Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-17 / 53. szám

Sified. 1920 október 1T. SZBOED Hatósági pékek a közönség zsebe ellen galyos vlsssaélca a llsitklosstés k»r0l. SZEGEP, okt. 1«. (Saját tudósítónktól.) Utóbbi időben a közönség köréből egyre több panasz hangzott el a hatósági liszt és kenyér kiosztása körül történő állítólagos visszaélésekről. Egy miniszteri rendelet értelméoen ugyanis az ellátatlanok kategóriájába sorozottak közül hat családtagig 6 koronáért, hat családtagon felüliek pedig 4 50 koronáért kapják a hatósági kenyér kilogramját. Egyben intézkedett a rendelet a hatósági liszt fejkvótájáról és áráról is. A miniszter ezzel azt akirta elérni, hogy a fixfizetésből élő tisztviselők és munkásosztály tagjai, akiket e gyűjtőcímmel az ellátatlanok osztályába soroztak, ju'ányos áron szerezhessék be a legfontosabb élelmicikket, — a kenyeret. Ez az olcsó kenyér nagyban megkönnyítette a szegényebb családok megélhetését. A hatósági kenyér kiosztásával megbízott pékek ezideig pontosan ki is szolgáltatták az ellátatlanok részére ezt az olcsó kenyeret, mig egy napon, szinte érthetetlenül, egyöntetűen megtagadták azt. Eljárásukat azzal indokolták, hogy csak azokat illeti meg a hatósági kenyér, akik kiváltják a reájuk eső negyvennégy koronás nulláslisztet Is. Természetesen ez óiiási felháborodást idézett elő az ellátatlanok táborában, mivel ezek három negyedrésze annyira szegény, nincstelen ember, hogy még a hatósági kenyér kiváltásához szükséges összeget is alig tudja előteremteni, annál kevésbé felelhet meg a pékek lehetetlen kívánságának. Az ellátatlanok nagyrésze nem nyugodott bele a pékek önkényüelI

árásába, hanem ezért Vass József Eözélelmezési miniszter itféle alkalmával küldöttségileg keresték fel. A közélelmezési miniszter panaszukra azonnal intézkedett, hogy az eset többé elő ne forduljon. Egyben elrendelte, hogy a pékek a kenyeret kötelesek kiadni ugyan, de a ki nem váltott fehérliszt ellenértékeként senki nem követelheti az olcsó kenyeret. Megigérts a miniszter azt is, hogy Budapestre való visszatérése után rendeletet fog küldeni a város hatóságához, amelyben szabályozza ezt i kérdést. A hatóság természetesen VÚSÍ miniszter kijelentését nem kötötte a pékekkel. A pékek pedig, akik a lapokból értesültek a miniszter nagyfontosságú rendeletéről, — egyszerűen napirendre tértek fölötte s nyugodtas tovább mrnokoskod< tak az ellá atlanokkal, követelve, hogy váltsák ki a reájuk eső fehérlisztet, mert ellenkező esetben nem kapnak kenyeret. Több oldalról felmerülő panasz folytán munkatársunk ma délelőtt leikereste Afiskolrzy Qézát, a liszt•sztály vezetőjét, ki ez ügyben a következőket mondotta: — Mi hivatalosan csak tegnap kaptuk kézhez Vass közélelmezési ptiniszter kérdéses rendeletét és ma már közöltük is az illetékes pékekbe', hogy nem kötelezhető senki fehérlisztadagját kiváltani, derekompenzációt sem kap. A magunk részéről ehhez csak azt ' megjegyzést fűzzük, hogy amikor hatvan-hetvenezer ember kenyeréül van szó, legalább is különös, b°gy a hatóság könnyelműen elkelt intézkedni, a pékek pedig haszsnleiésből vagy rosszindulatból létszák a süketet és vakot. Látogatások a szegedi kultura tényezőinél. II. Két muzsikusnál. SZEOED, október 16. (Saját tudósítónktól ) Minden muzsikust nem lehet mégsem sorrajárni. Vannak szép számmal, hála Istennek. A krónikás ilyenkor látja, mikor számon veszi őket, hogy mennyi ember él Szegeden a művészetnek és — nem mind, de elég sok — a művészetből. Szommer Bandi bátyánk a megmondhatója, hogy élni még csak lehet, de megélni, azt már kevésbé, sőt legkevésbé! A zenei kultura alapja a senei okta ás és e tekintetben Szeg<d igazán nem panaszkodlvitik: a városi zeneiskola vezetés és tanítás dolgában egyaránt elsőrendű, a legjobb hírnevű ma Csonka-Magyarországról. Szűköl helyiségeiben intenzív és sikeres tanítás folyik, a növendékek száma évről-évre emelkedik, a tanároké is. A zenét és éneket ezenfelül kiváló magántanítók is oktatják, elég talán Mátrai Ernőnek, a szegedi szinház volt jeles művészének és operai rendezőjének, azonfelül számos érdemes szegedi muzsikusnak pedagógiai leckéire utalnom. A szinház az idén aligha fog publikumot nevelni a magasabb zenének, annál többet jelentenek a filharmonikus és kamarazene esték, szegedi előadó művészekkel. Egy-egy hangversenyen látja az ember, mennyi hive van már nálunk a valódi muzsikának. A legnagyobb örömmel pedig azt tapasztaljuk, hogy az ifjúság köréből kerülnek ki ezek a legnagyobb számmal. A zsne nagy vigasztaló, nemes békítő és tiszta boldogító. Beethowen az örök derűbe visz — durck Leiden Freudel — Mozart az angyali körökbe, Wagner tüzes szekéren röpít a szerelem és diadal gyönyörébe, a földi Walhallába, Bartók Béla ősi kéjek borzongását és uj szépségek örömét keltegeti bennünk. A zene nagy vigasztaló — és ma jobban kell a vigasztalás, mint valaha, — a zene nagy nevelő és ma inkább kell nevelni az embereket, kis és nagy gyermekeket, mint bármikor. Mi nem féltjük zenei kulturánkat Szegeden, jó és dolgos kezekben van az, de azért elzarándokoltunk két alkotóművészhez, akik azonban pedagógiai tekintetben is szinte emberfölötti munkát végeznek, — hogy nyilatkozzanak Szeged zenei életéről. Első utunk, természetesen, König Péterhez vezetett. Az ősz fejű és ifjú szivü mesier nem szívesen beszél, ő s tettek embere, hogy ugy mondjuk, a kották embere és valóban, ha végignézünk a dolgozó szobáján, a zongorán, az asztalon, a szekrényeken, még a földön is, mindenütt többé-kevésbé frissen irt kottákat találunk. Mennyi kotta, mennyi kotta 1 — mint Szomory József császára mondja a fiatal Mozartnak — és mennyi munka, mennyi türelem, mennyi kitartás — tesszük hozzá mi, akik jól tudjuk, hogy König Péter ma az ország egyik legkülömb zenésze, aki a magyar szimfónia első példáját adta, akinek müvei állandóan szerepelnek a fővárosi filharmonikusok műsorán, akinek egyházi zenemüvei a nagy külföldi albumokban foglalnak helyet és akinek operáját a fővárosi zenei élet több kiválósága elragadtatással tapsolta a bemutatón. — A szegedi zenei kultura fejlesztésére elsősorban egy nagy, állandó, jól szervezett városi zenekarra és énekkarra volna szükség, — mondja König Péter. — Erről már többször kifejte tem véleményemel, ez a zenekar már megvolt egyszer a mult század elején. Ez alkotná a törzsét, a gerincét Szeged zenei műveltségének, egy sereg jó muzsikusnak nyújtana megélhetést és a város legszélesebb rétegeinek, a népnek adna muzsikát, egyházit, világit, klasszikus és könnyű zenét. Addig a városi zenede félig-meddig hiába nevel uj és uj nemzedéket a zene kultuszának, mikor legjobb és legkülömb növendékei is kénytelenek a fővárosba vagy a külföldre távozni, hogy a muzsikából, a tudományukból meg is élhessenek. König Péter nem nyilatkozik terveiről, készülő és kész müveiről. Látjuk, tudjuk, hogy vannak szép számmal. És hallottuk, olvastuk, hogy a nagy Tisza kantátéját, a magyar irredenta muzsika első remekét, februárban mutatják be Budapesten a fővárosi filharmonikusok. Zenei és nemzeti esemény lesz az a bemutató mindenképpen. Fichtner Sándor is diplomatikusan ki akar térni a nyilatkozat elől. Dolgozik, dolgozik és dolgozik. (Szerdán láttuk a Belvárosi Moziban, hogy milyen pompásan és sikeresen.) Ettől a szezontól sok eredményt vár. A katonai zenekar embereinek egy része azonban elmegy, helyettük mások jönnek. Az a nagy, állandó városi zenekar, amelyről König beszél, ugy látom, mégis csak és elsősorban megvalósítandó. Fichtnernek is számos kompozíciója vár előadásra és kiadásra. Mind a két mestej a legteljesebb elismeréssel beszél érdemes művésztársairól, munkatársairól. ' őszintén örülnek egymás sikerének, mert szivük, lelkük egészen a szegedi zenei kulturáé, azért nem tudják itthagyni •zt a várost, ahol annyi alkotás, siker, eredmény hirdeti az ő úttörő, lelkes, sikerekben gazdag munkásságukat. Mondják, hogy Qaál Endre kulturszenátor teljes megértéssel támogatja a szegedi zenei műveltség és pedagógia ügyét. Ceterum censeo . . . azt a városi zenekart pedig meg kell végre csinálni I Belvárosi Illatszertár (IN Di*M-Ml*ta. Tétk Pit.rr.l UMKW. WHwgto 706 Valódi Hoabigant, D'Oraay, Cottv parfflmók eredeti üvegekben te kimérve. Caa De Houblgant, Eaa D« Toilettc. Eredeti Eau dc Cologne, „Olbbs" asappanok éa (ogcréiack. E»u de Houbigant rrtdeti kfllnl vii kim^rrt i». .01 BBS*-gyártmányok magyarországi egyedüli képviselete ét elárusitása, 38 Kalánka Kálmán cukrászata megnyílt Korona-utca 13. sz. 5 i és női kalap- ^f alakításokat vállal a legújabb formákra Knittel Konrád Szeged, Iskola-utca 26. szám. Szombaton és vasárnap Szakadékok királya a B?lvár si Moziban SZÍNHÁZ. HETI MŰSOR: Szombat: A kék asszoay, operett. Bérletszünet. Vasárnap délután : Carmsn, opera. Vasárnap este: A kék niiciy, operett. Bérletszünet. Hétfó: Bá k bén, szomorújáték. Palágyt Lajos felléptével. Bérletszünet. Kedd: Az ttsztöa, szinmü. Palágyi Lajos felléptével. Szerda: Arrnéay éa •s«r«l««, szomorújáték. Premierbérlet A) 7. sz. Csütörtök: Obsitos, daljáték. Premierbérlet B) 8. sz. Péntek: Obsitos, daljáték. Premierbérlet A) 8. sz. Szombat: GBI Baba, daljáték. Bérletszünet. Vasárnap délután : Luxemburg grófja. operett. Vasárnap este: Csikós, népszínmű. Bérletszünet. wwwwwwwvwwwwwwww Legolcsóbb szabott árakon 259b női és férfi abókellékek, uri-, nőidivat és rövidáruk, pipere-cikkek Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér Csekonics-u. Teleion 855. sz. Telefon 854. az. MEGNYÍLT a kóser vágott baromfi kereskedés, ahol állandóan kapható egész tisztított liba és kacsa, valamint hus nyersen es sütve, tepertő, máj és libazsír. ROSNER Horváth Mihály-utca 7. szára. 325 SPORT. SzAK—ÜTC bajnoki mérkőzéa. A vasárnapi bajnoki mérkőzések során a SzAK és UTC mérkőzése fog lefolyni a Vasutasok pályáján. A SzAK multheti szenzációs szereplése után sagy érdeklődés előzi meg ezt a mecoset, mert az ujszegedi fiuk a legjobb csapatoknak mindig kemény ellenfelei szoktak lenni. Kár, hogy Újszeged elzárása folytán a csapat ez idén fejlődésében erősen gátolva volt, azonban még most is kitűnő kondícióban van a csapat és tekintve különösen a két egyesület köz*tti jó viszonyt, szép és fair játékra van kilátás. A meccs délután fél 3 órakor kezdődik és fővárosi biró fogja vezetni. Az Osztrák Labdarugó Szövetség az MTK eilen. Bécsből jelenti a M. T. I.: Az Osztrák Labdarugó Szövetség elhatározta, hogy a MTK ellen a Magyar Labdarugó Szövetségnél feljelentést tesz, mert a MTK— VAC bécsi vendégmérkőzésének október 17-ről 18-ra való eltolásáért 10.000 korona kárpótlást követel.