Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-24 / 59. szám

SZEOED Külpolitikai orientáció in. Fia a kteeljOvöben Jugoszláviában is megindul a normális élet és ezzel egyidejűleg felszínre kerülnek az állami közigazgatásnak ezernyi fontosabbnál-fontosabbkérdései.amik stagnádőt nem tűrnek éa amiket erőszakkal megoldani többé már nem lehet, recsegni fog a jugoszláv-birodalom épülete és a közigazgatási tehetetlenség következtében olyan debacle fog szemünk előtt lejátszódni, amilyent mi, fájdalom, most két éve megéltünk. Erre nem számítottak az ántánt bölcs urai; vak gyűlöletükben leromboltak egy ezeréves, vérrel és munkával megteremtett épületet és nem akarták látni, hogy helyébe ujat egyhamar építeni nem lehet, különösképpen nem, ha az építéshez a konstruktív munka előfeltételei, a szellemi erők hiányzanak. Nem sok, de legalább is 50 esztendőre van Szerbiának szüksége, hogy magának politikailag megbízható szellemi munkásokat nevelhessen. Egy állam életében ötven év egy arasznyi idő, ha azonban ezidő alatt az állami létet gyökerében támadó, lassan haladó, dekompozicio veszélyével keli küzdeni, akkor bizonyosan bekövetkezik még az 50 év letelte előtt az összeomlás. Romániában ugyanezek a viszonyok. Ott is inferioris elemek állanak a régiek helyén. Olt is, mint Jugoszláviában, a közigazgatás zavartalansága, az állami lét vagy nemlét kérdése. Ha már most ezt a kétségkívül meglevő körülményt a jövendő célkitűzés végett objektíve mérlegeljük, ha a két országnak mai, itt megrajzolt helyzetét, amely a jövőben csak rosszabbodni fog, anélkül, hogy rögtönösen teljesülő vérmes reményeket táplálnók, — hűvösen szemügyre vesszük, azt kell mondanunk, hogy minden olyan cselekedetünk, amely képes Jugoszláviát vagy Romániái óbba a helyzetbe hozni, hogy maguknak rövid idő alatt megbízható szellemi munkásokat nevelhessenek, ártalmára van jövendő terveink megvalósulásának,a hazának régi,ezeréves határai között való visszaállításának. E sorok szerény írója és vele együtt mindazok, akik nem vaki tatják el magukat a napi politikában felszínre kerülő, sokszor csak egy-egy napig élő jelszavaktól, állami kormányzatunk minden mozzanatát, mindazt, amit teszünk, vagy amit tenni elmulasztunk, abból a szempontból Ítélünk meg és mérlegelünk, hogy használunk-e vele magunknak vagy szomszédainknak. Szerény véleményünk szerint elsősorban is ebből a szempontból kell a numerus clausus kérdését is megitél*. Már az elmúlt iskolai évben lehetővé tette a szerb kultuszkormány, hogy a megszállott területek főiskolai ifjúsága a zágrábi egyetemen német nyelven is vizsgázhasson. Ennek az intézkedésnek bizonyára nem a liberálizmus volt az cka, hanem az a szándék, hogy az addig a budapesti egyetemeken tanuló ifjúságot a zágrábi Alma Materbe terelje. Ugyanezt tettük mi is, amidőn a horvát ifjakat Bécs helyett Budapestre tereltük, amikor — hogy Bécsnek kuiiurábs hatását némiképpen csökkentsük, a Julián-Egyesület segítségével és aegise alatt Pécsett és Debrecenben internátust állítottunk fel a balkáni tanulóifjúságnak, hogy az a mi szellemi életünk emelőjén találjon táplálékot, mert mitsem érőnek gondoltuk az állami hatalom amikor mindenféle kedvezményekkel a maguk kultúrájához igyekeznek csatolni a magyar főiskoláktól elmaradni kérwszerült tanulóifjúságot, amely aztán nekik a közigazgatást meg fogja teremteni. A numerus ciausus nem árt a zsidóknak, de nagy hasznot hajt a szerbeknek. kiterjesztését, a gazdasági erők befolyását kulturánk hatása nélkül.*) Ugyanezt teszik most a szerbek, n a nyolcvanas énkben Bosznia-Htrccaoráa pénzén egy internátus létesült Becsben, amely a boanyák ifjúságot nevette. Hihetetlen nagy kedvezményekben volt as ifjuságnkk résae. Est ax intézményt ellensúlyoztuk mi a pécsi és debreceni ieternátussal és nem eredménytelenül. juulk iisiT>vm-nvirrrrmTVirri -rm-rnrrri VMTrYrnnrinrimiui Franciaországban sincs sokkal máskép. Magyarország lest a Nyugat balkán-kereskedelmének bázisa. óriási. Ma minden európai ország a mienkéihez hasonló nehézségekkel küzd. így a szénhiány, egyéb nyersanyagok hiánya másutt is, sőt mindenütt észlelhető. Ennek viszont az az oka, hogy a munkásság mintegy 30 százalékkal dolgozik ma kevesebbet, mint a béke éveiben. A hosszú háború teljesen megváltoztatta a munkásság gondolkodását és életmódját — mondja az előkelő francia szaktekintély — és mig a munkásság a háború impresszióin tul nem lesz, (ami még néhány évet igénybevesz) addig e téren javulás bizony nem is igen várható. SZEOED, október S. (Saját tudósítónktólJ A kétségben és bajban tengődő minden szalmaszálat megragad vigasznak vagy mentségnek, hogy a baján segítsen. így vagyunk mi is, a kietlen és talán némi pesszimizmussal mondva, perspektívátlan helyzetünkben. Ha egy külföldi, mondjuk párisi ember szájából hallunk valamit beszélni ró'unk, magyarokról, annak ma kétszeres jelentőséget tulajdonítunk, legyen az vérbeli francia diplomata, vagy holmi kávékázi Poincaré, amilyen gombamódra tenyészik itthon, nálunk is. Talán, a most ktilönösen nagy távolság, elzártságunk s az utazási nehézségek teszik, de nagyon ritkán vagyunk abban a helyzetben, hogy a francia emberek rólunk táplált véleményét megtudhassuk. A levél, melynek kviutesszenciáját az alábbiakban közöljük, Párisból jött, nem kis érdekességü megjegyzéseket tartalmaz. Elmondja többek között, hogy a franciák, örült önteltségükben éa elfogultságukban analfabéták voltak a földrajzban. Példa erre az, hogy Magyarország fővárosát nem Budapestnek, hanem játszi könnyelműségükben Bukarestnek ejtették és így is ment ez át a szűkebb értelemben vett köztudatba. Most, hogy Budapestet megismerték, azt mondják, hogy az a világ legkedvesebb városa. Mikor szétnéztek kőrútjain a fényes helyiségeiben s a belváros ezer viilanyszemü kirakatai előtt, az volt az impressziójuk, hogy délibábot látnak a Szaharán. Véleményük szerint Budapesten meg sem látszik a hosszú világháború és a két rémes forradalom. Ami pedig háborús utóbetegség, mint például a záróra, ez Párisban i.s hasonlóképen van. A nők és á férfiak is viszont ízlésesebben és szebben öltözködnek Pesten, mint náluk Párisban. Emil Poplin, a középeurópai vasutbizottság elnöke szerint,. Magyarország jövője veszteségei dacára is A kereskedelem terén Franciaország segédkezet nyújt Magyarországnak. Ez nem nigylelküség, hanem természetes következménye annak, hogy áz európai nagy államok mindegyike mireánk bazirozza egész balkáni kereskedelmi politikáját. A franciák mindenképen nagy várakozással tekintenek felénk és a magyar politikán múlik, hogy ezt mily mértékben használjuk ki saját előnyeinkre. Ki akar olcsó cipőt? SaJAt UtziMtB box é« aevrd félcipők öOO éa 960 korona, férll magas cipő 80U korona. HORVÁTH dpészaél Valéria-tér 10. 88 Bokor-paluta. A CORK/ POLGÁRMESTERHEZ. Megvallom Önnek óh Podesta, Az írek szimpatikus hőse, Hogy mostanában mosolyog rám Az utca minden ismerőse. S e áerü Oka igen egyszerű. Megírtam — éppen két hete, Hogy elszállt Önnek A legeslegvtgső lehelete, S most hírek jönnek Hogy csak ezután fog meghalni. Mondja Uram: komoly ez ügy, vagy S álom-e, vagy való, /talmi? 3

ogy örökké él minden koplaló ? h mondja, mondja, hogy igen S minden magyar tisztviselő Boldog lesz Íziben. Selirdxosi L£ozi Tflippnv. IQAZOATÓSÁQ 258. TELEFON. PÍNZTXR 582. Október 23. és 24-én, szombat és vasárnap a szezon legkimagaslóbb slágere, Halál Hirnöke. Főszerepben: LEA BAIRD és LÉGÁR. 14 Szegedi kis tűkőr. Hát perste hogy j«a valaki. október 21. — Mi as bérem, mi az? mi lesz kérem, ad teszt Saép Ida szerkesztő ön, jó uramt 1* szólított meg szörnyű barátom: a Ml as, hogy ml at? Válaszolék érthet* felháborodásomban az engem ért támadás miatt. — Hát igea, - igy ő, a kávéházi elmúlt a péntek, a szombat, öt perc mutra vasárnap és maga elfelejtette megírni, hogy melyik miniszter érkezik vasáraap Szegedre. — Javasut, mondom neki: a kávéházinak, kegy ed ke tréfás kedvében van? — Hát mondja kérem: tényleg? — Nem, nem. — Se miniszter, se tábori püspök ? — ön mondá. — "De legalább egy államtitkár? — Még álomtitkár sem nemi — Hát mondja, szerkesztő ur, holnap? (Nem válaszoltam neki.) — Kit várnak? — A sokorrut! (Ekkor már nagyon dühöt voltam.) — Tényleg? És Nagyapádi? Vagy mtt szólna az Andrássyhoz? Igy beszélgetett velem a kávéházi s már egész az Adriáig jutottunk, midőn t telefonhoz hívtak. (A szerkesztőségből üzenik, hogy holnap, azaz vasárnap reggel a 7 óra 15 perckor befutó személyvonat szalónkocsijában érkezik Ruppert Dezső unokabátyja nagykabátjának harmadkézből birtokossá vált tulajdonosának dédükunokája. Legyek künn az állomáson és nézzem meg, mikép fogadja az érkezőt városunk, a végvár polgármestere és mely szavakkal illeti az illusztris vendéget. Hát ott leszek. Részletes tudósításunk hétfői számunkban.) Legolcsóbb szabott árakon 259b «r női és férfi szabókellékek, UPÍ-I nőidivat és r5vidáruk9 pipere-cikkek PoIIák Testvéreknél Széchényi-tér Csekonics-u. Telefon 855. sz. Telefon 854. sz. Nem vesz el a pénzűnk, ha részvényt jegyzünk a Nemzeti Hitelintézet R.-T.-nát, amely tettünkkel megmutatjuk azt is, hogy a keresztény és nemzeti alapon felépülő Magyarországot nemcsak a politikában, hanem közgazdasági téren is erösitiük. A kerestény újjászületés nagy munkajának pénzügyi téren is meg kell kezdődnie. Ez az intézet volt az első, amely közgazdasági téren a nemzeti és keresztény Magyarország legelső pillérjeit megalapozta. A Nemzeti Hitelintézet R.-T. betéteket a legelőnyösebben gyümölcsöztet. A 220 koronás részvényei a 120 milliós alaptőkére jegyezhetők a R.-T. helyiségeiben (VI., Vilmos császár-ut 25. sz.), vidéken az összes fiókoknál és minden jegyzői irodában. Két darab régi részvény után egy darab uj kibocsátású részvényt még a régi 210 koronás áron jegyezhetnek rész-