Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-12 / 108. szám

DBLMAÜYAHOKSZAÜ Sr.egtfá, 1920 május 12 érdekeltek javát szolgálják. A Dunalujózásra , vonatkozólag a békeszerződés rendelkezései nem képezvén végleges szabályozást, azok megváltoztatása felesleges lenne. Fiumcre vonatkozólag a konferencia ugy találta, ho^y Magyarországnak a tengerhez való kijáratát a tervezet eléggé biztosítja. A béketervezetnek az utolsó, a munkára szóló fejezete is változatlan marad. Hirek a szerződéinek egy állítólagos sulyok intézkedéséről. A M—g jelenti: A nemzetgyűlés folyosóján elterjedt hirek szerint az antant a békeszerződés egyik gazdasági függelékében rendkívüli és súlyos intézkedést tervez. Eszerint a győztes hatalmak fentartják a jogot maguknak arra, hogy Magyarország gabonatermését legalább részben ő* kontingentálják, gyakorlati nyelvre lefordítva ez azt jelentené, hogy az antant határozná el, hogy kivitelre kerülő gabonafelesleget kinek milyen arányokban és milyen árban adhatjuk el. Hir szerint a külföldre kerfilő kontingens ára nem múlhatná felül a belső fogyasztás hatóságilag maximált árát. Ha ez a rendelkezés érvényre jut, aminthogy nem juthat, akkor a kegyetlenül győztes antant egyszerűen megfoszt minket minden valutajavitási eshetőségtől. Az utódállamok gazdasági viszonya. Bécs, május 11. A Neue Freie Presse irja: Az antant azt kívánja, hogy Lengyelország, Románia, Jugoszlávia, Magyarország és Ausztria (a cseh államot nem említi) egymást kölcsönösen kielégítse azokkal az árukkal, amelyek eddi& árucsere tárgyát alkották és a termeléshez és a kereskedelemhez nélkülözhetetlenek voltak. Ennek érdekében hat hónappal a békeszerződés hatálybalépte után tárgyalások fognak megindulni külön koncessziókról. Csak 1926-ban kezdődjék a hadisarc fizetése. A M—g jelenti: A magyar békeküldöttség kérni, illetve javasolni fogja, hogy az országra a békeszerződésből háramló pénzügyi követelések csak 1926-ban kezdődjenek, mivel most Magyarország, különösen a mostani valutáris viszonyok miatt, képtelen a rettentő igazságtalansággal számított ludissrc törlesztését megkezdeni. Ki irja alá? A M—g jelenti: A képviselőház folyosóján különféle hirek hangzottak el arról, hogy ki irja alá a békeszerződést. Az általános vélemény, hogy Praznovszky Iván fogja vállalni ezt a valóban neliéz és önfeláldozó feladatot. Mások szerint azonban az antant ragaszkodnék ahhoz, hogy nem hivatalnok-ember Praznovszky, hanem nagysúlyú, a tulajdon személyében az egész Magyarországot reprezentáló vezérpolitikus a maga kézjegyével hitelesítse a fontos okmányt. Külföldi értesülések a béke aláírásáról. Kopenhága, május 11. A Skandinaven Telegraphen Compagnie jelenti Párisból: A magyar békedelegáció vezértitkárságának visszatérését a jövő hétre várják. A vezértitkárság meg fogja hozni a választ, vájjon a békedelegáció a szerződés aláírására fel van-e hatalmazva, vagy sem. Mihelyt a békeszerződés alá lesz irva, kinevezik a jóvatéteÜ-bizottság tagjait, akik jur.ius elején utaznak Budapestre. Páris, május 11. Az United Press tudósítója a békekonferencia köreiben arról értesni, hogy véleményük szerint Magyarország a békeszerződést, ha tiltakozás kíséretében is, alá fogja irtii. A határidő ujabb meghosszabbítására nem gondolnak. (Bud. Tud.) KORZO-reiOZI Szerdán, május 12-én. Az olasz CInts-Syár Krlsztus-fllmjt Mária Magdeka = Bibliai filmjáték 5 felvonásban. = A főszerepben: lleana Leonldoff a_ hlöüüdsok d. II. b, 7 es y órnUor. Vasérnap 3, 5, 7 cs ••> órukor. A miniszterek felelősségre vonása. — A nemzetgyűlés elfogadta a javaslatot. — Szterényi naplója. — Budapest, május 11. A nemzetgyűlés keddi ülését Ferdinándy Gyula igazságügyminiszternek a miniszterek felelősségétől szóló törvényjavaslata foglalta ie. A javaslathoz többen szóltak hoz?é s azt általában e! is fogadták. Szenzációként halott báró Szterényi József felszólalása, aki felolvasta a forradalmi időkrői s a Károlyikormány kinevezéséről szóló naplójegyzeteit. A naplójegyzetek alapján ir.egáliapitotta a Ház a Károlyi-minisztérium bűnösségét. Nagy zavart okozott a nemzetgyűlésen Kerekes Mihály kisgazdapárti képviselőnek a király ellen elhangzott közbeszóiása, amelyet később s'került kimagyaráznia. A nemzetgyűlés lefolyásáról az alábbi tudósítás számol be: A nemzetgyűlést Rakovszky István elnök fél 11 órakor nyitotta meg. Ferdinándy Gyula igazságilgyminiszter a miniszteri feiclősség szabályozásáról benyújtóit törvényjavaslat dolgában szólalt fel \ törvény alapján a népköztársaság minisztéiiutna a Károlyi- és Berinkeykorinányokot is vád alá helyezheti. A törvény rendelkezései azonban nem alkalmazhatók a tanácskormány tagjaira, inert az ő cselekedeteik közönséges büntettek. Utána Nikovényi Ferenc szólalt fel a beterjesztett törvényjavaslathoz és követeli, hogy ennek a törvénynek alapján visszamenőleg azokat a minisztereket is vonják felelősségre, akik szerencsétlenvégbe döntötték az országot. Szterényi József báró szólal fel ezután. Mint az uiolsó alkotmányos kormány egyetlen nemzetgyűlési tagja, kötelességének érzi felszólalni. Hogy a Károlyi-kormány tagjainak felelősségre vonhatásának ténye világosan álljon a nemzetgyűlés előtt, felolvassa naplójegyzeteit 1918 október 26-tól november 26-ig. Október 26-án zárultak le a gödöllői események. A király Bécsbe utazott. 27-én József főherceget Bécsbe rendelte a király, hogy hozza magával Károlyi Mihályt a válság megoldása céljából. A főherceg magával vitte Károlyit, aki útközben kijelentette, hogy kell, hogy Magyarország teljes függetlenségét megkapja és kijelentette, hogy ő Károly királyt alkalmatlannak találja a trónra és hdyette József főherceget kell a trónra emelni. Rámutatott Szterényi arra, hogy ugyanakkor, amikor kinevezését várta « királytól Károlyi, már hűtlenné vált a király iránt. Kerekes (kisgazdapárti): Nem volt bün király ellen konspirálni. (Percekig tartó zaj. Felkiáltások: KI kell dobni, hegy mer igy beszéluil) Kerekes feláll, de szavait nem lehet érteni, az elnök kijelenti, hogy Kerekes szavait kimagyarázni óhajíja. Elnök: Szterényi beszéde után meg fogja adni neki a szót. Szterényi: Tiltakozik Kerekes kijelentése ellen, mi kiráiyhü nemzet vagyunk. (Taps.) Folytatta naplójegyzeteinek felolvasásai. — Október 29-én Budapesten maga a főherceg vállalkozott volna a kormány alakítására, ha Károlyi is tárcát vállalt volna, ebbe azonban Károlyi nem ment bele. Károlyiék egész magatartásából nyilvunvaló volt, hogy semmiféle békés megoldási módba nem akarnak belemenni. A király gróf Hadik Jánost nevezte ki telefonon. 