Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)
1920-09-01 / 14. szám
SZEOED A kormányzó Makón és Mezőhegyesen. SZEGED, augusztus 31. (Magyar Távirati Iroda) A „Túrán" különvonat Hódmezővásárhelyről hétfőn reggel 7 óra 40 perckor indult e! Makóra. A pályaudvaron díszszázad fogadta a legfőbb Hadurat és Baitlay Géza kormánybiztos-főispán, majd a város nevében dr. Petrovics György mondott üdvözlő beszédet, azután a kormányzó kíséretével kocsira ült és diszmenetben hajtatott be a megyeházára. A vármegyeház nagytermében küldöttségeket fogadott a kormányzó. A küldöttségeknek együttesen a következőket válaszolta: — Szívből köszönöm a kedves üdvözlő szavakat. A legnagyobb hibája ennek a nemzetnek, amelynek tudvalevőleg kiváló kvalitásai is vannak, a széthúzás, amelynek nevet is adtunk, a turáni átok. (Ugy van, ugy van!) Ma, amikor egyedüli barát és rokon nélkül állunk a világban, abszolút összetartásra van szükség és érdemes minden embernek megfeszített erővel dolgozni az uj Magyarország megalapozásán, mert ez sikerülni fog, ennek sikerülnie kell. (Élénk éljenzés.) Azonban kísérletezésre időnk nincs, ha vannak még, akik még mindig reménykednek az elmúlt, örökké szégyenletes korszaknak visszatérésében, tegyenek le minden reményről. (Viharos éljenzés.) Kimondhatom, hogy ha akárhol a legkisebb fellángolás lenne, azzal leszámolok. (Viharos éljenzés.) Európa ma még egy vulkán és az a nemzet fogja céljait elérhetni, amely legelőször talpraáll és amelynek a legfegyelmezettcbb és legmegbízhatóbb hadserege van. Minden túlzás nélkül büszkén kimondhatom, hogy ma a legjobb és legmegbízhatóbb hadsereg a mienk. (Hosszantartó, meg-megujuló éljenzés.) Minekünk most mindenekelőtt a legelső feladatunk szorgalmas munkával valutánkat megjavítani. Makónak régen hallom jóhirnevét, itt egy olyan nép lakik, mely tud és akar dolgozni, azonban mindenekelőtt azt akarom hangsúlyozni, szükséges, hogy mindenki feltétlenül bízzék és feltétlenül belenyugodjék a kormány intézkedéseibe. Ha mi a lenyomott valutánkat feljavítjuk, akkor megélünk, ha nem tudjuk, kell, hogy belehaljon az ország. Ma természetellenes a pénzünk állása, mert egyformán állunk az elpusztult AusztriáDugonics Kertmozi Igazgató: Vas Sándor. Telefon: 165 is 15-09. Kedden és szerdán A szenzációi szenzációja! A jövő szezon legnagyobb at'rakclójat A szerencse lovagja Filmdráma 6 felvonásban Világsláger 1 Világsláger! Előadások fél 8 és 9 órakor. val. Bíznunk kell munkaképességünkben, bíznunk kell ebben az áídott hazai rögben, bíznunk kell saját erőnkben, bíznunk kell a mi kormányunkban, hogy a cél felé haladjunk és skkor szealül megigerhe'cm, hogy Magyarország boldogabb lesz, mint valaha. Még egyszer köszönöm ezt a kedves fogadtatást. (Viharos taps és szűnni nem akaró éljenzés.) A közönség lelkesedéitől könnyező szemmel énekelte el a Szózatot. Ezután a Kormányzó ur őfőméltósága magánkihallgatásokat adott. A kormányzó tiszteletére estélyt adtak. Az estély végeztével a kormányzó a vaswtra hajtatott és Mezőhegyesre Készül a Duna—tiszaközi csatorna. Uj energiaforrás, hatalmas turbinatelepek, feleslegessé válik a szén. — A tervezett csatorna Szeged területét is érinti. utazott. Útközben minden állomáson lelkesen éljenző néptömeg várta a kormányzót, ugy hogy minden nagyobb állomáson kiszállt és az összesereglő ünneplő köiAnséghez neltány meleg szót intézett. Délután 4 órakor érkezett meg a különvonat Mezőhegyesre. A Kaszinó épületében több küldöttség tisztelgett. A kormányzó válasza után egész kíséretével katonai szemlére indult, azután pedig az állami ménest szemlélte meg. Este 8 óráig időzött a Főméltóságu ur az állami gazdaságban, ahol tiszteletére vacsorát rendeztek. SZEGED, augusztus 3t. (Saját tudósítónktól) Országos viszonylatban is rendkívüli fontosságú terv áll a megvalósulás küszöbén. Az Agrárbank egy olasz pénzcsoporttal szövetkezve, engedélyt kért a kormánytól arra, hogy a Duna és Tisza között egy hajózható csatornát létesítsen. Alkalmunk volt a tervező mérnöki kar egyik tagjával az építkezésről és ezzel kapcsolatos eszmékről beszélgetést folytatnunk, minek következtében a következőkben számolhatunk be: A csatorna a soroksári Dunaágból indulna ki, közvetlenül Budapest alatt és Csongrádnál torkolna be a Tiszába. A Duna vize mintegy 20 méternyivel folyik magasabban a Tiszáénál. Ebből a külömbségből 7 méternek megfelelő erőt eső (bukó) viz gyanánt akarnak Félegyházánál energia forrásul feljiasználni, mely energia azután a nagyobb városokat turbinatelepek létesítése utján látná el a világítási és egyéb üzemek céljaira szolgáló hajtóerővel, ugy, hogy az esetleges szénhiány nem késztethetné többé tétlenségre ezeket az üzemeket. Ebből a csatornából azután több kiágazó öntöző-csatorna húzódna dél felé, melyeknek egyik ága a szegedi határon haladnak végig, még pedig a Fehértó keleti sarkánál és lefelé húzódna egészen a tápéi kompig. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy ez a hatalmas csatorna nemcsak hajózási, hanem öntözési célokra is kiválóan alkalmas lenne. Talajjavítási szempontból azért bir nagy fontossággal, mivel ez a termeivények fokozott szaporítására vezetne. A vállalkozás többszáz milliós költséggel jár, a vállalkozók azonbm nem kérnek az államtól pénzbeli támogatást, csak erkölcsit, nevezetesen a már fentebb vázolt területekre a kisajátítási jogot. A vállalkozók számítása is kézzelfogható, amikor arra számítanak, hogy a hajózásból befolyó dijakból, az eneigiábói hasznosítás és annak alkalmazása következtében befolyó összegekből és a többszázezer holdnyi terület öntözése után befolyó dijakból, illetve hozzájárulási költséghői olyan jövedelemre fognak szert tenni, mely a csatornaépítő vállalkozók befektetett tőkéjét kétségkívül gyümölcsöztetni is fogja. A vállalat mérn"kei már munkához is fogtak és a Dunánál az előzetes terepfelvételi munkálatokat végzik. Néhány nap előtt érkeztek a kiküldötteik Szegedre, ahol az adatok beszerzése végett az itteni ármentesitő-társu/at segítségét veszik igénybe. Az előmunkálatok költsége magábanvéve is meghaladja az egymillió koronát. Bennünket természetesen az érdekel elsősorban és talán leginkább, hogy Szegednek mi haszna lesz ebből a hatalmas alkotásból. Elsősorban Szeged város világítására lesz valósággal áldásthozó a létesítendő turbina-telep, mert bizonyos, hogy a maihoz hasonló világítási üzemzavarok egyáltalán nem fordulhatnának elő. A Szegedfelé húzódó öntözőcsatorna legnagyobbrészt a város területén fog keresztül haladni, ugy, hogy ezeknek a földeknek az értéke tetemesen emelkedne Szállítási szempontból viszont a csatornaépítés elsősorban Budapestet és Csongrádot érdekelné. Az öntöző-csatornák is kellő szélességüek lesznek, ugy, hogy kisebb hajók ezeken is fognak közlekedhetni. De talán említenünk is fölösleges, hogy országos szempontból mily roppant fontossággal bir e terv. Tudvalevő ugyanis, hogy a vasúti utazásnál vagy szállításnál, jóval olcsóbb a vízi ut. A munkálatok — sajnos — legalább 8—10 évet vennének igénybe, ami bizony kissé lehűti lelkesen bizó hangulatunkat. Másrészt nagyfontossággal bir éppen a hosszú időtartalommal párhuzamosan az a tény, hogy a munkanélküliség súlyos kérdése 10 évre lényegesen enyhülne, mert e hosszú időn át tízezrek jutnának kenyérhez es munkához. Örvendetes, hogy a külföld ily nagy tőkét hajlandó egy magyarországi vállalkozásba befektetni, mert ezzel élénken dokumentálja, hogy bízik az ország talpraállásásában és jövőjében. KORZÓ-MOZI TBÉ.EFQN: Igazgatóság 455. Pénztar 11-85. Kedden és szerdán, augusztus 31. és sreptember 1-én Fehérfogu álarc IILr.?lmér$«reHnyíl Kalandordráma 8 felvonásban. cia ji i köznapokon 5, 7 és 9 órakor, Elóadások vasán^p 3, 5, ? és 9 órator. Szeged, 1920 szeptember I. A vasárnapi lóverseny SZEGED, augusztus 31. (Saját tudósítónktól) Lázasan készülődik dr. Gerle Imre vezetése alatt a Szegidi Gazdasági Egyesület szeptember 5 én, tehát vasárnap tartandó lóversenyérc. Az egyesület részletes programot ad ki a lóversenyről, de ezt megelőzve közöljük a következő érdekes adatokat : A verseny hat futamból áll, melyekre összesen 58 nevezés érkezett be. Alagról hét urlovas érkezik Szegedre, míg a többi lovas a szegedi lovashadosztály tagjai sorából kerül ki s így a közönség kedves ismerősei. A tiszti vadászverseny rendkívül érdekesnek ígérkezik, amit csak fokoz az a körülmény, hogy 14 induló nevezett erre a futamra. Erre a versenyre a dijat egy szegedi úrhölgyekből álló bizottság gyűjti össze. A dijak összege 85.000 koronát lesz ki. Ez ugy oszlik meg, hogy 22.500 koronát adott a földmivelést minisztérium, 18.000 koronát a Magyar Lovaregylet, 15.000 koronát az Urlovatok Szövetkezete, 6000 koronát Szeged város, míg a többi dijat a Szegcdi Gazdasági Egyesület és a szegedi úrhölgyek adják. Szombaton érkeznek Szegedre a Lovaregy'et kiküldöttei is, hogy a pályát felmérés és megvizsgálás után átvegyék. A pályán totalizatőr is fog működni, még pedig 30 koronás tikettekkel. Eddig kilátás volt arra is, hogy a versenyt az esetleg Pusztaszerről Szegedre átjövő Horthy kormányzó is végig fogja nézni. A gazdasági egyesületet azonban arról értesítették, hogy a kormányzó a pusztaszeri zászlószentelő ünnepségen sem vehet részt egyéb elfoglaltsága miatt, igy persze a lóversenyre sem jöhet Szegedre. Képviseletében itt lesz Sréter István tábornok, honvédelmi miniszter, Horthy István ezredes, lovassági és Hellebiand ezredes, tüzérségi felügyelő. Külön fcletnlilésre érdemes bogy a forradalom óta cz az első vidéki lóverseny, melyet Szegeden vasárnap rendeznek. Fischer Testvérek ékszereket, óráka* pontosan és szakszerűen javítanak. Állami tisztviselőknek 86t> kedvezményt adunk. Kárásru lo Szeged Angol uri szabóság! Állandó divat-ujdonságok. Elegáns szabás. — Szolid mi kiszolgálásban Vajda Farkas R.-T. cégnél részesülünk. 3 Szeged, Rölcstii-ti. 3. Ragal-szftlló mell. minden s/inbea Harisnyák selyem, mouselin a _ és llórcérna pária #W KOPa Uo idánikban naptároknál olcsóbbon, dus választék. 141 Bocker és Pettkov Dugonics-tér 5., Rőmer mellett Megvételre keresek magas áron arany karcsattér ákat és bnlliáns ékszereket. M PISCtiER JÓZSEF íitV^.M'S;