Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-22 / 57. szám

rid 1920 októbsr 22. Ara I korona. Fénttfc, I. évf.t 57, ELÓMIETÉSI ARAK; try tvre 280 kor. I Hegytdévra 70 kor. Hí évr« 140 „ I Ur kára 25 „ H munkaügyi törvényhozás, SZEOED, október 21. (cvs) Örvendetes hirl közöl ma a M. T. I., midőn azt jelenti, hogy Rubinek Oyula kereskedelemügyi miniszter a munkaügyi törvényhozás elkészítésére bizottságot szervezeti Olyan lépéa ez, mely közelebb visz bennünket a háború és a forra­dalmak tapasztalatainak és tanúsá­gainak eszkomptálásához, olyan lépés, mely megnyugvást teremthet a szociá­lisan gondolkodó polgárság éa a nemzeti és keresztény eazme alap­Ián elhelyezkedni kivánó munkásság lelkében. A katasztrófáknak végtelen sorá­ban osztályok és érdekcsoportok között nagy, szinte áthidalhatatlan szakadékok teremtek és akkor, ami­dőn a szOrnyü károk vigasztalan romjain állunk, ott remeg még a lelkekben a forradalmak, a lelki­ismeretlen izgatások és uszítások lappangó bizalmatlansága, aggodalma és gyűlölete. Olyan érzések, melyek a lelkes és odaadó munkának elen­gedhetetlen alapját: a közös cél erő­feszítésre sarkaló harmóniáját teszik lehetetlenné és ezzel lehetetlenné teszik ait is, hogy itt odaadó ter­melő és teremtő munka alkosson. Minden becsületesen éa komolyan gondolkodó politikusnak régi és hó vágya az, hogy a munkásság a ma­gyar reneszánsz szent eszméit: a nemzeti érzést és a keresztény .vallás­erkölcsöt vallja s hegy mondjon le ai osztályharcnak politikai fegyver­képen való felhasználásáról. Ebben u irányban történtek már kísérlete­aéaek, lépések, sok-sok jóindulatu igyekvés, mely eredménytelensége átkát már eleve magán hordotta. A munkásságot — mint tömeget, mint összességet — megnyerni máskép nem lehet, mint az erdekének közve­títése utján: ha az az irányzat, mely lelkünk egész szent, agyunk legjobb meggyőződése szerint egvedül helyes és célravezető, ha ez az' irányzat a munkásság érdekeit ugy képviseli éa ugy portálja, hogy a munkásnak az életfellételei a jelen kormányul kere­tében legalább is ugy biztosítva vannak, mint a perhorreszkált -nem­zetietlen és keresztényieden* szo­ciáldemokrata szakszervezetek kere­tében. Arra, hogy a munkásságot ebben az irányban megnyugtassuk és meg. nyerjük, — Rubinek Oyulának e» a ténye az első komoly és sulvba hulló lépés. 7 Oazdasági szempontból végtelenül fontos és sorsdöntő az, hogy a mun­kásság teljes odaadással és lelkese­déssel adja oda erejét a nemzeti újjáépítés munkájához és hogy ez megtörténhessék, a munkához elen­gedhetetlenül szflksíges lelkiharmó­nia hogy megteremjen, — a jóindu­latnak első megnyilatkozása az erö­f«bb, a keresztény és nemzeti irányzat kormányának a feladata. 8 " most megtörtéit I Megjelenik naponkint délután. SZtRKESZTÓStG tg KIADÓHIVATAL: KAIcaey-atca 6. O Telefon IS-31. A csehek mindent Prágába szállítanak. KASSA, okt. 21. Kerülőuton jelentik: A felvidéki földrrüvesosztály helyzete napról-napra bizonytalanabbá váiik. A termékek elkobzása helyeit a csehek legújabban óvatosan kényszerbérleieket csinálnak és így az előbbit tetszetőstbb formában hajtják végre. Különben az összes mező­gazdasági terményeket zárolták, a szabadforgalmat minden terményre be­tiltották. Ezzel szemben mindent Prágába szállítanak, míg a megszállott területeken éhlifusz dühöng. Romániában elitélt magyar tisztviselők BRASSÓ, okt. 21. A nagyszebeni VII. román hadtest törvényszéke Péterffy Oábor postafőtisztet, Simon István vasúti mérnököt és Rosszi Béla ügyvédet a román állam és román hadtereg ellen „ravasz ter­vezgetések és titkos összejövetelek elmén' tlz—tízévi börtönre ítélte. A legfelső biróság most foglalkozott a hadtest törvényszék Ítéletével és Simont fölmentette, Rosszi bünte­tését kétezer lei, Péterffy Gábor büntetését pedig egyhavi fogház­büntetésre és kétezer korona pénz­birságra változtatta át. Félholtra kínozták a bécsi kommunisták. BÉCS, ckt. 21. (M. T. I.) A bécsi reggeli lapok jelentik Wiener-Neu­stadtból: Az itteni városi szanatóriumba tegnap egy Szölcsy István nevű magyar földbirtokos jelentkezett sulvos sérülésekkel felvételre. Schrelber kerületi rendőrfelügyelő kiha'gatta Szölcsyt a szanatóriumban. Elmondta, hogy október 18-án délelőtt fél 9 órakor a Habsburg-kávéházban időzött, ott nozzálépett egy előtte ismeretlen ember, aki ajánlkozott, hogy elve­zeti öt a konzulátushoz, mit Szölcsy el is fogadott. Egy óra hosszat vezette ide-oda Bécs utcáin, miközben gyanús alakok követték őket. Végül a Siebenbrünni kaszárnyához értek, ott a földbirtokost több ember megragadta, a kaszárnyába hurcolta és embertelen módon megbotoztök. Elébe tartottak egy jegyzéket, amelyen mintegy 200 tiszt neve szerepel. Minden egyes névnél megkérdezték, hogy ismeri-e az illetőket. Ahányszor tagadó választ adott, ugyanannyiszor rásújtottak. Mikor vonakodott az em­berek akaralát teljesíteni és a kommunista Himnuszt elénekelni, akkor ismét megverték. Elvették tőle húszezer korondnyi pénzét, majd ujabb kinzások után a padlásra hurcolták. Megkérdezték töle, mi az utolsó kívánsága, majd két embert hátrahagytak frgyveiestn őrzésére. Minthogy Szölcsynek sikerült némi készpénzt elrejtenie. A két ember ezért a pénzért kiszabadította öt a fogságból. Szölcsy elmondotta, hogy való­szinüleg összetévesztették testvérével, Szölcsy József bankigazgatóval. A Szölcsy kihallgatásáról fölvett jegyzőkönyvet további eljárás végett megkűl­dötték a bécsi rendőrségnek. Szölcsy állapota olyan súlyos, hogy felgyó­gyuása hosszabb időt fog igénybevenni. Teste mindenütt tele van az el­szenvedett bántalmazások súlyos nyomaival. MftMMMMM^^ Kétmillióval szaporodott as angol munkanélküliek száma. BÉCS, okt. 21. (M. T. I) Párisi lapok londoni hirei szerint a bányász­sztrájk következtében ezer meg ezer ipari munkás vesztette el munkáját. A londoni lapok ait Írják, hogy a munkanélküliek száma e hét végén kétmillióval több lesz. A déli part­vidék kikötőiben ujabb zavarok észlel­hetők. A londoni Morningpost való­színűnek tartja, hogy a kormány elhatározza a parlament feloszla­tását. Visszaélések a romániai magánvonatokkal. BUKAREST, okt 21. (N. S. I.) A Viitorul legutóbbi számábaa szen­zációs leleplezést kftzől a királyság területén engedélyezett magán-, sze­mély- és tehervonatok forgalmáról. Ezekkel az állandóan bérelt magán­vonatokkal — irja a lap — hallatlan visszaélések történnek. A Brousna nevű bukaresti francia cégnek négy mozdonya és teljes személy- és tehervonat szerelvénye van, amelyek tulajdonképpen a szinajai játékbar­langnak tesznek szolgálatot. Ez a fiai.cía cég lukszus vonatokon szállítja o játékosokat a játékbarlang számára. A lap ezután kiemeli, hogy Konstan­sából a demimondok is miniszteri ozalonkocsíkat vesznek igénybe disz­krétebb természetű utazásaik alkal­mával, mialatt a városban a vago­nok százezrei és a bennük lévő millió és millió értékű áruk tönkre­mennek a vontatóerö hiánya miatt. A szinajai játékbarlang pedig épp most kapott engedélyt arra, hogy tíz vadonnal elhozathassa Párisból a játékbarlang bútorzatát. Az egyik bukatcsti cég szerzett magának 4 darab elrekvirált magyar mozdonyt és megfelelő számú vasúti kocsit, amelyekből nndes járatokat állított össze s megindította az úgynevezett Azx-vonatokat, melyekkel ezután tetszésszerinti személy- és teher­forgalmat bonyolít le. Egységes posta Romániában. BRASSÓ, okt. 21. (N. S. I.) A román távirati iroda bukaresti jelen­lése szerint: a posta egységesítésé­nek munkálatait befejezték. Ennél­fogva október 15-IŐI kez.lódóleg az erdélyi postaigazgatóságok közvet­lenül a bukaresti postaigazgatóságok alá tartoznak. Előkészítik a munka­ügyi tőrvényeket Aakét a kereskedelmi mlnlsatérlaabaa. BUDAPEST, október 2). (Magyar Távirati Iroda) Rubinek Gyula kereskedelmi mi­niszter a munkaügyi törvényhozás előkészítésére a minisztériumok kép­viselőinek, továbbá a szociálpoliti-' kával fog'alkozó szakemberek bevo­násával bizottságot szervezett. A bizottság folyó hó 9 én ült először Össze a munkaügyi törvényhozás leg­közelebbi feladatainak megbeszélé­sére. Résztvettek az ülésen a magyar­országi szakszervezeti tanács kikül­döttei is, akik a kinevezést a bizott­ságba nem fogadták el ugyan, de esetenkénti meghívásra készeknek nyilatkoztak a bizottság munkájában való részvételre. A miniszter meg­nyitó ssivaiban rámutatott a szociá­lis alkotómunkáknak szükségességére és munkaügyi törvényhozásra váró legközelebbi feladatokra. Ilyenekül jelölte meg különösen a munkások szervezke dési jogának biztosítását, a gazdasági célokra a munkástág tör­vényes érdekképviseletének megterem­tését szolgáló békéltető eljárások, valamint a munkaidőnek a az egész­ség és testi épség védelmének sza­bályozását és kiépítését, ez utóbbi­val kapcsolatban az ipsrfel ügyeletnek is hatályosabbá tételét. A szónokok tul nyomórésze rámutatoit arra, no^y szociálpolitikánknak megalapozása céljából a békeszerződés ratifikálá­sával, forgalmi akadályunk megszün­tetésével mielőbb életet kellene önteni a termelésbe és a kereskedelembe is. Szükségesnek jelezték még, hogy a munkaügyi törvényhozás előkészí­tésére szervezzen a miniszter egy szükebbkörü bizottságot is. A mi­niszter zárószavaiban is hangoztatta, hogy szociálpolitikánkat csA meg­telelő gazdasági politikával, a gaz­dasági élet talpraállitása utján ala­pozhatjuk meg. Jelezte végül, hogy az elhangzott javaslatokhoz képest a legközelebbi jövőben fel fog állítani egy szükebbkörü bizottságot, amely esetenkint a tárgyhoz képest szak­értők részvételével kidolgozott és a nagybizottság által letárgyalt javas­latokat fogja majd azután az összes érdekképviseleteknek hozzászólás cél­jából megküldeni. A SZENTESI INSTALLÁCIÓ. A Szentesen folyó hó 28-án történő főispáni installáción Szeged város részéről dr. Turóczy Mihály főügyész és dr. Kószó István nemzetgyűlési képviselő vesznek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents