Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-29 / 37. szám

SZEOED Oroszország gyors békét akar. — Mindenáron el akarja kerUlni a iéli hadjáratot BÉCS. szept, 27. (M. T. I.) A Wiener Allgemeine Zeitung jelenti Varsóból: Az összes itteni lapok jelentései szerint a rigai tárgyalások menete rendkívül kedvező A két delegáció elnöke, a párisi újságok tudósítója előtt ugy nyilatkozott, hogy közeledünk a békéhez. MOSZKVA, szept 27. (M. T. I.) A rigai orosz békemegbizottaknak küldött utasításban a szovjetkormány kijelenti, hogy kötelességének tartja minden intézkedést megtenni, hogy mennél előbb létrejöjjön a béke és a téli hadjárattól, akár súlyos áldozatok árán is, Oroszországot megkímélje. A kormány ezentúl is azon az állásponton van, hogy a kötendő béke alapjául a népek önrendelkezési jogát kell venni. Nevezetesen azokon a területeken, amelyeknex területi lialarai nem állapithatók meg teljes pontossággal. Igy tehát a jövendő békeszerződés alapjául Ukrajna, Litvánia, Fehéroroszország és Keletgalicia függetlenségének Lengyelország és Oroszország részéről leendő elismerése kell, hogy szolgáljon. Azokat a képviseleti testületeket, amelyeket ezek az államok választottak, el kell ismerni Keletgalicia sorsáról népszavazásnak kell dönteni, de ebben csak valóban dolgozó lakosság vehessep részt. Ha Lengyelország ezekhez a javaslatokhoz nem járulna hozzá, az orosz kormány azt ajánlja, hogy ezekben a kérdésekben ne döntsenek még és vegyék tudomásul a következő közléseket : Minthogy Lengyelország elfogadhatatlannak jelentette ki az orosz békeküldöttség javaslatát, Oroszország lemond azokról a követeléseiről, hogy a lengyel haderőt csökkentsék, hogy a fegyvereket szolgáltassák ki Oroszországnak, hogy a hadianyag gyártásával foglalkozó ipart szüntessék meg és hogy a wolkowszk—krajevoi vasutat engedjék át Oroszország arra is kész, hogy fegyverszüneti és előzetes békeszerződést aláírva olyan határt ismer el Lengyeloi szág és Oroszország között, amely jelentékenyen odébb húzódik keleti irányban, mint az, amelyet a Legfelsőbb Tanács 1919 szeptember 23 án megállapított. Az orosz kormány azt hiszi, hogy ezzel mindent meg ett, ami lehetséges és ami szükséges, hogy mindkét hadviselő népet megkímélje a téli hadjárat rémségeitől. Ha Lengyelország francia—angol nyomás alatt visszautasítaná ezt az ajánlatot, ezzel azt jelentené ki, hogy téli hadjáratot akar. Ebben az esetben az előbbi feltételek csak október 5-ig volnának érvényesek, ez időpont után az orosz kormánynak joga van a békefeltételeket megváltoztatni, ha a^dig az előzetes békét nem írják alá. Az orosz kormány tudia azt, hogy a béke elérésére minden tőle telhetőt elkövet, ha ez mégsem sikerülne, a vérontás folytatásáért Lengyelországot terheli a felelősség. RIGA, szept. 28. (M. T. I.) A békekonferencia ülése után Domszky, a lengyel küldöttség elnöke több külföldi hírlapírót fogadott. Közölte velük, hogy az uj orosz békejavaslat kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy a béke minél eiőbb megköthető legyen, bizonyára a fegyverszüneti szerződésre vonatkozó munkálatok is kedvezően haladnak előre. BÉCS, szept. 28. (M. T. I.) Varsóból jelentik: A rigai békeértekezlet szepiember 25 iki ülésenek — a hivatalos jelenlés szerint — döntő jellege volt. A lengyel békekü'döttség ezen az értekezleten nyugodt és komoly nyilatkozatot tett, amely megállapítja azonban, hogy nem fogadhatja el a bolsevikiek feltételei közül azt a követelményt, hogy Keletgaliciában népszavazást rendezzenek. Ha a-szovjetkormány komolyan iparkodik Lengyelországgal békét kötni, akkor ezt a feltételt el kell ejtenie. A lengyel újságírók azt hiszik, hogy 10 napon belül megkötik a békét. 