Szeged, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)

1920-12-05 / 94. szám

SZEOED Szeged, 1920 december 10. M A RGÓ. Schopenhauer mondotta, hogy a sírjában is megfordul, ha Schoppen­hauernek írják a nevét. Szegény nagy frankfurti bölcs, bizony eleget forgolódhatik, hiszen minden írás­tudatlan megkettőzi nevében azt a fatális betűt és hiába az írástudat­lanok nagyon nagy számmal van­nak a tollforgatók között is. Most Beethovenre jár rá a rud, Szegeden napok óta. sót hetek óta olvassuk plakátokon, műsorokon, újságokban a nevét — rendszeresen hibásan. Ludwig van Beethovennek hívják a modern muzsika legnagyobb költő­jét, géniuszát, titánját, kérem szépen és nem Beethowennek, ahogy a muzsikusok is írják Szegeden. Leg­alább ók vigyázhatnának a nagy világzseni nevének helyesírására. Hogy ez nem fontos? Égy Beet­hoven kerül minden fontos és a neve pedig, amely fogalom és szent­ség, mégis csak megérdemli, hogy el ne ferdítsék azok, akik a müveit különben egészen helyesen inter­pretálják. • A fényűző kávéházak pincéreinek ugyancsak meg kell dolgozniuk mostanában azért a borravalóért, amit nem igen kapnak. Miután a jelizés és vacsorázás (egy pohár Ivé) fényűzés lett néhány nap óta, ha az ember nem lebajban költi el ezt a szerény eledelét, a főuraknak minden egyes fekete és fehér után bárcát kell kiállítaniuk, a fekete és fehér nemű (vagy menü) pontos megjelölésével, a fényűzési adó gon­dot megállapításával. Tegnap dél­után a szieszta idejében ott látlak az egyik lukszuskávéház főurát, amint mélyen elmerülve munkájába, irt, irt és irt, szorgalmasan és láza­san. Egy törzs, amint elhaladt mel­lette, némi iróniával jegyezte meg: Most csinálja az Írásbelidolgozatát. " ! * Hirek jöttek a megszállott terü­letről, hogy Nagyszentmiklóson, az Aranka patak medrében megtalálták Attila király koporsóját. Azt a hires hármas koporsót, amelybe a nagy hunn urat örök nyugovóra tették vitézei és amelyet ugy elrejtettek, hogy senki se tudta, holvan ? A rab­szolgákat állítólag lenyilaztak, akik az arany-, ezüst-, érckoporsót elte­mették. Más hirek is jöttek, amelyek szerint mégsem találták meg az ide­fen hóditól Attila nunn király hires koporsóját. Egy bizonyos: ennek a hatalmas és dicsőséges turáni nagy­úrnak emléke még mindig kísért bocskoros rabszolganépek és sza­badságvágyó nemzetek lelke mélyén. Kardja, amelyet a hadak istenétől kapott a hunn legenda szerint, Da­mokies kardjaként lebeg a rossz lelkiismeretű hódítók és elnyomók felett. Ez a kard azé lesz, aki győzni tud vele. Azóta lehet, hogy 'tóttá változott, a kuttura fegyveréré ELMARADTAK A BIZOTTSÁGI OLÉSEK. Pénteken délután kellett volna a külügyi bizottságnak ülé­sezni, melyen Csáky külügyminisz­ter ismertette volna a bizottság tagjaival a külpolitikai helyzetet. Az ülés a kormányválság miatt elma­radt. Ugyancsak üléseznie kellelt volna a munkásüpyi bizottságnak is, melyen Benárd Ágoston miniszter terjesztette volna elő a munkásbiz­tositás leformjárói szóló javaslatat. A javaslat sorsa a kormány lemon­dása következtében kérdésessé vált. Milyen lesz a módosított ipartörvény? Megjelent a törvényjavaslat előadói tervezete­tekintetében a kereskedelemügyi mi­niszter könnyítéseket állapithat meg a hadirokkantak, hadifoglyok és hadiözvegyek javára. Bizonyos köny­nyitések történhetnek a munkaidő tekintetében olyan iparágakban is, melyeket tulnyomólag nők űznek. Ez is méltányos és érthető felfogás. A katonaságnál töltött idő. ha az illető a szakmájában dolgozott, a segédi gyakorlat-időbe beleszámit, ami kü­lönösen most szükséges rendelkezés. Engedélyhez kötött ipart 29-et so­rol fel a tervezet Ezeket kiskorúak nem űzhetik. (Korcsmáros, ószeres, szállító, temetkezési vállalkozó stb.) Nem kaphat engedélyt az sem, aki az állam ellen elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll. A 42. §. kimondja, hogy ujabb ipari reál jogok nem engedélyezhetők. A kereskedői szakmára szóló ipar­igazolvány alapján a kereskedő üz­letkörébe tartozó megrendeléseket átvehet, javítást, alakítást vállalhat, de a munká', csak jogosult iparos végezheti. — Bizonyos, hogy ezt a rendelkezést még tisztázni kell. A kéményseprést zárt munkakerü­letekhez köti az uj törvény s a meg­üresedett kerület csak nyilvános pá­lyázat utján tölthető be. Előnyben részesül a kéményseprő — fia. Bizonyára a legkeményebb kriti­kát kell majd kiállania a tanoncvi­szonyról és iskolákról szóló fejezet­nek. Sajnos, a múlttal szemben itt baladást alig látunk, pedig éppen ezen a téren vártunk — az iparos­ság nívójának emelése érdekében — merészebb rendelkezéseket. A 70. §. kimondja, hogy az elemi iskola lá­togatására kötelezett gyermekek az 1884. évi XVII. törvénycikkbe ikta­tott ipartörvény hatálya alá eső üze­mekben és vállalatokban, ideértve azok irodáit is, sem tanulói, sem egyéb minőségben foglalkoztatni nm szabad. Csakhamar azonban olyan rendelkezésre is találunk, amely kivételesen elengedi mig a négy elemi osztályt is, persze: mél­tányos esetekben. Ez egyáltalán nem megnyugtató s mi szivesebben lát­nók, ha a tervezet, mint minimumot a hat elemi osztályt követelné meg. Erre ta'in már érett az ország s ha nem, éretté kell tenni, éppen az ipar érdekében. A minisztert fölhatalmazza a tör­vénytervezet, hogy a gyermekek és fiatalkorúak helyes pályaválasztásá­nak megkönnyítése étdekében tanács­adó-szervet létesítsen, amely tanonc­szerződés megkötése előtt a tanács­adó-szerv véleményének kikérését kötelezően előírhassa. A tervezet ké­szítői e rendelkezéssel kétségtelenül akartak valamit, ami még nincs s amire szükség van, de a hivatalos tanácsadó-szervvel ezt bajosan fog­ják elérni. A pályaválasztás nehéz­ségeit leküzdeni, illetőleg a pályát tévesztettek számát apasztani a he­lyes alapokra fektetett iskola köte­lessége. De ennek aztán igazán modern, az életre nevelő iskolának kell len­nie. aminőből már éppen elég van — a külföldön. SZEGED, decetrber (Sajut tudó*tónktól I Az ipartörvény módosításának szüksége egyáltalán nem u] keletű s hogy az utóbbi hónapokban az ed­diginél is többet beszéltek arról, az jogosan keltette azt a hitet, hogy a revízió tényleg be is következik. A kormányon ez nem múlik, mert mint az előttünk fekvő negyvenhat oldalas tervezet igazolja, a kérdés­sel a közelmúltban igen komolyan foglalkoztak a kereskedelemügyi mi­nisztérium megfelelő szervei. Más kérdés, hogy az eddig végzett mun­kát olyannak sikerül-e felismernünk, amely hivatva van az ipartörvényt ugy megváltóztatni, hogy abban minden érdekelt kellő védelmet ta­láljon, az ország ipara pedig azon, mint biztos, modern bázison épül­jön fel s tartson lépést a külföld iparával. Sajnos, a tervezet mindezekre nem nyu)t még teljes garanciát s akarva­akaratlan azzal kell vigasztalódnunk, hogy ez a kérdés egyáltalán nem elintézett még s hogy a tervezetnek éppen az a célja, hogy hozzászó­lásra, munkára sarkalja azokat, akik eddig unos-untalan hangoztatták az ipartörvény revíziójának szükségét, de egyetlen kézzelfogható cseleke­dettel ezt a kérdést nem vitték előbbre. Általánosságban jellemezve, meg kell állapitanunk, hagy a terjedel­mes előadói tervezet kissé száraz, lendület nélkül való munka. Az ösz­szeállitók figyelme sok mindenre ki­terjed, de az ember ugy érzi, hogy