Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-13 / 109. szám

DBLMAQYARORSZAO Sieted, 1920 aiá)us 13. kezményeit. A harmadik szempont, amely a választások keresztülvitelét indokolja, a föld birtokieform kérdése. Juniusban mir meg kell kezdeni ennek a reformnak a tárgyalását. Ha nem tartjuk meg a választásokat, akkor egy egész hatalmas terület képviseletét fosztjuk meg attól, hogy a földbirtokreform tárgyalásában résztvegyen. Az előadó javaslatához hozzájárul. Gaál Gaszton a kisgazdák nevében szólal fel. Két körülményre akar kiterjeszkedni. A javaslat keresztülvitele esetén elsősorban sok képviselő megfosztatnék mandátumától. Ez már maga is lehetetlenné teszi a javaslat elfogadását. A második alkotmányjogi lehetetlenség az, hogy a nemzetgyűlésnek küiönböző időkben megválasztott tagjai más-más elvek alapján választassanak meg. Abba még belemenne, hogyha rossz a választási törvény, akkor esetleg minden képviselő mandátumát megsemmisítsék és az egész vonalon uj választást ren- i deljenek el, de egyes képviselőket mandátumuktól megfosztani alkotmányjogi nonszensz. Az előadó javaslatát fogadja el. Ferdinándy Gyula igazságügyminiszter sem fogadja el az előadó indítványát. Elnök bejelenti, hogy a vitát péntekre halasztják, majd szünetet rendelt el. Interpellációk. Szünet után interpellációkra került a sor. Reischl Richárd interpellál a csépléshez szükséges szén és benzin sürgős beszerzése ügyében. Rubinek Gyula reméli, hogy a cséplés megkezdésekor az összes igénylőket elláthatják annyi szénnel, amennyivel a munkálatokat megkezdhetik és tovább folytathatják. A választ tudomásul veszik. Ezután ismét Reischl interpellál, a malmok visszaéléseit teszi szóvá. Nagyatádi Szabó István miniszter válaszában rámutat arra, hogy a szén és benzin hiánya miatt a malmok üzemben tartása naprólnapra nehezebbé válik, azért nem lehet szó a motorosmalmoknál a vám leszállításáról. A választ tudomásul veszik. Pákozdy András a közalkalmazottak anyagi helyzete targyában terjeszti elő interpellációját, amelyet kiadnak a miniszterelnöknek. Pákozdy András a vidéki kisiparosok érdekében is interpellál. Azoknak állami támogatást és hitelnyújtást kér. Az interpellációt kiadják a kereskedelemügyi miniszternek. Usetty Ferenc a főváros tejellátása dolgában és az e körüli visszaélések, továbbá a községi lóvágók részére irányított állatok külföldre való kivitele tárgyában interpellál. Andrássy a békéről a külügyi bizottságban. — Az olasz külügyminiszter nyilatkozata. — Budapest, május 12. A külügyi bizottság l kedden délután gróf Andrássy Gyula elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a békeszerződéssel és a csatolt kísérőlevéllel foglalkozott. Az ülésen, melyen Simonyi-Semadam miniszterelnök vezetésével a kormány több tagja is megjelent. Andrássy szólalt fel elsőnek. Nem tehet érdemleges nyilatkozatot, — úgymond — mert ehhez nincs joga. De egészen nizonyos, hogy a béke rossz. Ha elfogadjuk ezi a békét, anélkül, hogy ez okvetlenül és elkerülhetetlenül szükséges volna, akkor a nemzet jövőjét tesszük kockára. \ Ha azonban nem fogadjuk el, akkor mikor el kell fogadnunk, mert nem vagyunk eUg erősek j ahhoz, hogy az el nem fogadás következményeivel leszámoljunk, akkor azt hiszem, a nemzetet a halálba hajtjuk. Mert tökéletesen meg vagyok győződve, hogy egy meddő, sikertelen kisérlet a nemzet végső erejét is kimerítené és azzal a kis erűvel pedig, amellyel még rendelkezünk, amellyel ujja kell építenünk a hatalmas Magyarországot, takarékosan kell bánni! Utána f,róf Apponyi részletesen tájékoztatta a bizottságoi a delegáció működéséről és kifejtette a helyzetet. A beszéd után eszmecsere indult meg, amelynek folyamán azonban semmiféle határozatot nem hoztak. * Bécs, május 12. A Mittagspost Rómába küldött tudósítójának Scialojával folytatott interjat közöl, amely szerint az olasz külügyminiszter Magyarországról a következőket mondotta: — Minthogy a békeszerződést még nem irták alá, a békeállapot