Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-30 / 89. szám

SZEOED Megalakult a Szegedi Héprajzi Társatág. A népkultura uj szerve Szegeden. SZEGED, november 29 (Süjnt tudósítónkul!) Vasárnap délelőtt 11 órakor tar­totta alakuló ülését a szegedi Nép­rajzi Társaság, mint az Országos Néptajzi Társaság fiókja a kultúr­palota igazgatói szobájában. A nia­gvar folklorc. a szegedi etnográfia it'ilvcl" >i szép számmal jöttek el az alakulásra, hogy a nemzeti szern­pontbói is olyan jelentós tudomány öntudatos és szervezett gyakorlására es propagálására egyesüljenek. Herr­mann Antal, a kiváló és valósággal apostoli bur.gőságu magyar néprajzi tudós és pedagógus nyitotta meg az alakuló gyűlést, lelkes és színes szavakkal mutatva l>c a Társaság colját, t.Uidatát, nagy nemzetmentő huatasát és népnevelő fontosságát. A7 cg> begyültek egyértelműen meg­alakultnak mondották ki a szegedi Néprajzi Társaságot, ugyancsak egy­hanguan megválasztották dr. Szalay Józsefet, a Dugonics-Társaság el­nökét a Néprajzi Társaság elnöké­nek, Móra Ferencet, a közművelő­dési palota és néprajzi auzeum igazgatóját ügyvezető elnöknek és Sebestyén Károly tanárt, etnográfust főtitkárnak. Egyelőre a szegedi kulturélet több tényezőjét jelölték a választmányba és jövő vasárnapra tűzték ki az első közgyűlést a kultúrpalotában. A tag­gyűjtést is megkezdik a napokban, minden érdeklődőt, a magyar etno­gráfia minden kutatóját és barátját szívesen látják, a tagdíj egy évre 10 korona. Herrniann Antal kiváló szervező ereje és a vezetők szak­avatott buzgósága remélhetőleg ha­marosan a szegedi kultura egyik agilis és eredményes centrumává teszik az uj Társaságot, amely mű­ködését a tanyák világára és Szeged környékére is kiterjeszti. Belvárosi Mozi Telefon: j®?^ December December 7 KEDD Jön! ~ Jön! Cóth-pár. Amerikába menekül a csehek elől a tótság. BÉCS, i;ov. 2y. (M. T. I.) Po­/.<-jrybói jelentik. A tó!<»k mind rapyibb számban váiidotolnak ki An;erikah,i A cseh sajtó jelenlései óz amerikai tót<>k visszavándorlásá­;ól teljesen alaptalanok. Az amerikai tótok nem iidgyon hailandók a hazá­jukba való viszatérésre, azok után a lurek Jután, melyek Amerikába is e'jutnak a felvidéki viszonyokról. A I t kivándorlók azon része, amely nem kap útlevelet, a cseh köztársa­ságból lengyel területre menekül. Beszélgetés a polgármesterrel i szegedi árvizsgáló-bizottságról. — Amivel senki since megelégedve. — Miért nem lehet Szegeden rendet teremteni? — SZEGED, november 2tf. (S*ját tudósítónktól.) A látszat az, hogy falra borsót hány az ember, ha a szegedi árvizs­gáló-bizottsággal foglalkozik s mégis lehetetlen elkerülni ezt a témát, mert általános erdekek parancsolják, hogy Balogh Károlyék berkeiben végre valami mégis történjék. Nemrég Bottka rendőrfőtanácsos rövid, de annál határozottabb véle­ményét ismertettük e külön tengeri kígyónkká nőtt kérdésben, most pedig alkalmunk van beszámolni arról, hogy mi a véleménye az ár­vizsgáló- bizottság tehetetlenségéről dr. Somogyi Szilveszter polgármes­ternek. A város feje kérdéseinkre a következőket mondotta: — A bizottság működéséhez ma már csak mint főellenörzö van kö­zöm. Balogh Károlyt a miniszter nevezte ki elnökké az én előterjesz­tésemre. Ezért lelkiismerettel válla­lom a felelősséget, mert Balogh oda­való, alkalmas ember. A bizottságba előadóul és jegyzőül dr. Bárdoss Bélát oszlottam be s