Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-26 / 119. szám

Ara 1 korona. SxeTkfrMtóség és kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZOHY-SOGARŐT 4. SZÁM A szerkesztőség és kiadóhivatal telefosja: 306. Szeged, 1920 ELÓF1ZETE8I ÁRA: egész évre 280.— K negyedévre 70.— K télévre • 140.— K egy hónapra 24.— K Pyves *rám ára 1 korona IX. évfolyam 119. szám. Nyomda : SZEGED, PETÓFI SÁNDOR-SqGÁRUT 1. SZÁft i 9 A nyomda telefonja : 16-34. Szerda, május 26. A magyar béke aiáirása. — A külügyminiszter é6 a miniszterelnök fel fog szólalni a nemzetgyűlésen — Myugatmagyarország sor»a. — Budapest, május 25. Rendkívüli kiadásunk gyarország utasítást kap Nvugaímagyarsrszág is hirfil adta, hogy a magyar kormány a külső viszonyok kényszerítő hatása alatt minden oldalról gondosan mérlegelve az eshetőségeket, elhatározta, hogy tiltakozó szavának felemelése mellett aláírja a békeszerződést. Ehhez még természetesen a nemzetgyűlés hozzájárulása is szükséges. Kidden délelőtt 10 órakor minisztertanács volt, melyen megállapították, hogy a kormány részéről ki szólal fel a békeszerződés ügyében. A minisztertanács Teleki Pált hatalmazta fel, hogy a Háznak a tájékoztatást megadja. Délben folytatták a tanácskozást. Ameddig értesítés nem jön a békedelegáció elnökének és * kormány jegyzékének átvételéről, a miniszterelnök nem is nyilatkozWatik a szerdai nemzetgyűlésen, de a nyilatkozat legkésőbb csütörtökön történik. A miniszterelnök beszédében ujabb és ismeretlen körülményekre fogja felhívni a figyelmet, melyek enyhítik a súlyos kötelezettségeink megítélését. Hogy a pártok képviselői nyilatkoznak-e, az még nincs eldöntve. Felszólal még a nemzetgyűlésen gróf Apponyi Albert, a békedélegáeió elnöke is, kinek beszédét nagy érdeklődéssel várják. Egy újságíró felkereste Apponyit, aki a következőket mondotta a kormánynak a négyes tanácshoz intézett jegyzéke felől: Bölcsebb dolog az áramlatba beleilleszkedni, mint rideg magatartással a közhangulatot magunk ellen znditani, vab3nkot játszani, összehasonlítva a kilátásokat, melyeket ez útnak követése számunkra nyit a másik ut követesével járó iszonyatos kockázatta^ meggyőződéssel vallom, hogy a kormány helyesen es felelőssége tudatában határozott. Az utolsó %zo ngyis a nemzetgyűlésé. Husonlólag nyilatkozott még.gróf Telekir Pál is, aki azt mondotta,,hogy nem vagyunk abban a helyzetben a bolsevizmus és a román megszállás után, hagy még egy esetleges megszállást elviselhetnénk. Ezért a minisztertanács elhatározta a szerződés aláírását, mety.azonban a .sonka nemzetgyűlés elé nem terjeszthető mivel egy későbbi teljes nemzetgyűlés a mait könnyen dezavuálhatná. Egyedüli reményünk a szerződés végrehajtása rendjén felülkerekedő jobb belátás. Érdekünk, hogy szomszédainkkal békés viszonyba jussunk, de egyelőre még nincs olyan hatalom, melyhez speciálisan csatlakozhatnánk. ... A Legfelsőb Tanács a magyar béke alairasa után két bizottságot fog kiküldeni Budapestre. Az egyik a jóvátételi, a másik pedig a határrendező-bizottság, melynek állandó székhelye lesz Budapesten. Párisból jelentik: A francia sajtó érte&ölese szerint a nagykövetek értekezlete május 25-en, szombaton Jules Cambon elnöklete alatt