Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-26 / 60. szám

9zried, 1920 október 26. SZEOED Szegedi kis tükör. Vasárnap este a színházban. SZEGED, október 25. A kritikusi pléhgallért szögre akasztva, mint egyszerű nézó ültem bc a színházba vasárnap este. Zsibongott a zsuHolt ház, núnt a kaptár. Az előkelő kisgazda-társadalom javarésze ott szorongott a nézőtéren. A földszint első sorai sötétlettek a fekete kendőktől, mellettem Alsóváros egyik szépe ült és a jegygyűrűjét próbálgatta éppen. Mikor a kárpit szétment, egy általános ahkiáltás szaladt szét a házon, a •hangosan csemegézőket lepisszegték és a nagy események előérzetével várták, mikor pöndörödik ki az Alföldet jelentő szinre Déry Rózsi, a Déryné, „a közönség dédelgetett kedvence", ahogy a régi jó színházi kritikusok irták. Megnézem a szinlapot, amelyen reklámok és pletykák is tarkállanak, Szigligeti Ede Csikósát adják, az úgynevezett „népszinniü-ensemble" játszik, élén Asszonyi Lacival, akinek remekbe készült cifra szürjét Irigyen és nagy szak értelemmel szemléli a földműves szegénység. Nagy, minden csikóst és kanászt meWgen átölelő magyar demokrácia van a színpadon, a jó öreg Szigligeti glóriát fon a nép egyszerű gyermekének, a „pusztafi" bojtárnak verejtékes homlokára, aki lop ugyan egy-két csikót Szögedébe, de a babáját igazán szereti és a becsületét nem engedi, azután pedig minden negyedórában rágyújt egy régi szép nótára, hogy aszondja: Végigjártam az ormódi temetőt. .. meg jzután: Elszegődtem Tarnócára bojtárnak... Gyönyörűek is ezek a valódi magyar népdalok, ezeket csakugyan a tőről metszették, ezeket nein Zcrkovic csinálta. Mikor egy-egy kép után a függöny leszalad, a jó vasárnapi közönség összenéz, néhány tenyér összeverődik, de valami különösebben nem erőltetik meg magukat a népek a tetszés megnyilvánulásában. Ók nem a komédiást látják a színészben, a vasárnapi magyarok jórésze komolyan veszi a játékot, ha talán éppen a legkomolyabb jeleneteken derül is. Felvonásközökben nagy megbeszélés folyik, hogy vájjon ml lesz Asztolffal, leütik-e vagy sein, hogy Rózsi és Andris, azaz hogy Déry és Asszonyi egy pár lesznek-e és hogy ugyan mennyi lehet a Rózsi hozománya? A város páholyában Balogh Károly szenátor tart hangos előadást a közellátás égető kérdéseiről, Gaál Endrét hirtelen nem látjuk, talán mint buzgó kapacitás, a kakasülőre ment fel, hogy magasabb szempontból is megtekintse a színház helyzetét. A darab pedig halad tovább, Csomafáy mester olyan komoly arccal dirigál, mintha az Aida menne, a közönség n^pyon neheztel Klenovictra, aki olyan derék, becsületes embernek látszott és mégis leütötte a baltája fokával Lászlót, de annál inkább tetszik nekik Szilágyi Aladár gazduram, aki a legjobb uton jár, hogy az igazságot kideritse. Szép is az a költői igazságszolgáltatás, miegymás, igy vasárnap este látja az ember, ezek a mordályágetó modernek, Ibsen, Strindberg, mifene, csak kínozzák az embert, belepofoznak a jámbor uézőbe mindenféle kényelmetlen és kellemetlen meglátásokat és megérzéseket, ennél a kedves, arany középszerű Szigligeti Edénél végül a/, igazságot a tyúk is kikaparja, de ez már megint a kritikusra tartozik, elég az hozzá, nagyon fce'lemes, mulatságos és tanulságos estém *°'t a színházban vasárnap és igazán nem tudom megérteni, hogy ilyen zsuffolt ház •"ellett miért kell nyomorognia szegény Palágyinak, aki nem játszott, mert ö rendesen csak hétköznap játszik, gondolván, hosr>- úgyis ünnepnap az, ha ő föllép, öak az a baj, hogy mellette nagyon sok ünneprontó. Ei, ej, már megint kritilálok. 13-33 a SZEGED telefonszáma Mi okozza a szegedi tulmagas szeszárakat? Szegeden legmagasabb a városi szeszadó. — A pénzügyminiszter rendeletben utasította a várost a szeszadó beszüntetésére ; de ezt nem hajtották végre. — Dr. Somogyi Szilveszter polgármester és a pénzügyigazgatóság nyilatkozatai. ságra a pénzügyminiszter rendelete, továbbra is szedik a városi szeszSZEGED, október 25. (Saját tudósítónktól.) Mintegy két hónappal ezelőtt Balogh pénzügyi tanácsos egy uj városi szeszadó-tervezetet terjesztett a tanácsülés elé, amelyet a szenátus jóvá is hagyott. A terveaet értelmében a városba érkező mindenfajta nyersszesz, tehát a gyógyászati célokat szolgáló alkohol után is literenként huszonöt korona városi szeszadót kell fizetni. Figyelembevéve, hogy az állam a forgalomba hozott szeszt literenként már negyven korona ötven fillér állami adóval terheli, elképzelhető, hogyha ehhez még a városi adó is hozzájárul, a fogyasztóközönségnek nagyrésze még csak nem is gondolhat arra, hogy egy csésze teával, vagy más szeszes itallal csillapítsa hüléses betegségeit. A Balogh-féle javaslat szerint továbbá a bor literje után két korona városi adó fizetendő. (Az állam tizennégy fillér adót szed literenként.) Minden liter sörre ötven fillér városi adó esik. (Az állam a sörre semmiféle adót nem vetett ki.) Értesülésünk szerint — miután a városi szeszadó-rendelet érvényre emelkedett a helybeli kávésok, vendéglősök és pálinkamérők, tekintettel arra, hogy Szegeden kivül sehol az országban nincs ily magas városi szeszadó, mozgalmat indítottak a Balogh-féle városi szeszadó ellen. Miután a város vezetőségénél nem bírtak semmi eredményt elérni, beadvány ment a pénzügyminisztérium illetékes osztályához, amelyben a városi szeszadó elengedését kérelmezik, hogy ezáltal a fogyasztóközönség minél nagyobb rétege hozzájuthasson a háztartásban nélkülözhetetlen szeszfélék: denaturált szesz, rum, bor stb. beszerzéséhez. Hosszas vajúdás után végre le is érkezett október 9-én a szegedi pénzügyigazgatósághoz a minisztérium döntése 88.404/1920. IX. b. P. M. szám alatt, amelyben elrendeli a városi szeszadó beszüntetését. A rendelet azonban csak irott malaszt maradt, mert eddig — bár jelenleg október 25-ét mutat a naptár — még nem került nyilvánosadót, épp ugy, mint ezelőtt. Kérdést intéztünk ez ügyben dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, aki a következőket jelentette ki: Nem felel meg a valóságnak az, hogy az összes szesz-árusítással foglalkozó kereskedők fordultak volna a jelzett kére emmel a pénzügyminiszter úrhoz. Csupán a Patzauer— May szeszkereskedő-cég irt egy beadványt a minisztériumba és nein is az összes városi szeszadók elengedése, hanem csak a pálinkafélékre vonatkozó városi szeszadó elengedése érdekében. A miniszter rendelete október 9-én tényleg le is érkezett és a városra nézve elutasító volt. Ennek ellenére azonban azért szedi a város még most is a szeszadót, mert felfolyamudással élt a minisztérium rendeletével szemben. Erre még nem érkezett válasz, tehát jogában áll a városnak a szeszadót — amely tekintélyes jövedelmet hoz — szedni mindaddig, mig a minisztérium végleg nem dönt ez ügyben. Nekem szintén a közönség érdeke az első. De ugy vélem, hogy akinek a mai szomorú időkben telik pálinkára, az megfizetheti a városi szeszadót is, ami — igaz, hogy szigorú szemmel nézve — nem egészen törvényszerű. Juhász Sándor pénzügyi főtanácsos kijelentette érdeklődésünkre, hogy a városi szeszadó körül felmerült vita elintézése egyáltalán nem tartozik a pénzügyigazgatóság hatáskörébe, mivel az állami szerv. A városhoz semmi köze. A rendeletre vonatkozóan pedig azt mondotta, hogy a pénzügyigazgatósághoz érkező miniszteri leiratok hivatalos titkot képeznek és nem tartoznak a nyilvánosság elé. A mi részünkről csupán azt füzzük az esethez: igaza van a tanácsnak, midőn azon az állásponton van, hogy aki inni akar, fizessen. De igaza van annak a hivat^lnok-embsrnek is, aki midőn a köhögéstől majd megfúl és ajánlja neki az orvos, hogy igyon rumos teát ezt kérdezi: miből fizessem meg a városi szeszadót ? TfiiEFON: Igazgatósig 455. KQRZQ-MQZI TBiEFOH: Pénztár 11-85. Október 25., 26. és 27-én, hétfőn, kedden és szerdán Az évad uralkodó filmje! A főszerepben s MIA MAY, Ill-ii. folytatás Előadások naponta 3, 5, 7 és 9 órakor. A parlament hete. BUDAPEST, okt. 25. A parlamentnek ez a hete egyike lesz a legmozgalmasabb heteknek. A földbirtokreform tárgyalása küszöbön áll, a négyet bizottság 1—2 nap alatt végez a javaslattal, ugy hogy már ennek a hétnek a végén a Ház elé kerülhet. Nagy érdeklődéssel várják a vármegyei és községi választójog revízióját is. Ezzel kapcsolatban a nők választójoga mellett és ellene érdekes felszólalások fognak elhangzani, azonban valamennyi javaslatot meg fog előzni a béke ratifikálása, amelyet már keddre tflznek ki. Ferdinándy Gyula belügyminiszter a községi és megyei választójog kérdésében igy nyilatkozott: — A virilizmast a törvényjavaslat nem szünteti meg, hanem azt a virilizmusba oltott választás formájában modernebb alakban statuálja. A választások korlátolt volta biztosítja az értelmiség és a független osztályok befolyását. A javaslatban lefektetett demokratikus elveket a mai idők parancsoló szükségkép írják elő. — Ami a nők választójoga körül felmerült ellentéteket illeti, nem tartom kizártnak, hogy ebben a kérdésben az ellentétes frakció köaött kompromisszum jön létre, bár a tegnapelőtt tartott pártértekezleten tett megállapításom szerint kétségtelennek tartom, hogy a női választójog kérdésében elfoglalt álláspontomat a törvényhozás is szankcionálni fogja. Férfi és nöi 1" kalap- ^Pf alakításokat vállal a legújabb formákra Knittel Konrád Szeged, Iskola-utca 26. szára. M

P(ypr!^A7tpt nadrAgot öltönyt CgCl RCtlCR 980 kor. 2850—3500 K prima minőségű őszi divatszöreteim melyekből a legjobb kivitelben felöltöt '2300 koronáért a legújabb divat szériát kcszitek. GEIGNER UFÓT térfnuabó:Korona-utca 15. sz. 102 SZÍNHÁZ. HETI MŰSOR: Hétfő: ármány éa srerelem, szomerujáték. Premierbérlet B) 7. sz. Kedd: Vasgyáros, szinmü. Cstngeri Margit vendégfelléptével. BérletszSnet. Szerda: Három testőr, bohózat. Premierbérlet A) 9. sz. Csütörtök: flárota testőr. bohózat. Premierbérlet B) 9. sz. Péntek: A börtfér, operett. Prenier bérlet B) 10. sz. Szombat: A bőregér, operett. Premierbérlet A) 10 sz. Vasárnapdélutáa: Kékaaazoay, operett. Vasárnap este: Peteakel nétárlMs, énekes bohózat. Bérletszünet. Hétfő délután: Molnár éa gyermeke, népies szinmü. Hétfő este: Biboroa, szinmü. Palágyi Lajos felléptével. Bérletszünet. Feledékenység? SZEOED, október 25. A magyar kultura minden intézménye, az Akadémiától a Feldszinházig ünnepli és méltatja a jubiláló Rákosi Jenőt. Szeged szintén és természetesen részt kér e ritka jubileumból, a városi tanács, a Dugonics-Tarsaság, a sajtó mind megemlékezik a magyar kultura érdemes harcosáról. Éppen ezért különös, hogy a nemzeti kulturhivatásával hivalgó szegedi sziaház elfeledkezett róla. Előadhatott volna tragédiát vdgy vígjátékot, népszínműve: vagy operettel, esetleg Shakspere fordítást Rákosi Jenőtől. Endre és Johanna, Aesopus, Magdolna és A bolond szinte várták ezt a kedvező alkalmat, de nem, a szegedi városi színház a Vasgyárossal és a Molnár és gyermekével van elfoglalva ég ezek utín már csak a Színházi képtelenségek meg a Dráma a tenger fenekén jöíietntk.