Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-27 / 120. szám

Ara 1 korona. fcverfcNttóséc éa kiadóhivatal: SZEGED, BO LDOGASSZONY-4DGAR0T 4. SZÁM A wcrkwtteéf éa MriWtrtil tel*font» • w Szeged, 1920 EL*ÓFIZETE8I ÁRA: •gés* évre 280.— K • egy ed évre 70.— K félévre . 140.— K egy kóeapra 24.- K HnaHBBBBoáBBaaBBsaBsusa IX. évfolyam 120. szám. Nyomda t SZEGED, PETÓPI SANDOR-SOGARUT 1. SZÁM A ayo»da telefaa|a: 1S-S4Csütörtök, május 27. ÖREGEK. ' Bátran és baszkén vallottuk a fiatalság jogát az életre és a hatalomra. Hirdetttk, hogy az .íjuság maga is nagy érték, a jövend® hite és lendülete él benne töretlenül, -frissen, fennszárnyalón. Korántsem osztattuk egynémely ausztráliai törzsek fölfogását, amely szerint a tehetetlen aggastyánok lebunkózandók, de viszont sírva ét kétségbeesve láttak, amikor egy nemzet szilét, virágát, áldott és drága fiatalságát vitték a tagló alá, a halál és pokol torkába; a szenvedés éa pusztulás örvényébe. Elsirattak százssor is az ifjúságot, a szerencséden nemi^ttdéket, amely a halál jegyében született, amely a háború igájában tönkrement/ és mélységesen átéreztűk a nagy igazságtalanságot, amely csillogó és viruló értékeket herdál el és az értéktelen, meddő, sót ártalmas salakot magasba söpri és a pompáró jólét és biztanság napjában ragyogtatja kölcsönzött fényekben. De most, e felfordult világ ujabb fordulóján, az öregek felé tekintünk és ámulattal látjuk egynémely havas emberi orom méltóságteljes és vigasztaló tündöklését. Tisztelettel hajlunk meg az ösz fő és hajlott kor előtt, amely meg«

szégyeáiti a fiatalságot és a gerinctelen férfiak gyülekezetét a tudásával és bölcseségével, a upintatával és józanságával, szilárd hitével és rendeletien kitartásával. Mialatt máról-holnapra az agorkafára felkapaszkodott politikai ifjúság és éretleaség szomorú handabandázása akarja elterelni az ország és világ figyelmét a nagy és legnagyobb dolgoktól, érdekektől, kilátásoktól, addig az öregek tisztes és komoly gyülekezetében reményt és erőt meríthetünk néhány kimagasló példából arra, hogy él magyar, áll Buda még és hogy lesz még egyszer ünnep a világon. Apponyi Albert apostoli türelmére és mérsékletére gondolunk, amellyel az atiaszi súllyal vállára nehezedő gondokat —^egy ország és nép szörnyfl gondjait — viseli, arra a szinte spártai vagv római férfiasságra és hősiességre, amellyel, uj Themistokiesként és uj Regül usként, minden percét a haza üdvének szenteli és ennek a legszentebb ügynek mindent, de mindent, alája rendel és Rákosi Jenőre gondolunk, az örökké fiatal iemperamentumu, örö!^é harcos szellemű öregre, a legnagyobb élő magyar újságíróra, aki e válságos és meddő napokban jelenteti meg Tiszavirág címei; éber és friss szelleme legújabb mestermüveit, amelyek egy látnók és egy költő, egy bölcs és egy művész érett, dús és maradandó mesterművei. És Kin Józsefre gondolunk, aki a legidősebb a magyar lantot pengetők sorában és aki, szinte elfeledve, szinte megtagadva, kórral és magánnyal küzdve, hazája sorsán borong, nemzete jövőjén mereng és szürkülő élete alkonyatán színes szavak parazsával élesztgeti • magyar öntudat és hit vesztalángját a csüggeteg és tankatag szivekben. «. Ezekre az Áldott, szép, dőrék és érdemes öregeim tekintünk ma, hogy erőt nyerjünk, hogy a serdületlen politikusok.kisded játékainak látványától elfáradtan vigaszt merítünk az uj idők uj harcainak, föladatainak, mincénnél ne* hezebb, de dicsőségesebb elvállalására, az uj honfoglalásra. A szerbekegy hónapon belül kiürítik Újszegedet (Saját tudósítónktól.) Jól informált és teljesen megbízható forrásból- arról értesül a Délmagyarorssdg, hogy a szerbek a békeszerződés most már véglegesen megállapított szövegéhez képest foglalkoznak Újszeged és azon további területek kiliritésével, amelyeket a békeszerződés a Tisza túlsó partján meghagyott Magyarországnak. Ezeknek a terileteknek kiürítése egy hónapon belül megtörténik s igy Újszeged legkésőbb junius végefelé felszabadul a szerb megszállás alól és végleg visszakerül a magyar impérium alá. Apponyi beszéde a nemzetgyűlésen . a békeszerződés aláírásáról. Budapest, május 26. Nevezetes napja volt 1 szerdán a nemzetgyűlésnek Gróf Teteki kfllűgyminiszter s utána gróf Apponyi Albert okolták meg, hogy miért van a kormány a békeszerződés aláírásának fájdalmas, de el nem kerülhető kényszerhelyzetében. Apponyi remeklő beszédeinek egyik remekét mondotta el, amelyben hite és ékesszólása meggyőző erejével fejtegette, hogy a szövetséges hatalmak felfogásának bizonyossággal. meg kell változnia Magyarországgal szemben s a boszu hangulata már. meg is változott, nem érzelmi pkokból, de politikái érdekből, politikai szükségből. Mert egy erős, konszolidált Magyarországra szüksége van Európának scsak a magyarságon áll, hogy az ország konszolidálódjék, éljen és fölviruljon. Rakovszky elnök indítványára a legnagyobb élő magyarnak, Apponyinak és a békeküld^tségbeli társainak a nemzetgyűlés és a nemzet háláját fejezte ki nem eredménytelen munkájukéti — A nemzetgyűlés a napirend során általánosságban elfogadta arsaékesfóvárosi törvényjavaslatot Fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök as ülést. Jelenti, hogy napirend előtt gróf Apponyi Albert kiván szólam. Ezenkívül gráf Teleki Pál kiván felszólalni. A felszólalásokhoz az engedélyi meg is adta. A külügyminiszter beszéde. Qróf Teleki Pál: Ezt a magábanvéve. elfogadhatatlan békét is el kell fogadnunk. A kormány számot vetett - helyzettel, amelyben jelenleg rágjunk, azokkal a körülményekkel, amelyek által ebbe a helyxetbe kerültünk. Már októbertől kezdve fait accompli elé állítottak bennünket, erőnk ped g nincsen, amelylyel ezt a helyzetet meg lehetne változtatni A kormány nem tagadhatja meg a békeszerződés aláírását, mint már erre többszőr rámutatott, azonban vannak a r kisérő levélben" bizonyos momentumok, amelyek enyhítésnek tekinthetők és reményt danak a jövőre. Tény az, bogy Magyarországban a megváltozott nézeteknek van tényleges alapja Is A nemzet élni akar és a kormány teljes felelősségének tudatában határozta el a békeszerződés aláírását - A békedelegáeiónak jegyzéke átadatott illetékes helyen Párisbaa a határidő lejártának napján, minthogy azonban a kérdés a békeszerződés aláírását illetőleg a békedelegáció magyarországi képviseletéhez volt intézve, a delegáció lemondása alán a kormányra hárult az a feladat, hogy válaszoljon. A kormány jegyzéke is átadatott - Rövid Időn belül alkalom lesz a Hát asztalára tenni a békedelegádá működését tárgyaló mft L, II. és ÜL kötetét, amely i jegyzéket és a válaszjegyzéket tartalmazza. Akkor a nemzetgyűlésnek módjában len as egész kérdést alapos tanulmány tárgyává tenni. ? • A külügyminiszter brszéde után Frieárkh litván közbeszólt v^lamtt. « Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy itt a nemzetgyűlésen van és nem népgyűlésen. A házszabályok épp ugy kőtik az elnököt, mint a képviselő urat ét valamenynyiünket Friedrich István-a házszabályokhoz kér szóL Elnök: Qróf Apponyi Albert képviteló urat illeti a tró. Apponyi beazél. Gróf Apponyi Albert: Tisztelt nemzetgyülée 1 Azért kértem engedélyt a felszólalásra, meri a békedelegáció elnöke voltam. (Mindenki tapsol a Házban, éljenzés, kivéve Friedrich Jstván híveit.) Ebben a minőségemben inkább kötelességemnek, mint jogomnak tartom azt, hogy szamot adjak eljárásomról. Amint tisztelt barátom, a külügyminiszter ur mondotta, a békedelegáció működéséről és eljárása történetéről jelentés fog a tisztelt Ház elé kerülni és akkor lesz a nemzetgyűlés abban a helyzetben* hogy ítéletet mondjon afelett, vájjon hűségesen jártunk-e e! abban a megbízásban, amelyet az ország bizalma ruházott reánk. — Annyit már most is megjegyezhetek, hogy a sikertelenségeket az első pillanatban láttam és igy az eredmény engem nem lepett meg. A ránk erőszakolt békeszerződés összes igazságtalanságaival, lehetetlenségeivel, Magyaromzággal és a népjoggal való meltatlanságaival, senkit mélyebben és nagyobb keserűséggé' nem ,ölt el, mint aiokat, akiknek heteken át volt feladatuk, hogy a békeszerződésen változásokat eszközölhessenek. A közérzflletnek sincsen az a tényezője, amelyben nagyobb fájdalmat válthatna ki a. békeszerződés, mint a békedelegáció tagjaiban. A békedelegáció nem tartotta hatáskörébe tartozónak, hogy az aláírás vagy alá nem írás kérdésében a nemzetet kötelasze. BIeier cipőszalonja készít mérlek után e legmodernebb kivitelben férfi, ndí és gyermekcipőket Iskola-utca 14. szám.