Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-22 / 116. szám

OBLMAQYAKORSZAO 3tnH 1930 ní\a%_22_ náaak Min kapnak semllyen képesitést éa rátermettséget a tisztviselőiktől. Es a berendezés a mi számunkra, ha pillanatnyi keserűségeket és fájdalmakat okoz is, csöppet sem kétségbeejtő. S minél tovább mennek a szerbek ezen az uton, annál gyorsabb lesz az eredmény a mi javunkra. Újszeged. Irta: Pilllch Kálmán. A szegedi közélet érdemes, általánosan tisztelt, veterán munkása, Pilllch Kálmán ügyvéd hosszabb közleméi.yt küldött hozzánk, amelyben Ujsreged sorsáról beszél. Régi ujszegedi birtokos az öreg ur s minden szegedi megértheti fájdalmát, amelyet neki Újszeged mai elzártsága okoz. Pillich Kálmán cikkéből, amelyet helyszűke miatt, sajnos, egész terjedelmében nem közölhetünk, a következőket adjuk: 1919 február 2-án a megszálló szerb hadsereg először engedte meg, hogy mindazok az ujszegediek, akiknek a Tisza mindkét partján lakásaik és birtokaik vannak, odaköltözhetek át, ahová akarnak. Azóta 1 év és négy hónap hullámzott le, a két városrész lakossága fölött. A virágzó ujszegedi városrész fejlődése megszűnt,'bőtermésü földjei úgyszólván parlagon maradtak, kerti terményeit állandóan a megsemmisülés fenyegette, közgazdasági visszamaradottsága elszomorító. A közeli torontáli falvak még a legszükségesebb élelmiszereket sem tudták a Tisza balpartjára átszállítani. Ideát pedig, a balparton, a tej, liszt, zsiradék, nalonnák, húsok készlete, sét még a kö.'ös Tiszának halállománya is kétségbeejtően megfogyott. Dacára, hogy Torontálban igen erős kukoricatermés volt s bár olt sok háziállatot hizlaltak, dacára, hogy ezért az árak ugy Torontálban, mint Bácskában tetemesen leszálltak, az élelmiszerárak itt Szegeden oly magasra emelkedtek, hogy ii inség réme fenyegetett benhünket. Az őszi esős idők alatt a mezőgazdasági termények: kukorica-, zab-, köles-, árpakészletek erősen kezdtek romlani odaát Torontálban, Bácskában. Siettette ezt az a körülmény, hogy e két megyében kevés a gazdasági épület, a jól épített szérű és magtár és azok is a hosszú háborús idők alatt nagyon, de nagyon megromlottak. A javításukat, vagy ujak építését a tégla- és mészanyag árának, valamint a munkabéreknek magassága gátolta. Nagyon éreztük mi, szegediek azt a bajt, hogy bár két leggazdagabb megyénk élelemkiviteli kapuját képezi városink, elvoltunk és el vagyunk zárva Torontáltól és Bácskától. Félév óta várjuk, hogy az élelmezési, kapu megnyíljon s hogy Magyarországnak ezen nagy városa, a két leggazdagabb megye szomszédságában, nem fog elpsztulní. De nem történik semmi. Pedig hatóságunknak nem a kolozsvári egyetem idetelepítésével, hanem iakább azzal kellene foglalkoznia, hogy a maga részéről is kövessen el mindent, mikép Újszeged gazdasága ne legyen már tőlünk továbbra is elzárva. Körfllbeltl 60 év óta vagyok Újszeged nagyobb földbirtokosainak egyike, aki legerősebb férfikorom munkásságát e városrész fejlődésére fordítottam, azon hitben és reményben, hogy talán végnapjaimat e f

jrönyörü városrész üdülőhelyén tölthetem el. zen hatóságunk által folyton elhanyagolt városrész értékét a jövő nemzedékek bizonyára fel fogják ismerni. TELETOMSZAM U H KORZÓ-MOZI iMaklIli éa tailm,, aája. ŰL ét U-i a. James Morrlson kalandja. Egy szökött fegyenc története 4 felvoaásbaai Horthy Miklós koraányzóvá választása és a nemzeti hadsereg eskltétele a Vérmezőn minden előadáson bemutatáua ker J. hlőaüások hétkaznapakon 7 ti 9 órakor. Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. 3i IJS ataUa a « éráa alfadia • a? ári aailkaa tartatlk A Kereskedelmi és Iparkamara ankétje az ipartörvény revíziójáról. (Saját tudósítónktól.) Ciütörték délután félötkor tartotta a Kereskedelmi és Iparkamara az ipartörvény revíziójáról való ankétjét. Az értekezletet V/immer Fülöp kamarai elnök megnyitója vezette be. Utána dr. Tonelli Sándor titkár ismertette általánosan a törvénytervezetet. A tervezetnek — mint mondotta — van sok előnyös oldala, de van nagyon sok nemzetgazdasági szempontból hátrányos intézkedése is. Határozott tendenciája a törvénytervezetnek, hogy az eddig kisebb hatóságok hatáskörében előnyösen megosztott hatalmat most kizárólag a kereskedelmi miniszter kezében akarja összpontosítani. A tervezet oly orvosló erőt tulajdonit a törvénynek, amelyet egy törvény sem képes képviselni. Elfogadhatatlan a tervezetnek azon szándéka, mely a kereskedelem és ipar megosziását célozza és egy ujabb céhrendszer felállítását vinné keresztül. Részleteket olvas fel a tervezetbői, melyek a gyakorlatban nem állhatnak meg. Vannak paragrafusok, melyek az iparűzési jogát megadják, ellenben a gyakorlását megakadályozzák. T)r. Bledl Samu a tervezet célját és vezérgondolatát egyrészt a kontármunka megszüntetésében, másrészt a céhrendszer valamely formában való behozatalában látja. A céhek hatalmát a miniszter képviselné. Az első 48 paragrafusban mintegy 24 eset van felsorolva, ahol a miniszter magának tartja fenn a döntés jőgát. Az ipari jognak ilyen erősen megszorított gyakorlása a magyar ipar letörését és óriási külföldi ipari importot eredményezne. Pálfy József a kisiparosok nevében szólt hozzá a tervezethez. Azután dr. Landesberg Jenő titkár felolvasta az egyes kifogásolt parafusokat, melyeket részletes vita követett. A vitát 6 órakor félbeszakították, de szombaton 4 órakor folytatják. Abudapesti államrendőrség lefoglaltaaszegedi ékszerészek aranykészletét. (Saját tudósítónktól.) Egy-két héttel ezelőtt a budapesti ékszerészek Lapjában egy hir jelent meg, melyben fölhívják a hatóságok figyelmét néhány szegedi kereskedő hirdetésére. Ezek a hirdetések, melyek fővárosi és vidéki napilapokban és folyóiratokban láttak időnkint napvilágot, a napi árfolyamon alul kínáltak olcsó aranyat eladásra. Hozzáteszi ehhez a lap, hogy bizonyosan csalárdság van a dologban, másként teljesen érthetetlen, hogy ékszerész a napi áron alól adhasson el aranyat. A fölhívásnak meg is lett az eredménye. Pár nappal ezelőtt a budapesti államrendőrség detektív kiküldöttsége leérkezett Sz<fcedre és lefoglalta a szegedi fémjelzésű aranykészleteket. Itt kihallgatták a legsúlyosabban gyanúsított Grósz Ferenc Kelemen-utcai ékszerészt, aki azt vallotta, hogy ö rengeteg törött aranyat forraszt össze, csak ugy, mint a többi ékszerész, csakhogy ö nem számítja fel az olvasztási munka diját. Ezért olcsóbban adhatta 30 koronával az aranyat. A többi ékszerésznél is megjelent csütörtökön egy bizottság, mely a szegedi jelzésű aranynemüeket összeszedte és felülvizsgálás végett az aranyat Budapestre a féfémjclzö-hivataiba szállította, mivel állítólag a szegedi fémjelző-hivatal műszerei nem eléggé pontosak a karátfinomság megállapítására. A szegedi magyar kir. fémjelző-hivatalban ellenben azt hallottuk, hogy a szegedi hivatal készülékei is teljesen olyan pontosak, mint a budapesti föhivatalé. Mindazonáltal a budapesti főhivatal ellenőrző közegei évente kétszer le szoktak jönni Szegedre, hogy a helyi hivatal munkásságát felülvizsgálják. Most is mindössze arról lehet csak szó, hogy a rendes hivatalos eljárást lefolytatták, melynek során véletlenül találhattak egyes kereskedőknél 14 karát, nál kevesebb fémértékfl aranyakat, vagy idegen fémjelzés! aranynemüt. Mert