Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-14 / 76. szám

c.t td. 1§20 B»vemb€f 14. Ara 2 V^íp, !. evf., 76. azém. ELÓrIZET ESI ARAK ém m kor. I Negyedévre 70 kor éffi 140 I Etv >-ór« 25 Uj honfoglalásra. SZEGLD, november i3. Huszonnégy órát kért Teleki Pál miniszterelnök a nemzetgyűléstől és huszonnégy óra a atl az erős kéz becsületes markolása kiráncigálta az Ismeretlenség homályából a rend és béke meg bonlóit, a felelőtlen és garázda, egyéni akciók elkövetőit, így kellett ennek lennie és az egész ország nagy megnyugvással és elégtétellel állapítja meg, hogy igenis vas felelős kormány, amely nem engedi többé, hogy névtelen senkik Magyarország jó hirm vét meggyalázzák. a konszolidáció lassan, de bizr tosan meginduló munkáját megakadályozzák és az anarkia és forradalom mérgét ismét beoltsák a nemzet (estébe. Nem lehetett tovább tűrni, hogy a kereszténység és magyarság reneszánsza elhamvadjon a bujtogatók és gyújtogatok mesterségesen és alattomosan szított tüzveszedelmében, nem lehetett tovább engedni, hogy a legszentebb célok érdekében, a magyar nemzeti ideálok liszta és dicsőséges zászlaja alatt megindult uj honfoglalás a kalandosok, a kóbor ponyázók martalékául eseék, toloti egész életöszjönünk, minden vágyunk és bitünk azt harsogja a müveit világ felé: mi élni akarunk, élai és virulni, fejlődni és baladni, becsületben, munkában, lélekben és Igazságban. Mi vissza akarjuk szerezni hazánkat a tudás és kultura századoktól megszentelt fegyvereivel, rai fel akarjuk támasztani országunkat az egyetértés. es testvériség csodatévő erejével, mi magyarok akarunk maradni a hármas bérc és négy folyam közén és ezeréves müvetségünk alapjaira akarjuk felépiten egy uj millennium minden nagyságát, szépségét és dicsüstgét. Ezért kellelt kemény és bátor elszántsággal szembeszállani azokkal. akik a titokzatosság és felelőtlenség leple alatt, tudva és tudatlanul ennek a magyar feltámadásnak és újjászületésnek akadályozói voltak, ezért kelleti megmutatni a törvény és jog pallosát, amely megvédi a .védteleneket és ártatlanokat és megtorolja az ön-, bíráskodást és erőszakot. Nem tudjuk még egész teljességében, milyen hatása lesz a magyar kormány e nyilt és őszinte állásfoglalásának és rendcsinálásának, dc az bizonyos, hogy rendkívüli mértékben javit válságos és szomorú helyzetünkön, benn és künn elősegíti a megértést és békét, megtépett jóhirünk valutáját ismét magasba szökkenti és a lelki integritás megerősítésével a területi integiitás nagy, ügyét is jobban szolgálja mindenféle kétségbeesett és elhamarkodott kalandnál. A magyarság végre elindulhat a békés munka tövises, de ma egyedül sikeres utján a jövőbe, amely bizonyosan sok küzdelmet, jelent, de »égső győzelmünket is meg" fogja hozni bizonyosan! A miniszterelnök bejelentette lemondását Megszavazták a ratifikációt. A magyar parlament gyászülése. BUDAPEST, november 13. (Tekfonjekniés.) Történelmi nevezetességű iiléje volt ma a magyar képviselőháznak. A nemzetgyűlés külső képe is mutatta, hogy gyászszertartáson vagyunk, ahol halott fölött hangzanak lélekbemarkolú, gyászos szavak. A ratifikáció, a trianoni békeszerződés megpecsételése volt a szomoió ülés napirendjén s ezt méltósággal, a nemzet gyászához illően intézte az ország képviselete. Rakovszky István nyitotta meg az ülést. Előbb a földreformot harmadszori olvasásban is elfogadták, azután áttértek a ratifikációs javaslatra. »<%> Az előadók. Huszár Károly, a külügyi albizottság élöadója feszült csendben lép az előadói emelvényre. Bejelenti, hogy őneki jutott az a szoti.r"' adat, hogy a külügyi bizottság nevében elfogadásra ajánlja ezt a szerencsétlen javaslatot. Azután ' felolvassa azt a deklarációt, amelyet gróf Aponyi Albert' szerkesztett s ainely szószerint igy hangzik: > A nemzetgyűlés elhatározza . a trianoni békeszerződés törvénybeiktatását és annak ratifikálásához beleegyezését adja. Az isteni igazság és az emberiség lelkiismeretének színe előtt kimondja, hogy valótlan , adatokon alapul, igazságtalan s az emberiség közös érdekeibe ütközőnek taxija. Nem alapul a tények kétoldalú megvitatásán, hanem egyoldalú akarat megnyilatkozása. CíűA- ellenállhatatlan kényszerre! járul a nemzetgyűlés ehhez a javaslathoz és nem szűnünk meg abban bízni, hogy a jobb belátás utat fog nyitni a békekötés jóvátételere. Huszár Károly után Balla Aladár és Jármy József a közjogi és közgazdasági bizottság nevében mély meghatottsággal szintén elfogadásra ajánlja a javaslatot. Mindkeitö hangsúlyozza a kényszer-helyzetet. Mindhárom előadót ünnepi csendben hallgatta a Ház. Élethalálharcot iktatunk törvénybe. Az előadók után Friedrich István szólalt fel és kijelentette, hogy mi ma élet-halálharcot iktatunk törvénybe. Tagadja, hogy £í a nemzetgyűlés, a Csonka-Magv.arorszag nemzetgyűlése, jogosítva volna ratifikálni ext a békét, hiszen szünetel a királyi hatalom és a főrendiház is Tiltakozik a javaslat ellen. Herceg Windischgrütz L?jos szólalt fel utána. Ezeréves alkotmányunk függ« tlcnségének halálos Ítéletéről beszélünk. Önök — úgymond, a kormánypártra mutatva, — akik pártolják ezt a javaslatot, talán nem fogják fel ennek súlyosságát ugy, mint mi, akik ellenezzük. E szavakra méltatlankodás hangzik fel a túlsó oldalon, ezt azonban csakhamar elfojtják. A kisgazdapártban erre néma csendben felkelnek a képviselők és távoznak a teremből. . Herceg Windischgratz beszéde folyamán kijelenti, hogy atnig csak egy négyzetméter lesz az elszakadt részekből idegen kézen, addig Európában nem lesz béke! Minden magyar embert fölhív, hogy ebben a kérdésben egyesöljenek. A javaslatot nem fogadja el. Tiltakoznak • nemzetiségek. Dvorzák Győző a tót nép nevéi.en tiltakozik a trianoni béke ellen. E béke ellen harcot hirdet a tót nép és szent esküvést tesznek, hogy addig nem nyugszanak meg. amíg fejük fölött ismét a Turul nem fog röpködni. Lingauer Albin a nyugatmagyarországi nemzetiségek nevében tiltakozik a javaslat ellen. Nem engedik magukat eladni és ha Ausztria ragaszkodik Nyugatmagyarországhoz, akkor nem lesz béke kfciöttünk. Népszavazást kér. A javaslatot nem fogadja el. Kntkafahy Miktós álLumitkár: A mtén nép kongreüzusán döntött már afölött, hogy ne;n akar elszakadni Magyarországtól ei ha mégis becikkelyezik azt a törvényt, a rutén r.ép nem ismeri el magára kötelezőnek és minden erejével küzdeni fog ellene. Ez a nép ragaszkodik az anyaországhoz, ez a nép nem is búcsúzik, csak a viszontlátás biztoc tudatában veszi tudomásul a törvényt, örtáll a Kárpátokon és várja u feítamadást. Gróf KleMsberg Kunó Sopron város nevében tiltakozik az elszakadás ellen. A miniszterelnök beszél. A tiltakozások elhangzása után gróf Teleki Pá! miniszterelnök állott föl s ezeket mondta: . Tisztelt Nemzetgyűlés! — Engedjék meg,'hogy ebben a pillanatban, amikor hazáuk balsorsa és saját végzetem erre a. hglvre állíSZlRKESZTÓSEG ES KIADÓHIVATAL: Kölcaey-utca 6. * Telefon 13-33. 1 tott, őszinte legyek, talán azért is, mert azt hiszem, hogy minden körülmény, talán maga a nemzet becsülete is azt kívánja, hogy utoljára szóljak a nemzetgyűléshez erről a helyről. Amikor összeomlott a front, — mondotta — a magyar nemzet ebben a szerencsétlenségben is becsületes volt és becsületesen hinni tudott, hinni akart. Csalatkozott. Igazságot várt, ahelyett kapott egy békeszerződést, melynek egyik főjellemvonása, hogy a legkevésbé őszinte minden békeszerződés közül. Amikor a miniszterelnök ezeket mondotta, a folyosóról behallatszott a kivonult képviselők Himnusz-a Teleki félbeszakítja szavait, az egész Ház is a Himnusz refrénjét együtt énekli a kivonultakkal. Gróf Teleki ezután igy folytatta : Közben láttunk megértést, de az sem vezetett eredményre. Megkaptuk a békeszerződést. Ez megrendíti a nemzetnek az igazságba vetett hitét. Egyes képviselők — folytatta a miniszterelnök - pártkérdéssé akarják tenni a békeszerződés ratifikálását. Itt nem ismer pártszem pontot A kivonultak csak abban különbőz* nek azoktól, akik bennmaradtak, hogy enek belátják a kényszert. amely elölt állunk. Teleki vizsgálatot kér. , Ezután rátért arra a támadásra, mellyel egyesek külügyminiszteri* működését illették. Viselem a felelősséget teljes súlyában — mondotta — minden ténykedésemért és éppen azért, mert ennek tudatában vagyok.* (itt a miniszterelnök írást vett ki a zsebéből s azt a Ház asztalára tette) Indítványt teszek, hogy az én kül~ • ügyminiszteri működésem megvizs-gálásdra utasíttassék az a bizottság, melyről az 1920. törvény a minisz-' téri feleiősségről szólva intézkedik. > A miniszterelnök szavai után azelnök cnlnetet rendelt el. Megszavazzák I Rak*ívszk}- Istyán elnök a szünet utfa uibó! wefnvitji a* OWst ésT szavazata temu fel a kérdést: Elfogad jai a nemzetgyűlés a becikkelyezésről szóló törvény ravaslatot ? A képviselők néma csendben ül-, nek. Rakovszky kihirdeti az eredményt: Igen. A nemzetgyűlés a javaslatot általánosságban elfogadta. ' Hasonló módon szavazzák meg Huszár Károly deklarációs javaslatát, majd elvetik Teleki miniszter-; elnöknek vizsgálatot kérő indítványát. Rakovszky elnök halálos csend-' ben hirdeti ki a szavazás eredmé-' nyét. Ekkor felállnak a képviselők, feláll a karzat ás felhangzanak a Szózat méltóságteljes * akkordjai.; Az< ünnepi hangulatban szem alig maradt szfrazon. A meghatottság lecsillapulta után áttért a Ház a ratifikációs javaslat részletes tárgyalására és azt vita nélkül*elfogadta. r ..... .., A történelmi jelentőségű, somom * ülés fél 2 órakor ért véget: