Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-30 / 38. szám

SZEOED MARGÓ. SZEGED, szeptember 29 Az Einstein-elmélet körül forog ma a tudományos vi ág érdcKlőJíse. egy látszókig beavatottaknak szók} és elsősorban a fizikai tudományok körébe vagó fölfedezés lázba hozta a legkülönb elméket, a legelső te­kintélyeket. Hogy mennyire hatalom a tudás, azt az il>en fölfedezések hatása mulatja. az a harc, amely körülöttük indul, amely felkavarja a szenvedélyeket, a szerény és csöndes tudós nevét tölragadja, kiviszi az utcára és tüntetésekre tüzeli a tö­megeket. Enstein ma az uj Galilei, akit, mivel most már börtönbe vetni r.em lehet, hát legalább abcugolás­sal és verekedéssel iparkodnak — megcáfolnia tudatlanok és értetle­nek. A politikát viszik be a tudo­mányba, a politikai kuruzslók szö­vetkeznek a tudományos kuruzsl^kkal, hiába, a megismeri igazság ellen* tusakodni nemcsak a Szentlélek elleni bün, de egyúttal — meddő és hiábavaló erőlködés is. Milyen föl­emelő, hogy amikor Németországban a vallás nevében tiltakoznak Einstein elméiele ellen, akkor a lesajnált kis Magyaiország egy tudós jezsuita csillagásza a Magyar Természettu­dományi Közlönyben elismeri Einstein igazságát egy csillagászati megfigye­lés alapján és kijelenti, hogy ez a relativitás elmélet érdemes arra, hogy komolyan számba vegyük. • Márton Ferenc tehetséges fiatal magyar festő belerúgott a képébe (már tudniillik abba, amit festett), mert a bíráló-bizottság a pályázaton csak a második dijat itéite oda neki. Hát ez egy kissé sommás eljárás, de nem első eset a magyar művé­szet történetében. Gyátfás Jenő, a Tetemrehívás kiváló festője is igy csinálta, mikor második nagy fest­ményét, amelyet a kritika levágott — egyszerűen összevágta. Ugy tett ö is, mint Arany janos egyszeri magyarja, aki maga is segített az Úristennek, a jégvert szőlőjét furkós­bottal verve tovább. De vájjon nem különb eljárás lenne és nem meg­győzőbb is, ha Márton Ferenc rúgás helyeit (amelyet saját maga ellen irányzóit) nekilátott volna és azzal a lendületlel, amely a sajátja — festett volna egy még különb képet, egy valódi remeket, amelytől a hivatalos kritika se tagadta volna meg az elsőséget? Vagy agy gondolja Már­ton Ferenc, hogy a hivatalos bírá­latnak jobban imponál egy rosszul irányzott rúgás, mint e?y jól festett műremek ? * A nauheimi tudományos kongres­szuson az energiák minél gazdasá­gosabb felhasználásáról tanácskoz­tak. Jó volna azt * nauheimi kon­gresszust a szege-ei torony alá is meghívni — egy ki« vándorgyűlésre. Gróf Csáky külügyminiszter bemutatkozása. formán megoldhatatlan nemzetiségi állapotok alakullak ki, az a XVIII. századbeli Ausztriának és az osztrák kormányzatnak az eredménye. Az akkori osztrák kormányzat végzett nálunk ilyen telepítéseket, legkeve­sebb oka tehát éppen Ausztriának van arra, hogy ezt szemünkre vesse és azt állítsa, hogy ók fedeztek a mi nemzetiségi politikánkat Az egész beszéd különben csak arra szolgált, hogy a vá asztási harcban fegyver legyen a keresztényszocialisták ellen, akiket dr. Renner mint magyarbará­toka; akar odaállítani. Ide vezethető vissza az is, hogy egyes bécsi ke­resztény lapokat megvádol azzal, hogy magyar pénzeket kaptak, mindez a vá'asztási agitációnak egyik mo­mentuma. Azt hiszem léhát, hogy a magunk részétői nem is kell komolyan vennünk, mert a beszéd belső inten­ciója tulajdonképen nem is felénk céloz, hanem iz osztrák keresztény­szocialisták ellen. Gróf Csáky Imre külügyminiszter záróbeszédében az Arbeiterzeitung­ban közzétett aktákkal foglalkozott, amelyek ügyét Milotay István hozta szóba. Megállapította, hogy a lap két ehó számában foglalt akták, amelyek a legsúlyosabb bizonyíté­kokat tartalmazzák, teljesen hamisít­ványok. Az utolsó közlésben foglalt aktak közül egyesek tényleg való­diak lehetnek, ezek azonban teljesen lényegtelenek. Ugy látszik, hogy indiszkréció révén a követség irat­tarából néhány aktát elvittek, illetve lemásoltak. Erre nézve szigorú vizs­gálatot rendelt el, amelynek már pozitív eredménye is van. Valószinü, hogy a tettes azért másolta le eze­ket a lényegtelen aktákat, hogy ezzel az elóző hamisítványok hitelességét emelje. Egyébként a szükséges lé­pések megtörténtek és a tegnapi nap folyamán bécsi követünk ismeretlen tettesek ellen megtette a fel|elen!ési. Czernin programbeszéde. BUDAPEST, szept. 29. Bécsből jelentik: Gróf Czernin Ottokár volt külügyminiszter, akit a polgári munkáspártok jelöltek a nemzetgyű­lési választásokra, tegnap tartotta meg programbeszédjét, amelyen a többek között' azt mondotta, hogy manapság Ausztriában a becsülete­sen szerzett vagyon birtokosának biztonságát illuzoriussá tették. Hely­telennek nyilvánította a hadsereg fentartására elköltött milliárdokat és a Németországhoz való csatlakozás mellett foglalt állást. Az osztrák kormány politikája nemzeti államok­kal szemben teljesen elvan hibázva, egy o'yan kis államnak, mint Ausz­tria, nem szabad a szomszéd álla­mokkal szemben cenzúrát gyako­rolni és nincsen joga ahhoz, hogy amikor Kun Béla rezsimjét prote­zsálta, a mai Magyarországot bojkot­tálja. Ausztriának szüksége van Magyarországra és nem hozzáillő szerep, hogy Európanak a nevelője legyen. BUDAPEST, szept. 29. A M. T. I. jelenti: A nemzetgyűlés külügyi bi­zottsága tegnap délután 4 órakor gróf Andrássy Gyula elnökletévei foly­tatta a mult héten megkezdett vitáját a külpolitikai kérdésekről. A vitát megelőzően gróf Csáky Imre az uj külügyminiszter mutatkozott be a bizot ságnak. Elórebocsájtotta, bogy hivatalbalépése nem jelent irány­változást, mert nem egy uj kor­mányba lépett be, hanem egy már létező kormányba, amelynek pro­gramját természetszerűen maga is vallja. Ezután rövid beszédben vá­zolta a kü politikai helyzetet és vége­zetül hangoztatta, hogy jó külpolitikát csak a közélet minden tényezőjének kitartó céltudatos és erélyes együttmű­ködése építhet fel. A bizottság ezután folytatta a vitát, amelynek végén gróf Teleki Pál miniszterelnök és gróf Csáky Imre válaszollak a felszólalók észrevéte­leire. Gróf Teleki Pál Miniszterelnök beszédében kitért dr. Renner osztrák külügyi államtitkárnak gráci beszé­dere. Renner szerint — mondotta — Ausztriában nincs senki, akinek kedve lenne még egyszer kapcsolatba lépni Magyarországgal. Azt hiszem, hogy Magyarország közvéleménye ebben osztozik vele. Itt sem vágyik senki valami külö­nösen arra, hogy a régi kapcsolatot, különösen a jelenlegi Ausztriával, ismét felvegye. (Ugy vanl) Renner beszélt a magyar imperializmusról. Azt mondotta, hogy a magyar im­perializmus vitte Ausztriát háborúba és döntötte romlásba Ausztriát. Azt is mondotta, hogy Ausztriának kellett fedezni a magyar imperializmust és a magyar nemzetiségi politikát. Hogy a mi nemzetiségi viszonyaink annyira tarkák, hogy azok a területileg jó­Sseged. 1JI20 szeptember 30 Ma, szerdán Ma, szerdán ARANYPILLE második r-> , ». , ,,s/c a Behar si .ueziban Férfi és női m kalap- tl alakításokat vállal a legújabb formákra Knittel Konrád Szeged, Ukoia-utca 26. szám. Belvárosi Mozi Pénztári telefonszám 5—82. Ma. szerdán Aranypille II. része, A detektív kisasszony 6 felvonásban. PEARL WHITE a főszerepben. Azonkívül A mozi-király. Vígjáték 2 felvonásban. Divatain t A második rész bemutatá­sánál az első rész is összefoglalva lát­ható, ugy, hogy azok is megnézhetik, kik az első részt még nem látták. Fifiaíiá«r>if köznapokon 5, 7 és 9 órakor, tioaaayjK vasámiap 3 5> 7 és 9 órak0r Minden előadáson katonazene! 2ti3 Magyar-német gyors- és gépirónőt keres Kereskedelmi Rt Telefon 189. Megvételre keresek magas áron arany karcsatt­órákat és brilliáns ekszereket FISCHER JÓZSEF iWSÍÍ'ISA. Kereskedelmi Rt. na­gyobbszáraz,szellős rOHIarlvagy ffi pincehelyiséjel surgCsen keres. Telefon i89. :>r">2 Népfőiskolát állítanak föl Szegeden. November 1-ére tervesik a megnyltiat SZEOED. szeptember 29 (Sajat tudósítónktól) Nálunk Magyarországon újszerű terv megvalósításán fáradozik a kultuszminisztérium. Arról van szó, hogy a skandináv államok mintá­jára országunkban is állítsanak fel olyan iskolákat, melyek kizárólag a nép nevelését célozzák. Evégből ma Szegedre érkezett Deptner Ti­bor kulluszminiszteri tilkár, aki azonnal érintkezésbe lépett Aigner főispánnal, Somogyi polgármesterrel és Gaál tanácsnokkal. Ankétet tar­tottak, melyen a népfőiskola Szege­den való megnyitásának közelebbi részleteit beszélték meg. Az iskola november 1-én lenne megryitható s azt egyelőre negyven hallgató tanítására lervezik. Az ok­tatást többnyire szegedi tanárokkal, még pedig külön szakonként, fogják végeztetni, de gróf Apponyi Albert és gróf Andrássy Gyula már előre kilátasba helyezte, hogy időnként ók is fognak szakelőadásokat tartani. A tanterv különböző vidékenként mó­dosul s annak összeállításán a kul­tuszminiszter dolgozik. De bizonyos, hogy csakis a nép foglalkozási ágá­hoz tartozó, vagy azzal rokon szak­mákról fognak előadásokat tartani, >ülönös tekintettel a vallásos és haza­' fias szellemre. A cél az, hogy a földmiveló nép műveltségét tovább fejlesszék s hogy a jövőben csak olyan egyén lehessen valamely falu v gy község élén, aki ezt a nép­főiskolát elvégezte. Az oktatást a téli hónapokra tervezik, mikor a mezőgazdasági és földmunkálatokon már túlvannak; az előadások bezá­rólag márciusig fognak tartani. Nagy súlyt kívánnak helyezni arra is, hogy a földmiveló nép a jövő­ben céltudatosan vegyen részt a politikai életben. De ki fognak ter­jeszkedni az előzetes tanterv szerint a szükséges jogi ismeretekre, örö­kösödési jog, házassági törvények és ezekhez hasonló ismeretekre is. Az előadó-tanár csak egy negyed­órán át oktat, amit kollokviumszerű megbeszélés követ. Hogy a téli dél­utánokat is hasznos tanulmányokkal töltsék el, alkalmas könyvtárakat fognak berendezni. Az uj főiskola helyiségéül a DMKE és Vasúti internátus helyiségét szemelték ki. Mint értesülünk, a dologi kiadások évi 20.000 koronát tesznek ki, amit a város maga fog viselni. Az érdekes terv elé várakozással tekintenek az illetékesek, annál is inkább, mert az első magyarországi népfőiskolát Szegeden állítanák fel. Ilyen iskolák főként Jipánban vannak s most Auszírii akar hasonlókat létesíteni. Ma, szerdán Ma, szerdán ARANYPILLE része a Be városi Moziban Kurucsev Sándor rőfös és divatáruháza Széchenyi-tér. 26 EBÉD A MINISZTERELNÖKNÉL. A M. T I. jelenti: Gr^f Teleki Pal miniszter­elnök tegnap délután két órakor dejeunert adott V/utzUio/er bajor fölmivelésilgyi mi­nisztei. dr Fischer bajor főldniivelesügyi és dr. Lindner bajor kereskedelemügyi es ipari miniszteri tanácsosok és dr. Hergt bajor kormánytanácsos tiszteletére.

Next

/
Thumbnails
Contents