Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-03 / 66. szám

SZEGED Kü S^GED, november vil. *** (Kn.) Közép-Európának megszer vezése csak akkor vált íjfietségessé, amikor TÉ napoleoni harcok követ­kezttbeiá a HabsburgMÜrMsztlk a némeflfcáfcárr horo»*éf<Mtemondott. És még wuUrFl^^k^el ék *f, mig az eszme megvalósulhatott. Előbb helyre kelleti állitani Magyar­országot és meg kellett teremteni a német egységet. Csak miután ez megtörtént, a XX. század második felében tétetett meg ar első komoly lépés Közép-Európa megszervezésére. Bismarck és gróf Andrássy voltak a megteremtői. Bismarckot a francia re va nohc- pol iti kától való félelem, Andrássyt az orosz kolosszusnak a magyar nemzetet elnyeléssel fenye­gető' cxpan>iv ereje vette rá előbb a kettős: német-osztrák-magyar, majd később, miután Olaszország is tagja lett a szövetségnek, a hár­masszövetség megalkotására. Csak a kettős szövetség állta ki a tüz­próbát. Harmincöt éven át (1879— 1914) az európai békének egyik •gerősebb támasza volt és hogy a ilágháboru kitört, annak sem a szövetség volt az oka, mert tisztára defensiv karakterű volt. Csakis mint defensiv szövetség állhatott fenn és ezután is csak egy defensiv karak­tert! szövetség állhat majd meg a jövőben is és csak akkor, ha annak a: esetleg létesülő uj szövetségnek Magyarországon kívül Ausztria és Németoszág is tagjai lesznek. Hiszen Közép-Európa megszervezésére hosz­szu századok folyamán annyi min­denféle kísérlet történt, de a kísérle­tek mindig számoltak Német- és Magyaro szággal és még sem sike­rült, mert majd egyik, majd másik tagjának érdekei számításon kívül hagyattak. Hát hogyan sikerülhetne egy olyan közép-európai szövetség, amelynek tagjai sorából hiányozná­nak Németország, Ausztria és Ma­gyarország, azaz lehetséges-e Közép­Európa tulajdonképpeni közép­európai országok nélkül ? Egy uj közép európai szövetség, amelyben Németországon kívül Ausztria és Magyarország is helyet foglal, csak akkor lehetséges, ha a szövetség minden tagjának különös érdekei is érvényre jutnak, ha legelsöbben is Magyarország visszanyeri területi integritását, másképpen a történelem tanúsága szerint a szövetség fenn­állása lehetetlen. Hiszen láttuk, hogy a világháború végével megszűnt közép európai szövetség csak akkor létesülhetett és volt áldás'hozó égési Európára nézve és hosszú ideig békebiztositó, amidőn Közép-Európa magvát kitevő két hatalmas biroda­lomnak érdekeit külön külön figye­lembevéve azok összeegyeztethettek. S bár megcsontosodott előítéleteket kellett mindkét tészen leküzdeni, — aránylag könnyen ment a szövetség megkötése. Németország ma ugyanabban a válságos helyzetben van, mint mi. De mi lesz akkor, ha a német tu­dás és szorgalom Németországot ismét talpra fogja állítani? An időn az 1870. VI. 14-én tartott korona­tanácson az osztrákok, élükön Beust­tal azon voltak, hogy Ausztria­Magyarország az öt í 86b. évben éri vereségért a franciák oldalán vegyen részt a francia—porosz há­borúban, csak íező Andrássy, az akkor még ir'ffliniszterflnQftt a kö­lentést .AA fognám Franciaors; lesz azután? Ném ülését, - mely történelmi megy végbe, méf­ózhatjuk meg. Es^a ohbájpkétséges bórái­éért minden MŐkre vonjuk a németek gyülö­01 sfdtség rcm a tovoli 9í8Útl tW:' . magunkra letét." ' A mai idők — belátom — nem hasonlítanak az akkori időkhöz. Ma mindketten, a német is, mi is a földön fekszünk. De mi lesz akkor, ha a német feltámad? A német­magyar szövetség nem Andrássy és Bismarck eszméje, történelmi, geo­gráfiai és etnogiáfiai szükségesség hozta azt létre. • Kétes helyzetekben, hogy kikhez forduljon segítségért, támogatásért, már sokszor volt nemzetünk. Leg­utóbb 1848-ban. Kossuth Lajos abban a beszédében, amelyben 200.000 honvéd