Szeged, 1920. augusztus (1. évfolyam, 1-13. szám)
1920-08-22 / 6. szám
szeoeo A dunántuli vörös idékbél. B..rrtl.DVAR. MfMttu* 21. (Saját taétatánkMt t:«v kis npon Dunintul népiről. Dunintul nepenek magatartisiról a v6f»s uralom alatt N«a időszerű ez mott A vömé ve i/tslWem, Kun Béla éa SzaaMtlI) uralma már t«bb mint egy WÉMÉjfc ho(v elmúlott. Nem időszerű ez a riport. dc a dunántuti ember élctfelfogisinak. magatirtásinak jellemzése sohasem lehet időszerűtlen itt. s nagy magyar Alföldön, amelynek népe egészen mis és mondjuk meg őszintén: nemtörődöm. önző és urhatnám termeszetü Bevallhatjuk egészen nyíltan, hisz* mindenkinek s meggy'"'Adélét fejezzük ki e vallomisunkkal» a proietirdiktaturs megdöntésében Dunintul népének magatartass vette ki a legnagyobb munkarészt. Dunintul népének illandó forror-gaM, parcülis ellenforradalmai őrölték meg a csőcselék-uraloni energiáját. Szamuelly halüvonata nem győzte a rendteremtést és a tanácsköztársaság bedöglött. Dunintul egészséges keresztény valláserkölcsi hazafias, egészséges jogérzésü népe egy pillanatig sem tűrte a nemzetietlenek és vallistatanok uralmit, mely a rablóvágy felkeltésével igyekezett a nép lelkét sz igájába fogni, - a dunántuli népr.ck nem kellett az uraság földje s nem tűrte azt, hogy akár az uraság, akár az 4 földjéhez, vagyonihoz nyúljanak. A rés/vétlenségnek abbar a mozdulatlanságában. amellyel a szegedi konninyok a mult év nyárin oly eredménytelenül küzkodtek, szinte üdítőn, vigasztalón hangzott a Dur.ántulról jöttek jelentése: — Fehérebb ott » itép, mint maga az urt Somogyban, Zalában, Veszprém- és Vasmegyében s s német vidékeken haloms/ámra öldösték a terrorista pribékek a népet, a sok gyümölcsfa emberi holttesteket himbált az ágán. sok kis népi házbsn zokogott szülő a gyermeke, gyermek a szülője után, — de a keresztény vallás érzése. a jcgl'.oz való törhetlen ragaszkodás a népet még sem engedte belenyug<>dni abba, hogy rabló módján keresse a boldogulását: nem akarta a misét, nem engedte a magiét. * Kgy nagy somogymegyei birtokon Cielb Salamon elvtárs volt a termelési biztos. A proletárdiktatúra első napjait-an beillitott üelb elvtár* a gazdaságba s sz elad ut|a az istállókba vezetett A kocsisok, lovászok lovat takarítottak, szerszámot pucoltak. Müvös nap volt s a legenyek lején rajta ült a kalap. Oelb elvtársat, nukor belépett, egyik cseléd sem üdvözölte s a kérdeseire az öreg paridés kocsis pipával a szájában, kalappal a fején csak olyan félvállról adta meg a választ. Néhány percnyi beszélgetés után belép az istállóba j ,vo I* tulajdonos, fistal. szép özvegyasszony s a legények, mint a kommandóra. ugranak mind fel s a kalapjukat a feiükről lekapva, pipát a mellényzsebbe du{vi. ugy állnak ott mind hapUkban, miit a tövek. Oelb elvtárs erre megveregeti n oreg koesis vállát s leereszkedőn szól: — Tegyék csak fel a kalapot » szívják tovibb a pipájukat Vé^e van már azoknak az időknek, amikor a burzsuj előtt reszketett a szolga. A vén parádés kocsis elrántja a vállát a -eregetés elől: — Tii/tességre minket ne tanítson az i>r. Ma nejön az uraságom, akinek 35 esztendeje eszem a kenyerét, azt meg kell süvegel nme., akármilyen uj rendel hoznak is b« a Gelb urék! • Reh.ii'at»tt egynzcr » jegyzdh^i ez az ..'