Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-28 / 62. szám

SZEOED Szeged, 1920 október 114. Külpolitikai orientáció SCEOED, ofcMtoet 2T. V. (Kn.) Olvastam valahol, hogy Magyarország Keletnek és Nyugatnak aranykapuja. És tényleg az is. Minden Áramlat, amely egyik vagy másik világrészben keletkezik, jut ezeréves történetünk folyamán hazánkon keresztül a tőle távolabb eső országokba és nemzetekhez, ha csak itt erejét nem veszti. Elég rámutatni a népvándorlásra, a keresztes hadjáratokra, a rtneszánszra, a reformációra, a francia forradalom eszméire és az ezek nyomán keletkezett, rendszerint általuk előidézett gazdasági átalakulásokra, hogy hizonyiiva lássuk Magyarországnak geográfiai fekvésébe- rejlő, szinte hivatásszerűnek mondható továbbító képességét. Az országnak ez a Nyugat és Kelet kultúráját közvetítő szerepe csatolja ót Közép-Európához, melyhez való tartozását, bár a világháborúból megcsonkitottan került ki, az ántánt hatalmasságai megszüntetni nem bírták, mert a geográfiai helyzetet megváltoztatni hatalmi szóval nem lehet. S3i — ha a jelek nem csalnak — egy vagy más módon szeretnék azt a legnagyobb vehemenciával perhorreszkált és támadott KözépEurópát újból feltámasztani, azonban mas népekkel és országokkal. Ez a szándék érthető és természetes, mert Közép-Európa léte a geográfiaadta történeti szükségesség az ántántra nézve éppen ugy, mint ahogyan az volt a legrégibb időtől kezdve a Némeibirodalomra nézve. Más kérdés, kogy az a Franciaországtól propagált formában sikerülni fog-e; nem fog-e újból visszatérni KözépEurópa a világháborúban és azelőtt fennállott formájában? Mielőtt erre a kérdésre a választ megadnók, nem lesz érdektelen, ha azokra a különböző fázisokra rámutatunk. amelyeken Közép-Európa kialakulása a közelmaltban fennállott alakjában ezeréves történetünk folyamán átment. \ magyar nemzetnek geográfiai elhelyezkedésében rejlő hivatását már az első Árpádok ösztönszerűleg •egérez.ék, ugyancsak meglátták a magyar nemzetnek Nyugathoz való utaltságát a római birodalomnak császárai ts. Ez utóbbiak törekvése tehát, hogy valamint a cseheket, a lengyeleket, az olaszokat és a magyar nemzetet is megnyerjék, ha lehet békés uton, ha kell, érászakkai az általuk alapitaadó egéac Köiép-Európát magábaa foglaló világbirodalomnak. Minthogy törtenetünk elején Közép-Európa megszervezése egy egységes nagy világbirodalom megalkotását jelentette. amennyiben az egyes részek önállóságukat, függetlenségüket veszitetiék volna, a kisérlel nem sikerült, mert az akkori idők nem kedvezlek aigy világbirodalmak keletkezésének. A magyarságot, amely politikai függetlenségét,önállóságát mindenekfelett féltette, ellentétben a csehekkel, éppen azéit nem lehetett megnyerni az akkori Közép-Európa eszméjének, mert legfeltettebb kincserői, a politikui függetlenségről kclleit volna lemondania. Gondoljunk cs«k az e'sö Árpádoknak a római császárral folytatolt harcaira, nia^aia a Szent Korona kérésére és einyetesére. Mindezek a harcok a római császárnak elflbb mon.iott szándékát h.usitották meg, miután eiar a korona kérésével a császárral szemben való hűbériséget sikerült e'kerülni. Lehetíégts, hogyha minket is ugy, mint a cseheket, sikerült volna a "római bitodalomnak tagjává tenni, történetünk más irányt vesz és dceára centrális ellulyezkedésíinknek, nem ért volna bennünket oly sok csapás, hanem művelődésünkön, gazdasági fej ődésünkön nyugodtan munkálkodván egytzinten lennénk ma Nyugat Európa többi népeivel. Mindamellett, hogy a magyarságot nem sikerült a német-római császárok állal óhajtott világbirodalomnak megnyerni, a magyarság a németségnek ellensége sohasem volt. Igaz ugyan, hogy a hosszú századok alatt nem egyszer fordultak elő félreértések véres összeütközések a két nemzet között, mégis igen gyakran megtörtént, hogy bennünket a németekhez érdekközösség csatolt és a két évvel ezelőtt lezajlott véres harcokig is nem egyszer küzdött egy táborban a magyar és a német, ha a geográfiai helyzet és az etnográfiai érdek ugy kivánta. A Habsburg-dinasztia felléptéig tartanak az első eredménytelen kísérletek Közép-Európa megszervezése érdekében. November 18-áig ratifikálni kell a békét. LONDON, okt. 27. A nagykövetek értekezlete Magyarországhoz azt a végleges kérést intézte, hogy a békeszerződést november 18-ig ratifikálja. ü nemzet önrendelkezési joga a királykérdésben. BUDAPEST, okt. 27. Kovács J István tegnap a nemzetgyűlés ülése alatt ivet köröztetett, amelyet azok írtak alá, akik a királykérdésben a nemzet önrendelkezési jogán állanak és ezt az álláspontot törvényjavaslatba kívánják leszögezni. Az elv megfelel annak az elvnek, amelyet gróf Bethlen István ismeretes programbeszédjében lefektetett és amely a pragmatica sanctio hatályára is döntést tartalmaz. Az ivet a kormány tagjai közül Rubinek, nagyatádi és sokorópátkai Szabó István, továbbá Ferdiaándy irták alá, de, hir szerint, az aláírókhoz csatlakozott Haller István is. Eddig közel 80 aláíró szerepel az iven. 7. Látványos sportrepülés egy sportés nyolc utasgéppel. 8. Az összes résztvevő gépek tisztelgő felvonulása a védnökök előtt. A miting alatt katonazenekarok hangversenyeznek és büffé áll a közönség rendelkezésére. Vasárnap reggel hét órától kezdve a Baross-térről au<óbuszok indulnak a verseny helyszínére. A repülőtérre érvényes, valamint a hangárokba szóló jegyek kiadásáról és a villamosösszeköttetésről a rendező-bizottság a sajtó utján és plakátokon értesiti a közönséget. Repülő-verseny Rákoson. BUDAPEST, október TI. (Saját tudós-iinktól.) A Magyar Aero-Szövetség a Mogyar Aero-Forgalmi Társaság közreműködésével november 7-ikén, vasárnap délelőtt a Rákoson nagyszabású repüló-mitinget rendez. A miting a magyar repülösport fejlesztését és a magyar repülőgépipar előmozdítását van hivatva szolgálni a kormány és társadalom támogatásával, hogy ezzel az egyre jobban fejlődő európai légihálózatba Magyarország is megfelelően beleilleszkedhessék. A mitingen a következő számok kerülnek bemutatásra: 1. Megnyitó repülés. Pilóta: Bénik József, Malfort igazgató; utas: a Magyar Aero-Szövetség elnöke. 2. AíűfÉpű/«(looping, dugóhuzó.) 3. Magossági és sebességi verseny 3000 méterre. 4. Látványos rajrepülés négy sportgéppel. 5. Leugrás ejtőernyőkkel a repülőgépből 2000 méter magasságról. 6. Sasviadal két sportgép között. Belvárosi Mozi Telefon: Szerdán, csütörtökön, okt. 27. és 28-án HalalHirnöke II. RÉSZ. 7 felvonásban. Főszerepben : LEfl BÁRD és ÍE6HR. Mindegyik rés/, teljes egészet képez, mivel az előzó rósz is benne foglaltatik. Csütörtökön csak két előadás: délután 4 és 6 órakor. Minden előadáson katonazene! A ma délutáni közgyűlés. SZEGED, október 27. (Saját tudósítónktól.) A ma délután A órakor tartandó rendes közgyűlés tárgysorozatának lényegesebb pontjait az alábbiakban közöljük. Mint látható, igen sok és fontos kérdés vár elintézésre és különösen a pénzügyi kérdések fognak hevesebb vitákat provokálni. A közgyűlésnek előreláthatólag ma nem is lesz vége és igy több fontos kérdés, valamint az indítványok letárgyalására csak a legközelebbi ülésen kerülhet a sor. A polgármester havi jelentése után a a köriratok felett határoznak Debrecea városé a Bécsben őrzött nemzeti kincsek visszaköveteléséről. Komárom vármegyéé a? 1921. évi gabonaszolgáltatásról. Székesfehérvár városé a megszállott területen lévők segítéséről Sopron vármegyéé a kath. önkormányzat életbeléptetéséről. Majd a tanácsi előterjesztések következnek: Az 1918. évi zárszámadás. Az 1919. évi zárszámadás. Az 1921. évi költségvetés. A városi bélyegilletékek fölemelése. A borbehozatali engedélyilleték kiterjesztése. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárból felvett 400.000 korona kölcsön adóslevele. A Szeged-Csongrádi Takaréktár által folyósított 20 millió korona folyószámlahitel. A Szegedi Kézmüvesbanktól felvett 10 milliós kölcsön adóslevele. A napi- és élelmezési dijak fölemelése. A közélelmezési kölcsönök. A közélelmezés 1919. évi rovatszámadasának átvizsgálása stb. Ezek után a polgármester előterjesztéseket tesz s még 3 indítvány következik. Megérkeztek n"£ír öltönyt 2860 -350U K felöltőt 2300 koronáért prima mi«6ségü őszi divatsiöve- a legújabb divat aceriat készítek. QEICNER teim.melyikbólalégibbkivitolbea LIPÖT férfmeab<>*.Kyrona-aka li. gc. idB Szegedi kis tűkor. Korlátozások. SZEGED, október 27. Korlátolt világot élünk. Ne tessék félreérteni, hony sóit, ne gondoljon rosszat .életem éa korom'-ról, ugy vélem, hogy sok mindent és még több mást korlátozni kell, igy például a világítást, hogy a fűtésről ne is beszéljünk. A központi belsé fűtésről, amelyet a régi rómaiak az asztal örömeinek, a régi erénycsőszök falánkságnak, az uj biológusok táplálkozásnak neveztek, már régebben megállapítottuk, hogy korlátozni kell és ezt a redukciót hol menürendszernek, hol fejadagnak, máshol pedig éhségsztrájknak nevezték el a modem történetírás kútfői, azok a bizonyos riporterek. Hát jó. korlátozzuk ismét a világosságot, azaz pardon, zokon ne essék, a világítást, mert csakugyan, nagyon sok világot pazaroltunk el eddig, a világháborúban, amelyet öt évig győztünk és a világbékében, amely két éve dühöng már és nemsokára általános lesz az egész kontinensen és kapcsolt részein. Minek is kell a kávéházban tizenegy óra után éjjel tovább szidni a kávést, mert már egy hete nem emelt és dicsérni az elmúlt időket, amikor hajnali három órakor megitták a vacsora utáni feketét az éjszakai magyarok és leültele a szerencse forgandó kerek asztala mellé. Vegyünk jó példát a boldog falutól, amelyet még nem sodort el Szabó Dezat regénye és ahol este hét órakor szépea boldogan nyugovóra térnek az emberek és tyúkok, csak a bakter és a hold világítanak, legföljebb még nyáron a szentjánosbogár, ha fölcsillan kis szivében a szerelem, e sajátságos és nálunk kihalóban lévő érzelem. További korlátozások se ártanának, igy például nem volna rossz korlátozni némely egyének túltengő önérzetét, akik korunk kalauzai gyanánt szeretnének föllépni hordók tetejére és egyéb szellemi magaslatokra, holott nzgy pipájuk ós kevés dohányuk inkább kukoricacsőszi szerepre predesztinálja őket. Környei Béla a magyar királyi Operaház első tenoristája, Környei Paula a Magyar Színház lagja, Fehér Gizella zongoraművésznő hangversenye a Belvárosi Moziban Jegyek BftRDNftL Állandó zenemü-ujdonságok, Cuplék, operák, operettek, Magyar dalok, Zongora- és hegedű-iskolák, Szépirodalmi, műszaki könyvek, Divatlapok, papíráruk nagy raktára 341 KOVÁCS HENRIK könyvkereskedéseben = SZEGED, = Kölciey-utca 4. Telefon 10 48.