Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-21 / 82. szám

Szeged, 1920 novembet^2L Naponta három—négy azegény halottat temettet a város. SZEGED, november 10. (Saját tudósítónktól) Sok olyan kérdést rejteget magábaT Szeged, ez a nyomor és nincsetlenség szomorú városa, melyekre főként'azért nehéz feleletet adni, mert ezek a kérdések mind a megélhetés problémájával kapcsolatosak. Miből él meg a szegény ember, kérdezik, vagy kérdezhetnék egytnáslól azok, akiket általában gazdagokként szoktak emlegetni. S mi azt kérdezzük, hogy kik ezek a szegények ? Vagy kik azok a gazdagok, mert a többi az mind szegény. Vagy szegénységi bizonyítvány nélkül nem lehet szegénynek lenni? Szóval, hogy miből és 'hogyan élnek a szegények, az rejtély, n haláluk, az más, arról mégis csak sikerült adatokat szereznünk. Aki olyan boldog és szerencsés helyzetben van, hogy nem kellett temetnie az utóbbi években, az talán nem is tudja, hogy manap egy meglehetősen egyszerű, polgári temetés 800—1000 koronába kerül. Érthető tehát, hogy a szegénysorsuak nem képesek halottaikat saját költségükön eltemettetni, hanem a város temetteti el őket. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint naponta 3—4 olyan szegénysorsu embert temet a város, kik valamely kórházban, vagy saját szállásukon haltak meg. Régebben egy-egy ilyen szegény-temetés 7 koronába került. Ma már táblázat van arra, hogy Buday Lajos, a város szerződéses temetkezési vállalkozója, milyen feltételek és árak szerint temet. Eszerint a közkórliázból a 7 éven felülieket 162 korona 50 fillérért, a belterület valamely iakásából 175 koronáért, a vizböf kifogott hullát 187 korona 50 fillérért és a járványkórházból 200 koronáért temet. A hét éven aluli halottakat mintegy 30—40 százalókkal olcsóbban szállítja ki a Buday-cég a temetőbe. Azonban már ezeket az árakat is felemelték, még pedig 50 százalékkal. A koporsó, melybe az ilyen szegény halottakat fektetik, egészen egyszerű fenyőfatákolmány s talán a fejfán kivül még szemfedőt sem sikerül mindig a mindenképen szegény hozzátartozónak kisirnia. A város, tekintve, hogy 3—4 halottról van szó naponta, kimutatást vezet róluk és az elég magasraszökő összegeket a szeeényalapból utalványozza. SZEGED Beszélgetés Rippl-Rónaival. Legolcsóbb szabott árakon 259b néi és férfi szabókel lékek, uri-, nöidivat és rövidáruk, pipere-cikkek Pollák Testvéreknél Szechenyi-ter Csekonics-u. Telelői: S55. sz. Telefon S54. 3/. SZEGEL), november 20 (Saját tudósítónktól) A mester, akinek nagy kollektív kiállítása európai jelentőségű esemény bágyadt és fáradt művészi életünkben, egy nagy karosszékben ül és a kora délutáni alkonyodásban a multakon borong el, a multakon, amelyek annyi küzdést, vergődést, alkotást és sikert jelenienek számára. Szép magyar feje alig öregedett, a haja, amelynek feketéjébe néhány őszülő csomó szürkül, most is hullámosan művészi rendetlenséggel csapzik homlokára, nagy, sötét szemeiben egy örök gyermek érdeklődése és csodálkozása a dolgokon, amelyeknek formáit és színeit kereste, tapogatta és elleste egy életen át, a szava ritka és megfontolt, lassú és súlyos magyar beszéd, de hallgatása is sokatmondó. Az Ernszt-muzeum termeit betöltő képeiről nem beszél semmit, elég, hogy megfestette őket és elég, hogy megveszik őket, sőt valósággal versengenek értük. Az ő neve ma már megállapodott értéket jelent a modern művészet történetében, de ő maga még egyáltalában nem állott meg, az örökké fiatal és lelkes keresők lázával és szomjával uj és uj föladatokra veti magát, a természet és élet uj és uj szenzációit iparkodik megrögzíteni a maga módján, amely erősen impresszionista ugyan, de a dolgok lelkét akarja adni, egészen egyéni nyelvén formáknak és színeknek. A regi jó időkről esik szó, külföldi kalandozásairól, párisi élményeiről. Sok barátot és tisztelőt szerzett magának a müveit nyugaton, amely csak a nagy háború elején, internálása alkalmából volt hozzá mostoha egy darabig. De világhírű művész és kritikus ismerősei csakhamar közbenjártak és Rippl-Rónai ismét szabadon alkothatott tovább. A másik szobában van a felesége, telivér francia asszony, éppen Paul Verlaine egyik versét idézi föl neki egy pompás memóriáju fesíőnö. Paul Verlainre jól emlékezik RipplRónai, furcsán kedves, bánatosan bohókás faunfejét sokszor figyelte a párisi kávéházak és kabarék asztalánál. — Rodenbachnak volt szép portréja, — mondja elgondolkozva és tekintete mintha a távoli, halott Brügge ködébe merülne, — világosan szőke fürtökkel, nagy, kék gyermekszemekkel, finom, karcsú alakjával valódi költő volt kívül-belül. Egyik könyvét én illusztráltam, jobban mondva ő illusztrálta utóbb tömören ötvözött prózájával az én rajzaimat. Maeterlinck, ő már kívülről nem annyira költő. Termetes és zömök férfiú, nem látszik rajta, hogy misztikus. Én majdnem minden nagy franciával és belgával ismerős voltam akkor. Gauguinről, Maíllolról, Toulouse Lautrecről és Camille Mauclairről cseveg, mintha egy elsüllyedt szép világ tündérszigetei merülnének föl a szavai nyomán, amelyek gordonkahangon suhannak a félhomályba, rippl-rónais színeket csillantva meg a novemberi alkonyatban. EGNYILT a kóser vágott baromfi kereskedés, ahol állandóan kapható egész tisztított liba és kacsa, valamint hus nyersen és sülve, tepertő, máj és libazsír. ROSNER Horváth Mihály-utca 7. szám. 325 Csehország torzképe a jognak — Juriga nyílt levele. — KRAKÓ, nov. 20. Szlovák jelentések szerint a (rencséni tót ügyészség hazaAruMs és bujto^atás vádját emelte Juriga, Tomanek és Turcsanszky tót képviselők ellen. A vád szerint választói beszédükben a Csehszlovák köztársaságot megsértették s okot adtak a cseh légionáriusok és a cseh katonaság ellen történt kihallgatásokra. Juriga nyílt levelet irt, melyben a vácira utalva ezeket mondja: Az állani, amelyben élünk, torzképe a szabadságnak és a jognak. Ezt akartuk bebizonyítani, ezért állunk majd a biróság előtt. Szocializálnak a cseh légionáriusok. BÉCS, nov. 20. Krakóból jelentik : Cseh légionáriusok Kassán és Eperjesen megkezdték az összes élelmiszer- és ruhaüzletek szocializálását. Ezt ugy hajtották végre, hogy az élelmiszereket és ruhanemüeket potom áron elvesztegették a lakosság között. A kapott összegeket a légiónál iusok zsebrerakták. Hasonló szocializálásokatvégeztckllngvárottis. Belvárosi Líozi TELEFON: 1GAZGATÓSAG 258. PÉNZTÁR 582. Egész héten át A névfelen ember. Kémdrárna három részben, 15 felvonásban. Ql-ón Első rész O9 A** c" vasárnap és hélfőn A tizek szövetsége. i-t, 5 felvonásban. , f, . Irta: A főszerepben: Mac C. Harrison. Miss Kathlen Cliffort lm g