Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-13 / 49. szám

SZEOED Szeged, 1920 október 12. MARGÓ. Az urak fláfbajoznak. Aí egyik fültövön iéi1» a másikat, « másik csak k0itt)ru karcolást ejt az egyik karján. A harmadik a vákszemén sujtjs « Negyediket, a riítyedik sú­lyos sábet tit a harmadik homlokán. Az uralt páíbijöirti* és < jóindu­latú ember elképpedve áll meg e sötét középkor előtt. Akkor legalább a szerelmi szenvedély pokoli lángja lobbantotta föl a lovag urakban a gyűlölet lOzét, amelyben kardjaikat edzették véres, halálos viadalra. A szerelem mindenre képes, ölelni és ölni, rontani, teremteni tud, de mit mondjunk a huszadik századbeli urakhoz, akik a legszélesebb demo­kratikus alapon álló népszavazással jutottak be a parlamentbe, mit szól­unk az igen tisztelt népképviselők­höz, akik egy világháború és két forradalom után még eddig nem jutottak el odáig, hogy a ne ölj! tilalma nekik is szól és hugy leg­alább a fene nagy demokráciának azt a vívmányát, amely a feudális előjogokat eltörli, lennének szivesek tudomásul venni. Egy nagyon han­gos fővárosi lap azzal érvel ezek ellen a párbajozók ellen, hogy a párbaj a boldogult liberális kor­szak ro<sz szokása volt. 0 szent együgyűség I A párbaj talán mégis csak köztykori intézmény és mi igazán nem akaiunk visszamenni, éppen a párbaj kedvééri a közép­korba. Bizonyos, hogy a párbaj nem keresztényi dolog, de az sem keresz­tényi dolog ám, hogy Kossuth Lajos és Eötvös József géniuszát vádoljuk meg a párbajmania egykori elterje­désével, mikor ezért csak az emberi nyegleség és hiúság felelős. • Magnus Hirschfeldet, az európai nevü IUJÓS orvost még sem verték egészen agyon a páci;ns:i, mint ahogy a magyar lapok jelentelték. Mert hogy akik reá támadtak és gummibotokkal elpáholták, páciensei lehetnének a (esti, lelki rendellenes­ségek e kiváló tanárának és gyógyí­tójának, az nagyon valószínű. Min­denesetre nagyon őrülünk, hogy Magnus Hirschfeld él, tovább dol­gozhatók és gondolkozhatik az élet tudománya és ezzel együtt az egész szenvedő emberiség javára. Ha ese­téből és abból a mélységes és egyértelmű fölháborodásból, amely a világsajtóban és a nagyközönség körében fölhangzott á'halála hirére, tanulni fognak egynéme'yek, akik gyűlöletet és romlást hirdetnek és gyakorolnak mig a tudomány és irodalom szűz területein is, akkor taUn még hasznos is lehet az a kis vértanúság, amelyet Magnus Hirsch­feldnek egészen ártatlanul el kellett szenvednie. Talán belátják végre, akiket illet, hogy a bunkó nem tu­dó nányos argumentum és a fokos nem irodalmi szerszám, És a mai társadalom nagy, nehéz, fájó sebeit nem lehet ólmos botokkal orvosolni. A polgárság diktatúrájától félnek a cseh szocialisták. Ha gyorsan és szépen akarja harisnyáit fejeltetni, a Stefánia kötődébe menjen, hoi uj harisnyák is jutányosán ké­szülnek. Battfayánjri-n. 2, K au mögött. Fischer Testvérek ékszereket, órákat pontosan és szakszerűen javítanak. Állami tisztviselőknek kedvezményt adunk. 86b Kárán u io Szeged KARLSBAD, okt. 12. (N. S. I.) Október S-án a cseh-szlovák szocia­listák plftnapi ülésén Wediger elő­adó a cseh-szfovál ét orosz viszonyok közötti különbségekkel foglalkozva kicme'te, hogy Cseh-Ss'ovákiában, minthogy ott a polgári elem sokkal mozgékonyabb, egy felfordulás szük­ségszerűig a polgdtsdg diktatúrá­jára vezetne, miért is erélyesen állást foglal a proletárdiktatúra elleti. Követelik a saint-germainei béke revizióját. BÉCS, okt. 12. Annál a megbeszélésnél, amelyet Dumba volt követ, szolgálaton kívüli miniszter, dr. Redlich, sir Willíam Goode tartottak, egy, a jóvátételi bizottsághoz címzett memorandumot nyújtottak ál, amelyet az osztrák népszövetségi liga szerkesztett és amelyben a saint-germaini béke revízióját követelik. Magyarország visszakövetelheti Romániától a jogtalanul elrabolt értékeket — A felszámoló-hivatal munkája.