megajánlását kéri (1848 jul. 11.) sorra veszi „a nemzet biztosí­tása" végett a nemzeteket, amelyek szövetségeseink lehetnek s a követ­kező kijelentéseket teszi: „És az angol hatalom részéről erre oly vá­laszt nyerénk, aminőt azon nemzet liberális gondolkozásától s egyszer­smind a maga érdekeit józanul fel­W^fudé^l^ÓI *Iftény fe­lénk. Azanban ártól mef'Wietflnk győződve, hogy az angol ottWtmy­nyira s adittgfog beiinünket pdrMnt, mennyiben tgyszer$Mnd saját érdtttx fogja meginvánifl"•' „£.n a francili nemzet iránt a legnagyobb rokon­íbenvvel viseltetéiíj[1<;de éltemet az vMaégétfl látni nem akarom" .... „annyi bi­zonyos, hogy Franciaország messze van. A francia sympathiákra támasz­kodhatni. Lengyelország is csak sympathiára támaszkodott; a sym­pathia megvolt, de Lengyelország el­veszett." „A harmadik a Német­birodalom. Uraim! Kimondom, mi­kép érzem annak természetes igaz­ságát, hogy a magyar nemzet hivatva van a szabad német nemzettel és a német nemzet hivatva van a szabad magyar nemzettel szoros barátságos viszonyban élni és együtt állani őrt a nyugati civilisatio fölött." A magyar nemzet legnagyobb pró­fétájának ezekhez örök igazságot hirdető szavaihoz nekem, a kései kor törpe utódjának, a mai idők sokban megváltozott körülményei kö­zött nincs mit hozzáfűznöm, mert örökkön igaz marad, hogy a magyar és a német nemzet egymásra van­nak utalva. SAJTÓSZABADSÁG. SZEOED, november 2. A s jtécenzurát eltörölték. Az or­szág belső konszolidációjának hatal­mas lépése ez az intézkedés. A békeállapoh khoz való visszatérésben tetemes haladás. A rend helyreállá­sának erős záloga. A kormány intézkedett. A sajtónak a helyzete azonban ezzel az intézkedéssel semmiesetre nem lett könnyebb. Még abban az esetben iá. ha abszolút jóindulatot szupponálunk a sajtó munkásaiban, (ami bizony njgy op imizmus) — még abban az esetben is fokozott körültekintés, megfontolás, rostálás kell, hogy alkalmazást lalíljon 3 szer­kesztőségekben. A rend, a konszolidáció helyre­állott, de a lelkekben a háború és a forradalmak hullámzása még nem ült.el teljesen ; a kedélyek izgé­konysága még fokozott, az idegek reagáló képessége még túlságosan élénk. A gazdasági nehézségek, az élet ezernyi megoldhatlan szörnnyé vált kérdése, csupa olyan momen'u­mok, melyeknek túlélés, türelmeilen tárgyalása, hangoztatása semmi hasz­not, csak kárt okozhat. A társadalmi osztályok között szakadt sok tátongó ür, melyet az öaszes nemzeti erők egyesítésének szent célja csak las­san bir áthida'ni, betölteni, — az igazságtalanság és a gyűlölet köny­nyelmü hangsúlyozása, erőltetése kö­vetke?tében mélyebbre, tálongóbbra szakadhat. A sajtószabadságnak ez a visszaállítása a magyar uj ág munkásainak becsületere, hazatisá­gára bízza a közvélemény tájékozta­tásának médiát (a bünie'ő szankció félelme .strohmanokkal" kikapcsol­ható) s a magyar újság munkásai, akik a nemzet rossz sorsának felidé­zéséi en tcgadhatlar u: tetemesen közreműködik, most iit allanak ann. k lehetősége előtt, hogy a mult hibáit jóvátegyek, licgy a nemzet naty nehezségeit erejük szerint köny­nyebbitsék, hogy munkájukkal a nemzeti újjáépítésben kivegyék azt a részt, amely a sajtót, ezt a fontos társadalmi faktort, megilleti. A cenzúra tehát megszűnt. Sajtó­tájékoztató-bizottságok fognak csu­pán működni, melynek működéséről a törvény igy rendelkezik: 1. §• A Sajtótájékoztató Miniszterközi Bizottság csupán véleményezőszerv gyanánt működik. Az időszaki lapo­kat, valamint bármi más sajtótermé­keket is szerzőjük, szerkesztőjük, illetve kiadójuk a bizottságoknak bemutatni nem köteles. Amennyiben a'.ónban a közleményt illetőleg a szerzőnek, szerkesztőnek vagy ki­adónak aggályai lennének, jogában áll a bizottsághoz fordulni, mely a kért felvilágosítást megadja. 