Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-19 / 29. szám

szeoeo madártávlatból. SZEGED, szeptember 18. III. Az írás szerint tudvalévőleg nemcsak igével él az ember s ezt az igazságot most odafordíthatjuk, hogy az ember igével — szellemi táplálékkal — is él. Mivel pedig ez a táplálék valóságos életszükséglet ma. jogos a kíváncsiság, hogy a város mennyiben terjeszti ki reánk gondoskodásának palástját. * szellemi életet illetően. A kulturügyek fontosságát hirdeti, hogy ellátásuk g«*ndj.i killöu tanácsnok vállaira nehezedik, föltéve, hogy azt az illető egyáltalán súlyosnak érzi. Ezt azonban Szegeden bajos elképzelni, ahol a tanácsnok ur minden kulturális ténykedése az iskolai gondokban merül ki. Tudjuk, hogy fölötte izgatja öt az egyes iskolák sorsa, a legkomolyabban tudta követelni az iskolák felszabadítását. ami fontos is és némileg kultura is, de talán mégsem minden és semmiesetre sem annyi, amennyit az ország első városának szellemi intézőjétől túlzás nélkül elvárhatnánk. Évek óta figyeljük: kipattan-e egy szikra a torony alól, amely alkataas arra, hogy világosságot gyújtson, terem-e ott egyetlen ötlet, amelynek egyórányi komoly lelkiépülést, szellemi gyönyörűséget köszönhetünk. De hiába a hosszú türelem, a kezdeményezés, a szükséges szellem*v táplálékok felismerésének szüksége olyan idegen a berkekben, mint hogyha semmi köze sem volna a kulturához. A mult esztendő szinte tálcán kínálta a kedvező alkalmat, hogy a kulturtanácsos rátermettség it, szélesebb látókörét igazolja. A színházkérdésre gondolunk. Alkalmunk volt annak minden fázisát figyelemmel kisérni és minden elfogultság nélkül elmondhatjuk, hogy soha tehetetlenebb vergődést, szánalomraméltóbb ötlettelenséget nem láttunk, mint e kérdésben a kultuia őre részéről. Érdekes: a gazdasági, vagy pénzügyi gondokat viselők ne~> egy uj ötlettel lepték meg a tanácsot, Mindez szomorúan természetes következménye annak, hogy a város kulturtanácsnoka pedáns, lelkiismeretes, talán kitűnő hivatalnok, de minden koncepció nélkül. Már pedig az aktaintézés művészete édeskevés ahhoz, hogy egy ilyen metropolis szellemi éhsége ellen sikerrel küzdjön a város. Ahhoz ízig-vérig művészembernek kellene a kulturtanácsnoki székben ülni, aki modernebb, megértőbb szemmel nézné a szellemi mozgalmakat, mint a mai. akinek igyekezeteit állandóan és kellemetlenül keresztezi — a hozzánemértés. KORZO-MOZI TfiiEFOH: Igazgatásig 455. Pénztár 11-85. CSAK EOY NAPIG I Vasárnap, szeptember 19-én Gombaszögl Frlda felléptével TLÁN I, az elvarázsolt hercegasszony Kalandorregény 4 fe vonásban. Szerepiök: Gombaszógi Fridi Lukács Pál Balassa Jenó Taniy Frigyes köznapokon 5, 7 és 9 órakor, eioaaatkM uniK.pnilp 3> 5( 7 is 9 órtkor Magyar irodalom a megszállott területen. SZEGED, szeptember 18. (Saját tudósítónktól) A virágnak megtiltani nem lehet... A megszállott magyar területen is él. virul, sőt pompázik a magyar érzés és gondolat csodavirága: az irodalom, a költészet. Idegen cenzúra vigyázza és nyesegeti, de a magyar szó nem hervad, nem sorvad el ott sem, Petőfi és Ady nyelvén tovább írnak az uj magyar poéták Váradon, Aradon, kincses Kolozsvár és Temesvár városában, Erdély, a Felvidék, B inát és Bácska magyar gócpontjain. A költői ihiet és művészi forma csiszolt és töretlen fegyvereivel küzdenek egy szebb jövő álmán merengve, egy jobb hajnalt várva. Előttünk Fekszik egy csomó szépirodalmi folyóirat a megszállott területeiről, csupa érdekes, színes, gazdag és tehetséges írás, a szemünk szinte könnybe lábbad, a szivünk hangosabban dobban, amint olvassuk az „erdélyi költők" uj verseit, a megszállott vidékek magyar színpadi bemutatóiról szóló kritikákat és — ez is természetes — különböző irodalmi irányzatok harcait, magyaros és huszáros verekedéseket — rímek és rigmusok miatt —,. mert hiszen politizálni, azt nem lehet, nem szabad a szegény, árva, megszállott magyaroknak. Nagyvárad, amely a modern magyar irodalom ringató bölcsője és kirepítő fészke volt a háború előtt, ma is a legélénkebb kulturális lendületű város, a megszállás alatt. Két szépirodalmi hetilapja is támadt a forradalom után, a Magyar Szó és a Tavasz. Igen csinos, igen nívós lapok, az elsőt Tabéry Géaa, a Szegeden is jól ismert belletrista indította, a másikat Zsolt Béla, egy igen tehetséges ifjú költő. A Magyar Szó címlapján egy Balassi-szerü magyar énekes pengette a lantot és — egy ideig diszkrét gyászkerettel jelent meg. Azóta meg is szűnt és a Tavasz lett a Tabéryék otthona is. Ide irnak Nadányi Zoltán, a kolozsvári Berde Mária, Szűcs Dezső, Ady régi cimborája^ Ligeti Ernő, Szombati Szabó István református tiszteletes, akit Amerikából hozott vissza a honvagy. Versek, novellák, kritikák jönnek a Tavaszban, amelynek talán legerősebb elbeszéló talentuma egy szegedi származású, szép szőke aszszony, Pálffyné Guldcsy Irén, aki szegedi tanyai történetekei ir zamatos magyar nyelven, aranyos humorral, a Tömörkény szelemét varázsolva a váradi szőlődombok alá, a százszinü Körös partjára, ahol Pázmány prédikált és Ady dalolt. A váradi irók egy id-3 óta kilönben hadilábon állanak a kolozsvári — emigráns írókkal, Robozzal és társaival, akik a Tavasz lelkes, fiatal gárdáját — horrtbile dictu I — azzal vádolják, hogy — népies, magyar, keresztény és nacionalista! Koboz különben Temesváron próbálkozott először — egy Faun cimü lappal, de onnan csakhamar Kolozsvárra ke'lett mennie, — ahol szintén nem örvend valami nagy népszerűségnek. A váradi szép és intim Szigligeti-színházban külö.rben több uj magyar szerző bemutatója volt az utóbbi időkben. Igy nagy sikerrel adták eló Zsolt Béla Forgószél cimü háromfe vonásos drámáját és Marton Manó, Tabéry Géza és mások egyfelvonásosait. A Tavaszban különösen egy. tőlük elszakadt költőtől közölnek állandóan verseket: Juhász Gyulától. Két költeményét tavaiy nyáron küldötte el és — az idén, áprilisban érkeztek és jelenlek meg a Tavaszban. Megható és az ötvenes évek világára emlékeztető, hogy a Tavasz minden számában, külön oldalon jön egy-egy vers Csokonaitól, Berzsenyitói, Vörösmarttyól, Petőfitől, Aranytól és — Tompa Mihálytól. Régi versek, gyönyörű versek, drága hazai kincsek, aki magyar olvassa, eszébe jut mult, jelen, jövendó — elbúsul, megvigasztalódik és — remélni kezd. Aradon Szezon cimen indult meg egy irodalmi revü, Temesvárod Szemle néven. Ide Budapestről és a meg nem szállott vidékről is küldöttek cikkeket neves magyar irók. ... Az egyik megszállott magyar vidék folyóiratában lapozgatunk. Egy rövidke írásra bukkanunk, amelyben eze*et olvassuk: Várnia ke'l, amig minden ember karja oly hosszura nő, hogy hegyeken és határokon keresztül kezet foghat egymással .. . Igen bizony, várni kell. Tűrni és várni. Hinni és remélni. Addig is boldogan és büszkén látjuk, halljuk, érezzük, hogy a mondvacsinált határokon tul á, virul, hódit a magyar érzés és gondolat, szív és lélek színes, drága, remek csodavirága: a magyar ige, a magyar poézis. Várni kissé mit se tesz: mondotta Kemény Zsigmond bujdosó vitéze a nehéz napokban, amelyek a mai zord időkhöz olyan hasonlatosak. Mi várunk... GRÓF TELEKI PAL KÜLÜGYI EXPOZÉJA. A Virradat irja: A jövő hét politikai tekintetben nagy érdekeseégünek ígérkezik. Hétfőn nagyatádi Szabó Utván földmivelésügyi miniszter törvényjavaslatot nyújt be, amelyben felhatalmazást kér a házhelyek számára szükséges földterületek kisajátítására. Kedden vagy szerdán ül össze a nemzetgyűlés külügyi bizottsága, melyen Teleki Pál miniszterelnök, aki ideiglenesen a külügyi tárcát is vezett, expozét mond a külügyi helyzetről. Kivüle Andrássy Gyula fog felszólalni ezen a gyűlésen, amelyen arról fog szólani, hogy vájjon elérkezett-e az ideje annak, hogy Magyarország külpolitikája határozott irányt- vegyen. MEGALAKULT A KERESZTÉNYSZOCIALISTA BLOKK. A M. T. I. jelenti: A Keresztény Egyesülés párthelyiségéber. tegnap este megalakult a keresztényszocialista blokk. Haller István nyitotta meg az OJést és kifejtette a blokk tervezetének szükségességét. Bejelentelte, hoey a keresztényszocialista szervezkedes nemcsak a centrális fekvésű Ma^varországon indult meg, hanem Nyugaton is, valamint a Balkánon és Bajorországban is hatalmas lendületet vett a keresztényi gondolat érvényesülésé. Ugyancsak most var, alakulóban Bulgáriában is a keresztényszocialisták szervezkedése, mely nemzetközi kapcsolatot kiván teremteni azorosz nacionalistákkal s ezáltal hasznára lenni az országnak újra való felépítésében és az integritás megvédésében. Semmi más célja nincs a tömörülésnek, mint összefűzni a keresztényszocialista érzésű leiemeket és ezek munkáját beállítani a magyar nép és a magyar nemzet szolgálatába. Steiner Gyu'a kormánybiztos javaslatot terjesztett elő az országos keresztényszocialista kongresszusegybehivására. Ki akar olcsó cipőt? Saj.lt UsiiMau bnx és arvró tílcipflk «J0 H fiflO korona, lirti magas CIFA dUO korona. HORVÁTH cl pétinél Valéria-ttr IS. * Bokor-palota • t I f I V T Szeged, 1920 szeptember_19._ A népbiztosok pöre. BUDAPEST, szept. 18. Az Est irja: A népbiztosok bünpörénekmai tárgyalásán a biróság folytatta Űzeti Istvánnak, Haubrich volt parancsőrtisztjének kihallgatását. Ligeti elmondta, hogy Haubrich mindig küzdött Kun Béla és Szamuelli politikája ellen és tud arról, hogy Haubrich kikelt Kun Béla előtt Szamuelli ellen és csirkefogó gazembernek nevezte. A mai napra kitűzött tárgyaláson több tanú nem jelent meg, ennélfogva a biróság újból visszatért a gyilkossági vád tárgyalására. Titkos román toborzóiroda Budapesten. BUDAPEST, szept. 18 A Virradat irja: A rendőrség még hónapokkal ezelőtt megtudta, hogy Budapesten rendszeres toborzás folyik a román hadsereg részére és hogy titkos ügynökök százával szöktetik át a katonasorban levő fiatalembereket a demarkációs vonalon Erdélyben. A megindult nyomozás szalai a Károly-körút 10. sz. alá vezettek, ahol egy Lebovitz Lipót nevó ismert cionista izraelita hivatala van, mely tulajdonképen nem volt egyéb titkos kivándorlási ügynökségnél Az irodában Lebovitzon kivül Rappaport nevü volt élelmezési százidos, egy Friedmann nevü egykori rabbi és Weisz Böske irodakisasszony voltak alkalmazva. A rendőrség megállapította, hogy Lebovitz tehermentesítés örve alatt ravasz módon hamis útleveleket szerzett a katonaköteles fiatalembereknek. Lebovitzot és Rappaportot előállították es megindítottak ellenük az eljárást Perújítást kér a Klub-kávéház egyik gyilkosa. BUDAPEST, szept. 18. A Klubkávéházi gyilkosság egyik tettese, Rigóczky György felett a honvéd hadosztálybíróság mondott ítéletet és Veiebélyi bankigazgató meggyilkolása miatt 12 évi fegyházra ítélte el Rigóczky György most perújításért folyamodott és kérvényében azt adja elő, hogy a gyilkosságot nem ő követte el, bár azt a nyomozás során és a főtárgyaláson is beismerte. Azt állítja, hogy Verebélyi bankigazgatót az egyik önkéntes szúrta agyon. Koronatanuképen llly Lászlóra, a Klub-kávéháti gyilkosság egy másik tettesére hivatkozik. A hadosztálybíróság a jövő héten dönt a kérelem felett. Statisztika a bolsevistapőrökról. BUDAPEST, szept. A Nap irja : A budapesti ügyészség tavaly augusztus eleje óta összesen 27.278 bolseviki ellen indította meg az eljárást, akik közül 5000 ember volt letartóztatásban. A mai napig 930 embert Ítéltek el rövidebb és hoszszabb tartamú börtönre és fegyházbüntetésre. ezekből 36 embert kivégeztek, 2 pedig kegyelmet kapott. A!&VÉNYH*TÓ8AGI BIZOTTSÁGOK mECVÁLAbZTASA. A M. T. I. jelenti: Pénteken délután 6 órakor Ferdinándy Gyula belügyminiszter elnöklésével és közigazgatási szakemberek bevonásával a belügyminisztériumban értekezlet volt. Ezen a vármegyei törvényhatósági bizottságok megalakításáról szóló törvényjavaslatok előadói tervezetét tárgyalták meg. A tervezet szerint a varmegyei torvényhatósági bizottságok teljesen demokratikus alapoa fognak kiépülni, amennyiben a választás e törvényhatóságokban és községekben általános titkos választói jog alapján történik. A belügyminiszter a törvényjavaslatokat a közeli napokban fogja a nemzetgyűlés elé terjeszteni.