Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-02 / 40. szám

Stéged, 1920 október 2. £ ára I korona. Szombat, 1. évfM 40. szám. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre 280 kor. 1 Negyedévre 70 kor. Pél évre 140 .. I Egy hóra 25 .. Linderék Pécsett. BUDAPEST, szeptember 30. (cvs.) Hogyan is voll az a mull esztendőben? Kormány volt Szege­den és a kormány körül ott állott a szervezkedő magyar nemzeti had­sereg kicsi, de élni-halni kész magja. Elenyésző kivétellel önzellen, lelkes, magyar emberek, telve jóindulattal, telve jószándékkal, telve cselekvő vággyal. Budapesten akkor a törté­nelem leggonoszabb kormányzata uralkodott, — néhány nem is poli­tikai, hanem társadalmi desperádó, akiknek elszánt és minden gaztettre, sót csakis gaztettre képes testörségét fegyencek és fegyházra-hivatottak képezték. A szegedi kormány ellen­kormány volt, legalább a külföld annak nézte; de Lobit tábornoknak az az elszomorító sürgönye, melyről Horthy Miklós, az akkori hadügy­miniszter a MOVE alakuló gyűlésen a szegedi színházban annyi nemes haraggal beszélt, a conseil supréme­nek att az üzenetét közvetítette, hogy az ántánt a bolseviki kormányt épp oly kevéssé támogatja, mint bármely ellenkormányt. És ekkor, az elhagya­tottságnak ebben a vigasztalan sötét­jében fellobbant a szimpátiának kis mécsese: a szerbek ha nem is hiva­talosan, de tényleg segítették a szegedi nemzeti kormányt. Aki Sze­gedre igyekezett, hogy a nemzeti irányzatnak szolgálatába álljon, hogy a nemzeti hadseregbe lépjen, azt a szerben a legelőzékenyebben segítet­ték az utján; a vörös hadsereg fehér érzelmű katonáit, századonként, zászlóaljanként, ahogy átszöktek a demarkációs vonalon, Szegedre irányí­tották. A szerbeknek ez a segedelme sokban hozzájárult ahhoz, hogy Horthy apánk vitéz csapatja megerősödhetett s megteremthette azt a nemzeti had­sereget, melyre ma bizakodó büszke­séggel és büszke bizakodással néz minden magyar, melyre mint utolsó és biztos védelmi eszközre tekintett maga az ántánt is, mikor Budjenni vad kozákjainak lovai olyan ijesztően dübörögtek Nyugat felé. És mit látunk most? Pécsett az emberi méltóságból, az emberiesség­ből kivetkezett bolseviki irányút előírói kezdi azt a tragádíát, az első felvonásától: a Nemzeti Tanácstól kezdve játszani akarja azt a végze­tes drámát, amely szép Magyarország­nak csonka Magyarországgá való szo­morú leromlását idézte elő. És a Nem­zeti Tanács hírhedt elnöke, a részeges és inbtcil Linder leli szájjal üvölti bele a világba, hogy azt az irányzatot, mely most kormányzatra került Pé­csett, a szerb kormány támogatja. Vegbges véleményt Linder állítá­sának igaz voltáról még nem formál­hatunk. Vájjon valami beteges vágy hajtja-e a szerb kormányt arra, hogy mindig az ellenkormányt támogassa, vagy Linder aUohol-álinának szörny­szülöttje-e ez a valótlanság? Ki tudja? A mull évb.n eredményre vezetett a szerb segéde.cm, mert igaz ügyet segí­tettek. Országro.itó irányzatot hiába támogatnak, mert azt az isteni igazság és a nugyar.erő meg fogja fojtani. Meg akarják szüntetni a nők választójogát. — KészOl a választójogi törvény revíziója. — BUDAPEST, okt. 1. Az Uj Nemzedék írja:. Közvetlenül a földbirtok­reformjavaslat letárgyalása után uj szenzációja lesz a politikai pártoknak: a választójogot revízió alá fogják venni. Mint értesülünk, ez a revízió a nők választójogát is érinteni fogja. A belügyminisz­térium törvényelőkészítő osztályában szorgalmasan dolgoznak a törvény revízióján. Egyes politikai tényezők véleménye az, hogy az uj választójog túlságosan nagy tömegeket bocsátott az urnák elé. Ezzel a felfogással szemben Hatler István és Huszár Károly vezetése alatt kemény campagnera készül a nők eddigi választójogának megőrzése végett az egész keresztényszocialista párt. Ausztria nem csatlakozhat a kis ántánthoz. BÉCS, okt. 1. (M. T. I.) A Neues Wiener Tagblatt beszélgetést közöl dr. Renner államtitkárral arra a kérdésre, miként gondolkozik Ausz­triának a kis ántánthoz való viszo­nyáról. Dr. Renner a többi között azt mondotta, hogy Ausztria akkor sem csatlakozhatnék a kis ántánt­hoz, ha akarna. Ausztriát saját ér­dekei utalják a kötelességszerű tar­tartózkodásra és semlegességre, Ausztria sokkal gyengébb, semhogy egy szövetség kötelezettségeit ma­gára vállalja. Megszüntetik a magyar—cseh határzárt. SÁTORALJAÚJHELY^ okt. 1. A N. S. I. jelenti: Ideérkezett jelentések szerint Bellier francia tábornok a mult pénteken délután Munkácsra érke­zett. A tábornok a díszmenet megszemlélése után átment a városháza nagy­termébe és ott az egybegyűltek elölt kijelentette, hogy a Csehország terü­leti épsége a cseh hadsereg által annyira biztosítva van, hogy a legköze­lebbi időben a határ már mindenfelé megnyitható lesz. Megnyílt a i magyar kereskedelmi kamara. ZÜRICH, okt. l.A N.S.I. jelenti: A zürichi pénzügyi körök a magyar érdekeltségekkel karöltve egy nagyon szépen induló és szép sikerrel biz­tató intézményt állítottak föl: a zürichi magyar kereskedelmi kamarát. A kamara nagyszámú zürichi tagjai a legmesszebbmenő támogatásban részesitik ezt az európai intézményt, amelynek az élén szalontai Laskay Dénes ügyvezető-titkár áll. A francia kereskedelmi minisztérium felügye­lete alatt álló itteni francia keres­kedelmi kamara vezetősége felkereste a magyar kamarát .és annak az óhajának adott kifejezést, hogy min­den tekintetben a legnagyobb kész­séggel kívánnak kapcsolatot létesíteni a magyar kereskedelmi kamarával. Tirol és Vorarlberg csak feltételesen csatlakozik Ausztriához. BUDAPEST, október 1. Bécsből jelentik: A képviselők általános békét­lensége mellett a nemzetgyűlés tegnap elintézte az alkotmánytervezetet. Némi érdeklődést csak a vorarlbergiek és a tiroliak nyilatkozatai váltottak ki. A vorarlbergiek azt mondták, hogy ők csak feltételesen csatlakoztak a német-osztrák köztársasághoz és fentartják maguknak azt a jogot, hogy adott esetben egy életképes államhoz csatlakozzanak. A tiroliak pedig azt mondták, hogy alkotmányi kérdésben a tiroli tartománygyüles fogja majd kimondani az utosó szót. A nagynémetek benyujtoiták határozati jávaslatuka', amtlyben felhívják a kormányt, hogy hat hó­napon belül népszavazást rendeljen a Németországhoz való csatlakozás kérdésében, lehetőleg az államtanács megválasztása alkalmából. Ebben a formában a rezolució számára biz­tosítva van a többség. Döntő jelen­tőségű az a körülmény, hogy a nemzetgyűlés elejteite az 1. §-nak azt a szakaszát, amely kimondja, hogy a politikai demokráciát gazda­sági demokráciává kell fejleszteni. Ez a pont voltaképpen nem lett volna más, mint a szocializálási elv törvénybe iktatása. Leszerelik a lengyel hadsereg egy részét. LONDON, okt. 1. (N. S. I.) A lengyel hadügyminiszter rendeletet adott ki a lengyel hadsereg lesze­relésére. Ebből az intézkedésből ki­tűnik, hogy a lengyelek milyen őszintén kívánják a békét. Lengyel körökben az a vélemény, hogy a rigai tárgyalások nem fognak sokáig elhúzódni és az állandó béke mi­hamarabb bekövetkezik. SZtRKESZTÓSÉC ÉS KIALÓHIVATAL KSIcaey-utca 6. * Telefon 13-33. Megalakult a Nemzeti Királyság pártja. PekirCyulaazIdcigleneaelnök.- Bariba Abc.lel minden k&zOaaéget megtagadnak BUDAPEST, október 1. Azok, akik annak idején az úgy­nevezett Magyar Nemzeti Királyság Pártjába való belépésüket bejelentet­ték, tegnap délután 5 órakor Katho­nay József miniszteri tanácsos elnök­lésével népes gyűlést tartottak. Ennek a pártnak az elnöke gyanánt ugyanis eddig a most internált Bartha Ábel szerepelt, aki azonban még szeptem­ber hó 10 és lemondott. A gyűlésen jelenlévöek egyhangúlag kimondták, hogy a Magyar Nemzeti Királyság Pártját, amelynek jelszava alatt Bartha Ábel eddigi működését kifejtette, megalakítani nem óhajtják és igy Bartha Ábel eddigi működésével semmi közösséget nem vállalnak. Ezután Pékár Gyula államtitkárköz­óhajra megnyitotta az újonnan ala­kuló Nemzéti Királyság Pártja köz­gyűlését. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az alapszabályokat annak megállapításával, hogy a párt célja a nemzeti királyság eszméjének meg­valósítása, minden személyi bekap­csolódás nélkül. A tisztikar megvá­lasztását a legközelebb összehivandó rendkívüli közgyűlésen fog megejteni. Az elnfkség vezetésével addig Pékár Gyulát bízták meg. Giolitti rendet csinál. BUDAPEST, okt. 1. Rómából je­lentik : Az olasz kamara tegnap tárgyalta azt a törvényjavaslatot, amely elrendeli valamennyi nem katonai egyénnek azonnali lefegy­verzését. Giolitti biztosította a ka­marát, hogy kíméletlenül üldözni fognak mindenkit, aki nem szolgál­tatja be a fegyvert. Felsőolas^or­szágban a katonaság energikus ak­ciót kezdett azok ellen a munkások ellen, akik a gyárosokkal kötött egyezmény ellenére vonakodnak a gyárakat visszaadni. Turinban, Brcs­ciában és Bolognában haicokra ke­rült a sor, amelyek mindenütt a katonaság győzelmével végződtek. A turini munkások követelik, hogy a gyárosok fizessék meg a meg­szállás napjainak bérét is, ezt azon­ban a gyárosok nem teljesitik, sőt az okozott károk megtérítését kö­vetelik. Bolsevikiek kegyetlenkedése Vilnában. BÉCS, okt. 1. (N. S. I.) A Temps jelentése szerint a bolsevikiek Vil­nában óriási vérengzést rendeztek és egy hét leforgása alatt mintegy kétezer lengyelt végeztek ki. A vé­rengzés vezetője egy Skarzinski nevtl zsidó volt. A legtöbb lengyelt fog­ságba jutásakor rettenetes módon megkínozták. Ötvenhét asszonynak a mellét tüzes fogókkal tépték ki, harminc gyermeket pedig petróleum­mal leöntöttek és elevenen meg­égettek.

Next

/
Thumbnails
Contents