Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-01 / 14. szám

SZEOED A kormányzó Makón és Mezőhegyesen. SZEGED, augusztus 31. (Magyar Távirati Iroda) A „Túrán" különvonat Hódmező­vásárhelyről hétfőn reggel 7 óra 40 perckor indult e! Makóra. A pálya­udvaron díszszázad fogadta a leg­főbb Hadurat és Baitlay Géza kor­mánybiztos-főispán, majd a város nevében dr. Petrovics György mon­dott üdvözlő beszédet, azután a kor­mányzó kíséretével kocsira ült és diszmenetben hajtatott be a megye­házára. A vármegyeház nagytermé­ben küldöttségeket fogadott a kor­mányzó. A küldöttségeknek együttesen a következőket válaszolta: — Szívből köszönöm a kedves üdvözlő szavakat. A legnagyobb hi­bája ennek a nemzetnek, amelynek tudvalevőleg kiváló kvalitásai is vannak, a széthúzás, amelynek nevet is adtunk, a turáni átok. (Ugy van, ugy van!) Ma, amikor egyedüli ba­rát és rokon nélkül állunk a világ­ban, abszolút összetartásra van szükség és érdemes minden ember­nek megfeszített erővel dolgozni az uj Magyarország megalapozásán, mert ez sikerülni fog, ennek sike­rülnie kell. (Élénk éljenzés.) Azon­ban kísérletezésre időnk nincs, ha vannak még, akik még mindig re­ménykednek az elmúlt, örökké szé­gyenletes korszaknak visszatérésében, tegyenek le minden reményről. (Vi­haros éljenzés.) Kimondhatom, hogy ha akárhol a legkisebb fellángolás lenne, azzal leszámolok. (Viharos éljenzés.) Európa ma még egy vul­kán és az a nemzet fogja céljait elérhetni, amely legelőször talpraáll és amelynek a legfegyelmezettcbb és legmegbízhatóbb hadserege van. Min­den túlzás nélkül büszkén kimond­hatom, hogy ma a legjobb és leg­megbízhatóbb hadsereg a mienk. (Hosszantartó, meg-megujuló éljen­zés.) Minekünk most mindenekelőtt a legelső feladatunk szorgalmas mun­kával valutánkat megjavítani. Makó­nak régen hallom jóhirnevét, itt egy olyan nép lakik, mely tud és akar dolgozni, azonban mindenekelőtt azt akarom hangsúlyozni, szükséges, hogy mindenki feltétlenül bízzék és feltétlenül belenyugodjék a kormány intézkedéseibe. Ha mi a lenyomott valutánkat feljavítjuk, akkor meg­élünk, ha nem tudjuk, kell, hogy belehaljon az ország. Ma természet­ellenes a pénzünk állása, mert egy­formán állunk az elpusztult Ausztriá­Dugonics Kertmozi Igazgató: Vas Sándor. Telefon: 165 is 15-09. Kedden és szerdán A szenzációi szenzációja! A jövő szezon legnagyobb at'rakclójat A szerencse lovagja Filmdráma 6 felvonásban Világsláger 1 Világsláger! Előadások fél 8 és 9 órakor. val. Bíznunk kell munkaképességünk­ben, bíznunk kell ebben az áídott hazai rögben, bíznunk kell saját erőnkben, bíznunk kell a mi kor­mányunkban, hogy a cél felé halad­junk és skkor szealül megigerhe'cm, hogy Magyarország boldogabb lesz, mint valaha. Még egyszer köszönöm ezt a kedves fogadtatást. (Viharos taps és szűnni nem akaró éljenzés.) A közönség lelkesedéitől könnyező szemmel énekelte el a Szózatot. Ezután a Kormányzó ur őfőméltó­sága magánkihallgatásokat adott. A kormányzó tiszteletére estélyt adtak. Az estély végeztével a kormányzó a vaswtra hajtatott és Mezőhegyesre Készül a Duna—tiszaközi csatorna. Uj energiaforrás, hatalmas turbinatelepek, feleslegessé válik a szén. — A tervezett csatorna Szeged területét is érinti. utazott. Útközben minden állomáson lelkesen éljenző néptömeg várta a kormányzót, ugy hogy minden na­gyobb állomáson kiszállt és az összesereglő ünneplő köiAnséghez neltány meleg szót intézett. Dél­után 4 órakor érkezett meg a külön­vonat Mezőhegyesre. A Kaszinó épületében több küldöttség tisztel­gett. A kormányzó válasza után egész kíséretével katonai szemlére indult, azután pedig az állami mé­nest szemlélte meg. Este 8 óráig időzött a Főméltóságu ur az állami gazdaságban, ahol tiszteletére vacso­rát rendeztek. SZEGED, augusztus 3t. (Saját tudósítónktól) Országos viszonylatban is rend­kívüli fontosságú terv áll a megvaló­sulás küszöbén. Az Agrárbank egy olasz pénzcsoporttal szövetkezve, engedélyt kért a kormánytól arra, hogy a Duna és Tisza között egy hajózható csatornát létesítsen. Alkal­munk volt a tervező mérnöki kar egyik tagjával az építkezésről és ezzel kapcsolatos eszmékről beszél­getést folytatnunk, minek következ­tében a következőkben számolha­tunk be: A csatorna a soroksári Duna­ágból indulna ki, közvetlenül Budapest alatt és Csongrádnál torkolna be a Tiszába. A Duna vize mintegy 20 méter­nyivel folyik magasabban a Tiszáé­nál. Ebből a külömbségből 7 méter­nek megfelelő erőt eső (bukó) viz gyanánt akarnak Félegyházánál energia forrásul feljiasználni, mely energia azután a nagyobb városokat turbina­telepek létesítése utján látná el a világítási és egyéb üzemek céljaira szolgáló hajtóerővel, ugy, hogy az esetleges szénhiány nem késztethetné többé tétlenségre ezeket az üzemeket. Ebből a csatornából azután több kiágazó öntöző-csatorna húzódna dél felé, melyeknek egyik ága a szegedi határon haladnak végig, még pedig a Fehértó keleti sarkánál és lefelé húzódna egészen a tápéi kompig. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy ez a hatalmas csatorna nem­csak hajózási, hanem öntözési célokra is kiválóan alkalmas lenne. Talaj­javítási szempontból azért bir nagy fontossággal, mivel ez a termeivények fokozott szaporítására vezetne. A vállalkozás többszáz milliós költséggel jár, a vállalkozók azonbm nem kérnek az államtól pénzbeli támogatást, csak erkölcsit, nevezetesen a már fentebb vázolt területekre a kisajátítási jogot. A vállalkozók számítása is kézzel­fogható, amikor arra számítanak, hogy a hajózásból befolyó dijakból, az eneigiábói hasznosítás és annak al­kalmazása következtében befolyó összegekből és a többszázezer holdnyi terület öntözése után befolyó dijakból, illetve hozzájárulási költséghői olyan jövedelemre fognak szert tenni, mely a csatornaépítő vállalkozók befektetett tőkéjét kétségkívül gyümölcsöztetni is fogja. A vállalat mérn"kei már munkához is fogtak és a Dunánál az előzetes terepfelvételi munkálatokat végzik. Néhány nap előtt érkeztek a kiküldötteik Szegedre, ahol az adatok beszerzése végett az itteni ármentesitő-társu/at segítségét veszik igénybe. Az előmunkálatok költsége magábanvéve is meghaladja az egymillió koronát. Bennünket természetesen az érdekel elsősorban és talán leginkább, hogy Szegednek mi haszna lesz ebből a hatalmas alkotásból. Elsősorban Sze­ged város világítására lesz valósággal áldásthozó a létesítendő turbina-telep, mert bizonyos, hogy a maihoz ha­sonló világítási üzemzavarok egyál­talán nem fordulhatnának elő. A Szegedfelé húzódó öntöző­csatorna legnagyobbrészt a város területén fog keresztül haladni, ugy, hogy ezeknek a földeknek az értéke tetemesen emelkedne Szállítási szem­pontból viszont a csatornaépítés elsősorban Budapestet és Csongrá­dot érdekelné. Az öntöző-csatornák is kellő szélességüek lesznek, ugy, hogy kisebb hajók ezeken is fognak közlekedhetni. De talán említenünk is fölösleges, hogy országos szem­pontból mily roppant fontossággal bir e terv. Tudvalevő ugyanis, hogy a vasúti utazásnál vagy szállításnál, jóval olcsóbb a vízi ut. A munkálatok — sajnos — leg­alább 8—10 évet vennének igénybe, ami bizony kissé lehűti lelkesen bizó hangulatunkat. Másrészt nagy­fontossággal bir éppen a hosszú időtartalommal párhuzamosan az a tény, hogy a munkanélküliség súlyos kér­dése 10 évre lényegesen eny­hülne, mert e hosszú időn át tízezrek jut­nának kenyérhez es munkához. Örvendetes, hogy a külföld ily nagy tőkét hajlandó egy magyar­országi vállalkozásba befektetni, mert ezzel élénken dokumentálja, hogy bízik az ország talpraállásá­sában és jövőjében. KORZÓ-MOZI TBÉ.EFQN: Igazgatóság 455. Pénztar 11-85. Kedden és szerdán, augusztus 31. és sreptember 1-én Fehérfogu álarc IILr.?lmér$«reHnyíl Kalandordráma 8 felvonásban. cia ji i köznapokon 5, 7 és 9 órakor, Elóadások vasán^p 3, 5, ? és 9 órator. Szeged, 1920 szeptember I. A vasárnapi lóverseny SZEGED, augusztus 31. (Saját tudósítónktól) Lázasan készülődik dr. Gerle Imre vezetése alatt a Szegidi Gazdasági Egyesület szeptember 5 én, tehát vasárnap tartandó lóversenyérc. Az egyesület részletes programot ad ki a lóversenyről, de ezt megelőzve közöljük a következő érdekes ada­tokat : A verseny hat futamból áll, me­lyekre összesen 58 nevezés érkezett be. Alagról hét urlovas érkezik Sze­gedre, míg a többi lovas a szegedi lovashadosztály tagjai sorából kerül ki s így a közönség kedves ismerősei. A tiszti vadászverseny rendkívül ér­dekesnek ígérkezik, amit csak fokoz az a körülmény, hogy 14 induló nevezett erre a futamra. Erre a ver­senyre a dijat egy szegedi úrhöl­gyekből álló bizottság gyűjti össze. A dijak összege 85.000 koro­nát lesz ki. Ez ugy oszlik meg, hogy 22.500 koronát adott a föld­mivelést minisztérium, 18.000 koro­nát a Magyar Lovaregylet, 15.000 koronát az Urlovatok Szövetkezete, 6000 koronát Szeged város, míg a többi dijat a Szegcdi Gazdasági Egyesület és a szegedi úrhölgyek adják. Szombaton érkeznek Szegedre a Lovaregy'et kiküldöttei is, hogy a pályát felmérés és megvizsgálás után átvegyék. A pályán totalizatőr is fog működni, még pedig 30 koronás tikettekkel. Eddig kilátás volt arra is, hogy a versenyt az esetleg Pusztaszerről Szegedre átjövő Horthy kormányzó is végig fogja nézni. A gazdasági egyesületet azonban arról értesítették, hogy a kormányzó a pusztaszeri zászlószentelő ünnepségen sem vehet részt egyéb elfoglaltsága miatt, igy persze a lóversenyre sem jöhet Sze­gedre. Képviseletében itt lesz Sréter István tábornok, honvédelmi minisz­ter, Horthy István ezredes, lovassági és Hellebiand ezredes, tüzérségi felügyelő. Külön fcletnlilésre érdemes bogy a forradalom óta cz az első vidéki lóverseny, melyet Szegeden vasár­nap rendeznek. Fischer Testvérek ékszereket, óráka* pontosan és szakszerűen javítanak. Állami tisztviselőknek 86t> kedvezményt adunk. Kárásru lo Szeged Angol uri szabóság! Állandó divat-ujdonságok. Elegáns szabás. — Szolid mi kiszolgálásban Vajda Farkas R.-T. cégnél részesülünk. 3 Szeged, Rölcstii-ti. 3. Ragal-szftlló mell. minden s/inbea Harisnyák selyem, mouselin a _ és llórcérna pária #W KOPa Uo idánikban naptároknál olcsóbbon, dus választék. 141 Bocker és Pettkov Dugonics-tér 5., Rőmer mellett Megvételre keresek magas áron arany karcsatt­ér ákat és bnlliáns ékszereket. M PISCtiER JÓZSEF íitV^.M'S;

Next

/
Thumbnails
Contents