31-ére virradó éjszaka azonban kitört a lázadás, nehogy Hadik és a kormánya hivatalba léphessen. Hadik lemond, ugyanekkor Károlyi személyesen sürgette kineveztetését a főhercegnél azzal, hogyha aznap estig leteheti az et>küt, minden bajt megelőz. Este 6 órakor letette tényleg a hivatalos esküt. Károlyi ezután egy eskümintát küldött a főhercegnek a köztársaságra, de a főherceg visszautasította. Kátolyiék követelték, hogy a főherceg legyen fogadalmat a nemzeti tanácsra. A főherceg jelentette ezt a királynak, aki felmentette esküje a'ól a főherceget és családját és megengedte a fogadalom letételét. Elmondja, hogy Károly i utólag tényleg kapott szabályszerű miniszterelnöki kinevező okirato*. Befejezi a naplójegyzet felolvasását és visszatér a javaslathoz. — Beszédem elején egy közbeszólás hangzott el, hogy hol tartózkodik a király. Meg fogom magyarázni, ho^y a kiiály most miéit nem tartózkodik Magyarországon. November elején történt, hogy a király közölte József főherceggel, hogy miután Bécsben veszedelemben forog az élete, Pozsonyba akar menekülni, onnan azonban azt a hirt kapta az udvartól, hogyha a király Pozsonyba jönne, agyonvernék. Szmrecsányi György közbeszól: Ez már nem igaz. félrevezették a királyt. Szterényi folytatja : Távol áll tőlem, hogy tárgyalni akaijam, amire az urak gondolnak és amire pár;közi megállapodás kötelez, hogy nem bolygatjuk a legilitás kérdését. En ezt a történetet csak mint egy vádirati anyagot mondom el. Én forradalomról nem tudok beszélni, csak lázadásról beszélhetek. Lázadók azok, akik forradalmat rendeztek október 31-én, amikor esküt tettek a királynak. A népbiztosok és a Károlyikormány között különbség nincsen. Szterényi megállapítja Károlyiék felelősségét. A javaslatot általánosságban elfogadja azzal, hogy a részletes tárgyalásnál módosítást fog az egyik szakaszhoz benyújtani. Azután Kerekes Mihály állott fel, hogy szavait kimagy ;rázza. Kijelenti, hogy ó kiráiyhü magyar ember. Ha valaki ebben a Házban ugy értelmezte voina közbeszólásomat, hogy a magyar király ellen irányult, akkor éti tisztelettel bocsánatot kérek emiatt, azért azonban, hogy én Habsburgellenes vagyok, amit nyíltan ki is mondok, engem ebből a Házból kidobni nem lehet. Rakovszky István elnök megállapítja, hogy miután Kerekes kimagyarázta szavait, őt nem utasítja rendre, megállapítja, hogy Szmrecsányi György azt kiáltotta közbe, hogy ki kell dobni, ezért a kifejezésért rendreutasítja. Szünet után Szmrecsányi György személyes kérdésben szóialt fel, majd Rassay Károly Szterényivel polémizalva kijelenti, hogy ez a törvény nem bir visszaható erővel. A Károlyikormányt parlamenti felelős .ég alá kell vonni azért, mert miniszteri hatalom birtokában volt és azt gyakorolta. Egyébként a javaslatot elfogadja. Tury Béla előadó röviden reflektál az elhangzott kijelentésekre. Mivel Ferdinándy igazságügyminiszter beszédében kijelentette, hogy a büntetőt '-rvinykönyv nem nyújt alapot arra, hogy A Karolyi-, Berinkey-kormány által elkövetett bűncselekményeket kellően megtorolják, azért egyezett bele ő is abba. hogy különleges bírósagok is statuáltassanak. Ezután a Ház a javaslatot általánosságban elfogadta. Rubinek István, a közjogi bizottság előadója beterjesztette a felszabadult csonka kerületekről szóló törvényjavaslatot. Az ülés erre háromnegyed 2 órakor véget ért. Redőnyj ^vitásokat, KLftö Vilmos redőnyipar vállalata. Ref. palota. Teleion 13-51 Húzás már május 15. éa 27-én TALTsorajegyek kaphatók == 3S> bank- és váltó= üzletében = Széchenyi-tér 2. Lucy Kieselhausen egyetlen táncestéivé Dienzl Oszkár zongora kíséretével 15-én este.8-kor a Tiszában Jegyek Piárdnál. 2400