tulajdonképen még nem következett be, azonban azt hiszem, önmaga is meggyőződhetik arról, hogy az olaszok az olasz—magyar gazdasági kapcsolatok kiépítésének semmiféle nehézséget nem gördítettek útjába, ellenkezőleg, minden eszközzel támogaíták. Húzás már május 15. éa 17-éq OSZTÁLYsorsjegyek ^^ kaphatók ™ 3*2 bank- és váltó= Üzletében = Széchenyi-tér 2. TARCA UJ VERSEK. ELÉGIA. A régi Anna jár ma Emlékek pitvarába, A régi Anna szépül Mult májusok ködébül. Nem fáj már szőkesége Azt mondom néki: Béke I Szép volt a kin, az álom, De nem lett ő haláiom! Emlék lett. édes, ékes, Refrén örök zenéhez. Mely földi vágyaimbul Sziiz csillagokba indul . . . TISZA SZÖGÉN. Nem jártam én soha Dunán ful, Hol Kupa, Vata elesett, Hol lankás dombok koronázzék Az alkonyvéres egeket. Én a Tiszának és Marosnak Szögében élek álmodón, Hol Attila. Ajtony roboglak Valaha vemhes fáitoson. Az ősi szent iüz szürke hamvát A szel szivembe szórja itt, Keresem a turáni nagyság örök, konok magyarjait. Keresem a hialuvó láng Maradék üszkét ar egen S a hun király bús koporsóiáf Magyar foiyó mélyébe, lenn. HALÁLTÁNC ÉNEK. A bölcieségek bölcsesége: Táncolni a ha ál elébe, Táncolni vigan és vakon, Mini pille őszi parlagon. Próbáltam én mindent e földön, Tudást, szerelmei vágyva, g\ötrőn, De minden léptem sirba vitt És minden vág\am kába itt. Elfonnyad ilt a csók, a rózsa, A csillag is lehull a porba, Igazság, szépség hervatag, Nincs semmi uj a nap alatt. A bölcseségek bölcsesége: Táncolni a halál elébe. Táncolni vigan és vakon A rózsatermő sirokon. Az újságírónak arra a kérdésére, mi lenne Olaszország magatartása akkor, ha Magyarország a békeszerződés aláirását megtagadná, Scialoja igy felelt: — Erről nem nyilatkozhatom, minthogy a lapjelentések eddig az aláirás megtagadásáról, csupán mint eshetőségről emlékeztek meg. Én nem hiszek abban, hogy a magyarok az aláírást megtagadnák, mert sokkal jobb diplomaták. KORZÓ-NOZI TCLtrOH SZÁM 11-8* Csütörtökön As pénteken, roáius ti. és 14-én. Pathé-flim! A I:iráii/n5 lovagja. ALEXANDRC DUMAS hires regénye nyomán dráma 6 (elvonásban. Előadások csülörlokon 0. u. 3, 5, 7 és <f órakor. Pénteken 5, 7 és 9 órakor. Miért drága a foghúzás? Ma arról panaszkodnak .a fájós fogú emberek, hogy nem mernek a fogorvoshoz belépni, nem aiintha a hideg vastól félnének, hanem a horribilis áruktól borsódzik a hátuk. Hát vagy tovább szenvednek, vagy kihúzatják fogukkal együtt zsebükből az 50, azaz ötven koronát. De fogukat javíttatni (á 120 K), vagy aranykoronával koronáztatni (600—1000 K-ért) ezt csak a gazdagok tehetik. Nézzünk csak be pár fogorvosi rendelőbe, mit szólnak ehhez maguk a fogorvosok. — Hát kérem — beszélte az egyik — ezelőtt főleg Zágrábon keresztül tudtuk az olasz áraanyagot beszerezni, most azonban teljesen el vagyunk a külföldi beszerzési forrásainktól zárva. Tav.ily is a munkához szükséges kaucsukot vasutasoktól kaphattuk, akik azt a megszállott Temesvárról és Szabadkáról ki tudták hozni. Bécstől természetesen el vagyunk zárva s a pestiek is kénytelenek csempészek utján beszerezni az anyagot. Egyetlen pesti gyárunknak, a Magyar Ruggyantagyárnak köszönhető, hogy megfelelő r .ennyiségü kaucsak áll rendelkezésünkre. Arra a kérdésünkre, hogy miért oly drága a fogorvoslás, a következökepen világosított föl a doktor: Kérem, tessék csak a gipszet tekinteni (foglenyomatokhoz), métermázsája 18 koronába került 1918-ban s ez év februárjában EGY TATÁR KÖLTÖNEK. Tatár testvér, köszöntelek én Európa vérző keleééu. Afiumnak a dal és a bor Nálam is elkelt valamikor. Ma már mindegy, rajtam nem se^it Régi mámor, mely öivénybe vitt. Már imetten né/em « napot. Mely ébredve biborlik amott: Fut az éj és hull a denevér, Jai már annak, kinek keze vér. Most itél a luráni Nagy Úr, Régi mámor mind kijózanul. Lesznek uj nép, uj föld. ui egek, A jövőnek hadd énekelek. A jövőnek, mely talárt, magyart, Népek nyálát egy akolba hajt. A jövőnek, melynek bíboros Ili borától lelkem inámoro;! JUHÁSZ GYULA.