ülést tartotl, amelyen junius 4-re tűzték ki a magyar béke aláírását. A szertartás színhelye a versaillesi Nagy-Trianon palota lesz. Magyarországot egyúttal felhívták, hogy a lemondott küldöttség elnökének, gróf Apponyi Albertnek helyébe más személyiséggel képviseltesse magát az iláirásnál. Bécsből jelentik: A béke aláírása után Makiüritéíér«. Az osztrák kormány kerülni akar minden súrlódást az átvételnél. Az uj terület egyenlő jogú tagja lesz az osztrák szövetségi kormánynak és nevét is maga fogja megállapítani. Székhelye Sopron lesz és ideiglenes tartományi elnöke dr. Neugebauer osztálytanácsos. A béke aláírása után azonnal jóvátételi bizottság indul Budapestre, melynek feladata a nyugatmagyarországi kérdés rendezése. Az antantnak az a terve, hogv egyelőre saját csapatai szánnák meg az elszakítandó területeket, míg a jóvátételi bizottság a népszavazáshoz itz osztrák kormány hozzájárulását megkapná. Magyarország a népszavazást — ha ehhez Ausztria hozzájárulna — gazdasági és pénzügyi engedményekkel rekompenzálná. Budapest, május 26. A Magyarország jelenti: Teleki Pál Külügyminiszter a nemzetgyűlés szerdai ülésén fogja ismertetni azokat a keserves indító okokat, amelyek a magyar kormányt rábírták arra, hogy v&jalja a kard és a tank kegyetlen békéjének (aláírását. A külügyminiszter nyilatkozatát előreláthatóan 2 nemzetgyűlés napirendjének tárgyalása előtt mondja el. A Fáklyatartók József Ferenc főhurceg üdvözletét tolmácsolja. Majd többek közt ezeket troBdotta: — Világtörténeti törvény az, hogy alacsonyabb kulturáju népek tartóssn le nem nyűiözhemfk magasabb kulturáju népeket, vagyis angolul szólva, az indián nem uralkodhat az angol fölött. (Nagy .tetszés.) Magyarra lefordítva nagyon i* kateg orikus parancs a- mi számunkra. Nekünk azt kel! bebizonyítanunk, hofy a mi ezredéves kulturánk magasabb, mint ama népségeknek a kulturájs, amelyek most «lyaa cézári allűrökkel bitorolják határainkat és amelyek a legravaszabb fondorlatokkal épp az ellenkezőt akarják bizonyítani velünk szemben. —'két egyetemünk v*n a megszállott területen. De mi ezt. a két egyetemet, a kolozsvárit és a pozsonyit, addig is, amig ideiglenesen elhelyeznénk másutt — és itt a kolozsvárit illetőleg természetesen Szcjed jön tekintetbe — (zajos taps), elhelyezzük Budapesten, már el is helyeztük őket, söt mi több, a negyedik fakultás, az orvosi is el lesz helyezve Pesten. Percekig tartó lelkes éljenzés és taps kisérte a magyar érzéstől hevített,. gondolatokban gazdag, szép beszédet. Az ováció elültével a beteg Vojnovics Géza ismertetését a Fáklyatartók törekvéséről és eéljairól dr. Császár. Elemér olvasta fel nagy tetszés mellett. Ennek a célnak és törekvésnek az a foglalatja, hogy a tudomány, az iiodalom és m a vészét fővárosi és vidéki tagjainak tömörítésével kell a magyar műveltséget propagálni. Kozma Andor, a kiváló poéta, Arany János méltó tanítványa volt a következő szereplő, aki „Haláltánc" cimű csodaszép és prófétai ihletségü költeményét irodalmi ünnepe. 1 adta el0 rendkívüli é* tartós hatással. . Emtán Pékár Oyula ült a felolvasó asztalhoz és színekben gazdag, mindvégig érdekes és fordulatos novellát olvasott fel .„A bns idegen" cim alatt, amelyben Rákóczi szereplésével foglalkozik a Napkirály udvarában. A hosszabb novellát meg nem szűnő érdeklődéssel hallgatta a közönség, aiisely végfll meleg tapssal honorálta az írót 6 a pompás felolvasását is. Császár Elemér kor.ferálása következett. Az iré tömören ismertette „A velszi bárdok" cimti verset és keletkezésének történetéi, amelyet Jászai Mari, a Petőfi-Társaság és a Nemzeti "Színház tagja adott elő elementáris hatossal. Mint a beethoveni muz&ila, ugy hangzott a hangja és pá| r^tlan szavalata nyomán a közönség a pathosz magaslatára emelkedett. Viharos taps zúgott végig a nézőtéren, majd a kárpit elé lépett Jászai Mari, aki szent imádságnak megfelelően, könnyekre inditóan mondotta el a Szózatot, amelyei áhítatosan állva hallgatott a közönség. Pár percnyi sz&net következett, aminek elteltével Szávay Gynla előadta „Két öreg kisasszony, meg egy zenélő óra" cimü roecoeco bájosságu költeményét, ami után Angyal Dávid felolvasta Mohácsról szóié és a mai kort is érintő, alapos . készAltségfl és nagy tudásról tanúskodó tanulmányát. Mindkét szám után hosszan tapsolt a közönség, amely tüntető lelkesedéssel üdvözölte Móra Perencet, aki „Magyarok imája" cimü, nagy hatást keltő költeményét mondta el, ami után lelkes tetszés keletkezett a nézőtéren az irók soraiban is. Dr. Tonelli Sándor „A magyar föld legendája" cím alatt tartott érdeklődéssel hallgatott szabad előadást, inig a sort Jászai Mari zárta be, aki Petőfine* egyik szabadság(Saját tudósítónktól.) Gyönyöíü májusvégi nap. A pünkösdi ünnep hangulata észlelhető az utcákon járó közönségen, amely az egyház ünnepén kívül az irodalom, a kultura ünnepét is megülni készül pünkösd vasárnapján. Féltizenegy felé sűrű csoportokban igyekszik a színház felé, különösan a tanulóifjúság, amely tanárai vezetése mellett lepi el a színház nézőterének felső helyeit. Az irodalmi ünnep, a Fáklyatartók zászlóbontásának felejthetetlenül ezép, lélekemelő ünnepe ugyanis a színházban folyt le, az Akadémia, a Kisfaludy-és a PetőfiTársaság kiküldöttei, a Dugonics Társaság közreműködésével rendezte. Gazdag volt tartalmában és igaz gyönyörűséget szerzett a lelkes hangnlatu hallgatóságnak. A nemzeti hadsereg zenekara elöljárónak magyar egyveleget játszott. Majd szétnyílt a kárpit. A szinpadon félkörben elhelyezkedve ültek az Akadémia, a Kisfaludy , a Petőfi-Társaság kiküldöttei és a Dugonics-Társaság tagjai. Pillanatnyi csönd. Kisvártatva felemelkedik dr. Szalay József kerületi rendőrfőkapitány, a0 Dugonics-Társaság elnöke és szívbeli szavakkal üdvözli a vendégiróket, majd tartalmas beszédben ismerteti Szeged kulturtörekvéseit és azokat a teendőket, amiket az újraépítés kulturmunkájában minden magyarnak végeznie kell és amelyekből Szeged tényező részt kiván a maga számára. Nagy tetszéssel kisért beszéde végén felkérte dr. Pékár Gyula kultuszállamtitkárt, a Petőfi-Társaság elnökét, hogy az irodalmi ünnepet nyissa meg. Dr. Pékár Gyula szólásra emelkedik. Leikas taps köszönti. Nagyhatású beszédében az ifjú Piaci árusok és vásárosok figyelmébe I • HOCH rövidáruházában , , — k . _ — DUGONICS-TÉR 11. SZÁM. Qallanterie norinbergi rövidáruk legolcsóbb napiárban beszerezhetek nagyban Porbát-paiota. ao 1 m