Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-03 / 16. szám

Ara I korona. Péntek, I. évf., 16. Forr az üst. SZEGED, szeptember 2 Európa boszorkánykon) háiban, ahol tudvalevőleg a világpolitikát kotyvasztják, még mindig nincs nyugalom. Ezermesterek, ravasz, körmönfont csepűrágók, akiket diplomata névvel tisztel rreg a jóakarat, ott állanak a nagyobD és kisebb üstök mellett s gondoskodnak róla, hogy a tüz egy pillanatra ki ne aludjon s a kotyvalék, amit a bennük sokszor vakot; bizó emberiség számára forralnak, valahogy el ne hűljön. Már kemény hat esztendeje, hogy szakadatlan munkában töltenek éjet, napol s ez idő alatt állandóan forrtak az üstök s tartalmuk állandóan jó volt arra, hogy az, akinek beadták, illúziókban éljen s a boszorkánymesterek munkájától minden jót, szépet, hasznosat, e siralom völgyéből kivezetöt várjon. Ez a munka még most sem szünetel. Figyeljük csak éberen a „diplomaták" útjait s látni, érezni fogjuk, hogy valami állandóan készül. Hol itt, hol oti pattan ki valami, ami az ö srófos eszük szüleménye. Az utóbbi napokban különösen sok szó esett Csehszlovákia és Jugoszlávia ravaszainak egy legújabb művéről, amelynek éle Magyarország ellen irányul. A két újdonsült állam, nyilvánvalóan azzal az el nem rejthető célfal, hogy a háború gyümölcseit, melyeket a mi életünk fájáról tépett le, örökre biztosítsa, — katonai egyezséget kötött, amely —ha részletei még nem is kerültek napvilágra, — bizonyára véd- és dacszövetség jellegével bir, vagyis azt jelenti, hogy akár az északi, akár a déli szomszéddal gyűlik is meg a bajunk, mind a kettőnek erejével számolnunk kell. De jelent egyebet is: azt a törekvést, hogy lehetőleg izoláljanak bennünket s melletünk, körülöttünk barátunk ne legyen. Ezért kerülgetik most Romániát. Íme, ez ma kertelés nélkül a helyzet s ez az, amivel számolaunk kell, ha nem akarunk a legbizonytalanabb holnap előtt állani. Megvalljuk: nagypolitikusaink munkája csak mérsékelten nyugtat meg bennünket, van azonban egy erőforrásunk, amelyre gondolva homlokunk redői elsimulnak. Ez az erőforrás, a mi erős várunk, a magyar nemzeti hadsereg. Ez az a kut, amelyből a mi bizodalmunk állandóan merit, ez az a szikla, amelyre a jövő Magyarországot nyugodtan építhetjük. A jövőnkért remegőknek, a kishitüeknek csak annyit mondunk: ne fordítsák el tekintetüket ettől a ma már minden bizalomra érdemes testülettől, higyjenek abban, hogy minden diplomáciai mesterkedés ellenére is azé a nemzeté a jövő, amelynek céljait ilyen hadsereg szolgálja s akkor ne okozzon fejfájást nekik, ha a politika boszorkánykonyháján bárhogyan forrnak is az üstök, cármit kotyvasztanak is ellenünk. (A cimet törülte a cenzor.) BÉCS. szept. 2. A Neue Freie Presse jelenti Berlinből: A Morningpost jelenti : A keletgaliciai helyzet meglepetésszerűen komollyá vált a lengyelek részére. A vörös hadsereg harupófogószerü támadást intézett Lemberg ellen, amely sikerült is. Lemberg, ugy látsiik, elveszett, a város bevétele csak órák kérdése. A Daily Herald moszkvai szikratáviratot közöl, amely szerint a vörös hadsereg Lemberget minden oldalról körülkeritelte. A várost védő lengyel csapatok több kétségbeejtő kirohanást intéztek, azonban sulyos veszteségekkel verték őket vissza. Przemysl várának ostroma is megkezdődött. Az orosz tüzérség hétfő óta bombázza a külső erődítményeket. A Neue Freie Presse e hirrel kapcsolatban megjegyzi, hogy fentartással kell ezeket fogadni. BUDAPEST, szept. 2. A Szózat jelenti Bécsiről: Lembergből jelentik, hogy ott és egész Keletgaliciában kihirdették a statáriumot. BÉCS, szept. 2. (M. T. I.) A Neue Freie Presse jelenti Genfből: Francia lapoknak augusztus 26-iki rigai jelentése szerint a lengyel fronton levő bolsevista csapatok főparancsnok,-, Tukacsevszki többé nem akar a moszkvai szovjetkormány parancsainak engedelmeskedni. A mellette működő úgynevezett népbiztosoknak többé semmi befolyásuk sincs, mert a többi csapatok biznak vezérfikben és mellette állatiak. Szeptember 12-én a Tisza-porben Ítélet BUDAPEST, szept. 2. A Tisza-pör tárgyalása a jövő héten befejeződik. Értesülésünk szerint a haditörvényszék szeptember 12-én hirdeti ki az Ítéletet. Ma a tárgyalás szünetel. , Csehország Jugoszláviával szövetséget kötött ellenünk. Benes külügyminiszter bejelentette a létrejött megállapodásokat. PRÁGA, szept. 2. (M. T. I. Cseh sajtóiroda ) Az állandó bizottság mai ülésén napirend előtt dr. Benes külügyminiszter emelkedett szólásra. Nyilatkozatában a obbi közt ezt mondta: — Szükségesnek tartom a nyilvánosságot behatóan tájékoztatni arról, mit vitattunk meg Belgrádban és Bukarestben a politikai tanácskozásokon. Csehország, Jugoszlávia és Románis közt létrejött megegyezés politikailag rendkívül jelontős tény. Nem csupán e három ország politikai helyzetének kialakulására fog messzemenő befolyást gyakorolni, hanem nagyrészt meg fogja szabni a politikát Középeurópában és jelen tékeny hatással lesz Európa többi részének politikai viszonyaira is. Szem előtt kell tehát tartani azt, milyen eszmék szolgáltak alapul arra, hogy ez a politika mindenáron elérhető legyen. Az alapeszme a következő: 1. A biztonság és a külső veszedelem hiánya, feitétele a belső rendnek és nyugalomnak. 2. A végleges rend megteremtéséhez egyetlen ut vezet: Gazdasági kapcsolat létesítése minden országgal. A miniszter a második pont kapcsán kifejtette, hogy ez a második alapeszme arra vehetett, hogy Jugoszláviával is Romániával benső együttműködést kell kezdeni. A miniszter kijelentette, hogy a cseh politika mindenütt és mindenkor békeszerető volt és mindennemű beavatkozás ellen irányult. Ugyanez az ahpeszme testesül meg Csehország, Románia és Jugoszlávia úgynevezett kis ántántjában. — Mi Magyarországgal békét és nyugalmat akarunk, — mondotta a miniszter. — Természetesen feltűnő, ho^y mi mindhárman szomszédai vagyunk Magyarországnak, ahol még mindig olyan rendszer van uralmon, mely számunkra veszedelmet jelent. Bizonyára nagy politikai hiba volna, ha tulbecsülnők ezt a harmadik pontot, vagyis Magyarországot, mint politikai tényezőt. Háromunkra való tekintettel" nincs kétség, hogy ennek a három államnak érdekében áll az, hogy a Magyarország részéről aláirt trianoni béke következetesen betartassck. Ha kötöttünk is egyezményt a trianoni béke végrehajtására vonatkozóan, nincs arról szó, hogy bárhogyan is megbántsuk a mai Magyarországot, ellenkezőleg arról van szó, hogy környezetünkben végleges uj helyzetnek egyengessük az útját. A miniszter ezután áttekintést nyújtott Magyarország politikai és szociális viszonyairól és kijelentette, hogy nem elegendő az, ha a magyarokkal szemben kifejezésre juttatjuk idegenkedésünket, hanem meg kell keresnünk az utakat, amelyeken a jövőre kölcsönös barátságos összeköttetést lehet teremteni. — A dunai szövetségről, vagy legalább az osztrák-magyar monarchia volt országainak vámuniójáról, azt hiszem, — mondta a miniszter — hogy tökéletesen feleslegesek ma ezeket a tendenciákal pártolni, mert sohasem lesz annyi erejük, hogy megismételhessék a reánk, Jugoszláviára és Romániára rendkívül vég-zetes történelmet. Nincs semmi kétségünk a tekintetben, hogyha hasonló alakulat rekonstruálása történnék, ez akár politikai, akár gazdasági értelemben reánk végzetes volna. A mi szövetségünk nem más, mint első lépés Középeuiópi uj politikai és gazdasági rendszerének megvalósítása felé. Európában ma az általános politikai helyzet sulyos és nem ringathatjuk magunkat illúziókban, hogy rövidesen teljes változás áll be. Európa helyzetét egyrészt ezeknek a blokkoknak kölcsönös viszonya fogja megszabni, másrészt az e blokkok között fekvő államoknak egymáshoz és a nagy politikai blokkokhoz való viszonya. — A harmadik blokk oroszokból, a a Keletből áll, ahol most forradalom és anarchia van. Ha megakarjuk óvni Középeurópát a szétomlástól, amin most Lengyelország és Oroszország átesnek, nekünk épp ugy, mint Romániának és Jugoszláviának, arra kell törekedni, hogy közős vonalat, közös érdekszférát és közös politikai tendenciákat teremtsünk. — A Jugoszláviával kötött szerződés szövegét a legközelebbi napokban nyilvánosságra hozzuk. A szerződés együttes védekezéssel gondoskodik arról, ha valaki a trianoni békét nem tartaná be. A szerződésnek, amelyet a népszövetségnek és ezzel minden szövetségesnek ludomására hoztunk, tisztára védekező jellege van. Ugyanilyen barátságos és őszinte fogadtatásra találtunk tárgyalásaink során Bukarestben is, ahol valóban őszinte és igen szoros viszonyt készítettünk elő Csehország és Románia között. Minthogy a Romániával folytatott tárgyalások egészen uj keletűek, néhány kérdést részleteiben még át kell tanulmányozni s ezt a leg- • közelebbi napokban — miután a román követ Prágába megérkezik — be kell fejezni. Jövendőbeli viszonyunkról és általános politikánkról nagyjában Romániával is létrejött a megállapodás. — Ami a cseh köztársaság külpolitikáját illeti, ezt már két év óta határozott elvek irányítják, nevezetesen Európa gyors konszolidálása és a béke megvalósítása. Az oroszlengyel konfliktusban vallott semlegességünk eddigi politikánkból adódik. Arról a híresztelésről, mintha a francia kormány a magyar kormánynyal megállapodást kötött volna,amely a szomszédi érdekeket, különösen a mienket területi szempontból is érinti, határozottan kijelenthetem, valótlan. A legerélyesebben kell újra megállapítanom, hogy senkisem gyakorolt nyomást a cseh kormányra a tekintetben, hogy a lengyel—orosz konfliktusban interveniáljon. A belpolitika terén minden törekvésünk a konszolidálásra és a rekonstrukcióra irányul.