Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-11 / 107. szám

jgM& 1920 május1,11. DBLMAOYARORSZAO w ^ * » « * Szeged népe tiltakozik az országnyomoritó bébeföltételek ellen. Nagygyűlés a Széchenyi-téren. — Szeged népe, mint egy test, egy lélek tiltakozóit hétfőn délben, az Isten nyilt ege alatt, i legnagyobb magyarról elnevezett téren, a leheletlen bíke, a lemetö békéje ellen. Ez a tiltakozás, anylyen szivböl jövő és ünnepélyes, éppen olyan méltóságteljes és hatalmas is volt. A rengcíeg néptömeg, amely a gyönyörű teret ellepte, mint élő visszhang harsogta vissza az ünnepélyes tiltakozás szónokainak eskfljét: Nem, nem, soha. És a szónokoknak nem kellett a cicerói stitus virágai között keresgél niök, elég volt egy pillantást vetniök a felháborgó magyar nép, Szeged népe lelkébe, amely egy akarattal, egy szent és szilárd gesztussal utasith el a gyilkos szándékot, az embertelen kötést. Szeged népének tilUtkozí sa méltó módon vegyül belé aboá a fönséges és mennydörgő morajba, amely most végig vonul, termékenyítő és éltető tavast fergeteg gyanánt az egész megcsonkított országon és a történelem ítéletéhez, a magyarok Istenéhez, a világ lelkiismeretéhez apellál a gyalázatos béke ellen. A Himnusz és a Szózat áhítatos és magasztos ak^rdjai szárnyaltak a hétfői tiltakozó gyűlés emberrengetege fölött, hirdetve, hogy megbűnhődte már. e .nép a multat s jövendőt és hogy a népek hazájához, nagy világhoz bátran kiált a magyar, önérzet tiltakozó szava; amelyet többé elnyomni nem lehet, nem szabad, nem, nem, soha! A népgyűlés. Délelőtt tizenegy órára már óriási sokaság gyűlt össze a városháza elölt. Igen sokan érkeztek a tanyákról. A különféle testületek zászlók alatt vonullak föl. Egyesületek, hivatalok, műhelyek, iskolák jelentek meg az impozáns tiltakozó gyűlésen. Negyvenezerre becsülik a i észt vevők számát. A sürün hömpölygő sötétlő sokaságból élénken ötlött szembe egy-egy nemzetiszínű zászló lengő színfoltja. A népgyűlést a Himnusz fenséges hangjai nyitották meg A Szegedi Dalárda és a Polgári Daikör énekelte König Péter vezetésév I. A nemzeti ima elhangzása után dr. Somogyi Szilveszter polgármester lépett a nemzeti szinne! bevont emelvényre, amely a -városháza bejárata előtt volt felállítva. A polgármester a következő beszédet mondotta: Szegednek népet Szégyenérzetei és haragtól lángoló szivü hazánk fiai 1 Amit eddig csak sejtettünk, amire félve gondoltunk, beteljesedett. Ezeréves hazánkat, szent örökségünket imrtalócoknak dobták oda zsákmányul. A történelem folyamán oly sokszor csalódott a magyar. Fájdalom, most nem csalódtunk a mi biráinkban. Könnyelműen, lelkiismeretlenül az eléjük terjesztett tények megtanulása és ismerete nélkül ítélkeztek felettünk, néhány antant-politikus unoltan, mellékesen és röviden bánt el velünk. Nem is tudták felfogni, hogy ami nekik csak egy akta, az nekünk a népek millióinak egy egész örökkévalóság, mely a boldogságot vagy a boldogtalanságot jelenti. Nem is tudták, nem is akarták felfogni és átérezni, hogy az a szerződés, ami ű előttük csak egy hitvány papírdarab, nekünk vér és lángölön, könnyek tengere, kínszenvedések és fájdalmak óceánja. Elragadták szép hazánk leggyönyörűségesebb ékszereit, erőszakolt határainkon áthallatszik meggyötört honfitársaink jajkiáltása, sárral szennyezték b« nemzeü önérzetünket és lehetetlenné tették előttünk a jövendöt. Olyan békét adtak Bakiink, mint aminő a temetőjé. De ne Csüggedjünk azért, mert csillagunk elhalványult, a