Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-16 / 26. szám

SZEOED Szeged, 1*20 szeptember jé. Nemzetgyűlés. BUDAPEST, szeptember 11. (Magyar Távirati Iroda.) A nemzetgyűlés ülését fél 11 ón­kor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök bemutatta a beérke­zett kérvényeket, majd felolvastatja az interpellációs könyvet, amelybe kilenc interpellációt jegyeztek be. Az interpellációk között szerepel Frühwirth Mátyás interpellációja a lakosságnak fűtőanyaggal és szénnel való ellátása ügyében, Barla Szabó József interpellációja a jövö évi gabonatermés biztosítása tárgyában, Ereky Károlv interpellációja Gitler Aladár huszárfőhadnagy elhalálozása ügyében, Nagy Pál interpellációja abban az irányban, hogy fizessék vissza a háromezer koronáig terjedő kényszerkölcsönt az arra rászoruló szegény lakosságnak. Zeöke Antal a lisztárak ügyében intéz interpellációt a közélelmezési miniszterhez, Jávor Andor a falusi ellátatlanok és a feles gabona felszabadítása ügyében inter­pellál. Miután miniszterek is vála­szolni akarnak az előzőleg hozzájuk intézett interpellációkra, a Ház elha­tározta, hogy fél 1 órakor tér át az interpellációkra. Ezután Korányi pénzügyminiszter szólalt fel és bejelentette, hogy teg­nap táviratot olvasott fel, amelyben a pénz kicseréléséről van szó. A távirat küldője, aki tegnap nem volt jelen, ma jelentkezett a miniszter­elnöknél és a Ház elnökénél és ki­tűnt, hogy tulajdonképpen a távirat szerencsétlen fogalmazása okozta a félreértést és egyébként az illető képviselő jóhiszeműsége kétségtelen és igy a képviselő jelentkezése tárgy­talanná vált. Ezután az illeték- és értékpapir­adóról szóló törvényjavaslat részle­tes tárgyalására tért át a nemzet­gyűlés. A tegnapi napon a 6-ik szakaszig letárgyalták a javaslatot, a 7-ik szakaszt Eőrffy Imre módosí­tásával fogadták el. A 8-ik szakaszt változatlanul, a 9 ik szakaszt Korá­nyi és Tasnádi-Kovács József fel­szólalása után az előadó módosítá­sával fogadták el. Az ülés folyik. Belvárosi Mozi Pénztári telefon 5-82 szám. Szeptember 15. és 16-án, szerdán és csütörtökön Halál után Fantasztikus kalandorregény ót felvonásban. Főszerepben: Hollay Kamilla, Tanay Frigyes és André Leon. MADGE KING KALANDJAI Cowboy-dráma. Címszerepben: Marin Sais. EISŐ kaland: A rejtélyes eset. FiAíriicnw köznapokon 5, 7 és 9 órakor, cioaaasoa ünnepnap 3 5 7^0 órakor. Minden előadáson katonazene. Milyen az élet Bulgáriában? Paraaitdlktatara harca a Ummmmlrtáhhal - Ott la dráca a hábora alatt azerzett vagyont elhoboziih. - A férfiak 18, a a<k IC évee he ah­kOtalsaeh hat hónapi ( állami mezdaazdaaágt mnakát vémai. - Ml a fraacia magasi, lás alatt? - Vazew Iván aemzeti Ml ti Bnaapléaa. haa hátai téat SZEGED, szeptember lfc (Saját tudósítónktól ) Megvételre keresek magis áron arany karcsatt­órák st és brilliáns ékszereket. >« FISCHER JÓZSEF Amikor a fehérrózsás őszi forra­dalom kiütötte a központi hatalmak kezéből a győzedelmes fegyvert és leigázott tartományokká sűlyesztette az ántánt Európa leghősibb nemze­teit, széthullt a szövetségesek közötti összekötő kapocs, csak arabbilincs­ben vergődők panaszos szava fűzte eggyé újra a szenvedésben az elti­port központi hatalmak népeit. A nemzeti létéért oroszlánmódra vias­kodó bolgár nép jajkiáltása hangzik ki az alábbi egyszerű sorokból... Munkatársunknak alkalma volt tegnap több bolgár főiskolai hallga­tóval beszélgetni, akik az ottani vi­szonyokról a következő érdekes rész­leteket mondották el: — Jelenleg a parasztok kezében fut össze minden hatalom. Sitambu­linszky, a parasztpárt vezére elke­seredett küzdelmet folytat a mind erösebben szervezkedő kommunista­párttal, melynek Blagoelff a vezére. Ennek következtében már sokszor véres események színhelye volt Szófiában a Szent Cyrill- és Method­utca sarkán lévő Munkásotthon. A Narodne Szobranje (bolgár képvi­selőház) 200 tagja közül 56 a kommunista-párthoz tartozik. A még mindég fennálló szociáldemokrata­párt, miután nem tudott megállapo­dásra jutni a kommunistákkal, a parasztpárttal szövetkezve megalakí­totta a zöld internacionálé!, amelynek egy programja van: élet-halálharc a kommunisták ellen. A küzdelem eredménye — egyelőre — kilátás­talan. — A megélhetés drága. Egy kiló fehér kenyér 5 lévába kerül (egy léva a mi pénzünk szerint körülbelül 5 korona). A fekete kenyér kilója 3 és fél léva. A marhahús kilója 22—25 léva körül ingadozik. Jobb férfiruha ára 3000 léva. Bár az uri negyed sétahelyén, a Boris-parkban most is szebbnél-szebb fogatokban és autókban pompáznak a hölgyek, a nagy nyomor sápadttá színezi a nélkülözök tízezreinek arcát. — A szeptember elején megnyílt képviselőház több fontos reformot szavazott meg. Törvényjavaslatban rendelték el, hogy a háború alatt szerzett vagyon elkoboztatik az állam­kassza javára. Már meg is tették a javaslat végrehajtására szükséges lépéseket. Ugyancsak törvényt hoztak arról is, hogy minden nő 16 ik és minden férfi 18-ik életévének a be­töltésekor hat hónapon dt köteles állami mezőgazdasági munkát végezni, a háború alatt tönkretett utak helyre­hozásánál segédkezni. — Bulgáriát a háború befejezése után először az olaszok tartották megszállva, akikkel a nép meglehe­tősen szimpatizált Műit évi julius elején a franciák vették át az olaszok szerepét, akik — akárcsak nálunk — alaposan rácáfoltak a róluk alko­tott jó véleményre. Nap-nap után megesett, hogy különösen női kér­désekben, súlyos összetűzés támadt a lakosság és a franciák között, azonkívül gazdasági téren is alaposan kihasználták előnyös helyzetüket — A népszerű Boris király, Ferdi­nánd fi 3, Vazew Iván nemzeti költő tiszteletére, aki a napokban töltötte be a 75-ik életévét, gyöi.yörü ünnep­séget rendeztetett. Lobogódiszbe Ci öztették Szófiát és az ünnepelt költőnek százezer lévás ajándékot nyújtottak áf. Az ünnepség végén Vazew Iván egy megható alkalmi költeményben ecsetelte a bolgár nép sivár helyzetét. — Szófiában és általában egész Bulgária területén most van folya­matban a nemzeti ujjáébredés mun­kája, amelyet nagyon megneheziie­nek a kommunisták rendzavaró tö­rekvései. Remélhető azonban, hogy Bulgária mihamarább kiheveri a háboruokozta súlyos helyzetet és felküzdi magát arra a színvonalra, melyet a nemzet fiaiban megnyilvá­nuló munkakedv és erő biztosit neki. Az angol fiaskó. BUDAPEST, szeptember 15. (Saját tudósítónktól.) (cvs) Amit a háború közös baja, közös érdeke jól-rosszul a háttérbe szorított, amit a vállalt feladatnak minden erőket felemésztő nagysága nem engedett érvényesülni, ami el­fojtva bár és elkeseredetten, de mégis ott élt mindkettejük lelkében — a sokszázados angol-francia gyű­lölség most kilobbant. Clemenceau politikájának rette­netes hátrányai, a fogatlan, vén tigrisnek kegyetlen és kíméletlen következetessége a Legfelsőbb Tanács befolyásában Anglia diplomáciájának elegendő okot szolgáltattak arra, hogy Franciaország külpolitikai expo­nenseit az akkori baklövésre való hivatkozással elintézzék, elhallgat­tassák. Anglia vette át az ántánt képviseletét, az angol külpolitika képviselői, az angol kormány tagjai nyilatkoztak az ántánt nevében és ami érdemleges intézkedés és döntés szükséggé vált, azt Anglia hatá­rozta el. A franciák néma dühvel szemlél­ték Angliának ezl az önkénveske­dését, de Anglia világközi súlya, meg azután az a belátás, hogy az ántánt még ma is sínyli a francia vezetés sok súlyos hibáját és vétkét, a francia politikát rezervába kénysze­ritette és a gloire gyümölcsöztetését — fájdalommal és nem is szívesen, de kénytelen-kelletlen — Angliának engedte ál. Ez volt a helyzet még a Spaaban megtartott konferencián is, melyen az ántánt a bolsevik-veszedelemben szorongó Lengyelországnak a leg­messzebbmenj segélyt határozta el s ezt a határozatot Anglia oktroiálta az ott jelenvolt hatalmakra, mert valamennyiük közül éppen Anglia félt legjobban a kommunizmustól. Ennek a határozatnak Franciaország tehetóssége szerint eleget is tett: muníciót küldött, felszerelést, tüzér­séget is, ezenkívül sok tisztet és néhány kipróbált tábornokot. Anglia nem sokat lett: néhány hajója ott futkosott az Északi-tengeren s koket­tirozott Danziggal. A vörösök közben nem álltak meg. Kamenev, Krassin tárgyaltak Lon­donban, lunch-öltek Lloyd George­nál, — de Trockij és Lenin serege haladt-haladt a lengyel fővárosok : Varsó és Lemberg felé. A spaai határozat szülőanyja, az angol diplomácia, a vörös előnyo­mulást elébb aggodalommal nézte, majd ugy gondolta, hogy a spaai érte­kezlet határozatai teljesen hivatalo­saknak úgysem tekinthetők és igy a kötelező erejük sem teljes, miért is a „corriges la fortune" elve alapján egy kis perfidiával annak az oldalára lehetne állni, akinek az erösebb jogán igaza lesz. Már pedig régi jó angol szokás a győztessel tartani s az oroszok győztek. Ezért Lloyd Oeorge az ántánt nevében kijelentette, hogy az orosz vörös hadsereggel szem­ben az ántánt Lengyelországot nem támogathatja. Ez volt Anglia szerepe. De mit tett eközben Franciaország? Amint korábban már említettük, Franciaország töle telhetőleg segítette a lengyeleket és a francia segítség lehetővé tette azt, hogy az ellent­állást alig-alig kifejtő lengyel front mögött 8—10 teljesen intakt és friss hadosztály álljon a lengyelek na­gyobbára francia tisztekből álló vezér­karának rendelkezésére. Amit az egész kulturnyugat félelemmel látott: az oroszok előnyomulása a lengyel fő­városok erődítéseinek külső láncáig, az nem volt egyéb, mmt az 1914. évi marnei csatának kópiája. A len­gyelek védekeztek, de csak szín­legesen, szinte erőtlenül, pár órás ellentáiiás után visszavonultak a csapataik, de visszavonulásuk ren­dezett, gyors és úgyszólván áldozat nélkül való volt (eltekintve termé­szetesen a vörös seregnek a civil­népen s a falvak és városokon el­követett nagy és gyalázatos kegyet­lenségeitől), mig a könnyű diadalok mámorában előnyomuló vörös had­sereg kötelékei a gyors és terv­szerűtlen előnyomulás következtében meglazultak. Mindenesetre erős ön­bizalom és rendithetlen hit, de leg­elsősorban csodás idegrendszer volt szükséges ahhoz, hogy ezt a .len­gyelországi marnei csatát" még közelebb vívják meg a fővároshoz: Varsóhoz, mint 1914-ben tették azt Páris közelében. A franciáknak ezekről a terveiről Anglia nem tudott s mikor megje­lent Lloyd Georgenak az a nyilat­kozata, hogy az ántánt nem támo­gatja Lengyelországot, Franciaország még aznap elösmerte Wrangel tá­bornokot s másnap már beledobta az intakt divíziókat a meglazult el­lenséges arcvonalba s néhány nap alatt felgöngyölődött a .győzedelmes" vörös horda. Most tehát Franciaországnak is módjában van Anglia egy diplomá­ciai baklövésére rámutatni s a bu­kott Clemenceaut talán már egy­hamar követni fogja a csúfosabban bukott Lloyd George. Az ántánt harmóniája ez — ne irigyeljük tőlük I Dugonics Kertmozi Igazgató: Vas Sándor. Telefon: 165 és 1WB. Csütörtök, pén'ek és szombaton, szeptember hó 16., 17. és lS-án PAUL WEGENER a főszerepben Második, befejező rész. Előadások fél 8 és 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents