Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-31 / 65. szám

8itféy 1^20 •któber 31. Ara 2 korona. Vasárnap, I. évi, 65. agám. ELŐFIZETÉSI ARAK: évre 280 kor. | Negyedévre 70 kor évre 14«> ,. ! E*v •'óra 25 In memóriám! Irta: dr. Szllaasy Cíaar. SZEGED, október 30. Két év mult el azóta ... Két sulyos, megpróbáló, mártiros esztendő, melyek folyamán reánk szakadt a kalandorok és a desperádók uralma, ma d a tőrös téboly tépte meg hazánkat ; idegen bitorlók önkényét nyögi sok vérünk; a belső rend ingája is ki-kileng... A szerencsétlenségekben gazdag magyar történelem legsötétebb, legszomorúbb lapjait irts meg ez alatt a két esztendő alati a história múzsája, — azóta, hogy 1918 október 31-én azt kellett feljegyeznie: Tisza Istvánt orgyilkos katonák agyonlőtték. Babonás hitünk, hogy sok-sok mindent nem kellett volna átszenvednünk, ha el nem vesztettük volna ót. .. Szent meggyőződésünk, hogy a teljes züllésbe vezető lejtőn az Őerős akarata megállította volna leromló hazánkat. . . Biztos érzésünk, hogy az egyensúly az ö vezetése, az Ó kezének súlya alatt kevesebb rázkódással és gyorsabban állott volna helyre... Az a tragédia, melyet az ezeréves Magyarország átélt, a drámaiság tetőpontját abban a pillanatban érte el, amikor Tisza István becsületes, nagy, magyar szive megszűnt dobogni, amikor hatalmas tapasztalásu és tudásu elméje megszűnt a hazájáért gondolkodni, tervelni és cselekedni. Két esztendő ... A mély gyász, a vigasztalanság, a reményvesztés nem szokott eddig tartani, a legőszintébb fájdalom is megalkuszik a valósággal, belétörődik a változhatatlanba, — de Csonka-Magyarország mé y gyászát ez az idő nem osz'atta el, vigasztalanságára nem hozott irt, vesztett reményei helyett kevés reményt adott... A haza akkor vesztette el legjobb fiát, amikor legnagyobb szüksége lett volna . reá. A koldussá rabolt Hungária mély gyászban, kisirt szemekkel, a vigasztalhatlanság kétségbeesésével tekint most is a geszti sirbolt felé, ahol a magyar jövő boldog kikötőjének kilobbant világossága nyugodott el, az a vil^gossás?, amely nélkül manap a sötét, a részvétlen, az ellenséges világtenger habjain, ternvos hullámain bizonytalanul és" sokszor tanácstalanul hajózunk. Elvesztettük Tisza Istvánt... Korán vesztettük őt el: ereje, munkabírása, genie-je teljében, ieghasznosabb gyümölcsözésében.. . Azok a golyók, melyek belefúródtak a testebe, Magyarországot is érték, Magyarországot is megsebesítették és «en a seben, ennek a sebnek hazánk* ba,aÍ" 'ab°rál ™ég ma is 3 Második Árpád vezérre, második m*n SLVanra- niásodik tatárdulás Sük«2f, Béla királ>'ra lcnile ntnst tehetségekre' e"lberekrP' "W betöltheti* 7 es az eg>elIen- aki o ! uVolna ezt a hivatást, az St ,mlís rrdu,ásának áid' A „balsors, amely régen Megjelenik naponkint délután. tép", ezzel tépett, ezzel vert meg bennünket legvégzetesebben. Halottak napja, a szomorú, őszi nap, a halódó természet gyászos ünnepe 1918 október 31-ike óta ezerszer szomorúbb. Ilyenkor intenzivebben gondolunk Tisza Istvánra és minden becsületes magyar lélekben meggyullad egy kis mécses, halotti mi c es, hála világa a magyarok pótolhatlan és feledhetlen nagy halottjának emléke felett. Minisztertanács a béke ratifikálása és a menekültek ügyében. BUDAPEST, okt. 30 Tegnap délután a kormány tagjai a várban a kormányzó elnöklésével minisztertanácsot tartottak. A tanácskozás, amelynek célja