történelem dübörgö kerekét összetörni, vagy meglágyítani egy nemzetnek, a győztesnek sem 411 hatsilinabau. Mi leszünk Európa élö lelkiismeretfurdalása, mert legkisebb vétkeinkért legsúlyosabban büntettek bennünket, mi leszünk az égő kanóc Balkán lőporos hordája felett, amely állandéan porbasujtással fenyegeti az uj világrend márvány '.emplomát. Reméljük, mint a végtelen tenger kékjéből felemelkedő koráisziget, ugy tündöklik át a jövendő ködpárázatán szent István teljes birodalma a háromas bérccel, kincses Erdéllyel és Adiia azúrjával. Hallgassátok meg e napnak szónokait, igazság és bölcsesség vezesse ezt a népgyűlést, melyet ezennel megnyitok, Dr. Dobay beszéde. A polgármester nagy tetszéssel fogadott beszéde után dr. Dobay Gyula mondott nagyhatású beszédet: — Az antant négyes tanácsának titokzatos boszorkánykonyhájából egy szörnyű határozat látott napvilágot, mely megfagyasztjá lelkeinket, megállítja ereinkben a vért, összetöri gericünket, kimetszi húsunkból izmainkat és kiszívja csontszervezet'inkböl a velőt,, mert Magyarországot viviszekcióra kötelezi és a magyar nemzetet rabszolgaéletre kárhoztatja. Sok ítélet hangzott el a népek történetében, mely békekötés formájába öntve, magukat a nyers erőszak döntésére bízó nemzetek közt igazságot szolgáltatva, helyreállítani igyekezett az emberiség fenségesebb lényéhez egyedül méltó állapotot, a megértés, a béke és jogrend állapotát, mely egyedül vezethet az emberiség boldogitásához, a jólét emeléséhez és a kultura fejlődéséhez. — Minél inkább meg tudták közelileni a békekötés faktorai az emberi méltóság, az emberi tisztesség, a nemzeti becsület örök és változhatatlan szabályait ítéleteikben, annál maradandóbb munkát alkottak, annál áldásosabb eredményt ériek el és annál hosszabb ideig biztosították az emberiség ideális felfogásához egyedül méltó állapotot, az áldásos béke állapotát. De az a béke, mit az antant négyes tanácsa hozott, nem az emberi méltóság, nem az emberi tisztesség és a nemzeti becsület örök és elévülhetetlen kötelező szabályaiból merítette indokait, nem a bün nagyságához képest szabott ki büntetést és nem a béke helyreállításának célját szolgálta, hanem fékezhetetlen bosszúvágyból, az engesztelhetetlen gyillőiéiből és a leküzdhetetlen félelemből keletkezett és büntetés helyett megsemmisülést szabott ki és u béke biztosítása helyett az előbbinél még sokkal rettenetesebb uj háború magvát hintette szét. Ez a béke sem nem okos, sem nem politikus, sem nem becsületes, mert minket sirba döntene anélkül, hogy más nemzeteknek használna, vagy az emberiség mindenekfelett való érdekét szolgálná. — Mi tehát, kik e meghagyott és államnak csúfolt föld leiülelén állunk, nem fogadhatjuk el a békének emfolt halálos ítéletünket, mert az lassú, de biztos kiéheztetésünket, politikai szabadságunk teljes letiprását és röv.d idő alatt tökéletes fizikai megsemmisülésünket vonná maga után. (Hosszas éljenzés és taps.) Keresztút előtt állunk. Az egyik a felkínált ut, a béke utja, ha ezt akarjálok, feleljetek kérdéseimre: — Akarjátok-e évezredes nemzeti dicsőségünk emlékét, hőseink dicső példijál, egész évezredünk feledhetetlen diadalait, vágyait és reményeit örökre megtagadni? Akarjátok-e apáink sírját elhagyni, akarjátok-e sztnt István birodalmának legszebb gyöngyeit a szent koronából kitörölni, akarjálok-e Hungária gyönyörű cimerébőj a négy folyót, a hármas halmot, a kettős keresztet, Erdély hétvárát, a székelyek napjait és a szászok címereit letörölni ? Akarjátok-e hogy a vadregényes Tisza forrásait oláh uralja és a magyar szemekből a könnyeket * szerb Dunában tüntesse el. Akarjátok-c, hogy a párducból gyáva nyul váljék, prédája minden orvvadásznak? Akarjátok-e, hogy elszakított véreink átkai kisérjék minden léptcinket, mert meghallgatásuk nélkül eladtuk őket és végül akarjátok-e, hogy mint hipnotizált médium ellenmondás nélkül önmagunk hajtsuk végre országunkon és nemzetünkön a halálos ítéletet, melyből feltámadás nincs, mert amit a nemzettől a balsors és a hatalom erőszakkal elvesz, azt a jószerencse és az idő még visszahozhatja, de amiről a nemzet önkényt lemond, az elveszeti örökre — hirdeti Deák Ferenc — és ez sohasem , volt olyan igaz, mint ma. — Ha nem akarjátok, járuljatok hozzá Szeged szab. kir. város közönsége nevében a következő határozati javaslathoz és akkor eljutunk a keresztút jobb oldalára, oda, mely a megszabadult haza restaurációjához és a leigázott nemzet egységessé, naggyá és boldoggá tételéhez vezet, mert én bizom a magyarok hatalmas Istenében, hogy azt a nemzetet, mely ezer évig annyi balsors után nemcsak fentartotta, hanem fel is virágoztatta, nem fogja elhagyni, mert a bün az erény felett, a barbárság a kultura felett ideig-óráig erőszakot ülhet, de le nem győzheti, mert ezt a nemzetet, ha összetart, földi hatalom igába nem döntheti, mert világhivását még nem töltötte be. A határozati javaslat. Ezután fölolvasta a kormányzó főméltóságához fölterjesztendő következő határozati javaslatot: Szegednek népe teljes erejéből tiltakozik a magyar nemzetet megbecstelenítő béke, annak aláirása ellen és hazánk épségéért minden áldozatra kész. A háborúban résztvett népek közül a magyar nemzet volt a legkevésbé oka a világháborúnak, nincs más bűne, mint ami erénye is, hogy a fennállott szövetséghez hü maradt, mert becsületérzéke hozta magával. Ennek dacára a béke az összes népek közül ránkméri a legnagyobb csapást; elragadja országunk háromnegyedrészét é3 3 millió magyart nálunk alacsonyabL műveltségű népek igájába hajt. A történelem igazságának hatalmában bizva, tiltakozunk a béke ellen s a népgyűlés 40.00 tagjának nevében Nagyméltóságod tudomására adjuk. A határozati javaslatot óriási éljenzéssel, lelkes fe'kiáltásokkal fogadta el a népgyűlés, amely Dobay beszédét gyakran szakította mei a tetszés, he'yeslés közbeszólásaival. Dobay után Körmendy Mátyás ipartestületi alelnök tiltakozott az iparosság nevében az ellen, hogy nyersanyagunktól, bányáinktól, fatermelő területeinktől megfosszanak. 600.000 magyar iparosból 300.000-et el akarnak szakítani tőlünk. Ilyen békét soha el nem fogadunk. Vajas József, az alsóvárosi Népkör e'nöke a föld népe nevében utasította vissza a nemzetgyilkos békét. Lelkes szavai viharos lelkesedést váltottak ki. Zsirkay János szerkesztő, a TEVÉL szegedi főtitkára csüggedetlen kitartásra buzdította Szeged népét. 365 nap — úgymond — nem fog lefolyni és Magyarország a régi határok kö; zött ismét hatalmas lesz. Somogyi polgármester megkérdezte a hatal1 mas tömeget, elfogadja-e a Dobay Gyula által felolvasott határozati javaslatot Egyhangú zogó : válasz volt a felelet. A polgármester a kor: mányhoz terjaszti fel Szeged lakosságának til; takozását. A gyűlés a Szózat éneklésével ért Lvéget Johan Mária farina HOCH rövidáruházában kölni vizek és szappanok, - , francia illatszerek, harúoyák. r» r* . szahókeUékek, rövidáruk, pipere különlegességek legszolidabb árakban dUGON1CS-TÉR 11. SZAM rorbát-palota. 310