— BUDAPEST, október 12. A békeszerződés végrehajtása cél­iából megszervezett magyar királyi felszámoló-hivatal hónapok óta f yüjti és dolgozza fel a jogtalan s az ántánt által is jelenleg ilyennek elismert megszállások kö­vetkeztében előállott károkról szóló statisztikai adatokat. Ezek az adatok csupán a tiszántúli részekr'' hiány­zanak még, az ország t(i"i részé­ről készített adatokat a ..ivatal már bemutatta az ántánt részéről Magyar­országra kiküldött és itt már hó­napok óta dolgozó bizottságnak. A bizottság az adatokat átvizs­gálta és ujabb c»op>itositás cél­jából a felszámoló-hivatal hoz visz­szajuttatta. Ez a csoportosítás is megtörtént és most már a végleges összeállítás munkálatai folynak, mert az ántánt-bizottság még ebben az évben be akarja fejezni Magyar­országon munkálatait és legkésőbb a jövő év eleién be akar számolni tevékenységéről a párisi központnak. Ismeretes, hogy az ántánt nyíltan elismerte a fegyverszüneti és béke­szerződés határozmányaival ellen­kező megszállások jogtalan voltát. Ennek megfelelően mindazokat az ellenséges cselekményeket, amelyek 1918. évi november 3-ika után a szövetséges és társult főhatalmak hozzájárulása nélkül történtek, kár­térítési jogalapnak minősitik. Ennek az állásfoglalásnak következtében Magyarországnak igénye van mindazoknak az értékeknek természetben való visazaköve­telésére, vagy más Javakkal való pótlására, amelyeket a románok a Csonka-Magyar­ország területéről elvittek. Ezeknek a javaknak értékelése rendkívül bonyolult számításokat követel, legegyszerűbb volna a ter­mészetben való visszatérítés, ez azonban a dolog természeténél fogva nagy általánosságban lehetetlen, hiszen olyan javak kerültek román kézre, amelyek nagyrészt ma már termé­szetben nem pótolható. Ennek követ­keztében a jóvátétel csak ugy tör­ténhet meg, hogy az elvitt, helyeseb­ben elrabolt vagyontárgyaknak értéke egy meghatározandó összegben lesz Magyarország háborús számlájának javára irva, ami nem zárja ki egyes vagyontárgyaknak természetben való visszaszolgáltatását. Az ántánt-bizottsággal megállapo­dást keresnek egy bizonyos megha­tározott időpontban és mennyiségileg kiszámított és beterjesztett kárnak összegszerű megállapítását a kártétel idejének árfolyamán és arany koro­nában fogják javasolni. Tekintettel arra, hogy az elvitt értékek világpiaci áruk voltak, valószínű, hogy azántent­bizottság ezt a számítási alapot el fogja fogadni. Reggel libáskofa, dél­után lopni jár, éjjel „báró". SZEOED, október 12. (Saját tudósítónktól.) A könnyű pénzszerzés alábbi tipi­kus példája szomorúan illusztrálja a mostani romlott és a háború által degenerált társadalmi viszonyokat. Merte György 24 éves borbély­segéd ezelőtt két hónappal Horgos­ról Szegedre jött és a Londoni-körut 17. számú házban lakást bérelt. Néhány nap alatt egyik elegáns ru­hát a másik után csináltatta és min­denképen meglátszott rajta, hogy igen jó anyagi viszonyok közé jutott. Ezzel egyidőben tömegesen érkeztek feljelentések a rendőrséghez, amelyek mind arról számoltak be, hogy egy rejtélyes idegen meglesi a város kö­zelében lévő mocsarakban lubickoló libákat, rucákat és egy óvatlan perc­ben csapatosan hajtja el az apró­jószágokat, súlyos anyagi károkat okozva a tulajdonosoknak. A megejtett nyomozás során meg­lepő adatok jutottak a rendőrség tu­domására: Megállapítást nyert, hogy a titokzatos libatolvaj nem más, mint Merte György, aki délutánonként rossz katonaruhába öltözködve, csa­patosan hajtja el a szárnyasokat, amelyeket másnap reggel a szegedi piacon értékesít, jóval olcsóbban a napi áraknál. Este azután elegáns ruhát ölt a libatolvaj és hatalmas dáridókat rendezve veri el a pénzt a kávéházakban és egyéb mulató­helyeken, ahol bőkezűségéért .báró ur'-nak titulálták. Ezen adatok alapján napok óta megfigyelés alatt tartották a detektí­vek és tegnap délután éppen akkor tartóztatták le a liba-bárót, amidőn a belvárosi temető mögötti gödör­ben úszkáló libákat akarta elhajtani. Kihallgatásakor több mint ötven liba és ruca lopását ismerte be és bevallotta, hogy minden egyes eset­ben 16—20 aprójószágot tulajdoní­tott el. A rendőrség most fáradozik múltjának a felderítésén, mivel való­színűnek tartják, hogy más bűn­cselekmények is terhelik az exbor­bélysegéd lelkét. A liba-bárót hol­nap kísérik át az ügyészség fog­házába. lAMWflAflWMflftAAAAMMMMMW VRR6H HIHfUY gyárosnál Szegőd Telefon 469 Z2t> Aradi-utci 4. Mindennemű kőtéláru, zsineg, zsák, ponyva és háló gyári ároa kapható. A karinthial népszavazás. öács, okt 12. (M. T. I.) A Neue Freie Presse-ntk jelentik Kla­genfurtból: Megbízható adatok még nem állnak rendelkezésre az egyes kerületek eredményeiről. Azoknak a közléseknek alapján, aiftélyeket a karinthial osztrák szervezőbizottság, valamint a népszavazó-bizottság osztrák küldöttsége megtett, azt a határozott benyomást lehet meríteni, hogy az eredmény kedvező, sőt felül is múlja a várakozást. A leg­nagyobb valószínűséggel számítani lehet arra, hogy a karinthiai lakos­ság kétharmadrészt tesz ki. A kis ántánt éa a bolse vizmus. PARIS, okt. 12. (M. T. I. szikra­távirata.) A Figaro-bsn „A kis ántánt és a bolsevizmus" címmel cikk je­lent meg. amely a többi között eze­ket mondja: Jonescu befolyása alatt a kis ántánt remélhetőleg határozot­tabban csatlakozik a rendnek és a békérek ahhoz a politikájához, amely­nek zászlaját Franciaország ragadta erélyesen kezébe. Olaszország szocialistái a bolsevizmus ellen. REGGIO EMÍLIA, okt. 12. (M. T. I. Stefáni.) A szocialista-kongresz­szuson háromszáznál több kiküldött vétt részt, közöttük 25 képviselő. Turati viharos ováció között hang­súlyozta, hogy az Oroszországba küldött megbízottak nem vottak fel­jogosítva arra, hogy a pártot a moszkvai feltételek elfogadására le­kössék. A bolsevizmus — mondotta — tévedés és veszedelem, dacára annak, hegy Oroszországban kísér­letezik. Köteiességünk megmondani az igazságot és hirdetni az igazi szocializmust. Ciccotti kijeK ntette, hogy a moszkvai rendszert egyáltalán nem lehet Olaszországra alkalmazni. Darragcna, a munkásszövetség tit­kára, aki Oroszországból tért vissza, támadast intézett a pártvtzetőség ellen, amelyet azzal vádolt, hogy tönkreteszi a proletariátust, mert Olaszországban a forradalom katasz­trófája lenne a munkásosztálynak, amelyet éhinségnek tenne ki és munkátlanná tenné. ANKÉT A MUNKAÜGYI TÖRVÉNYEK F1ŐKÉSZI < ÉSÉRE. Az ipart és a keres­kedelmet érintő munkaügyi törvények és rendeletek előkészítése céljából a keres­kedelmi miniszter egy 40 tagu bizottságot szervezett Ez a bizottság október IS-én délelőtt 10 órakor tartja első ülését a kereskedelmi minisztérium első emeleti tanácstermében. Az ülés tárgya a munka­ügyi törvényalkotás legközelebbi feladatai­nak megbeszélése. Belvárosi Mozi Telefon: g Kedden és szerdán, október hó 12-én és 13-án ARANYPILLE IV., utolsó rési Megnézheti, aki előzőt nem is látta, mert az előző 2 rész össze van foglalva. A.. köznapokon 5, 7 és 9 órakor. Előadások ünncp£p 6rakor; Minden előadáson katonazenei

Next

/
Thumbnails
Contents