Szeged, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)

1920-12-29 / 112. szám

S ZEQ eo A gyufagyár munkástelepe. SZEOED, december 28 (Sajót tudósítónktól) Hírt adtunk már a szegedi gyufa­gyár azon akciójáról, mely a Kál­vária-uton lévő Glöckner-itíe tele­pen negyven munkáslakás építését eélozza. A gyufagyár nagyobb tőke­befektetéssel egy vasbetonból álló gyárrészt építtet, ahol 300 munkást fognak kenyérhez juttatni. A negy­ven munkáslakás építését is főként ezzel hozzák kapcsolatba és a gyár­ipari bizottság, mely ez üggyel be­hatóan foglalkozott, 50 százalékos kedvezmény megadását javasolta a tanácsnak, a kikötés pedig az volna, hogy a gyár a teiket kőteies az ere­deti célra felhasználni. A telket ere­detileg 240 K-ra besülték négyszög­ölenként, a tanács azonban azt mondván, hogy itt különböző más érdekeltségeket is figyelembe kell venni, a gyufagyártól 120 K-t kér csak a telekért. A tanács eme szo­katlanul nobilis gesztusával szem­ben a gyufagyárék csak 100 koro­nát Ígérnek. Noha itt 4100 négy­szögölnyi városi föld sorsáról van szó, az eseményeknek nem akarunk kommentárral elébe vágni, annál is inkább, mert remélhető, hogy a holnaputáni közgyűlésen valahogy tiégis csak ki fog sülni az igazság. Belvárosi Mozi Telefon: jjggf* g8. Dráma 5 felvonásban. A főszerepben: Reinhold Schfinzel és Hedda Wernon. Ezenkívül Szép és molett. Vipiiték 1 felvonásban Előadások kezdete: köznapokon fél 5, fél 7 és 8 órakor, vasárnap fél 3. fél 5, fél 7 és 8 órakor. Szeged, 1920 december 29. Baranya kiürítése egyelőre nem aktuális. BÉCS, dec. 28. Bécsi jugoszláv forrásból a magyar lapokban Baranya közeli kiürítéséről megjelent hírekre a következőket közlik: Az illetékes jugos'láv-körök semmit nem tudnak arról, hogy Baranyát záros határidőn belül ki kell üriteniök. Erről egyelőre komolyan szó sem lehet. Míg Magyarország a békeszerződésben foglaltakat végre nem hajtja és a vég­leges határok nincsenek megállapítva, addig a szerbek nem ürítik ki Baranyát. Nyilván ezzel a közléssel áll összeköttetésbe az a híradás, hogy január folyamán tárgyalisok fognak megindulni egy Baranyának adandó autonómiáról. Az iparosság nem kap nyersanyagot — „Éhhaiálra vagy kivándorlásra van kárhoztatva az iparosság4'. — A pápa karácsonyi üdvözlése. A világot erkölcsi ttsszaomlás pusztítja. RÓMA, dec. 28. (M. T. I.) A pápa a konzisztorium termében fogadta a bibornokokat, akik ót a karácsonyi ünnepek alkalmából üdvözölték. A pápa kijelentette, hogy a maga ré­széről is megerősítheti mindazt, amit Vanutelli bibornok a helyzet komolyságáról, a mindenütt előfor­duló zavargásokról és a háború okozta súlyos viszonyokról mondott. — Reánk — úgymond a szentatya — a népek kiengesztelésének és a lelkek megnyugtatásának nehéz fel­adata hárul. Ez a feladat nemcsak ott vár reánk, ahol még dul a népek háborúja, hanem ot: is, ahol a mé­szárlás már megszűnt, de az orszá­gok belső békéje még mindig meg van zavarva. A háború szerencsére már véget ért, de még mindig nem állíthatjuk, hogy a küzdelem telje­sen megszűnt volna. A világot er­kölcsi összeomlás pusztítja, mely tokkal veszedelmesebb az összes anyagi veszteségeknél. SZEGED, december 28. (Saját tudósítónktól.) A szegedi iparosság körében az utóbbi időben mozgalom támadt, amely látszólag az Iparosok Orszá­gos Központi Szövetkezete ellen irá­nyul. A mozgalomba belekapcsoló­dott az Ipartestület is és rövidesen foglalkozik azzal a Szegedi Kereske­delmi és Iparkamara. A már ma­gasra csapó hullámokat a szegedi Ipartestület fém- és ércipari szakosz­tálya indította meg s igy annak el­nökéhez, Recskemeti Antal mülaka­toshoz fordultunk fölvilágositásért. Kérdéseinkre az elnök a következő figyelemreméltó dolgokat mondotta el: — A fém- és érciparosok szak­csoportjának beszerzési csoportja, amely ez év februárjában kezdte meg működését s tudvalevőleg az első félévi eredményből százezer koronás alapítványt tett egy létesí­tendő iparos-nyugdijalapra, ezt a szép eredményt csak ugy érhette el, hogy a nyersanyagot a termelőtől, elsőkézből szerezte be. Ezért fordul­tunk anyagért a Rimamurányi Rész­vénytársasághoz, ahonnan személyes érintkezéskor biztatást kaptunk, de annak dacára hónapok multán azt az értesítést kaptuk, hogy „felső helyről nyert értesülés szerint az összes ilyen kérések az lOKSz kom­petenciájába tartoznak." Néhány nap múlva aztán az lOKSz-tői jött értesí­tés. hogy a szén- és kokszhiány miatt a Rimamurányinak nincs mód­jában bármi néven nevezendő nyers­anyagot az iparosságnak rendelke­zésre bocsájtani." Ez tehát azt jelenti, hogy a ma­gyar iparosság éhhalálra vagy ki­vándorlásra van kárhoztatva s ezért kellett a kamarától és az