Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-28 / 88. szám

Szeged, 1920 november 28. SZEOED Szegedi kis tükör. A krampusz is drága. SZEOED. november 27. A? utcákon köd és dara. a szobákban nideg, a szivekben tél és a fali naptár a december közeli elsejét idézi emlékezetünkbe. Ezek a téli napok annyira kedvesek és meghittek voltak mindég, hogy az ilyen téli emlékezések idején sem tudtak kihűlni némely szivekben, üondolom, mindenki a közelgő karácsonyt várja már, bárha nem is lesz olyan, mint az elmúlt évekéi, a karácsonyt várjuk, amikor a multakban még mindig örültünk és hátha az idén is lehet majd örülnünk. De addig is, mig a kedves dátumhoz közelebb nem érünk, beszéljünk csak az előhírnökéről: a Mikulásról. Ugy látszik, hogy ez már aktuálissá vált, mert a kereskedők portáléi mögött ott láthatni a barna és fekete, sőt vörös krampuszokat, a drága vattából készült Mikulást és a nyulakat, amelyek nem tudom miért vannak ilyenkor e zord környezetben. Talán húsvétról felejtették ott őket? Kár volt jobban meg nem figyelni. A fontos mégis csak az, hogy igy kívülről nagyon kedvesen hatnak ezek a krampuszfélék Bévülröl azonban hamar lelohasztják az ember kedvét, különösen a vásárlókedvét. Egy-egy ilyen mikulásnapi kreatúrának az ára 50-től 500 koronáig változik. Ebbe — mert mindegyiknek a hátán tarisznya van — még cukor, vagy csokoládé is jön; hát kinek van erre ma pénze ? Nem tudom miért, de ezt a Mikulást mégis csak meg kell ünnepelni. Nem kell feltétlenül krampuszt, vagy ördögöt vásárolni, elég, ha az ember megsúgja a babájának, hogy reggel tegye az ajtó kUszöbére a legkisebb cipőjet. Beletesz az ember egy piskótát- Vagy, hiszen régente mint kitűnő tréfát alkalmazták, krumplit, vörös- és foghagymát is lehet emlékezésül abba a cipőbe tenni. (A virgácsot azért nem említem, mert a rozsé is nagyon drága és azzal fűteni szokás mostanában.) Igy néz ki egyelőre a december 6-iki ünnepecske. De ugy látom, igy fog kinézni a karácsony is. Már előre merném mondani, hogy karácsonyfa és gyertya nagyon kevés szobában lesz. Az ajándékozási kedv is ki kell, hogy menjen a divatból. Az üzletek kirakatai most a vihar előtti szélcsendet látszanak szimbolizálni: komor, sötét kalapokon, néhány szerény régiségen és idejétmúlt, sőt színehagyott selymeken kivül csak a nincsetlenség tátong az üvegtábláik mögött. jól megyünk neki az ünnepeknek. i! Figyelei! Kórházak, mosólntózetek, kereskedők! Háziasszonyok! 335 „MVTHOS 709" tisztító- é» mosószer a budapesti árumintavásáron óriási sikert ért el „MYTHOS 709" olcsóbb és jobb a szappan és zsirszódánál. Aki egyszer kipróbálja, annak örökös hívéül szegődik I Próbarendelést is felvesz a délvidéki vezérképvi«el6 i ^EXPORT" Kereskedelmi Részvénytársaság Sxeged, Dag«aica-tér 8—9. Mám. Olcsóbb lett a kóser vágott liba! Most már állandóan kapható. Úgyszintén libazsír, tepertő, mái és füstöli hus is kapható. ROSHER, Régi színházi bajok és őrőmők. — fl szegedi színészet múltjából. — SZEGED, november 27. (Saját tudósítónktól ) A mai szegedi színészet válságos helyzetén merengve, a krónikás a multak könyvében lapozgat .*s vigasztaló példákat idéz föl a nemes város históriájából. Régen is voltak bajok -is zavarok, régen is voltak gyönge társulatok, sót ripacsok és régen is megesett, hogy a tekintetes tanácsnak kellei' a süllyedő színészet hajóját partra tenni. Most ünnepelik majd a szegedi piarista rendház alapításának 200-ik évfordulóját. Az első szegedi színház 1735-ben e rendházzal kapcsolatosan nyilt meg városunkban, az első színészek a kegyes iskola diákjai voltak. Ez a társulat fényesen bevált, a közönség igen pártolta őket, a piarista atyák maguk is irtak nekik drámákat, például Pécsi Domokos, a Szapáry Péterről szóló hires szomorújáték szerzője, öt évig játszottak állandóan, ekkor egy időre megszűntek az első szegedi teátrum előadásai. Vásári bohócok jöttek, irja a krónikás és a legnagyobb művészeti esemény 1785-ben a legelső léggömb fölereszlése volt városunkban, pár évvel Montgolfier mester kísérlete után. Majd a német múzsa ütötte föl sátorát Szeged vendégszerető falai között és az első aliipán, aki helyi szerzőnek csapott föl, ifjú Babarczy Imre irt is nekik egy 3 fölvonásos vígjátékot német nyelven, amely könyvalakban is megjelent. Tudvalevő, hogy az első igazán kiváló és hires magyar színigazgató nemcsak szegedi születósü, de itt is aratta első nagy sikereit városunkban. Kelemen László (Kelemen Béla őse) 1800-ban jött először társulatával Szegedre, mert ebben az esztendőben nyilt meg az uj széképületben az állandó szinpad, fényesen berendezve. Wesselényivel tárgyalt akkoriban a város tanácsa, ő ajánlotta Szegednek a jobbnál-jobb társulatokat. 1806-ban például Ernyi hires truppja működött itt és azon télen se igen fűthették a színházat, mert az akkori referens is gyakran panaszkodik, hogy .az aktorok a hidegben aggodalmak között játszottak, féltve különösen a nőket". Ilyen advariasak voltak ekkor a színész urak. De, teszi hozzá a krónikás, szerencsére egyiküknek se lett baja. Hála Istennek! Majd megint német társulat pogányai jöttek a magyarok örökébe, előadásonkint 6 pengő forint bért fizetve a magisztrátusnak. (Elég csinos summa az időben.) Azután — Piovani ur .mesterséges ritkaságai" következtek, magyarán szólva viaszfigurái, amelyek között kellő bcléptidij mellett láthatók voltak a nagy Scipio Africanus, a bölcs Aristoleles, a szerencsétlen XVI. Lajos király és a hős Napoleon császár, aki akkor személyesen Szent Ilona szigetén tartózkodott. A legderekabb és egyben legügyesebb szegedi színigazgatók egyike Kilényi volt, akinek társulata (eleinte Láng Ádámmal volt együtt) majdnem két évtizedig virágzó színházi kulturát teremtett a városban, amelynek akkori lelkes és műértő közönsége megfelelő anyagi ellenszolgáltatásban is részesítette őket. A reformkor elején volt ez, a magyar géniusz kibontott szárnyait kezdte csattogtatni a boldog polgári jómódban élő és fejlődő Szeged felett. Igaz, hogy olyan vendégek tisztelték meg állandóan színpadunkat, mint Egressy Gábor, Laborfalvy Ró*a, Munkácsy Flóra és a rendes tagok sorában ott tündökölt a nagy Dériné és Komlóssy Ida kisasszony. Kilényiék még Aradra is ellátogattak, ha ott vásár volt és a vidéken mindenütt jó neve volt a pompás együttesnek. 1854-ben alakult a legelső fixfizetéses színtársulat. Latabárnak hivták a színigazgatót, aki végre rájött erre a szociális érzékre valló gondolatra és nem bánta meg sem ö, sem társulata, se a publikum. A cenzúrával is dacolva, a legkitűnőbb és legújabb magyar drámákat mutatta be sorra-rendre, többnyire Egressy vendégszereplésével, akit a Nemzeti Színházban nem tí rt meg az osztrák policáj és akit Szegeden határtalan lelkesedéssel ünnepelt, szinte tüntetően tapsolt a publikum. A második fénykor ezután következett, Molnár Györgynek direktorságával, aki a legnagyobb és legeurópaibb színházi emberek egyike volt a maga idejében. Minden zártszéket és páholyt előre kibérelt a közönség, Egressy, Szigeti József, Tóth József, Feltkyné, fókainé állandó vendégjátékra szerződtek hozzá, a karzaton 800 néző szorongott esténkint. Az igazgató .valósággal kultuszt teremtett Szegeden" — irja az egykori referens. 159 előadásban 25 uj színdarab szerepelt, közöttük az első operettek. Még Nagy Sándor, a „kis Petőfi" is meg volt elégedve a nívóval. Ez volt 1860-ban. Hatvan év nagy idő. Sok viz lefolyt azóta a Tiszán és sok nívó süllyedt el a színpadon. A krónikás inkább elhallgat. Bérauíócs, Telefon 808 és 765. Belvárosi Mozi TELETÖM: Ijazjatóalj 25á. pénztár »«t. SZOHBRT 27 HHERIKHI FILM! A VASÁRNAP 28 REGI HTOK, RÉGI BŰN. = Amerikai dráma 5 felvonásban. A főszerepben: ORANE WILBUR. AZONKÍVÜL KÉT AMERIKAI FILM: Vasúti banditák. Izgalmas percek. 1 felvonásbaa. l felvonásban. A helyhatósági választójog reformja. Ferdiaándy belügyminiszter nyilatkozata. BUDAPEST, november 27. (Magyar Távirati Iroda) Ferdinándy Gyula belügyminiszter a Preszly Elemér által tegnapra egybehívott főispáni ülésen a helyhatósági választói jog reformjának szükségességéről a következőket mondotta: — A helyhatósági választói jog ezidőszerint tulajdonképen 1919. évi november 17-én kelt miniszterelnöki rendeleten nyugszik, amely rendeletet az 1920. évi I. t.-c. alapján jóváhagyott. Ha ez a választójog bármely előre nem látható körülmény következtében bármikor is végrehajtás alá kerülhetne, a községi, városi és megyei közigazgatási hatalom olyan szélsőséges elemek kezébe kerülhetne, amelyek örvénybe sodornák az egész municipális közigazgatást. A kommunális választásokban viszont csak az 1874. évi XXXIII. t.-c.-el meghatározott választói jogosultsággal biró állampolgárok vehetnek részt A Friedrich-féle választójog és az 1874. évi XXXIII. t-c.-en nyugvó választójog két szélső véglet, amelyet a nemzetgyűlésnek egy uj választójog kodifikálásával át kell hidalnia, mert túlnyomóan képviselve van az a zsidó elem, amely háború alatt szerzett nagyobb ingatlanokat és ezek után fizetett adó alapján tagja a bizottságoknak. A virilisek névjegyzékét ugyanis évrőlévre szerkesztik a legutóbbi esztendő adózási adatai alapján. PÉAN INGEK, legszebb női és uri fehérnemüek, harisnyák, keztyük, vásznak, chiffonok stb. legolcsóbb árban SOÓS MJOSNAT, Oroszlán- és Iskola-u. s ckán. 472 EM Mt\l hétköznapokon fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, vasárnap fél 3, fél 5, fél 7 és fél 9 őrskor. SZÍNHÁZ. HETI MŰSOR: Szombat: Cigánygrófné, operett Bérletszünet. Vasárnap délután : Vasgyáros, szinmü. Vasárnap este: Éjjel az erdőn, népszínmű. Bérletszünet Hétfő: Tatárjárás, operett. Premierbérlet B) 17. sz. Kedd: Koldusdiák, operett. Bérletszünet. Szerda: Vörösmarty Mihály emlékére díszelőadás. I. Sz. Tóvölgyi Margit Vörösmarty Szép Ilonka cimü költeményét szavalja. II. Csongor és tünde, szinmü a magyar regevilágból. Premierbérlet A) 10. szám. Csütörtök: Csongor és tünde, szinmfl. Premierbérlet B) 19. sz. Péntek: Herczeg kisasszony, operett. Premierbérlet B) 20. sz. Szombat: Herczeg kisasszony, operett. Premierbérlet A) 20. sz. Vasárnap délután: Cigánygrófné, operett. Vasárnap este: Kintornás család, népszínmű. Bérletszünet. Folt amely tisztit. (Fölojitás.) Két hálás ét hatásos szerep van Echegaray drámájában és mivel a büszke spanyol lovagias, mind a kettő női főszerep. Matildét Tóvölgyi Margit ábrázolta, páratlan rutinnal és helyenkint finom, mély pszichológiai ösztönnel. Enriquetát Pogány Irén játszotta, meglepően egyéni felfogással, igen színes és meleg árnyalással. Megértő irányítás mellett hamarosan kinőhetne modorosságaiból és nyers tehetsége szépen kicsiszolódnék. A többi szereplő szürkeségéből kivált Klenovics, aki önmagát adta, mint rendesen é6 a leg-