Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-05 / 42. szám

.zeged, 1920 október 5. szeo CD SZINHAZ. HETI MŰSOR: lett,-, ihiitxyi Lajos felléptével , s/minU. Sérletoiüoet. . „ GyiMMl vadvirág, népszínmű. Oát "erda: Bánk bá*, szomoni|átét. «-'«itftrtrtk. Lnianbarg grófja, operítt. l''' iei bérlet K) 1 «• ''íntek: Uiemkarg gróti'i °PfjnXL l'nnerbérlet B) 3. sx. bombát; Palágyi Lajoa felléptével: ' ^aitOn, színmű. Premierbérlet B) 4. •írc. y«árnap délután: Laányváaár, operett. > iwrnap esle: 011 Baba, daljáték. .^tazUnet , , Hétfő: Palágyi Lajos felléptével; As "Un, szinrm Prenrierbérlet *) 4. sz. * A két cvlMMi vadvirág. Ez cim nem tévedés. Vasárnap este ét helyen került színre Géczi István 'taredzelt népszínműve Szegeden. Vl egyik előadást a városi színházin tartották; a másikat a Sárkányék vendéglőben. Amott okleveles hiszek, itt lelkes é« törekvő műévelők alakítottak. A kritikus ugy érezte magát, mirtt Gyulai Pál Pikainéja: Melyiket neretem, melyike szeretem? Végre ié a lölelesség a tárosi rrinházbj vezényelte. Reméli bonban, hogy a Sárkány-vendéglőbn se történt nagyobb baleset, ahol előadás után „reyptetig tartó bálát" (rtett a f zinlap. Ki tudja, nemsokára tfft kunkurrense akad színházunkmit a derék szabóipari if|uság mükfdvelő társulatában. A reggelig tartó tánc mindenesetre olyan többlet, awllyel a szinház egyelőre nem leálltat . . . 1 Puccini Bécsbcn. Budapestről jelentik Giacnmo Puccini holnap érkezik Bécsbe, DJf l.c Rondine cimü operá|ának főpróbán |elen legyen. A zeneszerző ezúttal li«abb ideig marad Bécsben, valószinütcJO-áig, amikor há rom egyfelvonásosát Mk elo sxJllami -Pnerában. A zeneL'rő fogadására nagy előkészületeket tea. Tural Emma sikert. A tavalyi operatMttes népszerű énekesnője, K. furat Frna urasszony tegnap Orosházán énekei az Krdélyi Magyar Székely Szövetség hjjversenyén. Szokatlanul nagyszáma és JcHkts közönség hallgatta végig » jólzlés•«i összeállított műsort, melynek Idemelk.tó részét képezték a Tarai által művészi késséggel és tudással előadott dalok és ojtfa-ária. A szűnni nem akaró taps folytál a művésznő ráadást is adott közöns^ttnok. A műsor keretében tavalvi jóis merősünk, Hídvégi Ernő színművész is fellépett. Ma reggel ismét megszöntavillamosáram A gázgyár azt mondja,hogy nincs szene, a villamosvasút azt mondja, hogy van. — Sonkiaem tőródlk a vlllamoseróre berendezett üzemek érdekével már KORZÓ-MOZI TMIKÉ: Igazgatóság 455. Pkulir »'-85. i torfőn, kedden és szerdán, október hó 4., 5. és 6-án FRANCESKA BERTINI-flIm! A 7 főbűn. A tlARM. Dráma rí felvonásban. t v>szerepben: fr a • c e a ka • artl • I. V amerikai Pathé-íilmgyár legújabb vígjátéka: rtZ UNOKA. Vígjáték 3 felvonásban. Az előadásokat csak 16 áve i feiflllck faiwthtlli aiegt köznapokon 5, 7 és 9 órakor, l ,oadások VMárnJlp 3, s, 7é99 órakor. Férfi és női 153 IC kalapalakításokat vállal a legújabb formákra Knittel Konrád Szeged, Iskola-utca 26. szám. szavai szerint a villamostelep tegnap délután is c<ak ugy tudta üzemét főntartani, hogy egy vagon faszénnel fütö ték a kazánokat. Tegnap este két vagon, ma reggel pedig három vagon szén érkezett a telep elmére JHa ma reggel hat óráig a közúti vasút beszállította volna a telepre a- pályaudvaron veszteglő szénmennyiséget, ugy áz áramszolgáltatás zavartalanul működött volna tovább. A kazánok a szénkészlet utokó maradványaiból most is gőz alatt állanak és amint a pályaudvaron lévő szén beérkezik, azonnal ismét megkezdi a telep az áramszolgáltatást. A szállítmány b-érkezését minden percben várják. Mivel a telep Uzembentartása napi 2 7 vagon szenet emészt fel, a most érkezett öt vagon szén ismét két és félnapig biztositja az áramszolgáltatás zavartalan menetét. Dr. Somogyi polgármestertől nyert értesülésünk szerint az utóbbi napokban 3—4 vagon használható szén érkezett Szeged-állomásra, melyet azért nem tudtak idejekorán a gyár telepére szállítani, mert egy ujabb rendőri utasítás kimondja, hogy a közúti villamos vagonjainak a kiskörút területein meghatározott napokon nem szabad közlekednie. A légszeszgydrnek 8—10 vagonnak megfelelő hazai szénből álló készlete van, mely azonban magában véve nem használható. A polgármester egyébként mé? ma sürgönyt intéz a szénkormánybiztoshoz, amitől azonban nem sok eredményt várhatunk. A gyár egyelőre el van látva ismét szénnel és ma délután fel is veszi üzemét. KÖZGAZDASÁG. A korona tragédiája. BUDAPEST, október 3. (Saját tudósítónktól.) Gondokban gazdag népünk egyik legnagyobb gondja lett a valutakérdés. Váltóárfolyamunk katasztrofális bukása az irtózatos kár színezetét hordja; ezenkívül mint helyzetűnk szimptomája is félelemmel tölt el, — mert hisz nemzetgazdaságunk belső ereje s a hitel, melyet a külföldön élvezünk, a valutánk állásából hiven tükröződik vissza. Hogyan érhetett bennünket ez a szerencsétlenség ? Talán a rövidlátó pénzügyi és valuta-politika volt az oka, mely könnyelműen szakas totta reánk a papírpénz özönét ? Vagy az események ereje erőszakolt bennünket a mélybe buktató útra? Mindenekelőtt papírpénzünk lényegével kell tisztában iennünk, amely külsejére oly hiven hasonlít háború előtti pénzünkhöz, mint az egyik tojás a másikhoz. A lényege azonban egészen, teljesen más. A háború előtti bankjegyek aranyra szóló utalványok voltak, melyeket minden pillanatban be is válthattunk. . jegyeknek legalább egyharmada minden időben fedezve is volt s ez a fedeHétfőn, kedden és szerdán Jlft AN YPILLE része a Belvárosi Moziban SZEGED, október 4 (Sajat tudósítónktól) Ma reggel nyolc órakor váratlanul megszűnt a villamos áramszolgáltatás. Különösen az ipari üzemeket érintette kínosan ez az eset. mivel az ipari üzemek, kevés kivétellel, mind villamoserőre vannak berendezve. Az áramszolgáltatás szünetelésével kapcsolatban különböző híresztelések terjedtek el a városban, amelyek mind megegyeztek abban, hogy a villamostelep kellő menynyiségB szénkészlettel rendelkezik és az áramszolgáltatás elmaradásának egészen más okai vannak. Egyesek már ujabb villamosvilágitási díjemeléssel hozták összefüggésbe az áram kimaradását. Mivel a gáz- és villamostelep szénkészletét a közúti vaspályatársaság szállítja a telepre, munkatársunk felkereste a villamosvasút igazgatóságát és az igazgató távollétében megkérdezte Fellegi igazgató-helyettest, hogy mennyi szénkészletét szállítottak az utóbbi napokban a villamostelepre. Az igazgató-helyettes kijelentette, hogy erre a kérdésre nem válaszol, a kért adatokat semmi körülmények között nem bocsáthatja a nyilvánosság elé, azt azonban elmondhatja, ho^y véleménye szerint a villamostelep kellő mennyiségű szénkészlettel rendelkezik. A villamostelepen Kellner főmérnök azt mondta munkatársunknak, hogy az áramszolgáltatás beszüntetésének kizárólag a tüzelőanyag hiánya az oka. Személyes kalauzolása mellett munkatársunk végigjárta az egész felepet, amelyen szeméthulladékkal kevert szén- és kokszporon kivül kőszénkészietet egyáltalában nem talált. Kellner főmérnök zet többnyire arany volt. Ez a menynyiség a békcigényeket teljesen ki is elégítette. Egyébként a bankjegyeknek összességét is fedezték, még pedig jó váltókkal, melyeknek fedezetét viszont gazdasági javak képezték. .u>A háború kitörése azután mélybevágó változtatásokat tett szükségessé. Teljes bizonyossággal előrelátható volt, hogy a nagy háború a fizetési eszközök szükségét tetemesen emelni fogja s hogy ezt a szükségleti többletet csak papírpénzzel elégíthetik ki, az is bizonyos volt, hogy az arany, ha a papírpénz beváltási kötelezettsége fennáll, rövidesen el fog tűnni. A pénzügyi mozgósítás, mely már békében elő volt készítve, háború esetére a törvényes rendelkezések egész sorát irta elő, melyek pénzügyi alkotmányunkat