Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-27 / 61. szám

Stéged, 1920 október 27. Ára I korona. Szerda, I. évf., 61. szám. Ratifikálunk! SZEGED, október 26. (svs) Benyujtotiák a békeszerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. Nem egyéb ez, mint eszkomptálása azoknak a következményeknek, amelyek a nem a mi hii ánkból reánk szakadt s nem a mi hibánkból elvesztett háborúból folytak. A magyar nemzet, mely férfiasan és bátran állta a háborút, szenvedett és áldozott, mint senki löbbet, — a magyar nemzet elviseli ennek a sok szenvedésnek, ennek a sok áldozatnak mártiros következményeit is; a magyar nemzet elviseli a hibáján kivül reászakadt ujabb szenvedést és áldozatot is. Eszkomptálr.i fogjuk győztes elleneink követeléseit. Az erösebb joga, h'a nincs is meg benne az erkölcs és az igazság hatalma, pillanatnyilag, átmenetileg hatékonyabb minden egyéb jognál, minden egyéb szükségszerűségnél. Ezeresztendős diest mult joga, a müveit Nyugat védelmében elömlött tenger magyar vér igaza, a gazdasági és földrajzi helyzet szükségszerűsége mindmegannyi hatékony, virulens erő, melyet az erősebb joga most elfojtott, akcióképtelenné tett. — Sc volo, sic jubeol — A béketárgyalások alkalmával a békeelőkészitőbizottság nagy munkáját Apponyi Albert gyönyörű beszéd kíséretében odafektette a győztesek elé; ebben a munkában jogunk, igazunk s a mellettünk tanúskodó szükségszerűség mind helyet ta'á:t: hallatta meggyőző szavát, hangsúlyozta a jogot, appellált az igazunkra, reámutatott a gazdasági, politikai és földrajzi egység széttéphetlcn együvétartozasára. — Sic vo'.o, sic jubeo! — A győztesekkel szemben az apró szövetségeseknek volt követelése, amelyet a .Legfelsőbb Tanácsnak" kellett eszkorrptálnia. Eszkomptálta is, mert könnyen eszkomptálhalla: nem a magáéból fizetett. A béketárgyaláson ugyan kiviláglott az ánlánt apró, éhes tagjjinak igaztalansága és a mi igazságunk, de ez a helyzeten nem változtatott: a megszorult ántánt túlzott Ígéreteiből követelések fakadtak; minél megszorultabb volt az ánlánt, annál csábítóbbak voltak az ígéretek. Most az erősebb joga érváryesü'. Jog, igazság, szükségszerűség mind oiyan erők, amelyeket az erösebb joga lebírt, hatástalanná tett. De elkövetkezik majd az idő, amikor a győztes iltas öntud^tja elpárolog, amikor az „erősebb" gyengesége nyilvánvaló lesz — és akkor az igazság, a jog és az egységesség bálványt döntenek meg: a balkáni nagyzás, a cseh kíméletlenség szörnyű' bálványát s nagyon valószínű, hogy az ántánt-nagyhat.ilmak épp olyan közömbösséggel nézik m.-jd volt szövetségeseik tragédiája!, aminő közömbösséggel odavetettek bennünket elébük, a rablóvágyuk, a falánkságuk elé. Mikor jön ez az idő? Reméljük: nemsokára I Apponyi beszélt a „tekintélyről". — A XIII. katolikus nagygyűlés harmadik napja. — BUDAPEST, okt. 26. Délelőtt 9 órakor a Jézus Szive templomában az Országos Katolikus Nőszövetség tagjú zászlószentelésre gyűltek össze. Horthy Miklósné volt a zászlóanya, Cseinoch János bíboros-hercegprímás végezte a szertartást. A heicegprtmás rövid beszédben a nőknek a keresztény életben való hivatását fejtegette. A megszentelés útin a z^szlóanya szallagot kötött a lobogCta, végül Hchenlohe Károly Egon hetceg szentmisét mondott. Délután tartották meg a nagygyűlés ll-ik nyilvános ülését, amelyen gróf Mikes János, Hindy Zoltán és Leopold Antal beszéltek. Uiánnuk gróf Appenyi Albert lépett a pódiumra es a tekintély fontosságáról tartolt előadást. — Azt kívánják, hogy a tekintély elvéről szóljak, úmi valóban nagyon időszerű, mert a tekintély asökkenése bjjainknak, a világ bajainak egyik főforrása. Tekintély alatt a szónak tágasabb értelmében minden olyan értelmi vagy etkölcsi felsőbbséget értünk, mely bizonyos fokú meghajlást parancsol. A tekintély általában az a hatalom, amelynek irányítását gondolkozásunkban, érzelmünkben és cselekvésünkben szabad akaratunkból fogadjuk el. A tekintély erköícsi fogalom, mély a hatalom jogi fogalmának erköcsi hátteret ad. Ebből folyólag igen komoly jelenség az, amit uton-uifélen, mint bajaink e^yik fúokát hallunk felsorolni, hogy fudnillik a tekintély fogalma náiunk mélyen lehanyatlott. Hogy ez tény, abban kételkedni alig lehet. Azok a hírhedt „egyéni akciók*, amelyek nemzetink jóhirnevén kiszámithatatlan kárt okoznak, ebből a forrásból származnak. Az a lelki anarchia, amely a tényleges anarchia uralmát készíti elő és annak egyes jelenségeit már is aggasztó mértékben hozza létre, bizonyára komoly jelenség és a tekintély helyreállítása egyik legfontosabb feladatunk, dehogy ezt tehessük, mindenekelőtt a bajnak forrásai; kell ismernünk. — A tekintély hanyatlásának okai mindkét oldalról ídézhelők, azoknál, akik a tekintélyt képviselik, épp ugy, mint azoknál, akiknek azt elismerni kellene. A lelkekben, lömegekben ment végbe az a folyamat, me;y sokakban kiirtotta, mé^ többekben gyengítette az Istentől való függés igazát. Történt ez egyeres és kerülő ulon, mert ezt a gyengülést nem csupán az Istent kifejezetten tagadó, az egyházat kifejezetten támadó irányzatok idézték elő, hanem a tiszta erkölcsöt elrontó féktelen gazdagodást és élvezetvágyat tet jesztő, érzékiséget ébresztő, egyszóval alsóbbrendű képességek lazadását szolgáló összes áramlatok. A talaj elő volt készítve a lelkek összeomlására, de az intézményekére is. Hihetetlen vaksággal ragaszkoaiunk a vagyon kiváltságaihoz közhatalmak szervezésében és ezáltal szinte lehetetlenné tettük, hogy a kirekesztett vagyontalarok tömege e hatalmak iránt bizalommal viseltessék, hogy bennünk olyant lásson, ami előtt önként meghaiol. — Értsük meg, hogy ez a világkatasztrófa egyszersmind a tekintély katasztrófája is volt. Azoknak a hatalmaknak összessége, amelyek a közjót akként szolgálták, hogy előzmény nélkül való nyomorúságba döntötték a világot, szükségszerükép eljátszották a tekintélyt. A tekintély összetörése folytán ránkzudult rettenetes események tanítottak meg arra, hogy alig van sürgősebb teendőnk, a nemzeti regenerációnak alig van nélkülözhetetlenebb feltétele, mint a tekintélynek helyreállítása. Itt egy lélektani folyamatról van szó, amelyet intézményesen megalkotni nem, de lehetővé lenni és elősegíteni igen is lehet, sőt kell. A feladat kettős: a lélekben újból felidézni azt a készültséget, amely önként meg tud hajolni és a közhatalmakat akként szervezni, működésűket akként irányítani, hogy az önkéntes meghajlás lélektanilag minél könnyebben legyen elérhető. — Fehérvilágntk nevezik ezt a mienket, ellentétben a vörössel. Hát legyen igazan fehér, az, erkölcsileg szeplőtelen, hozzáférhetetlen, mint az a keresztény zászló bee ületéhez illik, legyen igazságos, minden törvényt, minden