előfordulhat a leg. nagyobb óvatosság melleit is, hogy egyes araiy. nemüekbe a keverésnél és összeolvasztásáéi kevesebb értékű arany jut. Az ilyeneket aztán össze kell törni és másokkal összeolvasztani, hogy a kellő aranymennyisége meglegyen. Valószínű, hogy ilyen aranyat kisebb mennyiséjben tal/ltak is. De ez még nem jelenti az egész aranykészlet elkobzását, hanem csupán a jelzések hitelességének megállapítását és igy az elszállított aranykészlet sértetlenül fog visszaérkezni. A mulatozások korlátozása. — Emelik az Italadót. — (Saját tudósítónktól.) A sörös és boros hordókat épp ugy csapolják most is, az éj csendjét épp ugy zavarják a bortól megvadult hamis áriák, mint régente, amikor nem kellett egész éven át takarékoskodni hogy Szilveszter-estén megnedvesíthesse az ember a nyelvét. A megtépázott országban szűnni nem akaré kitartással folytatódnak a dorbézolások, ámbár egy üveg pezsgő már 250 koronával rövidili meg a zsebeket, nem múlik el egy este sem a kávéházakban, hogy ne szóljon .extra-muzsika" néhány italtól terhelt asztal felett. A magyar nemzeti hadsereg fővezérsége elejét akai ja venni a dorbézolásoknak s a mulatozások korlátozására szólítja fel a hatóságokat. A mulatozások korlátozásának egyik eszközéül figyelmébe ajánlja a fővezérség a városnak a vigalmi adók, az italadók, különösen pedig a pezsgők, habzó és luxus borok adóinak emelését, ami a város háztartásara nézve is előnyökkel járna. Az ita'adók emelése kérdésében Balogh Károly városi tanácsnokhoz fordultunk felvilágosításért, aki a következőket mondotta : — Az italadók emelésével én már békében és a háború elején is foglalkoztam. Akkor ez még igen jelentékeny jövedelmet biztosított volna a városnak. Akkori javaslatom szerint, amelyet a tanács és a közgyűlései is fogadott, a sörre literenkint 3 fillért, a palackozott borra flvegenkint 1 koronát, a borra literenkint 3 fillért vetettünk volna. Hogy mii; jövedelmet jelentett volna ez akkor, megemlítem, hogy például 1914-ben 60.000 hektolitert sört hoztak a városba, ami után 180.000 korona folyt volna be. Abban az időben ez óriási összeg volt, a miniszter azonban nem hagyta jóvá a közgyűlési határozatot. — Az italadók nagyobb mértékű kivetése tehát elmaradt s esak most kerül rá ismét a sor, a fővezérség felszólítására. El fogom készíteni megengedhető határokon belül az italadó felemelésének költségvetését s azt a tanács elé terjesztem, lehet azonban, hogy megvárjuk a közgyűlés összehívását s csak olt fogunk határozni Az italadó felemelése, különösen pedig a pezsgőzök fokozottabb megadóztatása ellen, semmi kifogást nem emelhetünk, söt csakis támogatólag szólhatunk hozzá. Sokkal szivesebben látja mindenki, ha a szeszes italt .mérgezi" meg a város az adóval, mint a vizet a 150 százalékkal felemelt dijakkal, amely egyformán sujt szegényt, gazdagot, kivétel nélkül. Felszólítást tesz még a fővezérség a vigalmi adók fokozottabb kivetése irányában is, hiszen a tánc s az egyéb vigalmak is korlátozásra szorulnak. A vigalmi adók emelésénél tekintettel kell lenni a kultúrintézményekre, amelyek persze nem kerülhetnek korlátozás alá. Szegeden már most is sokalják a luxus és vigalmi adókat. Három mozgófénykép-szinház beadvány;. fekszik éppen Balogh tanácsnok asztalán, amelyekben a vigalmi adó magasságáról panaszkodnak. Nem tapasztaljuk és ezért nem is hisszük, hogy a szórakozóhelyek közönsége megcsappant volna a vigalmi adó miatt. A szórakozóhelyek folytonos szaporodása ennek éppen az ellenkezőjét jelenti. BIeier cipőszalonja készít mérték után a legmodernebb kivitelben férfi, női és gyermekcipőket Iskola-utca 14. szám.