Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-01 / 100. szám

DHLMAQYARORSZAQ Szeged, 1920 májul 1. HÍREK Olvasóinkhoz. A szegedi jwlitikai napilapok előfizetési és példányonkénti árai a lapkiadók közös elhatározása folytán május 1-től kezdve a következők lesznek: Egy hónapra . 24.— K, félévre . 140.— K, három hónapra 70.— K, egy évre 280.— K. Egyes szám ára: egy korona. A napilapok, különösen a szegedi napilapok, a legvégén állnak a se vége, se hossza roiszsornak, amely a háború kitörése után, a békebeli árak nagy emelkedése miatt, előbb-utóbb mindenkit oly érzékenyen sújtott. A mindig jobban fojtogató és szorongató árdrágulási és árdrágitási folyamat során a lapok bocsánatkérően és szinte szégyenkezve tudatták elhatározásukat a békebeli árak első kényszerű fölemeléséről. Valahogy összeférhetetlennek, sőt lehetetlennek tartottuk, hogy a lap árát fölemeljük, a lapét, amely a közönség érdekében mindenféle áremelés ellen kardoskodott. Meg kell mondanunk azt is, nem árt, ha megtudja a közönség, — ha ugyan még nem tudja, — hogy az árak indokolt, tehát tisztességes emelkedésétől való ez elmaradás súlyát itt a lapnál valamennyien közösen viseltük. A kiadónak nem ama boldogtalanok sorsa jutott osztályrészül, akik rossz időkben is az^l vigasztalódhatnak, hogy nagy forgalom, kevés haszon. A kiadó valami másban részesült, mint haszonban, de abban aztán bőségesen. Foglalkozási ág nedig nem volt a háború alatt, amely olyan szerény dotációval lett volna kénytelen megelégedni, mint a mienk, akik a lapot csináljuk : az újságíróé, a nyomdászé és a kiadóhivatali tisztviselőé. Aki a békebeli árakat a mostani árakkal arányba állitja, az látni fogja, hogy mi ma életbeléptetett árainkkal is a sor legeslegvégén állunk. Nem is javul meg a helyzetünk: se a kiadóé, se az újságíróé, se a nyomdászé, csak talán igy jut a drágább kenyérre is és megtérül valamicske a papír árából. Továbbra is azjal a sovány elégtétellel kell tehát kárpótolnunk magunkat, hogy ezzel szemben minden igyekezetünkkel azon voltunk, hogy közérdekű hivatásunknak megfeleljünk. Ez az igyekezetünk törhetetlen és hogy az is maradhasson, ehhez kérjük a közönrég állandó szeretetét és támogatását. Nincs titkolni valónk. Soha még nemzetnek nem kellett ugy küzdeni a rosszakaratú rágalmak áradatával, mint most Magyarországnak a külföldi frontális sajtó támadásával. A legképtelenebb és legalaptalanabb vádló ráfogások özönét zúdítják a szegény országra, melyről külföldön még békében is az osztrák gyámkodás következtében vajmi kevés jó információt kaptak. Sokszorosan megnyilatkozik ez a mai felzaklatott világfantáziában, egyébként érthetetlen volna, hogy a sok gyanús eredetű kósza hir hitelt talál a külföld közvéleménye előtt. Nagyon okosan tette tehát a miniszterelnök, hogy e támadások leszerelésére meghívta a külföldi szocialistákat, mint akik körében leginkább hitelt találnak e hir^k. El is jöttek elsőnek az olaszok, meggyőződhettek a vádak alaptalanságáról, de a vendégjárásban nem volt köszönet. A vendégek tanulmányozás helyett — izgattak. A hajmáskéri interaált táborban parázs tí'.n etést rendeztek a harmadik, a kommunista internacionálé érdekében. így vizsgálták meg a magyar viszonyokat — vörös szemüvegen. Szerencsére voltak itt Magyarországon olyan külföldi szemtanuk is, akik való tárgyilagossággal vizsgálják meg viszonyainkat. A Morningpost cimü tekintélyes angol lap munkatársa a legalaposabb körültekintés után kijelenti az angol és az egész világ közvéleménye előtt, hogy Magyarországon nincs fehér terror, hogy itt a kommunista izgatókat az igazságszolgáltatás épp oly igazságos, megérdemelt büntetésben részesiti, mint az egyéb bűnösöket. A • • o X5 Ü2 O -g — ej U J r «£Ő 2 T3Ü > u O U ^ E f- S t*> rj •X « . tMU ' — -re N N „ „Q .o a D B « 3 •S 3 vbrilciANS, gyöngy, ARftNY, EZÜSI ÉKSZEREIKET, régi nRnny, ezüst pénzeket, aktok tArgyakat IGEN MAGAS ÁRBAN MEGVÉTELRE KERESÜV1K* Fischer Testvérek utca 10. se. a Telefon 10—65. kormányelnök kijelentette, hogy bármily tisztességes szándékú, tárgyilagos külföldi tényező teljes betekintést nyerhet belügyeinkbe, hogy láthassa politikai eszközeink és céljaink tisztaságát. Ez a kijelentés bizonyára megteszi a maga jótékony hatását. Nincs titkolni valónk I Erről nyilt szemmel, de célzatosság nélkül akárki is meggyőződhetik. — Az aj szegedi