2 Szeged madártávlatból. . SZEOED, *tiptember 28. IV. .Tartalékalap", .haszon", .nyereség" — egytöl-egyig jól ismert kíláielek a pénzintézetek életébea s aki a pénzügyi bizottság tegnapi ülésén résztvett, bízvást hihette, hogy bankközgyülésen hallgatta Balogh Károly szenátort s a többi urat. Pedig szó sincs róla: nem egy kereskedelmi, tehát kimondottan haszonszerzés céljiból alakult részvénytársaság, de i város, az összesség érdekeit képviselő embercsoport tárgyalt s igazán nem azzal a célzattal, hogy minél jobban megnyúzza a közönséget — a város érdekében. Volt idő, amikor illetékes, illetéktelen egyaránt azon töprengett: hogyan szaporítsa a város jövedelmeit s az volt a baj, ha a torony alatt hiányzott az üzleti szellem. Ez azonban a boldog világban volt igy, ma egészen más kívánsággal fordulunk mindnyájan a közönség sorsát intézők felé. Tudjuk, hogy az egyén az életet fojtogató rideg idők vasniarkában teljesen tehetetlenül vergődik s ha saját erejére utaltan támasz nélkül marad, irgalmatlanul el kell buknia. De vájjon hol van az az erő, amely megakadályozza, hogy a végzetesen nehéz életküzdelemben alul maradjunk? S egyáltalán : van-e olyan ? Kétségkívül a város az, vagy legalább is annak kellene lennie. Megértvén az uj gazdasági helyzet követelményeit, a mindnyájunk elé tátongó mélység láttán hívatlanul sietnie kellene, hogy a maga fokozottabb képességeivel, helyzeti energiái kihasználásával a mentőakciót teljessé tegye. Es tennie kellene ezt a városnak ugy, hogy még csak álmában sem gondoljon arra: vájjon ez a tevékenysége anyagilag hasznothajtó e. Ezt a gondolatot már évekkel ezelőtt el kellett temetni s ugyanakkor megbarátkozni azzal, hogy a város lakosságának — azoknak is, akik nem láncoltak s nem milliomosok — élni kell, a tisztviselő- s munkásnyomorgókat a kétségbeeséstől meg kell menteni s kenyérhez kell juttatni, ha bármilyen áldozatába kerülne ez a városnak. Ez a felfogás nem csendül ki a magisztrátus munkájából, ennek az öntudatosságnak nyomát sem látjuk, de hallunk .tartalékaJap'-ról, .nyereség"röl és sokmindenröl, ami megerősíti azt a hitünket, hogy a város egyáltalán nincs hivatása magaslatán s nem érzi: mit követelnek, parancsolnak a mai abnormálisan súlyos idők. Hiszen bizonyosan nehéz dolog ma a tisztánlátás s mi dehogy kivánnók, hogy ezzel a város minden hivatalos szeme rendelkezzék. De elszomorító, hogy még a megbocsájtásra sem találunk alapot, mert itt is a szodomai eset ismétlődött meg: egyetlen vezetőnk nincs, aki nagyobbszemmel nézné a világot. Magyarok a brüsszeli konferencián. BRÜSSZEL, szept. 28. (M. T. I) A brüsszeli értekezletre kiküldött magyar küldöttség már befejezte az értekezletnek Magyarország pénzügyi helyzetére vonatkozó írásbeli jelentését. A delegáció vezetője, Popovics Sándor kedden vagy szerdán fogja elmondani szóbeli kísérő magyarazatát a jelentéshez. A gazdasági helyzetre vonatkozólag a magyar delegátusok meglehetősen részletes jelentést szerkesztettek, amely megrendítő képét adja mindazoknak a nehézségeknek, amelyekkel országunk mezőgazdasága és ipari termelése küzd. A magyar delegátusok az értekezleten tanácskozási joggal bírnak, ugyanazok a jogok illetik meg őket, mint a többi ország delegátusait. PÁRIS, szept. 28. (M. T. I) A Newyork Herald irja: A németek és a franciák közölt hivatalos megbeszélés folyt, amely rendkívül barátságos hangu'atban folyt le. Behatóan megtárgyalták az országok gazdasági helyzetét, megbeszélték azokat a módszereket is, amelyekkel a világot sújtó pénzügyi válságot meg lehetne oldani. A nemet képviselők kötelezték magukat, hogy Bőszeiben nem hozzák szóba a békeszerződés hátározmányait. Az orosz ipar válsága. BUDAPEST, szept. 28. Az Echo de Paris jelenti Stockholm-bó\: Trockijnak egy szállítási válságról mondott beszédéből a lapok néhány számadatot vesznek ki az orosz ipar jelenlegi válságáról. Ezerötszáztizenhárom gyárból ezidöszerint ezerkilencben szünetel a munka. A munkások 55 százaléka a nyersanyag hiánya miatt nem dolgozik. Tekintettel a tüzelőanyag és a nyersanyag hián.ára, igen nagy a gazdasági válság. Az egész termelés 60 százalékát a vörös hadsereg veszi igénybe. A termelés általános pangása következtében a gyártott árukból csak 12 százalék áll rendelkezésre A bolseviki kormány tagjai ellen egyre tart az összeesküvés és a statáriális uton agyonlőttek száma folyton szaporodik. Az Isvestie egyetlen száma közli, hogy egy összeesküvés felfedezése következtében 155 embert agyonlőttek, 15-öt pedig kényszermunkára Ítéltek. Jekaterinburgban 7 embert lőttek agyon és 17-et ítéltek kényszermunkára. ARAN YPILLE Í^^í Belvárosi Moziban hétfőn, kedden és szerdán. Szeged, 1920 szeptember 29. Mit tárgyal a szerdai közgyűlés? Az előkészítő tanácsülést ma tartották. — Csak egy interpellációt jelentettek be. SZEOED, szeptember 28 (Saját tudóstiánk tót ) A városi tanács tagjai ma ülésre jöttek össze, hogy a szerdai közgyűlés anyagát előkészítsék A hatalmas anyag nagyrészét már ismertettük az egyes tanácsülések alkalmából. Az előkészítő tanácsülésről, illetve a közgyűlés elé kerülő tárgyakról az alantiakban számolunk be: Taschler Endre főjegyző a gabonaárak ellen beadott felebbezésről és a vidéki rendőrségek államosításának kérdéséről fog referálni. Balogh Károly tanácsnok a következő kérdéseket viszi a közgyűlés elé: Az elővételi jogok gyakorlása a Szeged-Csongrádi Takarékpénztári részvények tárgyában. Az uj részvények vétele a törzsvagyon bői. Fogyasztási adóbiztosok ügyének rendezése. Horváth Gyuláné segély iránti kérelme. — Almássy Endre felebbezéso orvos-ügyeleti dijak tárgyában. Dr. Gyuritza és orvostársai ugyanis beperelték Almássyt a különbözeti összegért. — Vámfelügyelől előterjesztés a rendeletek kijátszói ellen, indítvány pénzbírságok alkalmazására. — A tápéi komp vámszedési jogának engedélyezése. — Nemzeti Kereskedelmi és Közgazdasági Bank részvényjegyzési kérelme. A tanács 100 darab 400 koronás részvény jegyzését javasolja. — Hét és félmillió korona póthitel megszavaztatása. — A nem szorosan vett közigazgatási alkalmazottak háborús segélyeinek kormányhatósági jóváhagyása. — Az 3919. évi póthitelek összege 1,192.630 korona. A pénzügyi bizottság javasolja a közgyűlésnek, hogy járuljon hozzá. — A 10 milliós kölcsön ügye. A Kézmüvesbank ajánlata a legkedvezőbb. Főként a gázgyár megvaltása végett volna a 10 millióra szükség. — Kőbánya-vétel a főmérnök és szakértő közben jöttével. — A hordó jelzi hivatal tarifájának megállapítása. — A piaci helypénz módosításáról szóié szabályzat. — Nyugdijasok kérelme. A tanács a nyugdijbizottság javaslatát ajánlja elfogadásra. — Városé alkalmazottak egyesületének kérelme. — Balogh Lajos interpellációja. Az Ébredő Magyarok gazdasági szervezkedéséhez kér a várostól 300 ezer korona kölcsönt, 2 vagon lisztet, felszerelési tárgyakat, raktárhelyiségeket és egyéb szükségleti cikkeket. A tanács a dolog fölött való napirendretérést javasolja a megfelelő indokolás ?al. Fodor Jenő tanácsnok a paprika szabadforgalmának kérdéséről, továbbá a felsőközponti papság kérelméről az egyházi földadók elengedése tárgyában referál. Bokor Pál h. polgármester a szérüskerti parcellatulajdonosok kérelmét terjeszti elő. Gaál Endre tanácsnok különféle egyházi segélyügyeket visz a közgyűlés elé. Interpelláció, mint a fentiekből kitűnik, csak egy lesz a közgyűlésen, még pedig a Balogh Lajosé. I Ha gyorsan és szépen akarja harisnyáit I fejeltetni Stefánia kötődébe I nenjen, hol uj harisnyák is jutányosán ké| sr.lnck. Batthyányl-a 2, •SgStt.