Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-12 / 48. szám

SZEOED Stéged, 1920 október 12. A külföldi tóke ét az orientáció. Idekapcsolódik bele ebbe a gazdasági penetrációnak kérdése külföldi lókék által. Valutáris helyzetünknél fogva a külföldi pénz vásárló ereje nagyobb s ennélfogva könnyebben hatol be gardasági életünkbe. Ez a tünemény bizonyos fokig örvendetes, mert természetes, hogy a világgazdaságba való bejtfllésünket ez elósegiti, de mindenkor gondunk lesz arra, hogy a magyar állam érdekeit, a magyar állam fentartdsának, teljes politikai szabadságának biztosítását ne tángálják ezek. Mióta külképviseletek vannak Budapesten, érezhetők máris a közvetlen összeköttetés szálai. E gazdasági penetrációkkal kapcsolatban sok szó esik a politikai orientációról. Ennek elsősorban Magyarország orientációjának kell lennie: magyar ts keresztény orientációnak. Külföldi orientáció tekintetében a nagyhatalmakkal barátságosabbá vált. Felemlíti gróf Teleki Pál a francia kérdést, melyet, sajnos, nagyon meggondolatlanul és nagyon hevesen tárgyaltak és pedig az államvasutak kérdését. Elörebocsájtja, hogy a magánüzletben szükséges bizalom és diszkréció szükséges az államközi üzleteknél is. Nyilvánosság előtt ilyen üzletet lebonyolítani nem lehet. A sajnálatos az, hogy ezt a kérdést is, ugy mint sok mást, felelőtlen elemek felhasználták káros agitációra. Szegeden is volt ilyen gyűlés, amelyen könnyelmű és rosszakaratú hazugságoknak felültek. Természetes, bogy idegen tökékkel is dolgozunk, melyeket bizonnyal kevésbé vennénk igénybe, ha saját tőkéink volnának, de mindenkor vigyáz a kormány arra, hogy a magyar állam joga ne csorbittassék. Ezek az álláspontok a többi nagyhatalmakkal szemben is, melyekkel a gazdasági összeköttetés már kiépül. A ratifikálás. Damokles kardjaképpen lebeg felettünk a ratifikáció kérdése, melynek megvannak az előnyei s megvannak a hátrányai. Az utóbbiak nem a ratifikáció hátrányai, hanem a vesztett háború hátrányai és következményei, előnyei pedig bizonyos szabadaob nu.zg.is reménységében rejlenek. Ezeket a reménységeket nem kivúnja gróf Teleki Pál hangsúly zni, nehogy azok igéret, készpénzképpen vétessenek. A ratifikáció semmi más, mint elösmerese annak a ténynek, hogy a háborút elvesztettük és lezárja azt a korszakot. melyben mi legyőzöttek voltunk s megnyit egy uj korszakot, melyben versenyző és tárgyaló felek leszünk Ismét. Versenyképességünket és tárgyalási súlyúnkat mindenkori súlyúnk szabja majd meg, A szomszédaink. A miniszterelnök ezután Magyarországnak a szomszédos államokhoz való viszonyáról beszél. Elsősorban Ausztriával foglalkozik s megállapitja, hogy a multat likvidálni kell ami adminisztratív leendő. A jövö tekintetébea pedig az osztrák népnél barátságot, Ausztriával élénk gazdasági összeköttetést óhajtunk fenntartani, de nem akarunk nte semmi néven nevezhető politikai összeköttetést vagy kapcsolatot. Renner beszédei most agresszívek, de « éle ezeknek a korícsbeszédsknek nem ellenünk irányul, hanem az otthoni politikai ellenfelei iránt. A többi három állammal szemben a legyőzött viszonyában állunk. Érdekünk, hogy gazdasági relációkat teremtsünk s ezt igyekszik is a kormány megteremteni. De nehéz tárgyalni erről, midőn véreinket ott üldözik. A politikai atrocitások egész sora történik meg a megszállott területeken. Baranyában a kommunizmust restaurálják s nagy sérelmet képeznek a kiutasítások is. A kormány mindent meglesz, amit megtehet. November 1-éretöbb ezer családot helyezhet el lakásokban, de arra, hogy ilt rendet teremtsünk, ezt a beözönlést meg kellene szüntetni. Mert jönnek olyanok is, akiknek nem feltétlenül kellene eljönniük s ezekre fontosabb volna, ha ottmaradnának, mert a kiutasítások mögött taktika is van és ez is eszköz akar lenni arra, hogy Magyarország gazdasági helyzetét megnehezítsék. A zsidókérdés dolgában helytelen a felfogás mindkét részről. A zsidóságnak számolnia kell azzal, hogy a kommunizmus elősegítésében és lehetővé tételében (galilei kör, szabadkőművesek) jelentős része volt a zsidóknak s azzal is, hogy a zsidóságnak nagy beözönlése a honoráciorok helyére megakadályozta azt a természetes folyamatot, hogy a középosztály a nép széles rétegeiből feltörekvőkkel felfrissüljön. Ez az indoka minden ez ellen irányuló intézkedésnek s ennek a megszüntetését célozza a numerus klauzus is. A középosztály visszaállítása és a faji géniasz eredetiségének megóvása sokkal szentebb cél, semhogy gyűlölettel szabadna kezelni. Viszont vannak magyar zsidók, elég nagy számban, akik hazafiasan gondolkodnak és voltak olyanok is, akik a forradalom és a kommunizmus alatt is megállták a helyüket. Soha nem szabad általánosítani. A kereskedelem, a pénzügyi gazdaság és az ipar terén a zsidóknak, különösen a régi magyar zsidóknak sokat köszönhetünk. A keresztény érvényesülés nem azt jelenti, hogy egyszerűen mindenüké beülünk, hanem abban, hogy erős, kitartó munkával dolgozzunk, hogy a konkurrenciát minden (éren felvehessük. A nemzetiségi kérdést nemcsak az 0, de az an ;ol tudós, Barkley véleménye sze int egy közös nyelv kötelező tanításával meg lehet oldani. A munkáskérdésről szólva kifejtette a miniszterelnök, bogy barátja a munkásszakszervezetek visszaállításának, de olyan módon, hogy ez csak gazdasági tömörülés legyen, mert a szabadság korlátozása és lábbal tiprása, ha a munkás érdekképviselet polit.'tai testület is. A közellátás tekintetében a kormány mindent elkövet, ami módjában áll, hogy az élelmezést és a tüzelőszeieket biztosítsa. \' Földbirtokreform és egyéb intézkedések. Sürgős kéTdés a földbirtokreform kérdése. Rubinek és nagyatádi Szabó javaslatai között eltérő ellentéleket már elsimitottuk, ugy hogy igy epv egységes törvényjavaslat kerül a nemzetgyűlés elé. A vitézi telkek is megoldást nyertek. A házhelyekről szóló törvényt már meghozták. Tető alá kerül a mezögazgasagi érdekképviseletet szabályozó törvény is. És felállítják: és pedig Szegeden az első földmivesegyetemet. A tekintélyek lejáratása. Magyarország ujjáleremtésében a higgadtság, nyugalom és a munka elsősorban szükséges, a komoly, intenzív, megfontolt és meg nem zavart munka. Mindenki organizálódjék bele a közös munkába, ne akarja senki a saját számlájára, márói-holnapra megmenteni a hazát. Egymás szidalmazásával, gáncsvetéssel és a tekintélyek lejáratásával nem erősödünk, hanem csak akkor, ha összefogunk. Az építés munkájában békességre van szükségünk ezért ne gyűlölködjünk sem a jelen, sem a mult miatt — teremtsük meg az egységes társadalmi légkört. Le akarják járatni a tekintélyeket, elsősorban a kormányzat tekintélyét. Még a nemzetgyűlésen is elhangzottak olyan szavak, melyek tisztviselők ellen szóltak. Pedig itt már történnek intézkedések, melyek ebben a tekintetben orvoslást nyújtanak. Le akarják járatni a nemzetgyűlés tekintélyét is, mely pedig az összeszokás és akialakulás súrlódásainak periódusai után ma már akcióképes, komoly testület. A király-kérdés. Le akarják járatni a királyi tekintélyt is, — korteskedéssel csorbítják előre Magyarország leendő királyának tekintélyét. Királyválasztás csak akkor lesz, csak akkor lehet, ha a belső rend helyreállott s ha az alkotmány revíziója megtörtént. Rémhírek. Tele van a levegő rémhírekkel. Megyünk a csehek ellen — mondják — és csörtetik a kardot, pedig akinek kardja van és okos, az nem csörtet vele, hanem verekszik. Rémhirkép szállanak a puccstervek is. Minden ké» hétben hazajön a király. Ilyen rémhír még az ultimátumok híre is. Ezeknek a rémhírednek megvan az a hátránya, hogy a külföldön is elterjednek. Ilyen a bécsi aktalopás dolga is, melyben néhány jelentéktelen akta ellopásának alkalmát felhasználták arra, hogy fontos okmányokat hamisítsanak. A miniszterelnök végül köszönetet mond hallgatóságának az érdeklődésért és szűnni nem akaró taps és éljenzés között tér vissza ülőhelyére. » Vass József miniszter beszéde. Vass miniszter mindenekelőtt kijelenti, hogy az ország kenyérellátása biztosítva van. De hogy ez minden rázkódás nélkül megtörténjék, az állam kenyerére csak az tarthat számot, aki valóban e'látatlan. S hogy az ellátás biztosíttassák s hogy a legitim és illegitim kivitelnek korlátot szabjon, nem engedi meg, hogy nagy tömegekben exportáljanak innen s hogy egyeseknek százmilliók vándoroljanak a zsebébe, amikor az államnak csak fillérek jutnak. Majd arra tér át, 3 hogy a kereszténység eszméje épitő erejű, soha nem csinált forradalmat s azok, akik a keresztény eszme nevében fütykössel kezelnek kérdéseket és tflkörablakokat, — azok nem a kereszténység eszméjé4 szolgálják. Nem beszél azok ellen, slák nem mámorosak, csak azok ellen, akik gőzölgő fejjel akarnak cselekedni s kik gőzölgő fejjel mindent elrontanak, amit a higgadt, meggyőző igyekezet megteremtett. A fegyelmet, áldozatot, munkát, ezt a konstruktív erét kérem Önöktől — ezzel zárta beszédét a miniszter — és az ország kereszténységétől, minden magyar polgárától és akkor lesz Magyarország. (Lelke* éljenzés és taps.) Patacsy Dénes államtitkár beszélt ezután s kijelenti, hogy csak a szeretet alapján folytatódjék a nemzetet felépitó munka. Nem gyűlölöm a zsidót, — mondotta, — de szeretem a keresztény magyar fajtámat. Tovább fűzi azután a szeretet gondolatát s megállapítja, hogy a keresztény eszmének a politika, a gazdaság s a család életében helyet kell foglalnia. Bizalom a miniszterelnöknek. Dr. Kelemen Béla mond még köszönetet a miniszterelnöknek, kifejezi a váiasztóközönség változatlan bizalmát gróf Teleki Pál személye iránt, Isten áldását és szerencsét kiván a miniszterelnök történelmi hivatásához s az ülést bezárja. A bankett. A Tisza-szálló nagytermében tartott banketten mintegy 300-an vettek részt. A pohárköszöntők sorát a miniszterelnök nyitotta meg, ki a kormányzóra ürítette a poharát. Aigner Károly főispán köszöntötte fel ezután gróf Teleki Piit t midőn rámutatott arra a szeretetre, mely Szeged városa és gróf Teleki Pál között fennállott, arra kérte a miniszterelnököt, hogy ezt a szeretetet őrizze meg és ápolja tovább, mert az a gyémánt, amit a szegedi homokban talált, még nincs kicsiszolva, de ha ő veszi műértő kezeibe, hamarosan a magyar korona egyik legértékesebb ékköve lesz. Majd Somogyi Szilveszter polgármester mond tósztot a közélelmezési miniszterre, utána Szélt Gyula Teleki Pálra. Pdlosy Dénes Szeged város fejeit köszönti fel. Karafjiáth Jenő a Tevéit élteti, Patacsy Dénes a nemzeti hadseregre üríti poharát, Gömbös Gyula pedig Szegedre, a magyar reneszánsz bázisára. Gróf Teleki Pál miniszterelnök újból megragadja a szót s az első szegedi nemzeti kormány elnökéről, gróf Károlyi Gyuláról s annak munkatársairól emlékeik meg. BHBÓS fiRPRD sptciálista müóráa Óra- ís éksiernktira, nary 131 HvitóoiUhcly. — Oicso árak. SZEOED, Oroszlán-utca 21. szám. fc . -- Toron aranyat, régi ékszert —c-_a ^^ IrumaKaMPb afon »taa«k. Kalánka Kálmán cukrászata megnyílt Korona-utca 13. sz. s