2- §• A Miniszterközi Sajtótájékoztató Bizottság, mint tanácsadó szerv, vé­leményét nemcsak oly irányban nyil­váníthatja, hopy valamely közlemény megjelentethető-e, hanem a szükség­hez képest kihagyásoka, változtatá­sokra, vegy pótlssokta uezve is te­het javaslatot a bemutatónak. Ha a Sajtótájékoztató Miniszterközi Bízott­tág azt tapasztalná, hogy valamely közlemény megjelenése az ál am ér­dekeit, vagy az oiszág biztonságát veszélyezteti, a hadsereg vagy a belső rend elltn iigat, va^y a lakos­ság körében nyuglalansagot vagy izgalmat kelthet, az ország ki lügyi avagy pénzügyi helyzetét aláássa, ugy az 1912: LXIII. t.-c. 11. § 2 bekezdése értelmiken figyelmezteti a bemutatót a törvény ama rendelke­keyésére, mely szerint ily sajtóteimé­kek szétküldését a sajtóügyi köz­vádló nem engedélyezi. 3. §. A megjelent sajtótermét'ért ugy jogi, mint lendészen termetten a felelősség a sajtótörvény érlelmeben fele.ős tgvétH tciheli. Szeged. 1920 október 27 4. §• Az 1912. tXl(| t.-c. 11. §.-á«ak ei>ő ftéVe/dése alapián ki­adott 3490/19Üfcr"M» E. Wí rendelet 2. §-a továbbraisi változatlanul fennáll. At íÍTPfiőrzé^re hivatott ha­tóságok a sajtó érdekeinek teljes flgyetembevételével kötellaek azon­ban eljárni H gondos*K## tartóz­bsk atrőf, ltogy aV-W^rtügyi;. köz­vádló által gyakorolt ellenőrzés a lehető leggyorsabban eszközöltessék. Mint dr. Aigner Károly főispántól értesülünk, a cenzúrára vonatkozó rendeletet eddig nem kapta még kézhez. A főispán Teleki miniszter­elnök ittléte alkalmával ugy öt, mint dr. Eckhardt sajtófőnököt tájé­koztatta ez Ugy helyi vonatkozásait illetőleg és kifej'ette a nézeteit előt­tük. Valószínű, hogy Aigner főispán javaslatát fogadták el, amiből követ­kezőleg a főispánnak igen nagy hatásköre lesz ez ügyben. Egyébként Harsányt főügyész, a katonai cenzor és a főispán részvé­telével ma délután 5 ó akor érte­kezlet lesz, m.l>en a vonatkozó részleteket fogják megbeszélni Belvárosi Mozi 2.ucu Kieselhausen vllájhlrű táncmOvészntf Táncesíélue teljesen uj műsorral és toalettekkel. Jegyek méf kapha'ök a Belvárosi Mozi elővételi pénztárába*. Take Jonescu Párisban. PÁRIS, nov. 2. (M. T. I) Take Jonescu a Petit Párisién tudósítója előtt óvatosan szólóit arról a tervről, hogy Lengyelországot felveszik a kis ántántba. Kijelentette, hogy mi­után a görögök és szerbek között megvan az egyezség, Görögország már is tagja a kis ántántnak. Ami a román—szeib ellentéteket illeti, Take Jonescu kijelentette, hogy ezt az ellentétet az ö politikája végle­gesen el fogja simítani. Ellene van annak az ötletHek, hogy Lengyelország és Románia egyedül lépjenek szövetségre egy­mással, mert ez elszigetelt helyzetbe hozná Romániát. Ami Bulgária be­lépését illeti, ez a kérdés elsősorban a görögöket érinti. Végül elragadtatott hangon szó­lott prágai fogadtatásáról. PÁRIS, nov. 2. (M. T. I ) Take Jonescu párisi tartózkodása idején előadást tartott a kis antántró! a Sorbonneban. Kifejtette, hogy a kis ántánt minden fenyegetés és min­den háborús veszély megelőzésével egyesit magában a Balti-tengertől a Földközi-tengerig öt nemzetet, akik Franciaország oldalán küzdöttek, akik bástyát emeltek minden támadó kísérlettel szemben és lehetetlenné teszik a legyőzöttek számára, hogy támadást próbálj nak meg. Figyelem! Kórházak, mosóintézetek, kereskedők, háziasszonyok! FigyelemI 9VQ YTHOS 709** tlsrtitó- éa mosószer a budapes'i érumintavávíron óriási sikert ért el. „MYTHOS 709" olc-óbb és jobb o rzappon és zsk­B B m w %M szódánéi. Aki ey\szcr kipróbáló, annak örökös hívéül sz'gődik! Próbarendeléat la felveai a délvidéki vtiérképvlaelő« „EXPORT" Kereskedelmi Részvénytársaság Szeged, Dugonics-tér 8—9. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents