Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)
1920-09-30 / 38. szám
SZEOED MARGÓ. SZEGED, szeptember 29 Az Einstein-elmélet körül forog ma a tudományos vi ág érdcKlőJíse. egy látszókig beavatottaknak szók} és elsősorban a fizikai tudományok körébe vagó fölfedezés lázba hozta a legkülönb elméket, a legelső tekintélyeket. Hogy mennyire hatalom a tudás, azt az il>en fölfedezések hatása mulatja. az a harc, amely körülöttük indul, amely felkavarja a szenvedélyeket, a szerény és csöndes tudós nevét tölragadja, kiviszi az utcára és tüntetésekre tüzeli a tömegeket. Enstein ma az uj Galilei, akit, mivel most már börtönbe vetni r.em lehet, hát legalább abcugolással és verekedéssel iparkodnak — megcáfolnia tudatlanok és értetlenek. A politikát viszik be a tudományba, a politikai kuruzslók szövetkeznek a tudományos kuruzsl^kkal, hiába, a megismeri igazság ellen* tusakodni nemcsak a Szentlélek elleni bün, de egyúttal — meddő és hiábavaló erőlködés is. Milyen fölemelő, hogy amikor Németországban a vallás nevében tiltakoznak Einstein elméiele ellen, akkor a lesajnált kis Magyaiország egy tudós jezsuita csillagásza a Magyar Természettudományi Közlönyben elismeri Einstein igazságát egy csillagászati megfigyelés alapján és kijelenti, hogy ez a relativitás elmélet érdemes arra, hogy komolyan számba vegyük. • Márton Ferenc tehetséges fiatal magyar festő belerúgott a képébe (már tudniillik abba, amit festett), mert a bíráló-bizottság a pályázaton csak a második dijat itéite oda neki. Hát ez egy kissé sommás eljárás, de nem első eset a magyar művészet történetében. Gyátfás Jenő, a Tetemrehívás kiváló festője is igy csinálta, mikor második nagy festményét, amelyet a kritika levágott — egyszerűen összevágta. Ugy tett ö is, mint Arany janos egyszeri magyarja, aki maga is segített az Úristennek, a jégvert szőlőjét furkósbottal verve tovább. De vájjon nem különb eljárás lenne és nem meggyőzőbb is, ha Márton Ferenc rúgás helyeit (amelyet saját maga ellen irányzóit) nekilátott volna és azzal a lendületlel, amely a sajátja — festett volna egy még különb képet, egy valódi remeket, amelytől a hivatalos kritika se tagadta volna meg az elsőséget? Vagy agy gondolja Márton Ferenc, hogy a hivatalos bírálatnak jobban imponál egy rosszul irányzott rúgás, mint e?y jól festett műremek ? * A nauheimi tudományos kongresszuson az energiák minél gazdaságosabb felhasználásáról tanácskoztak. Jó volna azt * nauheimi kongresszust a szege-ei torony alá is meghívni — egy ki« vándorgyűlésre. Gróf Csáky külügyminiszter bemutatkozása. formán megoldhatatlan nemzetiségi állapotok alakullak ki, az a XVIII. századbeli Ausztriának és az osztrák kormányzatnak az eredménye. Az akkori osztrák kormányzat végzett nálunk ilyen telepítéseket, legkevesebb oka tehát éppen Ausztriának van arra, hogy ezt szemünkre vesse és azt állítsa, hogy ók fedeztek a mi nemzetiségi politikánkat Az egész beszéd különben csak arra szolgált, hogy a vá asztási harcban fegyver legyen a keresztényszocialisták ellen, akiket dr. Renner mint magyarbarátoka; akar odaállítani. Ide vezethető vissza az is, hogy egyes bécsi keresztény lapokat megvádol azzal, hogy magyar pénzeket kaptak, mindez a vá'asztási agitációnak egyik momentuma. Azt hiszem léhát, hogy a magunk részétői nem is kell komolyan vennünk, mert a beszéd belső intenciója tulajdonképen nem is felénk céloz, hanem iz osztrák keresztényszocialisták ellen. Gróf Csáky Imre külügyminiszter záróbeszédében az Arbeiterzeitungban közzétett aktákkal foglalkozott, amelyek ügyét Milotay István hozta szóba. Megállapította, hogy a lap két ehó számában foglalt akták, amelyek a legsúlyosabb bizonyítékokat tartalmazzák, teljesen hamisítványok. Az utolsó közlésben foglalt aktak közül egyesek tényleg valódiak lehetnek, ezek azonban teljesen lényegtelenek. Ugy látszik, hogy indiszkréció révén a követség irattarából néhány aktát elvittek, illetve lemásoltak. Erre nézve szigorú vizsgálatot rendelt el, amelynek már pozitív eredménye is van. Valószinü, hogy a tettes azért másolta le ezeket a lényegtelen aktákat, hogy ezzel az elóző hamisítványok hitelességét emelje. Egyébként a szükséges lépések megtörténtek és a tegnapi nap folyamán bécsi követünk ismeretlen tettesek ellen megtette a fel|elen!ési. Czernin programbeszéde. BUDAPEST, szept. 29. Bécsből jelentik: Gróf Czernin Ottokár volt külügyminiszter, akit a polgári munkáspártok jelöltek a nemzetgyűlési választásokra, tegnap tartotta meg programbeszédjét, amelyen a többek között' azt mondotta, hogy manapság Ausztriában a becsületesen szerzett vagyon birtokosának biztonságát illuzoriussá tették. Helytelennek nyilvánította a hadsereg fentartására elköltött milliárdokat és a Németországhoz való csatlakozás mellett foglalt állást. Az osztrák kormány politikája nemzeti államokkal szemben teljesen elvan hibázva, egy o'yan kis államnak, mint Ausztria, nem szabad a szomszéd államokkal szemben cenzúrát gyakorolni és nincsen joga ahhoz, hogy amikor Kun Béla rezsimjét protezsálta, a mai Magyarországot bojkottálja. Ausztriának szüksége van Magyarországra és nem hozzáillő szerep, hogy Európanak a nevelője legyen. BUDAPEST, szept. 29. A M. T. I. jelenti: A nemzetgyűlés külügyi bizottsága tegnap délután 4 órakor gróf Andrássy Gyula elnökletévei folytatta a mult héten megkezdett vitáját a külpolitikai kérdésekről. A vitát megelőzően gróf Csáky Imre az uj külügyminiszter mutatkozott be a bizot ságnak. Elórebocsájtotta, bogy hivatalbalépése nem jelent irányváltozást, mert nem egy uj kormányba lépett be, hanem egy már létező kormányba, amelynek programját természetszerűen maga is vallja. Ezután rövid beszédben vázolta a kü politikai helyzetet és végezetül hangoztatta, hogy jó külpolitikát csak a közélet minden tényezőjének kitartó céltudatos és erélyes együttműködése építhet fel. A bizottság ezután folytatta a vitát, amelynek végén gróf Teleki Pál miniszterelnök és gróf Csáky Imre válaszollak a felszólalók észrevételeire. Gróf Teleki Pál Miniszterelnök beszédében kitért dr. Renner osztrák külügyi államtitkárnak gráci beszédere. Renner szerint — mondotta — Ausztriában nincs senki, akinek kedve lenne még egyszer kapcsolatba lépni Magyarországgal. Azt hiszem, hogy Magyarország közvéleménye ebben osztozik vele. Itt sem vágyik senki valami különösen arra, hogy a régi kapcsolatot, különösen a jelenlegi Ausztriával, ismét felvegye. (Ugy vanl) Renner beszélt a magyar imperializmusról. Azt mondotta, hogy a magyar imperializmus vitte Ausztriát háborúba és döntötte romlásba Ausztriát. Azt is mondotta, hogy Ausztriának kellett fedezni a magyar imperializmust és a magyar nemzetiségi politikát. Hogy a mi nemzetiségi viszonyaink annyira tarkák, hogy azok a területileg jóSseged. 1JI20 szeptember 30 Ma, szerdán Ma, szerdán ARANYPILLE második r-> , ». , ,,s/c a Behar si .ueziban Férfi és női m kalap- tl alakításokat vállal a legújabb formákra Knittel Konrád Szeged, Ukoia-utca 26. szám. Belvárosi Mozi Pénztári telefonszám 5—82. Ma. szerdán Aranypille II. része, A detektív kisasszony 6 felvonásban. PEARL WHITE a főszerepben. Azonkívül A mozi-király. Vígjáték 2 felvonásban. Divatain t A második rész bemutatásánál az első rész is összefoglalva látható, ugy, hogy azok is megnézhetik, kik az első részt még nem látták. Fifiaíiá«r>if köznapokon 5, 7 és 9 órakor, tioaaayjK vasámiap 3 5> 7 és 9 órak0r Minden előadáson katonazene! 2ti3 Magyar-német gyors- és gépirónőt keres Kereskedelmi Rt Telefon 189. Megvételre keresek magas áron arany karcsattórákat és brilliáns ekszereket FISCHER JÓZSEF iWSÍÍ'ISA. Kereskedelmi Rt. nagyobbszáraz,szellős rOHIarlvagy ffi pincehelyiséjel surgCsen keres. Telefon i89. :>r">2 Népfőiskolát állítanak föl Szegeden. November 1-ére tervesik a megnyltiat SZEOED. szeptember 29 (Sajat tudósítónktól) Nálunk Magyarországon újszerű terv megvalósításán fáradozik a kultuszminisztérium. Arról van szó, hogy a skandináv államok mintájára országunkban is állítsanak fel olyan iskolákat, melyek kizárólag a nép nevelését célozzák. Evégből ma Szegedre érkezett Deptner Tibor kulluszminiszteri tilkár, aki azonnal érintkezésbe lépett Aigner főispánnal, Somogyi polgármesterrel és Gaál tanácsnokkal. Ankétet tartottak, melyen a népfőiskola Szegeden való megnyitásának közelebbi részleteit beszélték meg. Az iskola november 1-én lenne megryitható s azt egyelőre negyven hallgató tanítására lervezik. Az oktatást többnyire szegedi tanárokkal, még pedig külön szakonként, fogják végeztetni, de gróf Apponyi Albert és gróf Andrássy Gyula már előre kilátasba helyezte, hogy időnként ók is fognak szakelőadásokat tartani. A tanterv különböző vidékenként módosul s annak összeállításán a kultuszminiszter dolgozik. De bizonyos, hogy csakis a nép foglalkozási ágához tartozó, vagy azzal rokon szakmákról fognak előadásokat tartani, >ülönös tekintettel a vallásos és haza' fias szellemre. A cél az, hogy a földmiveló nép műveltségét tovább fejlesszék s hogy a jövőben csak olyan egyén lehessen valamely falu v gy község élén, aki ezt a népfőiskolát elvégezte. Az oktatást a téli hónapokra tervezik, mikor a mezőgazdasági és földmunkálatokon már túlvannak; az előadások bezárólag márciusig fognak tartani. Nagy súlyt kívánnak helyezni arra is, hogy a földmiveló nép a jövőben céltudatosan vegyen részt a politikai életben. De ki fognak terjeszkedni az előzetes tanterv szerint a szükséges jogi ismeretekre, örökösödési jog, házassági törvények és ezekhez hasonló ismeretekre is. Az előadó-tanár csak egy negyedórán át oktat, amit kollokviumszerű megbeszélés követ. Hogy a téli délutánokat is hasznos tanulmányokkal töltsék el, alkalmas könyvtárakat fognak berendezni. Az uj főiskola helyiségéül a DMKE és Vasúti internátus helyiségét szemelték ki. Mint értesülünk, a dologi kiadások évi 20.000 koronát tesznek ki, amit a város maga fog viselni. Az érdekes terv elé várakozással tekintenek az illetékesek, annál is inkább, mert az első magyarországi népfőiskolát Szegeden állítanák fel. Ilyen iskolák főként Jipánban vannak s most Auszírii akar hasonlókat létesíteni. Ma, szerdán Ma, szerdán ARANYPILLE része a Be városi Moziban Kurucsev Sándor rőfös és divatáruháza Széchenyi-tér. 26 EBÉD A MINISZTERELNÖKNÉL. A M. T I. jelenti: Gr^f Teleki Pal miniszterelnök tegnap délután két órakor dejeunert adott V/utzUio/er bajor fölmivelésilgyi minisztei. dr Fischer bajor főldniivelesügyi és dr. Lindner bajor kereskedelemügyi es ipari miniszteri tanácsosok és dr. Hergt bajor kormánytanácsos tiszteletére.