nem intézkedés, hanem már bizonyos befejezett tények következtében előállott helyzet megvitatása és a vélemények tisztázísa volt, elsősorban béke ratifikálásával kapcsolatos kérdésekkel ft glalkuzott. Tekintettel atra, hogy a ruiifikáció-javaslatot a kormány már benyújtotta a nemzetgyűlésnek, a tanácskozás tárgya csak a ratifikációnak a kül-és belpolitikai htlyzelie vonaikcaó hatása volt. Foglalkoztak még a megszállót! területekről Csonka-Magyarországra menekülők egyre súlyosabban ránknehezedő terhével. Erre vonatkozólag gróf Teleki Pál miniszterelnök a következőket mondotta: — A megszállott területekről nap-nap után jönnek a menekült vagy kiutasított magyar állampolgárok. Az áradat a folytoros üldöztetések következtében nem akar megsztnai és végze'es veszedelmet jelenthet. A kérdés formális részétől eltekintve, a közellátás szempontjából és anyagi tekirtjtben az államra megterhelést jelen'. Ha mást nem veszünk, csupán csak a lakásmizériát, ez már magábanvéve nagy gondot okoz. A vagonlakók 4500 vagont tartanak elfoglalva, ?mi érthető hiányt okoz az államvasul forgalmában. A mai viszonyok köiött építeni nem lehet. Egy nap alatt 80 családot tudunk elhelyezni és helyettük 200 menekü t család jnp. — A menekültek egyrésze-sit hiszi, hogy itt jebb ?<s?or.yok kízé keiül, másik része azért menekül, mert semmi szín alatt nem akar a megszállott területen maradni. Egyesek eladják a megszállt területeken ingó és ingatlan vagyontárgyaikat. Az érette kapott pénzt becserélik magyar koronára és Csonka-Magyarországon ugyanezeket a tárgyakat féláron megveszik. Vannak olyanok is, akik kiutasittatják magukat, sőt egyesek a kiMtasitásért tekintélyes összeget fizetnek, ami bőségesen megtérül nekik a magyar korona alacsony ára'mellett. — Vélemérveni szerint, aki nem volt üldöztetéseknek kitéve, az nem kényszerítő ok hatása alatt volt kénytelen menekülni és hazafiatlan magatartást tanúsít, mert előkészíti Csonka-Magyarországon,hogy a közellátás megterhelése folytán lehetetlen állapotok keletkezzenek. A hazafiasságnak nem a/, a kritériuma, hogy az illető menekült nem akarta az esküt letenni, hiszen jogi szempontból a ratifikáció keresztülvitele esetén az illetők magyar állampolgárok, akiket a magyar államnak tett eskü még kötelez. A kormány minden igyekezetével azon volt, hogy méltányos intézkedések megtételével a tisztviselői kar további beözönlésének gátat ve-sen. Mindtneselre, ha nem is jár teljes eredménnyel, de a további kiutasításokra és a megszállott területekről való eltávozásokra hatással van a kormánynak a román és szerb kormányoknál gyakorolt ismételt fellépése az üldöztetések megszüntetésére. i'imi'iViVi'ri-irtiA^imw Tisza István levele a német szövetségről. BUDAPEST, okt. 30. A Szózat leközli Tisza Istvánnak 1917 szeptember 7-én a harctérről Réz Mihályhoz intézett levelét, amelyet a KreuzZeitung erősen imperialista cikke kípcsán küldött s meiyten részletesen kifejti a monarchia akkori helyzetében egyedül lehetséges külpolitika indokait es egyszer>mind megí-dja a német imperializmus érdekes kritikáját. A levéiben ,öbbek kü<ött ezt mondja Tisza: — Nézettm szerint nekünk mirder.t meg kell tennünk, hogy Németország velünk maradjon szöve:ségben, de szövetségeseknek kell lennünk és nem vazallusoknak, ami persze a tényleges erőviszonyok kéidese, léhát a monaithia közállapotaitól és azon egyének sslvá'ól és képességétől függ ?kik bennünket kifelé képviselnek. Ha ezek megütik a mertéket, képesek leszünk biztosítani, hogy a középiuiópai szövetség megmaradjon eredeti békés defenzív külpolitikája mdut. Hiszer, ez áll Németország érce-ében is és lényegében ezt \állják a ken o y és irányadó emberek ma is E-zel Németország saját erejének megfelelő gardasagi expansio nem áll ellentétben — Végeredményben cda kell konkludalrom, hogy a mi számunkra kielégítő megoldásként minden árnyoldala dacára csak a német szövetség jelentkezik. Ehhez kell abszolút hűséggel ra^aszko.Jnunk és rajta leszuiiK hogy mentől erősebb támogatást nyujtsunk minden jogos német törekv'ésneK Tszont igyeke.'ünk mindkettőnk érdekében befolyást gyakorolni a szövet é ' közös külpolitikai céljaira és odahatni, hogy jobban játsszuk metr a Dartier mint ahogy eddig tettük. * p SZ.RKESilŐStC ÉS KIALÓHIVATAL: Kölcaey-utca 6. s> Telefon 13-33. Az angol király rokonszenvező nyilatkozata Ausztriáról LONDON, okt. 30. Frankenstein, Ausztria londoni követe most adta át megbízó-levelét György angol kirá ynak. Bemutatkozásara adott valaszában György király többek között a következőket mondotta: — Senkisem sajnálja jobban, hogy Ausztiia és Anglia közölt háború keletkezett, mint én. Ez a háború a két állam között fennálló tradicionális barátságot döntötte meg. Nagyon örülök, hogy most ez a barátságos viszony Ausztria és Anglia között újra helyreállott. Ismerem Ausztria szomorú helyzetét és ineg vagyok győződve róla, hogy kormányom mindent el fog követni Ausztria sulyos helyzetének enyhítésére és a sokat szenvedett ország felsegitésére. Hivatalnok-kormány lesz Ausztriában. BÉCS, okt. 30. (M. T. I. magánjelei.tése.) A N. F. P. irja: A pártértekezlet tegnap megbízta a keresztényszocialista szövetséget, hogy indítson tárgyalásokat a kabinet és a nemzetgyűlés megalakítása •óljából. A tárgyalások előreláthatólag kedden kezdődnek. A keresztényszocialista-párt, hir szerint, inkább tiszta hivatalnok-kormány alakítását kivánja és a kormány einökévé is tisztviselőt akar kinevezni. Egyébekben feltehető, hogy a kormány uj gazdasági programja pénzügyi politikai tekintetben az uj irányváltozástól függ és ezért legközelebb a pénzügyi atiamhivatal vezetésében is változás fog beállani. BUDAPEST, okt. 30. Bécsből jelentik: Az uj osztrák kormány november 10-én alakul meg. Ezen a napon ül össze az uj nemzetgyűlés is. Az uj kormány előreláthatóan hivatalnok-kormány lesz, melynek néhány keresztényszocialista tagja is lesz. Kancellár és belügyminiszter minden valószínűség szerint Bréisky, a voit belügyi államtitkár, külügyminiszter pedig a kabinettanács volt elnöke, dr. Mayer lesz. Franciaország közvéleménye a béke revíziója felé hajlik. BÉCS, okt. 30. (M. T. I) A N. W. 7.-nak jelenlik Milánóból: A Secolo párisi tudósítója, aki bennfentes ember a Quaide Orsayn, azt irja, hogy a francia közvéleményben félreismerhetetlen mozgalom mutatkozik a békeszerződés revíziója érdekében. Ha ez az áramlat valószínűleg pusztán opportunista okokból kelelkezelt is, mégis túlsúlyra juthatA Ftanciaország hangadó sajtója elismeri má', hogy feltartóztathatatlanul haladnak a békeszerződés revíziója felé. Franciaorszag a dolgok ilyetén fordulatától nem akar távolmaradni, mert különben a szerződést az b érdekei ellen változtatnák meg é» ő magára maradna. Elérkezett már ar időpont a barátságos és kedvező revízióra.