Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-07 / 104. szám

Szeged, 1920 május 326. DBLMAQYARORSZAO , , . > 3 Menekültek a .szerb megszállásról. — A eierb gazdatáti intézkedések. — Orosz telepítések. — A szabadkai zendü é«. — Kommunista zavargások ^Jugoszláviában. — (Sajdt tudósítónktól.) A menekültek e'beszé­léseiböl kitűnik a szerbeknek az a törekvése, hogy a megszállott területeken gazdaságilag tönkretegyék a magyarságot s erősítsék a saját nemzetiségüket. A szeib megszállási területek­ről jöttek beszélik, hogy a szerbek minden társadalmi és gazdasági intézkedése ennek a célnak szolgálatában áll, kezdve a lakbérrende­lettől, mely ugy van megszerkesztve, hogy annak alapján bármely nem szerb anyanyelvű lakos kilakoltatható, egész a földbirtokreformig, amelynek nyilvánvaló célja, hogy a magyarok és svábok alól a talajt kirántsa. Az egész Jugoszláviát és a Délvidéket elárasztják az orosz tisztviselő és arisztokrata menekültek, akik a bolsevizmus elöl keresnek és találnak itt biztos, nyugalmas menedéket. A jugoszláv gazdasági politika most odatörekszik, hogy ezeket tartózkodási helyükön megrögzítse, állandósítsa és e célból mindent elkövet, hogy bárhol földhöz, ingatlanhoz juttassa őket. Erre a célra természetesen legkinálkozóbbak a ma­gyarok és svábok (főkép az elmenekültek és kiutasítottak) birtokai. Elkobozták, mint isme­retes, Frigyes főherceg apatini birtokait, a Chotek grófi birtokokat is. Az oroszok nagyon sok ékszert és idegen valutát hoztak magukkal, amellyekkel most igen élénk kereskedelmet folytatnak. Igen ér­dekes látványt nyújtanak tarka festői visele­tükben a nök és a főúri kozák tisztek dúsan arannyal és ezüsttel átszőtt nemzeti ruháikban. A szabadkai zendülés részleteiről is szem­tanuktól tudtunk meg egyet-mást. A dolog ugy történt, hogy az általános sztrájk napján az elfogott vasutasokat fegyveres őrök szállították a fogházba. Ezt a transzportot megtámadták a szervezett munkások, hogy kiszabadítsák. Na­gyobb tömeg verődött össze, amely a vasutasok mellett tüntetett. Erre több 'szakasz gyalogság érkezett a színhelyre, ahol a vezénylő tiszt a tömeget távozásra szólította föl. A tömeg azon­ban időközben fegyvereket szerzett valahonnan és ahelyett, hogy távozott volna, mind agresszí­vabb magatartást tanúsított. A katonaság pa­rancsnoka erre „tüzet" vezényelt, de a kato­naság nem volt hajlandó lőni és a parancsot megtagadta. A vérszemet kapott tömeg ekkor lefegyverezte a meglepett katonákat és az igy szerzett gépfegyverekkel és puskákkal felsze­relten beásta magát a temető szélén, ahonnan csak hosszas ellenállás és heves küzdelem után tudták őket lefegyverezve .elszállítani. A szerb lapok az egész esetet tendenciózusan a magyarok manőverének tüntetik fel, hogy saját állami belső gyöngeségeíkről a figyelmet eltereljék. Azt irták többek közt, hogy az egész zendülést, egy 80—90 főnyi magyar fegyveres banda rendezte, mely a környékből a Tárosba rohant és amely a magyar csapatokkal szoros összeköttetést tart fenn. Hasonló zendülés volt Szilbereken is, ahol a svábok a sorozáson való megjelenést tagadták meg. A sorozás napján ugyanis nagyobb csa­patba verődve tüntettek a katonáskodás ellen, amelyen hangoztatták, hogy őt nem hajlandók a szerb hadseregben szolgálni. A jugoszláv csendőrök a szomszéd községekből segítséget kértek. A rohamlépésben megérkezett erősítés azután a község házait egyenként vette vizsgá­lat alá. Közben a faluban egyes helyeken lövések dördültek el, amitől a katonaság és csendőrség teljesen megvadult és a lakosággal kegyetlenkedni kezdett. Többeket leszúrtak, igy Berchardt volt mag/ar hadnagyot is állatias kegyetlenséggel gyilkolták le. A sorozásokat azonban e kudarc után egyelőre beszüntették. * A P. H. a kivetkezőket irja: A belgrádi kormány április 22-én az egész városban ki­plakatirozta a szerb sajtóirodának a szabadkai eseményekről kiadott tendenciózus sürgönyét, mely ugy tüntette fel a dolgokat, mintha azo­kat Budapestről rendezték volna, ezek során már tudni véltek a Budapesten ' kiadott győ­zelmi jelentésekről is, sőt az előkészítésnek gyanújába belekeverték Olaszországot is. Kerülő uton jelentik Belgrádból: A még min­dig tartó dltaldno.. sztrájk és a kommunista üzelmek a kormányt erélyesebb fellépésre indí­tották a kommunisták ellen; törvényjavaslat készül, mely minden efajta agitációt hazaáru­lásnak minösit. A nagyobb városokban a pol­gárság már szervezkedik a sztrájk és a vörös terror megfékezésére. A Messaggero szerint a sztrájk kommunista forradalom bevezetője volt, »mely Zágrábban, Lai^achban és Belgrádban véres összeütközésekre vezetett, sőt az utóbbi helyen makacs utcai harcokat eredményezett 100 halálos sebesülttel. A katonaság az engedelmes­séget megtagadta, ezért komitácsi bandákat vonultattak föl. Parasztldzadás volt még Belo­várban is, ahol az élelmiszerárak maximálása miatt a parasztság bojkott alá vette a várost. / ti ÍREK Ó jön. A színházban éppen a Carmen afrikai szép­ségű és forróságu zenéje viharzott, amikor hirtelen hirnök jött és pihegve szólott: 0 jön! A bakfisok, akik a pad alatt Ady Endrét olvas­sák, összenéztek és összesúgtak: O jönI A tenorista elsáppadt, a baritonista elpirult, az egész együttes megállott egy pillanatra: 0 jön: A városi urak páholyában a kopasz homloko­kon elsimult a redő és a kritikusok ajkán az üdvösség halvány mosolya jelent meg: ö jön I Mindenki a nagy esemény előszelét érezte, mindenki a nagy jövevény érkezésére gondolt. Zgy percre feledésbe ment, hogy Keynes ur milyen kegy tlen jövendölést irt A béke gazda­sági következményeiről, hogy Fedák Sárit megoperálták, hogy Friedrich és Ereky egye­lőre egyedül maradlak, az emberek egy kis időre még azt is elfelejtették, hogy ki a bel­ügyminiszter és hogy hívják a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnökét, mindenki csak azt tudta, azt hirdette, annak örült és abban hitt rendületlenül, hogy ö jön I Azaz parden, a hit egy kissé megrendült, de azért reméljük és szeretjük, hogy Ő jön I Notabene: nem az uj és ismeretlen főispán­ról van szó, ó nyájas és megpróbált olvasóm, hanem a nagy Buriánról, aki énekel, még pedig Szegeden és koncerten, ha az Isten is ugy akarja. Gyalu. — A termés elosztása. Rubinek Gyula földmi­velésügyi miniszter a jövö évi termés elosztásáról és értékesítéséről a .Magyarország* munkatársának a következőket mondotta: — Nem tartom máskép megoldhatónak a közellátás biztosítását, főleg a termés elosztását, mint a Sedlmajer­rendszer alapján, vagyis a buza- és rozsvetésnek min­den holdjáért kivetünk bizonyos mennyiséget, amelyet elsősorban a köztisztviselők ellátására használunk fel. A kivitelre kerülő gabonafelecleg értékesítése esetleg Ausztriától függetlenül fog történni, miután akkorra még a békeszerződésben foglalt rendelkezések nem érvényesülnek. Mindenfelöl nagy érdeklődés mutatkozik a magyar termésfelesleg iránt. Az idén legalább két héttel korábban leszünk abban a helyzetben, hogy szál­líthatunk, ami lényegesen megkönnyíti a szállítási lehe­tőségeket. Megelőzhetjük a többi kiviteli gabonatermő országokat. Főleg a központi államok érdeklődnek a magyarországi felesleg értékesítése iránt. — Az angol és francia tőke érdeklődése Magyarország Iránt. Budapestről jelentik: A magyar pénzvilág három vezető tagja, báró Ullmcnn Adolf, báró Madarassy Beck Marcell és Domony Móric miniszteri tanácsos, a M. F. T. R. igazgatója Párison át Londonban járt. Útjuk célja az volt, hogy elsősorban a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság számára angol tőke érdekeltséget szerezzenek ZILZTÍÍZÍ pedi£ a rd^i ideget; ösiicLSlIe'^ek felújításával igyekeztek a magyar piac számára az angol és francia tőkések és vállalkozók ér­deklődését felkelteni. Az elért eredményről és impressziókról Az Est munkatársa előtt báró Ullmann Adolf igy nyilatkozott: „Ugy Angliá­ban. mint Franciaországban határozottan érdek­lődés mutatkozik Magyarország iránt. London­ban különféle ügyeket tárgyaltunk. Annyi bizo­nyos, hogy a mag el van hintve és remélhető, hogy a közeli időben szép eredmény fog mu­tatkozni." — A vároa emeli részvényei számát a bankoknál. A Csongrádi bank 9, a Kereske­delmi és Iparbank 5 millióra emelte fel alap­tőkéjét. A város elővételi jogát akként biztosítja, hogy a Csongrádi Takarékpénztárnál 3, a Ke­reskedelmi banknál 1 uj részvényt jegyez. — Caeh rémhírek Kassáról. Prágából je­lentik Az £s/-nek: A cseh lapok rémhíreket közölnek Kassáról, hogy a magyar hadsereg lázasan fegyverkezik és készül megtámadni a cseh köztársaságot. Azonos szövegű minden cseh lapban az állítólagos „kassai távirat". Nyil^lnvaló tehát, hogy a prágai kormány sajtóirodájában koholtak. A távirat igy szól: „Neustadtban 10—12 magyar ezred van össz­pontosítva, a tornai vasútvonal mentén 9 ma­gyar ezred áll, az úgynevezett szlovák légiók, Miskolcon pedig 3 magyar ezredet vontak össze. Magyarországon mozgósították az 1874— 1901. évi korosztályokat. A tótföldön nyüzsög­nek a magyar agitátorok, akik a tót lakosságot lázadásra bujtogatják, ^ényjcépészeket küldtek a szlovenszku helyiségekbe, hogy a lázadókat lefotografálják és bizonyítékokat szerezzenek a tót nép elégedetlenségérői, hogy a Horthy­hadseregnek ürügye legyen és betörhessen a Cseh köztársaság területére." A hirt azért kö­zöljük, hogy bemutassuk, milyen eszközökkel dolgoznak a csehek. — Nyilatkozat az angol felsőházban a fehér terrorról. Az U. N. jelenti, hogy a Times legújabb 8*áma részletesen közli Crawfordnak az angol felsőházban tett nyilatkozatát, amely a Magyarországon való állítólagos fehér terror­ról szól. Crawfordot az angol király küldte hozzánk, hogy vizsgálja meg a terrorról elter­jedt hirek alaposságát. Crawford nyilatkozatá­ban ezeket mondja: — A mult esztendei kommunista-uralom reakciójaképen történtek túlkapások, de minden egyes eset általában véve Horthy admirális csapatainak bevonulása előtt fordult elő. Lehe­tetlenség az ilyen túlkapásokat megbocsátani, de álszenteskedés volna,v ha ily körülményex között csodálkozásunkat fejeznők ki. Ha az összes tényeket figyt'er.ibe vesszük, azt hiszem, ki kell jelentenem, hogy Horthy admirális csa­patai nagy önuralmat tanúsítottak és jó bizony­ságot adtak a fegyelemről. — A románolt kártevéseinek megállapí­tása. Békéscsabáról jelentik a Magyar Kurír­nak: Az antant jóvátételi bizottsága tovább folytatja tiszántúli szemleutját, hogy meggyő­ződjék a románok kártevéséről. Az a bizojtság, amely Noseda olasz tábornokból, egy angol tábornokból, Gerard francia ezredesből és Hennyei államtitkárból áll, a szemleutján Vész­tőre utazott. Az elöljáróság meghallgatása után Szeghalomra utazott a bizottság, majd Körös­ladányt látogatta meg. Mindenütt jegyzőkönyvet vettek fel az oláhok pusztításairól. az oláhok pusztításairól. A járás területén 25 millió koronánál nagyobb összegű kárt jelentettek eddig be. MAOY. TUDOMÁNYOS SZÍNHÁZ & == TELEFON-SZAM 872. ===== m •K H( *K •R •K •K •R * •R •R Pénteken, szombaton és vasárnap, május 7., 8: és 9-én. A szenzációk szenzációja! Egy dollárkirálynő kalandjai. Regényes törlénet 5 azaka rejtelmei. — folytatásban. — A főszerepben II. rfiaz: Az «]­PEARL WHITE. Előadások d. u. 5, 7 és 9 órakor, vasárnap d. u. 2, »/, 4. 5, 7 és 9 órakor. m S m m £

Next

/
Thumbnails
Contents