Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-07 / 70. szám

SZEOED Szeged, 1920 nevember 7 A horvátok. SZEOED. november 6. I. (Kn.) Bár volna okunk a hűtlenné lett horvátok mai sorsán kárörvendeni, mégis a 800 esztendős szoros politikai kapcsolat után az elszakadt testvér sorsa lehangolólag érint bennünket. Nagy bajaink dacára élénk figyelemmel kisérjük a horvátországi eseményeket és az elszakadás után is ügyelünk minden mozzanatra, jelenségre, ami az ő földjükön előfordul. Politikai hibák, miket mindkét oldalon, a magyaron is és a horváton is e követtek, a szinte naponként nagyobbodó Irigység következtében beálló féltékenység a horvátok oldalán, ennek a bajnak fel nem ismerése, de még inkább annak teljes negligálása a magyarság részéről, ha nem is teszik érthetővé, mégis megmagyarázzák a horvátoknak az elszakadását. A horvátok az előretörő magyarságtól nemzeti létüket féltették. Ez oktalan félelem igazságtalanná tette ókét és kulturális és gazdasági előrehaladásunkat csak azért nem nézték jó sziwel, mert azt hitték, hogy megerősödve kultúrában és gazdaságilag az 1868-iki kiegyezésben biztosított nemzeti létüket, nem nemzetiségüket, absorbeálni fogjuk. Azt hitték, hogy a mi erősbödésünknek az ő gyengeségüket kell előidézni, holott egymásra utaltságunk következtében a mi kulturális és gazdasági erőnk fejlődésével egyenes arányú volt a horvátok hason-eróinek fejlődése. Azonban nemcsak az utóbb lezajlott évtizedek folyamán, hanem már előbb is volt egy közős hatalmasságunk, amelynek eminens érdeke volt a két nemzet közé : a magyar és a horvát közé éket verni; nem engedni, hogy ez a két, a földrajzi összefüggés, a sok százados politikai kapocs, a közös civilizáció és a nyugati civilizáció érdekében közösen öntött vér következtében egymásra utalt nemzet egvmásra is találjon. Folytonos és mélyreható volt az uszitds. Ez tette lehetővé az elszakadást, amelynek talaja régtől fogva megművelt volt. Az elszakadást nem a világháború szomorú vége okozta, az csak kitörésre birta a régtől fogva lappangó vágyat, amit a világháború egy időre háttérbe szorított. Azok előtt, kik a népek, a nemzetek erejét nem az ezek által produkált nyers erőnek nagysága alapján mérik, hanem ezeknek értékét a bennök rejlő pszichikai tulajdonságok alapján mérlegelik, tanulságosan érdekes az a körülmény, hogy a horvátok a szerbek, fajrokonaik ellen indított harcba sokkal nagyobb lelkesedéssel indultak és vettek abban részt, Hint akármelyik más nemzete és népe a volt monarchiának. Sokatmondó jelentég ez a jövő kialakulásra nézve is, bárha a horvátok a monarchia öszszeomlása és az ő elszakadásuk következtében éppen a szerbeknek, az ó legnagyobb ellenségüknek lettek az uszályhordozói. A NEMZETGYŰLÉS JÖVÓHET1 MUNKARENDJE. A nemzetgyűlés a jövő hét csütörtökéig a föidbirtokrtformot tárgyalja, amikor ezt a tárpalást me^szakitjik es a békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvér.yiavaslitot tüiik napirendre. A nemzetgyűlés. BUDAPEST, november 6. (Magyar Távirati Iroda.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A nemzetgyűlés tárgyalás alá vette és egyhangúlag elfogadta nagyatádi Szabó István és társainak indítványát, hogy a földbirtokreform-javaslat tárgyalásának idejére • órás üléseket tartsanak. A Ház hétfőtől kezdve délelőtt 10-2 és délután 4—8 óráig ülésezik. Ezután áttértek a földbirtokreform tárgyalására. Elsőnek gróf Széchenyi Viktor szólalt fel, aki Grieger tegnapi beszédével foglalkozott és helyteleníti, hogy osztálygyülöletet visznek be a vitába. Aki Grieger tegnapi beszéEgy szegedi geologus szenzációs tudományos fölfedezése. Kőszénpalákat talált a Sukk-hegységben. — Lesz-e gyakorlati haszna a fölfedezésnek? dél hallotta, azt hiheti, hogy az arisztokrácia 3—4 ember kivételével csupa gazemberből és hülyéből áll, O'yan emberekből, akik kizárólag mulatozással foglalkoznak, a néppel semmitsem törődnek és vagyonuk jórészét hazaárulásból szerezték. Ezt a legerélyesebben visszautasítja. Orbók Attila: Sok igazság van benne. Gróf Széchenyi Viktor: Amikor Grieger tegnapi beszédét hallotta, a kommün jutott eszébe, csakhogy most ezt a beszédet a vallásosság selyempapirjába takarva adták elö. Ugy latszik, sokat foglalkozott a szónok Ágoston Péter könyvével és ennek hatása alatt tett ilyen nyilatkozatokat. SZEGED, november 6. (Saját tudósítónktól.) Azon a tenyérnyi földdarabon, amelyet Csonka-Magyarországnak nevezünk, mindössze néhány hegycsúcsot hagyott meg számunkra szomszédaink falánksága s az ántánt sokszor méltatott jóakarata. A természet azonban mintha csak oltalmába venné ezt a szerencsétlen, földhözragadt népet, gondoskodik arról, hogy a megmaradt területeken értékes kincsekkel ajándékozza meg az országa kétharmadával megrabolt nemzetet. Éjszak-Magyarországnak úgyszólván egész hegykoszoruja idegenné lett s nekünk mindössze az Alföldet védő Bükk-hegység maradt meg a szomszédos Mátra és Cserhát déli lejtőivel. Jól tudjuk, hogy mennyire fáj Csehszlovákiának Salgótarján, amelyet a legfelső biróság nekünk hagyott meg, mivel ez a város és a környéke egymagában többet jelent, mint a hegységek egész sora — értékesebb tartalom nélkül. Most aztán egészen váratlanul ott állunk, hogy — ha a hivatalos apparátus megmozdul és elég energikusan cselekszik — hamarosan egy ujabb Salgótarjánnal ékeskedik CsonkaMagyarország, egy teleppel, amely gázszenet produkál. A gazdaságilag kiszámíthatatlan jelentőségű eseményről, amely a fölfedező révén Szegedet speciálisan érdekli, a következőkben számolunk be: Dr. Bertalan József szegedi reáliskolai vegyésztanár szenzációs tudományos fölfedezést tett, amely gyakorlati következményeiben is esetleg korszakalkotóan fontos CsonkaMagyarország életében. Nevezett tanár, kit felkerestünk, elmondta, hogy Eger környékén a Bükk-hegységben végighúzódó mangán- és vasérc-leletek felkutatásával már évek óta foglalkozott és kutatásai közben találta meg a Bjkkhegység karbonkoru palái között azokat a szénpalúkat, amelyek településük, alakjuk, megjelenésük szerint a Kras-ószörénymegyei (Resica, Szekul, Uoinán) hasonló előfordulásokhoz igen közel állnak. A helybeli főreáliskola gazdag, e vidékről való gyűjteményével volt alkalma összehasonlítani ezeket és ez a tény eddigi megállapításaiban megerősítette. A valószínűleg itt fekvő karbonkoru kőszén hasonló a porosz, sziléziai kőszénhez. Felkutatására mélyfúrásokra volna szükség. Ezidószerint azonban ilyen nagyarányú befektetésre részvénytársaságot vagy pénzintézetet nem találni, ámbár — mondani sem kell — siker esetén bőven kamatozna az erre befektetett töke. Megemlitésreméltó, hogy a földtani intézet 1913-as évi jelentésében is megállapíttatik ezen terűlet szárazföldi karbon (produktív-kőszén) kora, csupán a földtani intézet jelentése nem terjeszkedik ki azon területre, ahol a szénpalák nyomai egész tipikusan felismerhetők. Tisztában vagyunk azzal, hogy mit jelent ma mélyfúrásokat eszközöltetni s mégis az a véleményünk, hogy a kormánynak kötelessége e kérdésben a legmesszebbmenő áldozatokat meghozni, hogy a szenzációs fölfedezésnek gyakorlati eredményét lehetőleg minél előbb élvezze az ország. Franciaország ragaszkodik a német jóvátételhez. BÉCS, nov. 6. Zürichből jelentik: A Journal des Debats értesülése szerint Millerand köztársasági elnök, Leygues miniszterelnök és Marchall pénzügyminiszter teljesen merev álláspontra helyezkedtek a német jóvátétel kérdésében. Franciaország legfőbb tényezői a legszigorúbban ragaszkodnak a jóvátétel eredeti meghatározásához és abból semmitsem engednek. Az északi államok a leszerelésért. BÉCS, nov. 6. Berlinből jelentik: Itteni lapértesülések szerint Svédország, Norvégia és Dánia a Népszövetségnek Genfben összeülő tanácsa elé közösen azt a javaslatot terjesztik, hogy szárazföldön és tengeren hajtsák végre az általános leszerelést. Hir szerint Hollandia, Spanyolország és Svájc is állást fognak foglalni a javaslat mellett. Szegedi kis tükör. Szereztem egy fautalványt. SZEOED november ti. Alulírott férfias szavamra kijelenteni, hogy ezelőtt két héttel még nem kísértett az eszemben a fá-nak nevezett ritkaság s bár mások szerint már sok rossz fát tettem a tűzre, a fűtés gondolata még álmaimban sem háborgatott. A kopogtatás nélkül, ajtóstul reánk rontott tél azonban hirtelen megváltoztatta a természetemet s én mefész lendülettel elhatároztam, hogy fát fogok szerezni. Ebbéli törekvésemben a reggelenkint szerzett tapasztalataim, többek között az is, hogy a mosdómban szilárd vizet találtam, érthetőig erőforrásul szolgáltak. A fakereskedó mosolygott, amikor egyszerűen, ar. ártatlanok természetességével fát kértem tőle. Aztán leereszkedő kedvességei elmagyarázta, hogy a fa előfeltétele a fautalvány, amellyel a liszthivatal díjtalanul boldogítja a reszkető emberiséget. Elmentem a liszthivatalba. Kissé sokan voltak s igy alkalmam volt azon töprengeni, hogy ime, most már értem, miért nem ád a liszthivatal lisztet; bizonyára csak fautalványa van, mig a lisztutalvány valamilyen fahivatalban kapható. Ezen a helyes ötleten annyira elmulattam, hogy észre sem vettem a tovasurranó napokat s végre a negyedik napon megkaptam a fautalványt. Megtörve bár, de fagyva nem, rohantam a fakereskedőhöz s messziről lobogtatva nyújtottam feléje a megváltó papírszeletet. A fakereskedó már megint mosolygott. Jóságosan nézett pirosló arcomra s atyai hangon közölte aztán, hogy fa — az már nincs. De menten meg is nyugtatott. Elárulta. hogy mára jövő héten újra lesz s akkor föltétlenül kapok, ha az utalványt érvényesittetem. Szóval menjek vissza a liszthivatalhoz, álljak be újra a libasorba s talán mire a fa megérkezik, már rendben is lesz az utalvány. Megköszöntem a jóságát s elindultam. Egész uton hazafelé azon gondolkozám: miért nem nagyobb az a fautalvány ? Legalább alá lehetne gyújtani véle, ha az ember az asztal egyik lábát megresJcirozza. Mert az bizonyos, hogy egyszer megreszkirozza. Pa^át. >o< Belvárosi Mozi Telefon: jjgg>* g| November 8. és 9-én, hétfőn és kedden Maivar filmi Pr. Rózsa Pál alsO filmje: w nevében. Kóbor Tamás regénye filmen, 5 felv.-ban. A főszerepben: fenyő Emil Andorfy Ida Balasaa JenS Sarkadl Vilmos Pázmány ferenc Maxi válni akar Kacagtató bohózat 2 felvonásban. NHX C.INDER a főszerepben! Előadások kezdete : Vasár- és ünnepnapokon 7,3, '/, 5, V,7 és 7,9 órakor, köznapokon 7,5, 7,7 és 7,9 orakor, Kalánka Kálmán cukrászata megnyílt Korona-utca 13. sz. s Tekintse meg a KUNGARIA CIPŐGYÁR R.-T. kirakataitI Tőlünk vásárolt cipók minőségéért (lakk- és luxusáruk kivételével) ezavatoaaégot vállalunk 3* Szegedi üzlet: Kárász-utca 14. Telefon: 6-84. x Gyár: Nagyvárad, Biharmegye, Magyarország.