Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-03 / 41. szám

St' ted. 1920 október 3. X SZEOED Szegedi kis tükör. ElA a lanttal. SZEGED, október 2. Hosszú évek után újra találkoztam barátommal, aki annak idején Kávéházi Konrád néven szerepelt Később Kávéházi Danton lett belőle, de a háború és forradalmak megőszitették, harci tdze elhamvadt. bölcs és lemondó Fauszt lett belőle, aki az irodalom és tudomány sorsán aggódik. A papir- és gondolathiányról panaszkodott, amely uj irodalmunkat majdnem teljesen megbénítja — Hogyan lehetne ezen segíteni? — kérdeztem részvéttel Kávéházi Ivó barátomtól, aki fokosa nyelére támaszkodott. — Szakítani kellene sz eddigi gyakorlattal, — válaszolt a múltba és jövóbe tekintve. — Eddig az irók Írtak, ehhez papir kellett, toll, tinta, ujabban Írógép, az írógéphez gépirókisasszony, a gépirókisasszonyhoz ... De nem részletezem a dolgot, maradjunk a tárgynál. Vissza kell térnünk a régi, eredeti gyakorlatra, amely a múltban olyan jól bevált Hagyjanak föl az irók az Írással, szerezzenek be egy olcsó és könnyen kezelhető lantot (ezzel a lantkereskedelmet is föl lehetne virágoztat ú) és lantoljanak s la homér és Tinódi. Esetleg s koboz is jó lenne, sz ügyészség így könnyűszerrel elkobozhatná a veszedelmes termékeket (ezzel a cenzúrán is könnyitenének). Milyen nagyszerű perspektíva, azaz távlati — tette hozzá barátunk (aki ujabban nem szereti az idegen szavakat, mert az offenzíva, defenzíva, radikalizmus, terror, kurzus és destruktív nagyon a szivére mentek) — micsoda lehetőségek I Azok a lantosok, regősök és igricek, akik vétenek az erkölcsök és verslábak ellen, olyan elbánásban részesülnének, mint pogány őseik, akiket gyászinagy íróknak, sőt gyászmagyarkáknak hí a történelem. — És gondolja kávéházi uraságod, — vetettük szelíden ellen — hogy volna elég lant é* egyéb zenczer az összes maeyar toll-, azaz lantforgatók számára ? — Ez meggondolandó! — válaszolt iiosszu hallgatás után barátunk — valóban, ha a legutóbbi statisztikát vesszük, akkor legalább százezer lantra volna szükség, százezer lírára, hogy klasszikusan fejezzem ki magamat. Ám van egy pótmditványom, tekintetes közgyűlés. Nem lehelne a lant helyett fűzfát használni, természetesen szomorufüzfát, azt a szomorufűzfán daloló sok poétáját ennek a világnak I És barátunk, a közismert, nagyot ütött botjával a márványasztalra. A hotbüntetésnek ezt a nemét azonban nem helyeseljük. Mert a bot is eltört, a műmárvány is elrepedt. ************************** I KORZO-MOZI TEiEFQM: Igazgatóság 455. Pénztár lt-85. Hetfön, kedden és szerdán, október hó 4, 5. és 6-án FRANCESKA BERTINI-fllmt A7 főbűn. PL HARAG. Drámai látomány 5 felvonásban. Főszerepben: fraaceska Sertlnl, az olasz filmművészet büszkesége. .... .. . köznapokon 7és 9 órakor, kloadások vtaáo£p 3, 5. 7 és 9 órakor. Látogatások a szegedi kultura tényezőinél. 1. A képzőművészeknél. Ki akar olcsó cipőt? Saiát készitésO box t* «vrö félcipók 8no és '/») korona, férfi magas cipó MJO koroiia HORVÁTH clpésaofl valéria-ttr 10 HH * fl«kor-l»lotr SZEOED, október 2. (Saját tudósítónktól.) Csak a kulturával nyerhetjük újra vissza, amit a fegyverekkel elvesztettünk : mondják Csonka-Magyarország legjobbjai és mégis, azt látjuk, hogy a magyar irodalom legtöbb régebbi jelese hallgat és az uj tehetségek nem igen juthatnak szóhoz. A képzőművészet és zene, valamint a színházak ügye sem áll valami jól e nehéz időkben, a magyar tudományos élet nyomorúságára pedig a legjellemzőbb, hogy tudományos folyóirataink egymás után kénytelenek beszünni. Pedig nekünk hinni és remélni kell, hogy régi, virágzó kulturánk újra föllendül és kivivja a végső diadalt, dacolva a jelen szegénységével, a jövő bizonytalanságával. Ez a gondolat vezetett bennünket, mikor körülnéztünk Szegeden, a magyarság egyik végvárában ma és sorravesszük a szegedi kultura munkásait, az alkotókat