főispán. Dr. Vasuk Ernő főispán lemondása folytán megüresedik a szegedi főispáni állás, amelynek betöltése iránt általános Szegeden az érdeklődés. A komoly alapot nélkülöző kombinációk természetesen ezúttal sem maradtak el. Politikusok köréből most azt a megbízható értesülést szerezte a Délmagyar ország, hogy a kormány május 5-ig kinevezi az uj főispánt, még pedig dr. Kelemen Béla volt csongrádmegvei és szegedi főispán és jelenlegi kerületi kormánybiztos személyében. Szegeden, ahol jól és előnyösen ismerik dr. Kelemen Béla egyéniségét, munkaerejét és elsőrendű közigazgatási tudását, a kinevezés bizonyára örömmel találkoznék. — A májas elcejí rendelkezések. Megírtuk már, hogy a kormány rendeletet boesájtott ki május elsejére vonatkozóan. Újból kiemeljük, hogy a belügyminiszter május elsejére és másodikára az egész ország területére általános szesztilalmat rendelt el. A jelzet! napokon tehát tiltva van mindennemű szeszes italnak kimérése és eladása, vagy bárminemű forgalomba hozatala. Az általános zárórát ugyané rendelettel április 30. és május 1. és 2. napjára esti 10 órára állapította meg- Egyben eltiltotta a vörös zászlók, illetve bármi más vörös jelvény használatát. A tilalom ellen vétők kihágást követnek el és két hónapig terjedhető elzárással és 2000 korona pénzbüntetéssel sújthatok. Itt említjük meg, hogy a szegedi munkások semmiféle összejövetelt ssm tartanak. TELEFONSZÁM II u KORZÓ-raOZB Hétfőn, Kedden és szerdán, május 3., 4. é» 5-é». Egy iKsIátli kalandor a XX. asázadban. A titokzatos kíub. HARRY PIEL leouio' b kolandia 5 felvonásban. Előadások d. u. 5, 7 és y órakor. Vasé/nap 3. 5. 7 és 9 órakor. — Szabadkán kikiáltották a tanácsköztársaságot. A Pester Lloyd vezető hilyen cikket kőzöl agy előkelő személyiségtől, aki legutóbb beutazta az egész szerb megszállásu területet és ott érintkezett a mértékadó klrökkel. A cikk érdekes dolgokat mond el Szabadkáról és pedig a következőket: „H.i a jugoszláv újságok a szabadkai esemény ;ket elhallgatják, akkor ezt a maguk érdekében teszik, mert Szabadkán igen jelentékeny események történtek. Nemcsak, hogy összeütközés volt a munkásság és a rendőrség között, hanem valóságos utcai harcok folytak az egyik oldaloi a kommnnista republii áns munkástömegekkel, a másik oldalon pedig a szerb csapatok között. Április 20 án Szabadka a kommunista-republikdns munkásság kezébe jutott, amely minden nyilvános épületet, köztük a városházát is hatalmába kerítette és felhivást intézett a város lakosságához, amelyben proklamálta a tanácsköztársaságot. A szabadkai rendőrség segítségül hivta a szerb katonaságot, amely gyalogságot, lovasságot és tüzérséget küldött a városba. A belső városban folyt le az alső csata, ntána pedig a második a temető körül. Tizenkilenc halottja és 40 sebesültje volt ennek az összeütközésnek. A katonaság véresen elnyomta a felkelést. Ezernél több munkást összefogdostak és Oszkübbe vitték, ahol kényszermunkára ítélték őket. Szabadkán, valamint Jugoszlávia több nagy városában csak látsrólago* a nyugalom." — ^gyenrahával való visszaéléaek meggátlása. A magyar királyi honvédelmi miniszter ur 40492—eln. a. sz. rendelete értelmét en újólag felhívom az érdekeltek figyelmét, hegy katonjsapkát sapkarózsával csak ténylegesen szolgáló katonai egyének viselhetnek. A leszerelt katonák (polgári egyének) csak oly sapkarózsanélkiili sapkát viselhetnek, melynek a sapkagomboktól közvetlen jobbra levő részen tintaironnal odaírt, vagy a sapka színétől elütő színű kelméből egy „P" betűt illesztenek. Hadigondozó állományba tartozó és egyéb rokkantak esik akkor viselhetnek katonasapkát, hi fenti „P" betű helyett -R." betűt varratnak. Tekintettel, hogy jelen rendeletnek a katonasapkával rendelkezők nem igen akarnak eleget tenni, a folyó évi május hó 5-ike után a fen i betűkkel el nem látott sapkák járőrökkel, vagj szolgálati közegekkel el fognak véietni. Katonai körlctparancsnokság. — fllár nincs viz. Az évről-évre* megismétlődő vizmizériák első tünetei már *'« jelentkeznek. Egyre gyakrabban történik meg, hogy második emeleti, sőt első emeled lakásokban sincs viz. Hisszük, hogy most már lassankint ahhoz az időhöz közeledünk, amikor e régi városi bajok gyökeres orvoslására is jut időnk, marad gondnnk. Sietünk ia a hatóság, különösen a polgármester figyalmét felhivni a vízvezetékre, a kövezetre *