fenekestül megváltoztatták. Azt a kötelezettséget, hogy a papírpénzt törvényes ércpénzre be kell váltani, hatályon kívül helyezték. S ezzel az aranyvalutáról tényleg a papirvalutára tértünk át. A papirkoronának ettől az időtől kezdve semmi köze többé az aranyhoz, legfeljebb az a reménység, hogy valaha talán ismét az arany alapjára helyezik. A bankjegyek fedezési előírásán látszólag nea változtattak semmit. — de a fedezetet magát elvizenyősitették. Formailag ragaszkodik az állam a régi fedezetelőírásokhoz, de a valósában annyi pénzt bocsáthatott ki, amennyit csak akart, — és ezt a lehetőséget az állam az óriási arányokba növő mértékben ki is használta. Pénzünk értéke 1914 augusztusában elvált az aranyértéktől. A papírpénzünk ma fulajdonképen az állani hitelén nyugszik, vagyis az állam pénzügyi erején és végeredményében nemzetgazdaságunk lehetősségén és kilátásain. Valutánk kurxusa erre a változásra természetesen azonnal reagált. Kormányunk ugyan fáradozott azon, hogy valutánk értéksüllyedését lehetőleg megakadályozza, de a katasztrófát megállítani még sem birta. Az árubehozatalt a minimumra korlátozta, sőt nagyrészt meg is tiltotta. A külföldre szóló fizetési eszközöket a deviza-rendelettel ellenőrzés alá vetette. Beviteli bizottság ügyelt arra. hogy a behozatal s a rendelkezésre álló deviza harmonizáljon. Sokszor sürgős és égető szükségleti cikkek behozatalát is betiltották. Másrészt tetemes mennyiségben adott a külföldre árut, hogy követelést teremtsen a külföldön számunkra. Kereskedelmi s hitelmegállapodásokat kötött a semleges államokkal, hogy valutamentő akcióját ezzel is elősegítse. Az árfolyamok bukását ezek az intézkedések halasztották, mérsékelték, javulást elérni azonban nem birtak. Az eddig tárgyalt devizakurzus pénzünknek külföldi értékelését tükrözi csupán vissza. Ennél azonban sokkal fontosabbak a köz szempontjából azok a változások, melyek a belföldi értékelésben beállottak. A különböző szükségleti javak áremelkedése igen nagy eltéréseket mutat; vannak dolgok, melyek bekearukat 20—30-szorosan. sőt többszörösen is felülmúlják, mig más áruk kétháromszoros értékre emelkedtek. Általában megállapíthatjuk, hogy az egyszerű lé fentartás, ha a korábbi luxus-élvezetekről lemond az ember, a békében szükséges ősszegnek körülbelül tízszeresébe kerül. Miképén magyarázhatjuk meg a pénz elértéktelenedését? A két tünet: a fizetési eszközök rettenetes elszaporodása s az áraknak szörnyű emelkedése kézenfekvőn belső összefüggésben állanak egymással. Az egyik nagyon elterjedt vélemény szerint a pénz elszaporodása okozta a drágaságot. A nemzetgazdaságtanban ez a vélemény a mennyiségteóriában nyer kifejezést, mely szerint az árak nagysága a fizetési eszközök tömegétől függ. A fizetési eszközök összegét elosztják a fizetések számával s minél nagyobb az osztandó összeg, annál nagyobb rész esik az egyes fizetésre, vagyis annál magasabb az ár. Ez feltétlenül megáll, de az árak igazi mozgalmát a mennyiség-teória csak részben magyarázza meg. Kívülről nézve a dolgot, az árak mozgalma olyképen tűnik a szemünkbe, mint az eredménye azoknak a gazdasági harcoknak, melyek a különböző érdekcsoportok között állandón zajlanak. Mindenki arra törekszik, hogy jövedelmét gyarapítsa. Ezek a küzdelmek, állandó váltakozással, az egyes csoportok számára hol javulást, hol rosszabbodást teremtenek. De az eredmény nem abban nyilvánul meg, hogy az árak valami állandó középvonalon maradnának, amennyiben a mai emelkedést holnap csökkenés kompenzálná; sőt ellenkezőleg, az az ipari érdekcsoport, melynek nyersanyaga vagy szerszáma megdrágult, azzal kártalanítja magát, hogy termékeinek árát felemeli; ezt a példát BHBÖS ftRPflD speciálisa miiórás Óra- éluxerraktára, nagy 131 jivtttaUMy - Olctó árat SZEGED, Oroszlán-utca 21. szám. Törött araival rtgi ttuttt «íaj«u>bfc veszek.