kivüle három­négy deiektiv és egy itnok a bizott­ság személyzete. De természetesen rendelkezésükre áll a vám- és élel­mezési hivatal személyzete és szük­ség ese'én az államrendőrség is. — A gyakori panaszokat nem csodálom. A világ teremtése óta soha senki nem volt megelégedve az árvizsgáló - bizottság működésével. Mondhatom : majdnem olyan nép­szerűtlen az, mint a lakáshivatal. Az eladó haragszik, mert az árak alacsonyak s ugyanakkora vevő/u/­magosnak tartja az árakat. — Véleményem szerint mégis csak ez a testűid az, mely az árak szer­telenségét megakadályozza. Szak­emberek meghallgatásával nem egy­szer hatott éppen az ármegállapításai­val jnérséklöleg az árak alakulására. Annak az oka, hogy egyes cikkeket nem makszimálnak, az a tapasztalat, hogy ilyenkor az az áru azonnal el­tűnik a piacról. Ime, igy gondolkozik a polgár­mester s mi — ha a bizottság mun­kájának alaptalanságát nem tapasztal­nék a saját lenyúzott bőrünkön — meghajolnánk komoly érvelése előtt. Így azonban lehetetlen meg nem kér­deznünk, hogy olyan imponáló szer­vezettel, aminövel Balogh Károlyur bi­zottsága rendelkezik, tényleg lehetet­len-e valamit produkálni? Lehetetlen-e megakadályozni,hogy a Zrinyi-utcában ugyanolyan hentesáruért husz-har­minc percenttel többet fizessünk, mint a Petőfi Sándor-sugáruton ? És a kávéházak-vendéglők kisded ba­konyiaskodását szintén lehetetlen megnyesegetni ? Erezzük, hogy e kérdésekre még a polgármester sem adhatna tagadó választ. De nem nyugodhatunk bele a régi mumussal való fenyegetésbe sem, hogy a makszimált áruk eltűn­nek. Tapasztalatból tudjuk ezt mi is és igazán nem tehetünk ellene sem­mit. De vájjon a hatóság azért van, hogy ő is — ne tehessen ? Hiszen nekünk nem áll rendelkezésünkre sem az államrendőrség, sem egyéb földi jók! Nincs joga a városnak fényűzési adót szedni. — Megjött a miniszteri rendelet. — SZEGED, november 29 (Saját .udósitónktól,) Megírtuk már, hogy a fényűzési adó szedésére a város teljesen jogo­sulatlan és ezt igazolja az a most kiadott miniszteri rendelet is, mely december 1-én lép életbe. A ren­delet kereken kimondja, hogy az ilyen fényűzési adók szedésére egyedül az állam jogosult. Minthogy a városi fényűzési adó­szabályzat a belügyminisztérium ál­tal jóváhagyva nincsen, sem pedig a kereskedelemügyi miniszter ennek jóváhagyását a szegedi Iparkamara erre vonatkozó felterjesztése alapján nem tartja helyesnek, ezek alapján a pénzügyminiszter sem engedi meg, hogy a város a fényűzési adót még lováhb is, immár kétségkívül jogo­sulatlanul szedhesse. A főispáni hivatal a rendelet ér­telmében átir a városhoz és kérni fogj i a december 1-ével életbelépő rendelet tudomásul vételét. Erdei ibolijakrém és szappan a leghatásosabb bőripolószerek Kapható a hld-utcal patikában es Vajda Imre és Tea drogériájában. Férfi felié rnemüek, nyakkendők, női-, férfi- és gyermek­harisnyák, kötött kabátok, csipkék, szalagok, menyasszonyi koszorúk és fátyolok legolcsóbb szabott árakon Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér Csekonics-utca Telefon 855. 259a Telefon &<v4. Cseh munkásküldöttség járt Oroszországban. Borzalmasak és tűrhetetlenek az állapotok. PRÁGA, nov. 29. (M. T. I.) A szociáldemokrata menkásküldöttség tagjainak egy része visszaérkezett Moszkvából. A hazatértek azt mond­ják, hooy az oroszországi viszonyok elsősorban morális szempontból bor­zalmas és tűrhetetlen. Szeged. 1920 november 30 Szegedi kis tükör. Tengerentúli nyavalyákról. SZEGED, november 29. Ugy nézem, kezdetüket veszik lassan, de bizonytalanul a téli szórakozások és bálok. Hát miadenekelött jó mutatást, mert csak ugy szép ez a nagyon cudai élet, ha zajlik, de másrészt azért is, meit mi sem járunk reverendában. Nem akarok én arról beszélni, hogy hogyan kéne, mint kéne; morált prédikálni azoknak, akiknek forró még a vérük, még csak meg sem akarom állítani a mámorba és táncba feledkezetteket a kipirosodott forgatagban, csak épen, mert ugy gondoltam, hogy ebben a szomorú magyarságunkban a farsangoló idők küszöbéig jutottunk, el­mondok egyet-mást, amiről tudok és ami­ről hallok nap-nap után. Nem egészen ujkeletü históriák ezek, de azért mindenki tud róluk, sőt épolyaa jól fogja tudni, mihelyt ezt a pár sor irást itt elolvassa, hogy már a hábora előtti időkben valahogy kicsavarodott az emberiségnek — a magyarságot is bele­értve — az eszejárása. Mi mindég a divat után mentünk, ruhában, szokásokban, mo­dorban, tempóinkban, étkezésben, gyer­meknevelésben : az egész életünkkel. Csak természetes, hogy a szórakozásainkban is az ilyen tengerentúli nyavalyák* után in­dultunk. Valamikor a csárdáson kivül legfeljebb a lengyelkét táncolták mifelénk, ma valahogy röstellik a csárdást, a len­gyelkéről pedig azt sem tudják, hogy ilyen is van, vagy volt. Tánctermeinkben a vansztepp, tusztepp, foxtrott és egyéb test-fixetorok divatoz­nak. Evvel sok ujat, tudom, nem mond­tam és én nem is nagyon tudnék az ilyes­min segíteni. Inkább azt akarom elmon­dani, hogy az „uri tempónak" az a követ­kezménye, hogy a falusi bálban, meg a tanyai lagzin is ilyen cifra táncok járják már. Elnéztem nem egyszer a csapzott hajú legényt a babájával, ahogy ezeket a kifordított táncokat még jobban kificamí­tották amúgy is lehetetlenül és finom­kodóan érzékieskedő formáikból. A sze­gény párák, azt hiszein, nem igen tudják, hogy mit cselekesznek. Igy a tánc és hasonlóan a r.ene. A pásztor furulyaszava rég elszállt a mi mezőink tájai felől és a kanász disznó­felvigyázói minőségében futballt játszik, aztán utána lepihen, hogy eldanolja ked­venc Zerkovitz-nótáját, a Hulló falevél, Ujjé a ligetben, Nyomd meg a gombot­tói, egészen napjainkig. A libapásztor-lány ineg, mintha valami olasz nemes kastélya ebédlőjének falán képzelné magát, mint egykori rézmetszet, goblen vagy más fal­dísz, kizárólag napernyővel sétál a libák és tehenek nyomában. Egyébként az sem utolsó, mikor a tanya egyszerű leányát jó anyja Pest városába viszi, mert nem elé­gíti ki — erszényét ez a szögénös s^ö­gedi divat. Csak azt nem tudja az ártat­lan rendesen, hogy merrül kell a vonatra fels/allni. Csodálkozzál és épülj mindezeken, ka ugyan még tudsz, farsangaló olvasóm. KOVÁRY IMRE orvosi műszerek, kötszerek, betegápolási, optikai és foto­gráfiái cikkek nagy raktára m Kárász-utca 10. (Prófétáwal szembea.) Kórházak, mosóintézetek, kereskedők, háziasszonyok! Figyelem! • aMYTHOS 709" tí*,th6- é» moaóaaer a budapesti íirumintavásáron óriási sikert ért el. „MYTHOS 709" olcsóbb és lobb a szappan és zsw­L V r»rv • WW szódénál. Aki ey>szer kipróbálja. annak oiokos hívéül szegődik! Prób.rendelé.t is fcvMt • délvidéki v.iértépví.elő« „fcXPORT" Kereskedelmi Részvénytársaság Szeged, Dugonics-tér 8—9. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents