Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-17 / 53. szám

SZBOBD A gázgyári döntő­bíróság tanácskozik. mttötll teljes villanyáram leaz. SZEOED, október 16. (Sajút tudósítónktól.) A gázgyári egy ségárfeiemelés több­ször ismertetett kérdésében ma tár­gyalt a Budapestről ideérkezeti döntő­bíróság zári ajiók mögött. Délelőtt 10 órakor kezdődött a tárgyalás, melyen a város képviselőit hallgatták meg. Ezt követi a gázgyár emberei­vel lefolytatandó tárgyalás. Döntés, értesülésQnk szerint, csak a jövő hét folyamán Itsz és pedig Budapesten. Itl folytst|uk a gázgyár világítási mizériáiról szóló sirámos tudósítá­sunkat is. Trg ap este ugyanis már csak helyenkínt, főként a bclváíos területein szolgáltattak villanyáramot A gázgyár igazgatója ugy nyilatko­zott e tárgyban, hogy n áramkorlá­tozás hétfőig fog eltartani és olyan áramkörietekben szolgáltatnak csak e 2—3 mp alatt vilianyámmot, ahol fontosabb középületek, intézmények vagy tparte.epek vannak. Jellemző, b(tfy á Kossuth Lsjos-sugáru'.en, köz­vetlenül a gázgyár mellett lévő kör­letben nincs villanyáram, a közkór­házban viszont van. Ital Okt'Stoer 21-ón #l«t A halát hirnöke i. rész 9 felvonásban. Főszerepben LEOÁR. J|«I A Belvárosi Moziba. Jtal Magyarok a trieszti áru­minta váaáron. TRIESZT, okt. 16. (M. T. I.) Alesclo olasz kereskedelmi és ipar­ügyi miniszter október 9-én nyitotta meg a trieszti nemzetközi áruminta­vásárt. Magyarországból száznál több kereskedő, iparos, illetve gyáros vett részt a vásáron. A megnyitásnál Alescio miniszter örömmel üdvözölte • nagyszámban megjelent magyar résztvevőket, akiknek nevében dr. Miklós Elemér olasz beszéddel vála­szolt, nagy tetszést aratván az év­százados magyar—olasz barátság hangoztatásával, melynek az olasz nemzet ujabban azzal adott kifeje­zést, hogy a világháború után leg­első volt, amely Magyarországgal a barátságos viszonyt felvette. ftjelei! Fioeiei! Kórházak, mosóintézetek, kereskedők! Háziasszonyok t 335 , MyTHOS 709" flsz'lfó. és aesészar a budapesti árumintavásáron óriási sikert ért el. „MTTttOS 70»" olcsóbb és jobb a szappan és zsirszódánál. Aki egyszer kipróbálja, annak örö­kös htvétil szegMUcl Próbarenáeléet Is felvess a dél­vidéki veeétkéfvfenU« „EXPORT" Kereskedelmi Részvénytársaság a-a. á FÖLDB1RTOKREPORM ELÓ­KŰ6ZJIÉ6E. Budapesttől jelentik: A nemzetgyűlési bizottság ma dél­előtt folytatólag tárgyalta a földbir­tokreform törvénytervezetét. A kor­mány részéről Rubinek Gyula és nagyatádi Szabó István miniszter vett részt az ülésen. A földreform bizottságának tárgyalása során Her­mann Miksa képviselő tegnap uj pontot javasolt, hogy a lelkészek és a tanítók a reform keretében szin­tén szerezhessenek megfelelő föld­területet. Az indítványhoz Gyömörey György és Tarányl Ferenc képviselő pcrtoioiag szólott houé. SZEOED, október 16. (Saját tudúsAánktólJ Az arannyal már torkig jóllakott, földi javakban dúskáló jólét nem elégszik meg az élettelen anyagi ér­tékekkel, hanem kinyújtja karmait a friss emberhús után is. A békében oly általánosan virágzó internacioná­lis leánykereskedelem, a jelek szerint, újra éledni kezd. Köztudomásu, hogy a háború előtt Magyarországot a kül­föld csupán a cigányzenéjéről és az egész világ mulatóhelyein feltalál­ható .nemzeti ruhába" öltöztetett magyar menyecskéiről ismerte A nagy vi'ág bármely részén rátalált az ember egy-egy kecskeméti— SMgedi leányra, akik a világvárosi lebujok abszinttól, ópium gőzétői sttrü levegőjében debriumos szemmel sír­ták vissza rég elenyészett gyermek­korukat, a nagy magyar alföldi várost, a csöndes tanyát. A háború kitörésekor beállott határzárlatok némileg gátat vetettek a magyar nő-exportnak, csupán Németországot, valamint a velünk szövetséges államokat láttuk el ezzel a szégyenletes kiviteli cikkel. Ujabban azután ismét talpra kezd állani a leánykereskedelem. Az em­berhús-kereskedők tucatszámra life­rálják külföldre, főleg Amerikába a magyar nOket. Hogy ez tényleg igy van, arról egy véletlen eset folytán szereztünk tudomást : Néhány nappal ezelőtt munka társunk bentjárt a városi bérházban lévő utlevélosztályban, ahol egy K. M. nevü feltűnően csinos híva tainok leány vonta magára figyel­mét; Amerikába szóló útlevelet kért ugyanis és amidőn a kérvényét át­vevő hivatalnok megkérdezte, mi célból akar az Újvilágba utazni, van e már számára odaát állás biz­tosítva, a leány zavarba jött és oly összefüggéstelen feleleteket adott, hogy az kínosan nevetséges volt. Miután eltávozott a hivatalból, munkatársunk hosszabb beszélgetést folytatott a még mindig piruió leány­nyal s ennek folyamán az újra neki­lendülő internacionális leánykereske­delemről megdöbbentő adatok bir­tokába jutott — Szomorú, — mondotta a leány többek között — de meg kell valla­nom: a nagy nyomor késztet a ki­vándorlásra. Édesadám állami hiva­talnok, ötünknek kellene megélni az ö 1500 koronás fizetéséből. Igaz ugyan, hogy ketten már állásban vagyunk és némileg hozzájárulunk a család fmtartásáhoi, de ez mind kevés a megélhetesre. Ezzel szemben nekünk mint .urilednyoknak' még az öltöz­ködésre is kell adni, mert különben a hivatalból is kinéznek bennünket. Hogy a családo.n gondjait né.xileg megkönnyítsem, határoztam el ma­gamat a kivándorlásra. — Ha szabad érdeklődnöm, hon­nan tudta megszerezni a kivándor­láshoz szükséges útiköltséget, ami tudtommal 50 dollár, a mi pénzünk szerint körülbelül tizenhéteeer ko­rona ? — Ez igazán nagyon kinos kér­dés, de azért elmondom: Kél héttel ezelőtt Budapesten jártam és a Kovács-kávéházban egy nagyon ele­gáns középkorú úriember került a társaságunkba. Megnyerő modorával felkeltette bizalmamat és hamarosan rá is tériünk a hivatalnok leányok mai helyzetének, vagyis nyomorusá gátiak a témájára. Diskurzusközben az idegen uri­Szeged anemzettózi lánykereskedelemben Kik kéraek az Újvilágba •UeveletT - A titokzatos amerikai nagy­bácsi. - 8iát dollárra/ bélelt .amerikai* levelek - Badapeatrdl. ember, aki Mr. Kinstle philadelfiai illetőségű panziótulajdonosnak mon­dotta ma^át, váTatlanul azt a kijelen­tést tette, 6 hozzájuttat Amerikában engem biztos és gondtalan megélhe­téshez és az útiköltségemet fedezi, ha ráhallgatok. — Panziómban ugyanis szükség van néhány magyarul beszélő alkal­mazottra, — mondotta — mivel nálam sok magyar fordul meg. Amerikában a munka nem szégyen. Ha dolgozni és keresni akar. tartson velem. Kijelentette még, hogy az esetben, ha elfogadom ajánlatát, ő egy ameri­kai posta bélyeggel és pecséttel ellá­tott levelet ad föl a címemre, amely­ben, mint nagybátyám száz dollárt küld és kér, hogy látogassam meg — Miután Szegedre értem, néhány nap múlva elfelejtettem Mr. Kinstle ajánlatát, amit különben is komoly­talannak tartottam, midőn egy na­pon Amerikából érkezett levelet kéz­besített nekem a posta. A levélben száz dollár és a jelzett kísérőlevél volt. Ennyi az egész, amit önnek mondhatok. Ez az egyszerű mese Mr. Kinstle jó szivéről, akinek az álarca alatt egész bizonyos, hogy egy nagyobb­stilü leánykereskedő rejtőzik, felkel­tette érdeklődésünket és illetékes he­lyen a kivándorlásokkal kapcsolatban a következőket tudtuk meg: Utóbbi időben tul nyomórészben 20—24 életév körüli nők kérnek út­levelet idegen államokba, főleg Amerikába. A hivatalos közeg érdek­lődésére tendszerint egy Amerikából érkezett levelet mutatnak föl, amely­ben bizonyos .amerikai nagybácsi" kéri a kis unokahugát, hogyha lehet, látogassa meg öt. Beutazási enge­délyről gondoskodott. Egyben mindjárt küld is 100—150 dollárt útiköltségre. A séma tehát mindenütt ugyanaz, amiből kiviláglik, hogy a leánykeres­kedelem polipkarjai még a becsületei is ki akarja szivni megcsonkított országunkból, miután anyagi érté­keinket régen elrabolták tő flnk. Nyomozásunk alapján számos ha­sonló esettel találkoztunk. Eddig körülbelül tíz szegedi hivatalnok­család köréből utazott Amerikába az idehaza „féltve őrzött egyetlen leány'. Ujabbjn pedig öt fiatal, igen csinos szegedi leány készül el­hagyni az országot, hogy az Újvilág­ban próbáljon szerencsét. A tendencia világos: itt csakis embervásárról lehet szó. Felhívjuk az illetékes hatóságok figyelmét, bogy az útlevelek kiadá­sánál a lehető legnagyobb körül­tekintéssel tárjanak el, illetve alapo­san vegyék szemügyre az állítólagos amerikai nagybácsik leveleit s figyel­jék meg: vájjon nem egy Budapes­tek mükCdő internacionális leány­kereskedő-izövetkezet küldi-e a száz dollárral béle't sorokat f. Állandó zenemű-újdonságok, Caplék, operák, operettek, Magyar dalok, Zongora-éa hegaiHakolék, Szépirodalmi, műszaki könyvek, Divatlapok, papíráruk nagy raktára Mi KOVÁCS HENRIK könyvkereskedésében = SZEGED, = Keicany-ntc* 4. Telefon 10-4* Hadihajók Járhatnak aDunáo. PÁRIS, okt. 16 (M. T. I. Havas.) A nemzetközi Dunabizottság beható vita után elhatározta, hogy meg­engedi valamennyi államnak, ugy a dunamenti államoknak, mint azok­nak, amelyek nem parti államok, hogy a Dunán hadihajókat járat­hassanak. Károlyi nem telepedhet meg Bajorországban. MÜNCHEN, okt. 16. (Bud. Tud.) Gróf Károlyi Mihály Bajorországban hosszabb tartózkodásra akart meg­telepedni, miután Csehországból tá­vozni volt kénytelen. A müncheni rendőrség azonban Károlyitól poli­tikai megbízhatatlansága miatt a be­utazást és a tartózkodási engedélyt megtagadta. Szombatoa éa vasárnap Szakadékok királya a Belvárosi Moziban SZEZON. A legújabb divat. PÁRIS, 1930 október IV Tisztelt Szerkesztő inrt ön most csodálkozik, hogy ilyen kicsi a dátum és már is. Igen, Párisban vagyok és ülök a Rue Moscott „Újszeged" nevd kávéházában. — Piccolót — (mondom én) s a fiu már rohan is felém, hogy téntát és tollat kérjek tőle a célból, hofy Önnek a divatról ugy egyáltalában Írjak. Tehát, találkoztam tegnap Mangold Béla. söt Kolos barátommal és rövid habozás után rátértünk kedvenc témánkra, a legújabb nöi és férfiúi divatra. Kisütöttük, hogy Pá­risban most a kővetkező viseletek dívnak: A hölgyek kalapot viselnek, mely hátul lefelé csügged, a tetején pedig tofldiszbea csúcsosodik. A nyak szabad a hátgemc hetedik csigolyájáig. Bluz többnyire selyem és elöl enyhén párnázott. Szoknya raffolt (Hisz ön ért engem) A cipő többnyire a régi; erősen talpalt, magasra sarkalt és csámpásra nyargalt. Ami « fehérnemüeket illeti, meg kell vallanom mon Redactour, hogy zavarban vagyok. A fehérnemüek szinte nem is fehérek s csak h^yomá nyok miatt viseiik a fehér elnevezé* Hogy Ugy mondjam, inkább szürkék Vagy Ulán ön azt hiszi, hogy a sötéttomi műi­den fehér — szürke? Na de hagyjuk ezt és hadd cseveg* önnek valamit a férfiakról. Itt Párisban a férfiak majdnem <4y«> módon öltözködnek, mint Pesten a vidé­kiek. Túlteng köztük a selyem, aw ért­hető is, mert Msz nehéz a megélhetés Ruházat: kabát harangozó, nadrág éteare varrott, de bot helyett többnyire flöredet lógatnak baljukon, ugy mint Pesten • ue héz avagylag a könnyű lovasságit. Ritkák­ban észlelhető a ferdére furott csörtl pfet­toly, de ezt a jobbkézben viselik Kés • kézben, kalap szintén a kézben, nyak- éa egyéb kendők jó magasra kötve a nya­kon, többuyira lila, zöld, sárga, kék. rózsa­szin, ptros, vörös, barna, fehér, fekete, kék (pardon, ect már emtttettem) Mk. life. zöld és sárga színekben Harisnya nytfea. szebkendö szintén Pefeökabát — a r% vi­selős még a cilinder, különösen a Hrrtr színben. Púder Hla színben divat mig a parfümök közül a „calkágól taguár ont zetü örvend Mgy hafeadéeégnek. Upo báli kivágott. jMf helyett moetanátoan M lönösen a forgalmasabb boufevarte-okoci a ptasztrón divatos. Mit mondtak még ve­retve tisztelt uram. OyónySrt mfedeo. a nők, hisz eaek igazán a régiek, na te ac ujak; mint a sárga liliom. Makóid Béta Kolos barátom már ^ynu^nlja jqpretsii és megy vissza Budapestre, hogy ott a lapok hasábjain hkt ad fon a legújabb di­vatról De ön, ön ezek* írjeitaWi. hát Sdv an revoir. VS

Next

/
Thumbnails
Contents