Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-07 / 104. szám

Ára 1 korona. SierkcaUősé? é- kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGA&&ZONY-SUGARUT 4. SZÁ« A n«rk»«xt6aéz éa kiadóhivatal t^efonja: 3*5. ELŐFIZETÉSI ÁRA: rgéaz évre 280.- K negyedévre 70 - K félévre • 140 - K egy hónapra 24.— K £gve* ira 1 korona Nyomda : SZEGED. PETŐFI SÁNDOR SUGÁRUT 1. SZÁK A nyomda telefonja : f6-34. Szeged, W20 ÍX. évfolyam 104. szám. Péntek, május 7. Magyar Tiborc, világ árvája, pórja, Nézz sirva és kacagva a nagyokra, Kik becstelen kötéssel hámba fognak, Hogy tested, lelked add el a pokolnak! A BE^EKOTE&RE. Kardom letettem, várok, dacolok, Az Isten é! és a vén föld forog, Mene, Tekel, Fáresz: fölirva van Bitang hódítók palotáiban. De azután töröld le könnyedet, És kacagásod jobb időkre tedd, Ugy állj eléjük, mint a végitélet Bús angyala, ki e világba tévedt: — Urak, világnak gőgös urai, Nem gyásznak napja nékem e mai, Emlék, remény lelkemben úgy remeg, Mint villámos viharban az egek! Már reng a föld, már villámlik az ég, Lesz itt Ítélet, harag napja még S világok romján, tűnt gazok felett Én még hozsánnát énekelhetek! Hozsánnát néked Istenem, te nagy, Szabadság, aki lelkem lelke vagy S magyarként és emberként - Üdv Neked! Élem tovább az örök életet! Juhász Gyula. Átnyújtották a magyar békefeltételeket. — A szöveg még nem ismeretes. — Tiz nap múlva kell válaszolni. — Budapest, május 6. A magyar békeszerződési föltételek átnyujíásának ma, csütörtökön telt le a határideje. A Magyar Távirati Irodának Versaillesből érkezett szikratávirati jelentései szerinf az átadás már szerdán délután megtörtént. A szöveg persze nem jutott ínég el hozzánk, pedig minden szónak nagy jelentősége van s épp ezért gróf Teleki Pál külügyminiszter intézkedett, hogy Praznovscky Iván rendkívüli követ, a békedelegáció főtitkára a Legfőbb Tanács válaszát, illetőleg a békeföltételeket azonnal hozza Budapestre. Praznovszky megérkezése, egyik lap tudósítása szerint, vasárnapra vagy hétfőre várható. A versaillesi jelentésből két bizonyos, lesujtóan bizonyos tényt tudunk: az egyik az, hogy a mostani, Clemeneeauféle határokat a nekünk átadott békeföltételek fönn akarják tartani; a másik az, hogy a magyar békedelegáció legfontosabb kívánságát, a népszavazás elrendelését nem teljesitik. Szertefoszlott igy minden reményűnk, ami az antant irántunk való jóakaratáról még megmaradt. Kétségbeejtő volna a határozat, amelynek meghozatalában a kérlelhetetlen Sors szerepét igényli hatalmas el' feleink szövetsége, ha a nemzetek ig ú Sorsa rajtuk is nem uralkodnék. Éppen nekünk van azonban okunk arra, hogyne essünk kétségbe. Hisz most emelkedett föl csak a kicsinyre csonkított Magyaiország a teljes felbomlottságból a szervezettség magaslatára, a megsemmisülés örvényéből a rendezett államiság szilárd talapzatára. Magyarországnak soha egy pillanatra sem szabad, de nem is kell föladnia történelmi, megszentelt, jogos igényét egész ősi területére. A revizió gondolalát nem mordja ki ugyan előreláthatóan s természetszerűleg a békeszerződés, de fönnhagyta erre nézve a reménységnek legalább egy vékony sugarát. A népszövetségnek tartja fönn a szerződés a határkiigazitásokat s a gazdasági engedményeket. Maga a békedelegáció a revizió re .nénye nélkül nem fogja aláírni a békéi. De még ha arra se volna semmi kilátásunk, hogy az antantnak hite, vagy legalább sejtelme van a maga igazságérzetének föléledéséről, akkor sem szabad kétségbeesnünk. Az élni akaró s a maga rendületlenül kitartó munkája utján élni is tudó nemzetben olyan törhetetlen, hatalmas erők élnek, amelyek a poklokkal is szembeszállhatnak és előbb vagy utóbb, de győzedelmeskedni fognak. A Távirati Iroda jelentései ezek: Átadták a választ. Pdris, május 6. A nagykövetek értekezlete tegnap Jules Cambon e'nökletévJ a külügyminisztériumban értekezletet tartott, amelyen elhatározta, hogy a magyar békeküldöttséghez intézett választ a küldöttcég kezeihez juttatja. A választ Henry ezredes a kora déiutáni órákban Versaillesbe vitte, ahol jelenleg a magyar békeküldöttség tartózkodik. (M. T. I. szikratávirata.) Nem engednek népszavazást. Páris, május 6. (A Havas-ügynökség jelentése.) Henry ezredes szerdán átnyújtotta a magyar békedelegációnak a Legfőbb Tanács válaszát f magyar cUenjavaslatokra. A kísérőlevelet Millerand irta c!á. A kísérőlevél annak a reménynek ad kifejezést, hogy Magyarország a jövőben a béke fényezője lesz, de rlmuta't arra, hogy Magyaroiszág is felelős a világháború felidézése óta történt eseményekért és a kettős monarchia imperialista polilikájáért A szövetséges és társult hatalmak nem járulhatnak hozzá ahhoz a javaslathoz, hogy a szomszéd államoknak juitatott területeken népszavazás legyen. Elhatározták, hogy a territoriális intézkedéseket nem változtatják meg, mert minden változás súlyosabb következményekkel járna, mint a magyar békedelegáció által emiitett következmények. A Héprajzi viszonyok olysnok, hogy lehetetlen, hocy az adott esetben a politikai határok a néprajzi határokkal egybeessenek. A hatalmak meg vannak arról győződve, lio^y a népszavazás sem járna más eredménynyel, mint amelyre eddig jutottak. A határkiig?zitó bizottságok olyan eretekben, ehol igazságtalanságot látnak fennforogni, jelentést tehetnek a népszövetségi tanácsnak és igénybevehetik jó szolgála' -iit. Ruthéniára vonatkozólag a cseh-szlovák szerződés módot ad, hogy a tartomány lakossága a kívánságait nyilvánosságra hozza. A kísérőlevél hangoztatja, hogyha Magyarország kötelességét lojálisán teljesiti, ez közelebb hozza azt az időpontot, amidőn Magyarországot a népszövetséghez tartozónak lehet számítani. A magyar delegáció 10 napcs határidőt kapott a békeszerződés végleges szövegének elfogadására. (M. T. I. szikratávirata.) h békeszsrződés aláírása. Budapest, május 6.' Egyik budapesti estilap irja .illetékes információk alapján: A békeszerződés aláírása, vagy alá nem irása tekintetében is különféle kombinációk vannak, amelysk azonbín még időelőttiek, miután a békeszerződés ujabb formulázását még nem ismerjük és igy természetes, hogy a publikálás előtt ebben az irányban semmiféle döntés sem történhet. Kétségtelen, hogy olyan szerződést, am^ly Magyarország sorsát végleg eldönti és amely a revíziónak reményét vagy igéretét sem foglalja magában, nem írhatunk alá. Amennyiben a békeszerződés aláírására kerül a sor, a szerződés ratifikálása nem lehet aktuális. A ratifikálást ugyanis megnehezíti az a körülmény, hogy a nemzetgyűlés csonka, még pedig nemcsak azért, mert a Tiszántúl és Baranyában nem folytak le a választások, hanem azért is, mert a nemzetgyűlésen meg a pÓ!válasrtá3,ok után sincs K ^viselve a tőlünk elszakított Magyarország. A közvéleménynek nyugodtan kell várni az eseményeket és bíznia kell abban, hogy a kormány és a nemzetgyűlés meg fogja találni a helyes és sz&kséges Upéseket ahhoz, hogy a békeszerződés kapcsán a magyar nemzet érdekeit képviselje. Az egész ország közvéleménye szerint, ha a békeszerződést a kormány kényszer alatt alá is irja, a nemzet nem tekinti őrök időkre szóló parancsnak és ragaszkodni fog ahhoz, hogy a népszövetség és a világ lelkiismerete előtt igazságot követeljen. A Nap irja: Politikai körökben ugy tudják, hogy a kormány csak akkor irja alá a békeszerződést, ha lesz benne olyan pont, amely meg;.dja a reményt arra, hogy a Magyarország sorsában hozott ítéletei még később revizió alá veszik. Az olyan szerződést, amely végleges jogi állapotot teremtve Magyarországot megfosztja ezeréves határaitól, nem irják alá. Bármit tartalmazzon a békeszerződés, az bizonyos, hogy 3 kormány lebilincselő kényszer hatása alatt esetleg aláírhatja a békeokmányt, de a nemzet soha jóvá uen: fogja hagyni. Az Est jelenti: Politikai körökben feszült érdeklődéssel várják az antant békejegyzékének hiteles szövegét. A jegyzéket Párisbói futár fogja Budapestre hozni. A további technikai része még nincs tisztázva és arról — mint értesülünk — most folynak tárgyaiások SimonyiSemadam Sándor miniszterelnök, gróf Teleki Pál külügyminiszter é6 gróf Apponyi Albert a békedelegáció elnöke között. A politikai közvéleményben mind szilárdabban kialakul az az elhatározás, hogy a békefeltételek részünkről