Szeged, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)

1920-12-04 / 93. szám

K.gged. 1*20 december 4. Ara I korona. Szombat, I. évf., 93. szám. ELÓfIZÍTÉSI ARAK: e^ évre 28® kor | N«f y tdévrs 70 kor. évre 140 tfv Hóra 25 Magyar öncélúság. SZEGED, december 3. Több százados nemzeti küzdelmek visszhangja csendül ki győzedelmeskedő erővel a kormányzópárt egysége* határozatából, amely kimondja, hogy csak olyan kormányt támogat, amely a pragmatica sanctiot megszűntnek jelenti ki és' a szabad királyválasztást, a nemzet ősi önrendelkező jogát tiszteletben tartja. Kuruc tárogatók hangja, Rákócaiindu ónk ütemei, a Klapka-induló akkordjai, a Kossuth-nóta zenéje harsognak ki ebből a határozatból, Boc&kay, Bethlen, a Zrínyiek és Rákóczidk, a magyar szabadságharcok hőseinek és vértanúinak szelleme diadalmaskodik hosszú századok reménytelennek és meddőnek látszó küzdelmei után benne. Magyarország története négyszáz esztendő óla: harc a függetlenségért volt. Harc életre-halálra, harc a jövendőért, a jelen örömeinek feláldozásával, harc, amelyben legjobbjaink estek el, vagy estek kétségbe nemzetük gyászsorsa miatt. Ez a harc pusztította el Zrinyit, a költőt, aki elvérzeti a lojalitás és hazája iránt való kötelességei tragikus összetűzésében, ani a nemzeti királyság és vele a nemzeti hadsereg tündöklő délibábját irta a magyar égre. 6 rajzolta meg először csüggedő és szenvedő, rab nemzetének Hollós Mátyás valódi alakját, a független és öncélú nemzeti királyság e szimbolikus nagy tétfiát, ö hirdette a Ne bántsd a magyart jelszavával ékesített magyar evangéliumában, hogy a magyart csak önmaga mentheti és válthatja meg, nem a Habsburg idegenség fojtogató palástja és a bérelt zsoldosainak kelletlen és lélektelen huzavonája. A nemzeti öncélúság csillaga tündökölt vezérlő fejedelmünk, Rákóczi és apánk, Kossuth Lajos előtt, akik inkább ették a száműzetés keserű kenyerét, mint az idegen uralom udvaroncainak izes falatját. A kormányzópárt egyöntetű határozatát örömmel és elégtétellel kell fogadnia mindéi magyarnak, akinek szent a független, a szabad és öncélú Magyarország érdeke, amely számunkra a legfőbb hazafias érdek. És remélnünk kell, hogy « határozat alapján áüva és szilárdan kitartva, a mai válság múló fellegei közül egy tiszlultabb kor szabadabb és derűsebb világának napja ragyog ki a véi ködös és bánatharmatos magyar mezökre. És akkor tovább lehet folytaim, egyre lendületesebb ütemekben, egyre biztatóbb kilátásokkal és egyre több eredménnyel a konszolidáció sok akadállyal küzdő munkáját, amelynek megindítása és első sikerei a csöndes, komoly, tudós Teleki Pál nevéhez fűződnek, aki nem a hatalomért ült a bársonyszékbe, amelyet bármikor örömmel felcserél a tudomány munkásának laboratóriumával, de, ha a haza sorsa ugy kívánja, dolgozik továbbra is e megpróbáltatott haza sorsának joObraforditásán. Megjelenik naponkint délután. SZ.RKESZÍÓSüG ÉS KIADÓHIVATAL: KBIcsey-nlca 6. • Telefon 13-33. A kormányzópárt tüntetése a nemzeti független királyság mellett Csak olyan miniszterelnököt támogatnak, aki a párt elvi álláspontján áll. - Andrássy a helyzetről ellen, hogy őt ugy állítsák be, mint aki a szabad királyválasztás jogát tagadja. Ellenkezőleg: a leghatározottabban kijelenti, hogy ö is*független nemzeti királyságot kivánja. Rassay Károly kéri, fogadják el azt a deklarációt, mely a kinevezendő kormánytól a szabad királyválasztási jog teljes elismerését követeli. Hentz Károly javasolja, hogy az uj kormányt szólítsa fel a párt, bogy a nemzetgyűlésen való bemutatkozásakor tegyen határozott deklarációt a királykérdésben s nyomban üljenek össze a bizottságok és ennek szellemében kodifikáljanak egy törvényjavaslatot. BUDAPEST, december 3. (Saját tudósítónktól) Budapestről jelentik: A válság megoldása tekintetében tegnap még nem történt érdemleges lépés, mert attól lehetett tartani, hogy nem csupán kormány-, hanem pártválságról ts szó van. A nehézséget az alkotmányrevizió problémái okozták, amelyek tekintetében a többség eddig két részre oszlott. A többségi pártnak nagyatádi Szabó és Rubinek miniszterek körül csoportosuló része azt kívánta, hogy az uj kormány kinevezése után a szabad királyválasztás elve egy törvényhozási nyilatkozatban kifejezést nyerjen. A párt vezetői a nemzetgyűlésen délelőtt folytatott tanácskozás során megállapodtak, hogy ilyértelmü nyilatkozatot terjesztenek az esti értekezlet elé. A kormányzópárt ülése. Ily előzmények után ült össze este 6 órakor a kormányzópárt. A pártértekezlet előtt az intéző-bizottság tartolt ülést, amelyen javaslatot fogadtak el s ez kimondja, hogy a kormányzópárt csak olyan kormányt támogat, mely kijelenti, hogy a pragmatica santtio megszűnt s hogy az országra viszszasiállt az önrendelkezés és szabad királyválasztás joga. Az értekezletet Prohászka Ottokár elnök nyitotta meg, aki rámutatott a kormányválság okaira. Kifejtette, hogy a válság főoka a királykérdés. Az ország érdeke azt kívánja, hogy ebben a kérdésben olyan álláspont alakuljon ki, amely egységes felfogáson épül fel. Gróf Teleki Pá) szükségesnek tartja kijelenteni, hogy az a hir, mintha a kormány bizonyos minisztériumok megszüntetését, illetőleg miniszteri aeemélyi változásokat helyezett volna kilátásba a kabinet rekonstrukciója érdekében, nem felel meg a valóságnak Meskó Zoltán határozati javaslatot terjeszt elő az intéző-bizottság megbízásából. javasolja: mondja ki a párt, hogy csak olyan kormányt támogat, mely a szabad királyválasztás és független nemzeti királyság álláspontján áll. Halleí István elvbarátai nevében is arra kéri a pártot, hogy ne foglaljon állást ilyen mereven a királykérdésben, mert az nem is volna loyalis egyrészt a kormányzóval szemben, másrészt mert a legilletékesebb tényező is tudja, hogy csak olyan miniszterelnök vállalkozhatik kormányalakításra, aki exen az elvi állásponton áll. Kéri, hogy csak annyit mondjanak ki, hogy a párt elvben a független nemzeti királyság álláspontjára helyezkedik. Rubinek Gyula felszólalása utáa Szmrecsányi György tiltakozott az Nagyatádi Szabó javaslata. Többek hozzászólása után nagyatádi Szabó István állott föl. Kijelenti, hogy ö is csak azt tndja ajánlani a pártnak, a helyzet teljes tisztázása érdekében, hogy foglaljon végre állást olyan értelemben, mint azt a párt többsége kivánja. ' Nagyatádi Szabó szavai rendkívül nagy hatást gyakoroltak. Ezután a szónok a következő határozati javaslatot terjesztette elő: Az egyesült keresztény-, nemzeti, kisgazda- és földmivespárt az alakulandó uj kormánnyal szemben azt a felfogást juttatja kifejezésre, hogy a nemzet jól felfogott érdekei szempontjából más kormányt nincs módjában támogatni, csak azt, mely a magyar nemzeti független királyság álláspontján áll, oly értelemben, hogy a nemzetet a pragmatica sanctio megszűnése után a szabad királyválaszlási jog illeti meg. Teleki a puccskísérletről. Ezután gróf Teleki Pál miniszterelnök szólalt fel. — Teljességgel osztozom nagyatádi Szabó István álláspontjával, mondotta Teleki. A békeszerződés világosan beszél. Puccskísérletektől senkinek sem kelt félni. Svájc csak abban az esetben engedné ki Károly királyt, ha az ántánt erre beleegyezését adná. A békeszerződésben utalás történt arra, hogy Magyarország független állam és a királykérdést is mint független államnak kell megoldania. Ernszt Sándor csupán annyit mondott, hogy nem osztozik nagyatádi Szabó István álláspontjával és ezzel el is távozott a pártkörből. A kormányzópárt végül elhatározta, hogy alkotmányrendelettel kapcsolatos elvi kérdések megszövegezése végett a párt megbízza az intéző-bizottságot, annak a megállapításával, hogy a párt az önálló nemzeti független királyságnak és a trónöröklés szabályszerű megszüntetésének elvi álláspontján áll. Az értekezlet 8 órakor ért véget. Gróf Andrássy a válságról. Gráf Andrássy Gyula igy nyilatkozott a válságról: — Ami történt, a kormány leszavazása, tulaidonképen nem okozta, csupán siettette a kabinet lemondását. Egészen nyilvánvaló, hogy a kormánypárt mai összetételében nem maradhatott fenn. Különböző felfogású és ellentéter nézetű politikusok szövetsége volt az a párt, melynek egészségtelen volta már régen jelentkezett. Két aktuális nagy kérdés: a királykérdés és a zsidókérdés csak még komplikálttá teszi a helyzetet. A királykérdést illetőleg: ez az Agy még sok viszálykodásra ad alkalmat és jó idő telik el, mig a kérdést higgadtan, az ország érdekében meg lehet oldani. — Én azt hiszem, hogy a kormányzópárt Ugye csak akkor fog tisztázódni, csak akkor láthatjuk: hogyan jegecesedik ki az uj alakulás, ha a következő kabinetet illetőleg megnyilvánul a kormányzó akarata. Teleki a királykérdésről. Gróf Teleki Pál a kormányzópárt gyűlése után igy nyilatkozott a királykérdésről: — Az az impresszióm, hogy az ellentétek nem oly nagyok, mint azok az általános izgatottság következtében látszanak. Ami előttem mindig nyilvánvaló volt, a tegnapi pártértekezlet is megmutatta, hogy egyetlen magyar ember sem vallhat mást, mint teljesen független, önálló Magyarországot és egy olyan — természetesen nemzeti — királyságot, amely szintén ezt az önálló és független Magyarországot jelenti. Ezt az ebet vallja az egész nemzet. — A nemzetgyűlés — folytatta gróf Teleki — nem forradalmi alkotás, hanem a régi magyar alkotmány helyreállítására hivatott törvényes szerv, amely pillanatnyi izgalmak, dacára meggyőződésem, szerint komoly megfontolással fogja revízió alá venni mindazt, amit visszanyert teljes függetlenségünk érdekében revízió alá kell venni. — A nemzetgyűlés nem fogja magát semmiféle irány által befolyáso tatni és senkinek az érdekét nem szolgálja, csak a nemzetét. Kihallgatások a kormányzónyzónál. Budapestrőt jelentik: Horthy Miklós kormányzó ma délelőtt kihallgatáson fogadta gróf Telnki Pál minisztereliiüköt. Lehetséges, hogy a kihallgatás után már mint dezignált miniszterelnök hagyja el a kormányzó fogadótermét. A Politikai Tudósító jelenti, hogy a kormányzó ma délelőtt Rakovszky Istvánt, a nemzetgyűlés elnökét, Bottlik Józsefet, a nemzetgyűlés alelnökét fogadja kihallgatáson a kormányválság ügyében.