jogot tiszielő, minden önkényeskedőt kizáró, legyen fegyelmezett A mult társadalmának főbűne volt, hogy nem volt benne elég szeretet és ezért büntetle meg talán az Isten a kommunizmus ostorával. Rettentő volna, ha bennünk még a n;uit társadalminál is kevesebb szeretet volna. Szeretetben élt Krisztus es az ő szeretetében élhet, győzhet, uralkodhat, parancsolhat ez a' nemzet, amely őt követi. Apponyi hatalmas beszédével bcfeiezódöit a 11. nyilvános ülés és a közönség a kiváló szónok éltetése közben oszlo.t szét Ankéteznek a csehek 02 éhínség leküzdése végett. — A magyar kormány képviselete jeleu van. — BUDAPEST, okt. 26. A jóváiételi lyen a magyar kormány képviselői bizottság kezdeményezésére Prágá- is résztvesznek. Értesülésünk szeb^n az éhinsép leküzdése érdeké- rint a tárgyalások kedvező mederben táigyalásokat folytatrak, ame- ben folynak. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. $ Telefon 13-33. Egyesek a ratifikálás ellen. BUDAPEST, okt 26. Értesülésünk s. érint a nemzetgyűlési képviselők egyrésze hitfon este az Egyetemutcai pártkorben értekezletet tartott. Az értekezleten erős vélemények hangzottak el a békeszerződés ratifikálása ellen. A tanácskozások a késő éjjeli órákig tartottak. Az angol sztrájk Ugye kedvezóre fordult. BÉCS, okt. 26. (M. T. I.) A N. F. P. jelenti Berlinből: Londoni híradás szerint az angol színmunkások sztrájkjában a helyzet kedvezőre fordult. A szombati kétórás értekezleten, amelyen Bonar L^w és más miniszterek is résztvettek, jelentős eredményeket értek el. A kormány, hír szerint, késznek nyilatkozott arra, hogy belemegy abba, hogy a munkabért nyomban két schillinggel felemeljék. A bányamunkások végrehajtó-bizoltsága ezzel szemben kötelezettséget vállalt, hogy a termelést fokozatosan emelik. Interpelláció a cseh atrocitások tárgyában. BUDAPEST, okt. 26. Dvorcsdk Győző nemzetgyűlési képviselő a mai ülésen elmondandó interpellációra kért és kapott engedélyt. Értesülésünk szerint interpellációjában a felvidéki kiutasítottak ügyével fog foglalkozni, mert a csehet az eskületétel ellenére ismét ügyszámú felvidéki lakost utasítottak ki. Ki fog térni beszédében ezenkívül a csehek számtalan atrocitására is. Az interpellációra a miniszterelnök azonnal válaszol. £AVAROK A TERMÉSRENDELET KÖRÜL. A kormányzópártban erélyes mozgolódások vannak. A volt kisgazdapárt tagjai különösen Vass József közélelmezési miniszter ellen foglalnak állást a kukoricarendelet végrehajtása miatt. A Ház folyosóján ma délelőtt többen elkeseredésüknek adtak kifejezést. Megbeszélés tárgyát képezte a keresztényszocialista pártnak hétfőn este tartott értekezlete, amelyen a kormányzópártból való kilépés gondolatával is foglalkoztak. Az értekezleten azonban végül az a vélemény alakult ki, hogy a földbirtokreform és a megyei és közigazgatási vála-ztójogra vonatkozó javaslatok törvényerőre való emelkedéséig a pártnak együtt kell maradnia. A hevesebb termé-zetü képviselők is belenyugodtak végül ebbe a határozatba. A legutóbbi érlekezleten hosszabb vita volt a termésrendelet módosításáról. A mozgalmat vasadi Balogh György indította meg. A termésrendelctet a gazdaközönség ós a fogyasztók érdekeinek összeegyeztetésével feltétlenül módosítani kívánják és kilátás van rá, — noha pénzügyi nehézségek merülnek fel — hogy a rendeletet módosítani is fegják. f .