ipartestü­lettől kérnünk, hogy minden gyám­kodás alól mentse föl azokat, akik a szükséges nyersanyagot közvetle­nül is be tudják szerezni. A mi mozgalmunk tehát nem az Országos Központi Hitelszövetkezet, illetve an­nak szerve, az lOKSz ellen, hanem minden közbevetett szerv ellen irá­nyul, mert ezek létesítése c«ak az anyagot drágítja meg, sőt a beszer­zést — mint szomorúan meggyő­ződtünk — lehetetlenné is teszi. Kecskeméti Antal még megje­gyezte, hogy az lOKSz most anyag­raktárt létesített s ajánlja az áruit. Konstatálta az árjegyzékből, hogy drágábban ád mindent, mint a sze­gedi beszerzési csoport. A megindított mozgalomnak hul­lámai talán feljutnak a kormányig, amelynek e kérdéssel, az iparosság megnyugtatása érdekében, a legna­gyobb alapossággal kell foglalkoznia, hogy a bajt orvosolhassa. Ahol a zsir kilója 44 korona. Mennyibe kerül az élet Jugoszláviában? SZEGED, december 28. (Saját tudósítónktól.) Csak néhány hétlel ezelőtt került Szegedről a szomszédos Szabadkára az a fiatal postatiszt, aki most ter­jedelmes levélben ismerteti a sza­badkai gazdasági állapotokat. Az illetőt segédtiszti minőségben alkal­mazták s fizetése igy is 2200 jugo­szláv korona. Hogy ebből az összeg­ből minden nagyobb nehézségek nélkül meg tud élni, azt biztosítják az alábbi, a szegediektől feltűnően eltérő árak. A bevásárlás Szabadkán a következő árakon történik: Nullásliszt 13—15 korona, kris­tálycukor 72, kockacukor 76 korona, a zsir kilogramja 44—45 korona, tej 5 korona. A tojás darabja 4 ko­rona. Tömött liba kilogramonként 24 korona, sovány liba párja 200—220 korona, mig a csirke párja 50—70 korona. A fa ott is métermázsánként szerezhető csak be, még pedig 74, fölvágva 82 koroná­ért Marhahús 20 korona, sertés 28—30 korona. Füstölt szalonna 48 korona, mig a zsírnak való kilo­gramja 36—40 korona. Aranyat, Briliáns ékszereket, arany karcsatt órákat és ezüstöt a legmaga­sabb árakon vásárolok. ékszerekben nagif raktári BB* Hagu javító mühelq! FISCHER ékszerész Kárász-utca 14, KorzO-kávé­ZT ház mellett. Báró vagy szélhámos? — Egy állítólagos német tiszt szegedi kalandja. — SZEGED, december 28. (Sajót tudósítónktól) A rendőrségen napok óta fára* doznak egy igen bonyolult ügy ki­bogozásán. Egy állítólagos báró és német tiszi áll a nyomozás közép­pontjában, meg kell állapítani múlt­ját és jelenjét. A nem mindennapos eset részletei a következők: E hó 14-én beállított a Kass­szállóba egy jól öltözött, németül beszélő ur, aki a portás elölt Báron C. von der Wegenelt német had­seregbeli főhadnagynak nevezte meg magát és szobát Kért. A portásnak — ugylátszik — megtetszett az ide­gen ur bizalmat keltő és tiszteletet parancsoló alakja, mert minden elő­zetes borravaló ígérgetés nélkül is kiadta az akkor éppen üresen lévő 34-es számú szobát. Az előkelő ide­gen annak rendje és módja szerint, a személyzet kellő hajbókolása köz­ben bevonult lakosztályába. Teltek, multak a napok... A báró ur jól érezhette magát, mert bár a beava­tottak szerint senki sem marasztalta, 0 maradt továbbra is előkelő ven­dége az előkelő szállónak. Közben pontosan lejárt az étterembe és a kávéházba. Azonban valahányszor fizetésre került a sor, előkelő moz­dulattal küldte el asztala mellől a pincéri: — A végén, majd egyszerre fize­tek! A szálló portásának is ugyan­ezt mondta, ők talán vártak volna, de jött a tulajdonos, neki okvetle­nül pínz kellett, a báró pénze is. A báró ekkor már látta, hogy vége­felé közeledik az aranyéletnek, be­vallotta, hogy bizony neki magyarán mondva egy vasa sincs, ellopták a pénzét. Több sem kellett a szálló tulajdonosának. A rendőrségre kül­dött detektivekért, akik előtt a né­met ur semmiféle igazolvánnyal nem tudta kilétét igazolni. Azt mondta, hogy igazolványát is el« lopták. A detektívek nem elégedtek meg ennyivel, hanem bevitték a detektivközpontra, hol jegyzőköny­vet vettek fel az esetről. Az állító­lagos báró és német liszt váltig erősítgette nevének és rangjának valódiságát és azt adta elő, hogy Konstantinápolyba akart utazni, ahol a török hadseregbe szándé­kozik belépni. Ezt azonban később megmásította, amikor azt mondta, hogy a menyasszonyához akart utazni Konstantinápolyba. A rend­őrség zavarosnak látja a báró ur múltját és jelenjét. Ezért a buda­pesti német konzulátushoz fordult információért, ennek megérkeztéig az állítólagos bárót őrizetbe vették. Bérautód Telefon 808 és 765. MBSTiÍRPSDT^^maórás Ön- éi tkazerrakUra, nagy 438 jivttóaühely - Olcsó Arak SZEGED, Oroszlán-utca 21. szám. TOrött aramat, rftfi ékazert le(iaa(aaaM áron yenek­Jegyek már válthatók. előadás ELEVEN MALAC lesz kisorsolva . Moziban! Jegyek már válthatók.

Next

/
Thumbnails
Contents