jj' hétköznapokon fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. -•asárnap fél 3, fél 5; fél 7 és fél 9 órakor. SZÍNHÁZ. HETI MŰSOR: Szombat: Koldusdiák, operett. Premierbérlet A) 15. Vasárnap délután: Mágnás Miska, operett. Vasárnap este: Koldusdiák, operett. Bérletszünet. Hétfő: Koldusdiák, operett. Premierbérlet ») 15. sz. Kedd: Polgármester ur, vígjáték. Premierbérlet B) 16. sz. Szerda: Polgármester ur, vigjáték. Premierbérlet A) 16. sz. Csütörtök: Tatárjárás, operett.Premierbérlet A) 17. sz. Péntek: Folt, amely tisztit, dráma. Premierbérlet B) 18. sz. Szombat: Cigánygrófnt, operett Bérletszünet. Vasárnap délután : Vasgyáros, szinmü. Vasárnap este: Éjjel az erd*m, népszínmű. BérletszUnet. A vetélyárs. SZEGED, november 20. Csöndes miivésztragédia a szegedi színházban, sok levonásban, kevés változásban. Első fölvonás (helyszűke miatt utolsó is). Igazgatói iroda, Domokos Ferenc szobormű vpí vei. Az előző igazgatók babérai a falakon. Dr. Nagy Mester a babérokon pihenne, de nem hagyják. Részint előleget, részint emelést kérnek tőle. Dr. Nagy Mester (személyes vendégfölléptével, amely imponál:) Nem hagynak alkotni ezek az emberek! Mindenki beleszól a dolgaimba, ez már tűrhetetlen! Az Ébredés cimü nagy müvemen dolgozom, de folyton zavarnak I (Színházi lapszerkesztők jönnek és tiszteletjegyet kérnek a Nagy Mestertől. A Színház és Sport felelőtlen főszerkesztője egy királypáholyt akar. A Színház és Vidéke rendetlen beimunkatársa, három friss, ropogós zsőllyét óhajt. A Színház és Üzlet külső vezérigazgatója tíz kakasülő iránt folyamodik, első elemi munkatársai részére.) Dr. Nagy Mester: Vigyétek az egész színházat és legyetek boldogok vele[! Még van egy pár jó hely néhány szaklap rérészére, Alapiisatok és síaporodjatok! Például égető szükség volna egy Színház és Kávéházra, azután egy Színház és Szállóra, nem beszélve arról, hogyha egy jó Színház és Vendéglőt alapítanánk, (figyelmes es gondos kiszolgálás, friss menük és műsorok, számos látogatásért esd az igazgatóság), akkor talán kinn volnánk az összes vizekből! (Jönnek, reinhardti tömegrendezéssel a Szegedi Magyar Borsosok és Paprikások, mint Szövetkezet és mérsékelt jegyet kérnek. Kapnak. Jönnek a Szegedi Magyar Kisgazdák és Kísüstösök és kedvezményes jegyet kérnek. Kapnak. Jönnek a Szegedi Magyar Subások és Gallérosok és féláru jegyet kérnek. Kapnak. Végül jönnek a Szegedi Magyar Szinházjárók, mint Fizetők és tiszteletjegyet kérnek. Kapnak,) Dr. Nagy Mester: Be van fejezve a nagy mű, igen. Nincs a teremtésben vesztes, csak én. Még Almássy is nyertes, páratlan napokon, a bakknál Van rá okod Szivem, van rá okod, hogy előadd végre a Foltot, amely tisztit! Fest, tisztit, jubilál. Titkár ur: De kérem szépen, icjaz^atá ur, mi lesz a vetélytárssal? Dr. Nagy Mester: Ki beszél itt vetélytársról ? Szeretném én látni azt a bolondot, aki ezek után velem vetélyre kelne 1 Türül jelmezkölcsönző legyek Budapesten, ha valaki még vetélykedik rám! Én verseny és vctély nélkül állok En vagyok az elsó magyar vetélytárstalan. Most pedig készüljünk a Somogyi jubileumra. Titkár ur: Hogyan ? i /I Nagy Mester: A polgármester rei pri/.ére. Azután pedig. végre, egy aktjális j darabot adunk, i Titkár ur Hogyan? A Na^y Mister (fölényes mosolyával). Éjjt.! az erd'n ! i Függöny.) Oyala.