•asszony. A k«v<ua ott állott a ház előtt es virt «z asszonyira. A jegyzőnél eppen nag> lakon:* volt. melyen a vörös • parancsnoka, eg. volt csendőr, szörnyen berugoir. % W)t>zA ki|ött a t -ritett asztal mellől. hogy tárgyalja az uriasszonnyal. a vön* parancsnok szinte kidul.mgélt és felmászott a bakra a János Jár». a vörA* pértMU* katonát (Morthy-apáak Novarijin volt matros a hiborubM, mm il>tnfS|tt katonákhoz volt 6 szokva), ét A »<«<>• ptrancanok mefolclgette Jánost és a rewag emtxf Hebegő szavával ma* gyarizgatta add ~ Na Mttsn lolem, nem vagyok en vörös. olyan fehér vagyok én. mtat a friaaen hullott b*. — Akkor nincs baj egyse. — Vigyen hit egyszer végig a falun — Ha gazán fehér az ur. nem Mnom. vcgigvis/cm János 1 János végighajtott a fslun s aztin a r, uira visszaállt a isgyiiitk eáé lasziiiiasal fáralozoH a vörös magsz'Malt: — Newkokára véft ta tor vör<H gi/embenémafc. — Hallgassa meg as unt az Isten f — De ugye, ha féft lesz ernek s cscrte-uralomnak a agy lesz minden, miat regen volt, ugye akkor is W enfad ulm a kocsmára? — Min azt bajosan hiszem, mert akkor ?negirt csak urat hordok. Reminiszcenciák ezek. emlékezések, de péidik is. Dunintul mti tek. itt pedig ciodik. ......... — 1 • • -1 • 1 V1.1 'u ir.'L 11. in j. Megalakult Szegeden •agyar Királyság Pártja — Népgyűlés a rókusi templom előtt. — SZEOED, aacusztus 21. (Saját ludásitónkM) Szent István napiának délelőttién tartotta a Magyar Királyság Pártiának helyi csoportja nagyszabású alakuló népgy ülését a rókusi templom előtt. Tiz órakor ünnepi szentmise volt a rókusi templomban, melyet Breisach Béla plébános celebrált A népgyűlés fél 12 órákor kezdődött, jelenvolt a város hatósága és a polgárság minden rétege. A népgyűlést dr. Kelemen Béla nyűg. főispán, a Magyar Királyság Párt helyi csoportjának elnöke nyitotta meg s annak megállapítása után, hogy a magyar nemzet élete állandó küzdelem volt külső és belső ellenséggel, a következőket mondja: — Ma is külsj és belső ellenség ellen harcolunk. Ma is az a helyzet, ami volt évszázadokon keresztül, hogy legdrágább két kincsünket, állami függetlenségünket és mugyar lajsagunkat védjük. Egy pillamtra sem szabad megfeledkeznünk arról a történelmi tényrő', hogy a király hatalmának az osztatlanság és a szent koronának az egysége volt az, amely megvédett bennünket a szétmarcangolásnak közelálló veszélyétől, ez az egység volt az, amely lehetővé tette, hogy alkotmányos rendet teremthettünk. Éppen azért a mai helyzet teljes sivárságában szent Istvánnak a koronája fényesedik, az ragyog elóttank, él bennünk a hit, a vágy, a szilárd meggyőződés, hogy a kereszttel ellátott szent koronában egyesülni fog minden nemzeti erőnk, minden jövőbe <i hatalmunk, minden ezentúl remélhe'ő nagyságunk (Ugy van. ugy van!) Hitünk, megg>őződésünk az, hogy a konszolidációnak, az államélet megszilárdulásának betetőzését a magyar királyság fogja képezni. (Ugy van, ugy van!) Macyirország akkor lesz ismét szabad és boldog, ha alkotmányos magyar királyság lesz, hitem és weegyózódésem az, h >gy a magyar királyság jelenti szent István koronájához tartozó összes országrészeknek visszanyerését, jelenti a területi integritást. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps) — Tisztelt Népgyűlés! Láttuk pár hónap alatt a köztársasági államforma mellett hovasüllyedt ez az ország. De ezeréves töiiénelmi hagyományokat rcm lehet egyszerűen félrelökni, miért is bizalommal tekintünk a jövóbr. A magyar királyságnak az eszméd legyen az a cél, az a nyugvópont, az a gondolat, az az eszme, amely mellett az egyébként politikailag cs társadil.uilag annyira széttagolt magyarság egyesülni tud, egyesüini képes és egyesülni akar. Majd a hadseregről mond néhány meleg szót, mely a jövőben csak nemzeti célokat fog szolgálni s végül csatlakozásra hiv fel mindenkit, a szegény néposztályt is, amelynek nem kell attól tartán !a. hogy bizonyos Ugsagi dijat kell fizetni, mert az nem kötelező. Megválasztják a végrehajtó bizottságot s a választmányt. Azután Sándor László, Budapest székesfőváros volt rendőrfőkapitánya, a Magyar Királyság Pártjának egyik alapitótagja szólalt fel. A Maros vizét állitja oda képnek, mely soha vissza nem fordul, ez csak mindig erre fog jönni, hozzánk, magyarokhoz, hogy eszünkbe jusson nagy és szent köteleaségünk. A királyság pártjának üdvözletét tolmácsolja. A nagy hatás* kellett beszéd után Sándor Oszkár a Magyar Királyság Pártjának fótitkára mondott rövid !'eszedet, majd Béndek Zoltán, a párt ügyik sjjtóetóadója tartott igen tartalmas és érdekfeszítő előadást a prop tganda fontosságától. Ezután dr. Tóth Imre tiszteletbeli ügyész, ügyvéd emelkedett szólásra, aki tartalmas beszédben kárhoztatta az internacionalizmust és egyéb nemzetietlen tanokai hirdető elemeket. Hiszi és meggyőződése, hogy ennek az országnak a boldogulását, a területi integritását csakis az alkotmányosan megválasztott király képes biztosítani. Csatlakozásra hivja fel Szeged város társadalmát. Utána KOrmendy Mátyás iparos lépett (cl a szószékre, aki az iparosságnak a csatlakozását jelentette be. Végül Ottovay Károly, a szegedi Kereskedők Szövetségének elnöke bejelenti Szeged társadalmának csatlakozását a magyír alkotmányos királyság eszméjéhez Dr. Kelemen Béla zatószavat után a népgyűlés tagjai elénekelték a Himnuszt és a gyűlés háromnegyed 1 órakor véget ért. KORZÓ-MOZI TUEfOtl: Igaz tatását 455 Nsztár II «. Szombaton és vasárnap, augusztus 21. és 22-én flhaláljockeu attrakciót cirkuszdráma 5 fehr. Főszerepben: BÁRÓ ALDERSCHILD BQON. Előadások köznapokon 5, 7 éa 9 órakor, ünnepnap 3, 5, 7 éa 9 órakor. Saeged. 1920 augusztus 22 Istflid ntm kap Akait ' leirata a SZEGED, augusztus 21. (Sa/at tmhutorkMtt A polgármester legutóbbi pesti útjából való visszatérte után megírta a Szeged, hogy a fővárosban nyert értesülése szerint véresünk elesik attól, hogy a kolozsvári egyetemet ide helyezzék. A közoktatásügyi miniszter most leiratban értesítette erről a polgármesteri hivatalt, melynek részletes szövegét ilt adiuk: — Határozott szándékom volt, hogy a száműzött kolozsvári Ferenc József m. kir. tudományegyetemet mindaddig, mig székhelyére vissza nem térhet, Szegeden helyeczem cl. teljes méltánylásával a város kulturális jelentőségének és az egyelem elhelyezése érdekében megnyilvánult áldozatkészségének. A közelmúltban a helyszínen szerzett tapasztalataim alapján már el is határoztam, hogy az együttműködő kél egyetemet (Kolozsvár és Pozsony) már az 1920—2l-es tanév kezdetén Szegeden helyezem el, az érdekeit egyetemi tanárokkal tartolt értekezlet során azonban a két egyetem tanárai határozottan kijelentették, hogy az egyetemek akár az 1920—21. tanév kezdetén. akár a tanév későbbi időpontjában, működésüket Szegeden nem kezdhetik meg. mert itt működésüknek elengedhetetlen tárgyi feltételeit ebben a tanévben biztosítani sehogyan sem lehet. Ehhez képest bele kellett egyeznem, hogy a két száműzött tudományegyetem az 1920/21. évben kooperálva még Budapesten működjék, azzal a kikötéssel, hogy '.zalait a tanév alatt a kolozsvári, esetleg mindkét egyetemnek Szegedre való elhelyezéshez és működésének aa 1920/21. tanév kezdeten ott meg kezdéséhez szükséges tárgyi feltételek az 1920/21. tanév kezdetéi? minden körülmények között biztosíttassanak. Haller. Bármennyire is sajnáljuk a kedvezőtlen miniszteri hatáiozatot, mégis be kell látnunk annak cáfolhatatlan tárgyilagosságát, a már többször ismertetett és c leiratból is nyilvánvaló okok alapján. 100 jaróai cérna K 30.— • harisnya K 75.— harisnya K 95.— BATTANCS rövidén.. Olzella-tér 3. azám. Angol uri szabóság! Állandó divat-ujdonaágok. E egáns szabás. — Szolid uii kiszolgálásban Vajda Farkas R.-T. cégnél részesülünk. Ki akar olcsó cipőt? >*) koroM. térti mégst np* VI koraaa. HORVÁTH cipd'znCI Megvételre keresek magas áron arany karcaatt* rakat és bniliáns ékszertkei M FISCHER JÓZSEF