és a reprodukálókat, a vezetőket és a pártolókat és most beszámolunk: mit csinál, mit akar, mit tervez és miről álmodik a szegedi művészet, irodatom, tUQomány ? Először a képzőművészekhez indultunk, de sorrakerülnek a muzsikusok, irók. a műgyűjtők és a kultura szegedi hivatalos helytartói is. A sorrendben egy kis művészi rendetlenséget tartunk, de lehetőleg mindenkit megkereaünk, ha nem is mindenkit találunk. íme a képzőművészek seregszemléje: Legelső utunk a szegedi művészet legtiszteltebb és legnemesebb alakjához, Károlyi., Lajoshoz, ehhez a tisztalelkü, finom és méfykedélyü festőművészhez vitt. A róka-utcai egyszerű kis parasztház udvarán találtuk őt, egy csöndes lugasban, a Szentek Eletét olvasta, itt él ó mostanában, munka és elmélkedés között osztva meg idejét Kicsit gyöngélkedik éppen, pedig végtelenül igénytelen életmódja maga a bölcs, ' nyugodt higiénia. A nyáron néhány puritán egyszerűségű portrét és tájképet festett, az ö minden külsőséges hatáskereséstöl megtisztult, mélységesen intim művészetének maradandó remekeit. Irtózik a vásári munkától, a siker hajszolásától, Károlyi Lajos képei majd egy emberibb korszak teljes elismerését fogják kivívni. Nyilassy Sándort nem találtuk, a nyáron többnyire Tápén festegetett, még pedig szép és gazdag eredménnyel. Egy csomó uj vászna, viruló magyar színekkel, ott hever a tápéi iskolában, várva az előkelő szalonok falait, ahol otthonosak. Mert Nyilassy képei ma a legkelendőbb portékák a művészi piacon, nagyon jó márkájuk van. És a mester még mindig szorgalmas, termékeny, pedig az életnek is művésze a javából. Helier ÖJön, akit ujabban mint Nyilassy-tanitványt könyvelt el a fővárosi kritika igaztalansága, a nyáron is tovább haladt a plein air tanulmányában, egy nagy levegős és színes vászna — tápéi tiszaparti csoportot ábrázol — most készül el. Helier különben kisgazda, egyelőre egészen kis gazda, de éz egyáltalában nem inkompatíbilisa művészettel, különösen a tájképfestészettel. Szinnyei-Merse nagybirtokos volt ás I nemde, elég nagy festő is? 1 Papp Gábor, a robusztus székelymagyar, szintén dolgozik, ha titokban is, ha nyilvánosan adja is a nagy elbúsultat. Igen erős hangulatu, meleg és ragyogó alsóvárosi templom ? a jeles művész egyik legéretteb alkotása, muzeális értékű. Dinnyés és Bodzássy, ez a két erős tehetségű, biztató jövőjű fiatal szegedi festő is állandóan tanul, dolgozik és fejlődik, amiről legközelebb egy kiállításon győződik meg majd a szegedi közönség. Góth Imre uj dolgai, amelyeket első kollektiv tárlata óta produkált, valósággal megleptek a tudás és* biztonság nagy értékeivel. Arcképei csupa karakter és művészete folyton egyénibb szint nyer. A fiatal mester most külföldre készül, szétnézni a nagy világban, tovább tanulni és azután — festeni, festeni tovább. Joachim és Moholi Nagy László elkerültek Szegedről, az első Budán él és dolgozik, a másik Berlinben, ahol, ugy halljuk, komoly sikerei vannak. Szobrászaink közül most itthon van Gergely Sándor, a legkülönbek egyike a magyar plasztikában, aki Münchenből jött és — Bécsbe készül, ahol tanári állást ajánlottak föl neki egy Windischgrátz hercegtől alapított szépművészeti akadémián. Gergely Sándor most különösen a grafikát műveli, egy rendkívüli eredetiségtől duzzadó rajzgyűjteménye az ősszel fog megjelenni — Berlinben, egy másik mappára való grafikai ciklusa pedig most készül. Ne feledjük el a most induló fiatal művészek közül az ígéretes tehetségű Devich Sándort, akinek néhány uj dolga most Lichter Dezső és K. Ptokisch Elza állandó művészeti szalonjában látható, Pataki Hajnalka sokoldalú talentumra valló művészi ötletei és sok, sok szép, kedves artisztikus műtárgy társaságában. A szegedi rajzolók között Stróbl Istvánt is meg kell említeni, ezt a fáradhatatlan és szerény fiatal művészt, aki mellékesen a Szeged artisztikus cimbetüit is rajzolta. A LicUterék szalonjában tűnt föl először Szegeden Domokos Ferenc, mint szobrász, miután a szinpjdon szép hangját már ismerte és szerette a publikum. Biró Margit és Mahrer Anna szintén buzgó és iziéses iparművészek. A szegedi iparművészet egyik értékes és nagyon talentumos müvelője G. Milkó Erzsébet, akit műhelyében nagy munklban találtunk. A vasárnap megnyíló kiállításra készült, amely Bogaék Lechner-téri szalonjában lesz, ahol Boga Aranka és Polgár Olga állítanak még ki. G. Milkó Erzsébet a reneszánsz ötvöseinek ízlésével és szenvedélyével dolgozik, lelket és életet visz a halott drágakőbe és nemes fémbe. Tardos Taussi* Ármin, a finomlelkü grafikus is elmélyült művészetének ujabb megnyilatkozásaival fogja legközelebb meglepni a valódi műértőket. Amint az olvasó e futólagos és talán nem is egészen teljes szemléből láthatja, a szegedi képzőművészekre neqi lehet panaszkodni. Dolgoznak, termelnek és alkotnak, hittel, lelkesen, szépen. Hogy nekik nincsen-e panaszuk a közönségre? — erről majd más alkalommal. Előbb tovább megyünk, a kultura többi szegedi munkását vesszük sorra, azután érünk majd el a kultura pártolóihoz hiYataws gondozóihoz. SZÍNHÁZ. heti MŰSOR: Szombat: GBI Baba, dalosjáték. Bérlet-! szünet Vasárnap délután: T«| a na(y Krivánon, dalosjáték. " Vasárnap este: Gyimesi vadvirág, népszínmű. Bérletszünet. Hétfő: Palágyi Lajos felléptével: Bíboros, szinmü. Bérletszünet Kedd: Gyimssi vadvirág, népszínmű. Bérletszünet. Szerda: Bánk bán, szomorújáték. Bérletszünet, Csütörtök : Pacsirta, operett. Premierbérlet A) 3 sz. Péntek: Pacsirta, operett Premierbérlet B) 3. sz. Szombat: Palágyi Lajos felléptével: As őszta* szinmü. Premierbérlet B) 4. szám. Vasárnap délután: Leányvásár, operett. Vasárnap este: Gal Baba, daljáték. Bérletszünet. Hétfő: Palágyi Lajos felléptével: As Ssztan, szinmü. Premierbérlet A) 4. sz. Megint pár sor a műsorról. SZEGED, október 2. A színház jövő heti műsora van előttünk. Azok az aggodalmak, amelyeket az eddigi műsorokkal szemben a múltkor hangoztattunk, fokozódó mértékben növekednek. Az ösztön francia darab, nem uj és nem értékes, mire jó most előhozni, mikor előadása se nemzeti, se emberi kulturát nem szolgál? Hát azért, mert Palágyinak jó szerepe van benne, mint' a Bíborosban. De egy drámai műsort talán még se kellene egy színészre, aki egyúttal igazgató is, alapítani. A Pacsirta szintén nem uj, de egészen értéktelen, bukott Lehár-op.rett, amelyben a magyar parasztot bargyunak mutatják. Hát erre mi szükség lehet mostan ? Annyi klasszikus remeke van a külföldi és hazai operettnek is (elég talán az utóbbiak közül Konti, Verő dolgaira gondolni) minek akkor éppen ma ez a gyönge bécsi pirosító ? A Gyimesi vadvirág se az a nemzeti és emberi érték, amelyet egy héter. kél estén kellene adni! Annyi jobb, szebb, érdemesebb népszínmű van (Sárga csikó, Falu rossza például, hogy a Borról ne beszéljünk), amelyet adni kell. A színházi műsor eddig teljesen nélkülöz minden céltudatosságot, minden öntudatos magyar és művészi programot. Igaz, hogy oly kevés erővel és értékkel, amely ma a szegedi színpadon erőlködik és próbálkozik, nem is igen lehet komolyabb és valóban művészi föladatokat megoldani. KATONA MIKSA KÁROLYI-UTCA 3 99 rőfös- és divatáruk olcsó áruháza. SPORT. Négy uj aporttelep létesül. Dr. Somogyi polgármester és dr. Gaál tanácsnok részvételével ma déli 12 órakor gyűlést tartottak az összes szegedi sportegyletek képviselői és a katonasag megbízottai. A katonai testnevelési bizottság kezdeményezésére ugyanis a város négy különböző részébea sporttelepeket kívánnak felállítani és pedig akként, hogy egyik egyesületet se érje sérelem. Eszerint a négy sportpályát a Hunyadi-téren, a szeszgyár telkén, a cserepessori barakkok mellett és a Vasutasok régi pályáján helyezték el. 1 Magyar-német y yon- éa 263 'Jt m gepiro Kereskedelmi Rt ilQI keres Telefon 1S9*.