart inkasszálni, azzal utasították el, hogy rendezőségük előzőleg eljárt már a főkapitányi hivatalban, ahol azt a kijelentést tették, hogy nem kell fizetniük vigalmi adót. E szerint itt a rendőrség hibás intézkedéséről van csak szó, mert a tüzérek rendezősége bizonyára kézséggel fog eleget tenni egy hivatalos indokolt felszólításnak. Ennél sokkal súlyosabb eset a SzAK egy, a Martonosi-féle vendéglőben történt murija, ahol eleinte csak vacsoráztak, később persze táncoltak s midőn az éber vigalmiadó biztos kötelességét akarta teljesíteni, egy, a SzAK társaságában lévő városi tisztviselő, utasításával a vigalmi adó szedését egyszerűen megtiltotta. Az illető ellen a fegyelmi eljárást a város megindította. Miután az utóbbi időben több hasonló eset fordult elő, a város tanácsa azokban — többnyire fegyelmi uton — és teljes szigorral fog eljárni. Ugyancsak ez alkalomból felkérik a szegedi államrendőrséget arra, hogy alaposabban tanulmányozzák át a vonatkozó rendeleteket, hogy hasonló esetek többé ne fordulhassanak elő. BérauíócSi Telefon 808 és 765. Szeged sz. kir. város közélelmezési hivatala. 4127—920. k. é. szám. Hirdetmény az adótengeri beszolgáltatásáról. A magyar királyi közélelmezési miniszter urnák f. évi 80,000. szám alatt kelt rendelete értelmében minden termelő (tulajdonos, bérlő, a részes művelést vállaló stb.) tartozik tengeri termésének egy részét a közfogyasztás céljaira 1920. év december hó 31-ig beszolgáltatni. ' A hivatkozott rendelet értelmében a 600 négyszögterületen aluli termelők a beszolgáltatás kötelezettsége alól mentesek, ezenfelül azonban 10 magyar holdankint egy q-a, ezenfelül pedig magyar holdankint 3 q-a egészséges, száraz csöves tengerit tartozik beszolgáltatni. Felhívom Szeged szab. kir. város területén lévő összes termelőket, hogy addig is, mig az egyénenkénti kirovás megtörténik, az 1920. évben tengerivel bevetve volt területük után a Tent megállapított arányban járó tengerit a szegedi Backmatomba haladéktalanul szállítsák be. A város belterületétől tivolabblakó termelők külön értesítést ktpnak arról, hogy az adótengerit mikor és mely vasútállomásra tartoznak beszállítani. Aki ezen rendelkezések ellen vét, amenynyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárás és 20p0 koronáig terjedhet) pénzbírsággal büntethető. Szeged, 1920 december hé 7-én. &r. femtgii SzüvMzter». Ic, 309 polgármester