nem volt közöttük valaki, aki na­gyobb szemmel nézte volna ezt a kérdést. Szatócs-munka ez. ami bi­zonyos f*>kig kívánatos, de éppen a mai helyzetűnk, az ország össze­zsugorodása kivánja meg. hogy a magyar ipar szabadabban kezelhető, hogy ugy mondjuk: megértőbb, ke­vésbé tegnapi törvények hatása alatt foglalja el azt a pozíciót, amely a mai környezetűnkben megilleti. Maga az előadói tervezet három részre oszlik. Az első az iparűzés­ről szól általában, a második a tan­viszonyt és tanonciskolákat ismer­teti, mig a harmadik rész büntető rendelkezéseket tartalmaz. Az iparűzés általtoos feltételei kö­zött olvassuk, hogy kűlfaidiek az iparűzés gyakorlása tekintetében a magyar honosokkal egyforma elbá­násban részesülnek. Eddig rendben van, azonban a mondat igy folyta­tódik : „ha igazolják, hogy saját ál­lamuk a magyar honpolgárokkal ha­sonló eljárást követ". Ez már ke­vésbé látszik rendben lévőnek, mert hiszea kétségtelenül megnehezíti a sokszor fejlettebb izlésü külföldi ipa­ros letelepedését, ami pedig a mi hegemóniánk szempontjából ugyan­csak kívánatos. A képesítéshez kötött iparok száma a tervezet szerint 61, mig iparenge­dély alapján 10 ipar űzhető. Sokatmondó és bizonyára még sok gondot okozó pontja a terve­zetnek a 17. §., amely kimondja, hogy „valamely képesítéshez kötött iparnak gyárszerü üzéséhez képesí­tés kimutatása nem szükséges". Ért­jük, a cipőgyárostól tényleg bajos volna megkövetelni, hogy maga is cipész legyen, de viszont nem egy uj szempont kívánná meg. hogy e pont határozottságát sok mindennel enyhítsék, ami természetesen nem történik meg. Helyes rendelkezés, hogy a szak­képzettség megszerzése és igazolása Minden vasár- TflBflDflI A napestenagy I UmDULR a Tarontal-kavéhazban föJ^fZ*. Hasznos háztartási cikkek és értékes tárgyak kerülnek kisorsolásra. Minden este elsőren­dű cigányzene hangversenyez. Hideg ételek. Bableves kelbáaesal 6 ker. To ootál-ebéd . . 12 ker. A nagyérdemű közönség pártfogását kéri PSCCOÍ JÍHOS A francia kamara elfogadta a trianoni azerz6déat. PÁRIS, nov. 4. (M. T. I. Havas). A kamarai bizottság egyhangúlag hozzájárult a trianoni szerződés­hez. Angol-ir fegyverszünet BÉCS, dec. 4. Londonból jelentik: A dublini városi tanács felhívást fog intézni az ir néphez, amelyben egy hó­napig tartó fegyverszünetet hirdet, amely alatt szünetelni kell minden angolellenes támadásnak Egyúttal valamennyi ir párt képviselőit érte­kezletre hívják össze, hogy az Angliá­val kötendő végleges béke alapjait lefektessék. Wrangel seregének Szerbia nem ad menedéket BÉCS, nov. 4. Wrangel tábornok tudvalévően tízezer katonájának fe­dezéket kért Szerbiában. A szerb kormány most Wrangel ezirányu kérését, amelyet az antanthatalmak közvetítésével juttatott el Belgrádba, elutasította. ^^HCIMALLGATA^ nak félhivatalosan jelentik, hogy gróf Teleki Pál miniszterelnök ma délben kihallgatáson jelenik meg a kormányzónál és javas'atot tesz a kibontakozás ügyében meghallga­tandó politikusokat illetőleg. E ki­hallgatások után történik csak dön­tés arra nézve, vájjon további meg­hívások szükségesek lesznek-e vagy sem. KORZÓ-MOZI TWJTOH: LI 455. December h<* 4. és 5-én, szombaton és vasárnap A magyar Corvin-filmgyAr tel vétek : JÓKAI MÖt vlláfhlrl refésfe matat A Élteim tár II. része. Előadások kezdete: hétköznap fél 5, negyed 7 éa 8 Arakor, vasárnap 3, fél 5, negyed 7 és S órakor. Aranyat, Briliáns ékszereket, arany karcsatt órákat és ezüstöt a legmaga­sabb árakon vásárotok. Ékizmkben nagq riktirt Jfagi^JavItójnühe^ FISCHER ékszerész Kárász-utca H, _ Korzó-kávé­zr ház mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents