Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-06 / 103. szám

Ára 1 korona. Szcrkeazt^ég kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOG ASSZONY-SUGARUT 4. SZÁM A werfcMitAaéf éa kiadóhivatal talefo«|a: 305 ELÓFIZETES1 ARA: cgéax évi s 280.- K cegyedévra 70.- K félévra . 140.— K ery hónrpra 24 - K Pgrea itim t karoaa Nyomda: SZEGED, PETÓPI SÁNDOR-SUGÁRUT 1. SZÁM A nyomda tclefoaja : 16-34. Szeged, 1920 IX. évfolyam 103. szám. Csütörtök, május 6. Május 6. A megpróbáltatásokban gazdag magyar nemzet történelmébe beiktalódiic tehát a leggyászosabb dátum, az az örökké emlékezetes maradó nap, amelyen küldötteinknek átnyújtják a békeszerződést, hogy aláírjuk. Vannak, akik bizonyos jelekből következtetve, amelyeket a nyilvánosság számára eddig senkisem konkretizált, kedvező várakozással tekintenek a csütörtöki nap elé. A magyar közvélemény nagyobbik része közben leküzdhetetlen, bár érthető szenvedéllyel találgatja, vájjon megtagadjuk-e a békeokmány aláírását vagy sem. Nem ismerjük azokat a kedvező jeleket, amelyekből egyesek a béketervezet igazságtalanságainak enyhítésére következtetnek. De keservesen tudjuk, hogy az eredeti békeszerződés oly elbirhatatlanul súlyos volt, hogy minden legkisebb enyhítés, amelyet Európának két év óta való urai megengednek rajta, csak levegőhöz juttat, amelyet egészen el akartak zárni tőlünk. Érintetlenül marad azonban az a szándék, hogy Magyarországot feldarabolják és több mint ezerév óta egységes testét szomszédai között felosszák. A ránk szakadó csapás hihetetlenül súlyos, méretei túlnőnek minden katasztrófán, meiy a magyar nemzetet érte. Erdélyben, ahonnsn kiindulva akarta M-irtinuzzi egész Magya-országot visszaszerezni, a megszálló román csapatok ezentúl .otihon' lesxnek. Kassa, a kurucváros, hol Rákóczi fejedelem hamvai nyugszanak, egy ideig most mái Csehország disze lesz. És a gazdag Bánát, melyet a magyarok mellett ieginkább neinzethü svábok laknak, Románia és Szerbia között kerül feloszlásra. Változ<at-e most már megvalósításra kerülő elhatározás rettenetességén, hogy mi aláírjuk a békeszerződést vngy pedig megtagadjuk az aláírását? De tovább megyünk: jelentene-e az ország területi integritásáról való lemondást, ha a békeokmányt aláírnánk? Ezeket azért hangsúlyozzuk, mert fontosnak tartjuk, hogy a magyar nemzet épp a megpróbáltatások e legnehezebb óráiban adja higgadtságának legékesebb jelét. Annak eldöntését, hogy aláirjuk-e a békeszerződést vagy se, bízza azokra, akiket bizalmával megtiszteli, akikben ezután sem fog csalatkozni, mert bizonyára minden következménnyel számolva fogják meghozni döntésüket. Azt pedig, hogv Apponyi, Teleki és a lobbiek a nemzet életbevágó érdekeire lesznek tekintettel és hogy birtokában vannak e döntéshez szükséges minden adatnak, fölösleges bizonyítani. A társadalomra most már a cselekvés órája ütött. Európának meg kellett értenie, lehet, hogy m-g is értette, ha demonstráltunk eddigi szép épségünk csúfos megcsonkítása ellen. Európa meg fugja érteni, ha eddig meg nem értette, lio^y feldarabolásunkba soha bele nem nyugodhatunk. De látni kell Európának, hogy az ország fösvényül meghagyott kicsinyke területén egy életerős, kulturában gazdag, erkölcseiben regenerálódott, gazdaságilag versenyképes nép él és szorgosKodik. Látni kell Európának, hogy e nép megint trónjára emelte a jogrendet. Látni kell, hogy itt most már mindenki kaptafája mellett ül és doigozik. A demonstráción tul most ez a legfőbb kötelességünk: dolgozni, dolgozni és dolgozni. A kereskedő, aki becsüleiesen vesz és dad, az iparos, aki szol'din gyárt, a földműves, aki egy tenyérnyi földet se hagy ir.egmunkálatlanul, a munkás, aki keményen megfogja a szerszámot, mind-mind a területi integritásért is dolgozik. Ha május 6-ika megőrizhetné annak a történelmi nevezetességét is, hogy a magyar társadalom e napon lette meg e nemzetmentő alkotó munka első mély kapavágásait ... A magyar békeszerződés átadása. — A békedelegáció nem irja alá a szerződést. — A P. N. munkatársa a béke al/.irása dolgában beszélgetést folytatott Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszterrel, aki a következőket mondotta neki: — A békedelegáció valószínűleg nem fogja aláírni a békeszerződést ét igy a kormánynak lesz a feladata, hogy aláírásról gordoskodjék. Lehetséges, hogy arra csak később fog sor kerülni. A nemzetgyűlés esak ősszel fog a béke ratifikálásával foglalkozni. Ha május 16-án csakugyan publikussá válik az antant válasza a magvar jegyzékre, ugy alkalmasint kormányelnöki'bejelentés formájában kerüi szóba a békekötés dolga a nemzetgyűlésen, esetleg egy deklarációval kapcsolatban. Az U. N. jelenti: A Mittagspost genfi jelentést közöl, hogy az ottani diplomáciai körökben artnak a meggyőződésnek adnak kifejezést, hogy Magyarország a békefeltételek gyakorlati értelmezése körül a legnagyobb jóakaratra számithat, különösen Anglia részéről. Erről a békeszerződés ratifikációja után a Budapesten működő jóvátételi bizottság magatartása tanúságot fog tenni. A békeszerződés rerielkezésének érdemleges megváltoztatására nem lehet számítani és politikai szempontból nem volna okos dolog Magyarországon e tekintetben várakozásokat kelteni, mert a csalódásba magyarok heves vérmérséklete mellett könnyen súlyos következményekkel járhatna. Nemzetközi kormányzószerv. Páris, május 5. A Temps közlése szerint a Legfelsőbb Tanács körében az a szándék, hogy a tanácsból nemzetközi koi mányzószervet csinálnak. Nem lehetetlen, hogv egy ?apon fontolóra fogják venni, ne vegyék-e fel a Legfelsőbb Tanácsba Németország, valamint Oroszország képviselőit is. Akkor azután a népszövetség egy nemzetközi kor nányzó szerve is fennállana, amelyen valamennyi állam miniszterelnöke résztvenne. A német külügyminiszter a német békéről. Berlin, májú* 5. Dr. Köster Adolf birodalmi külügyminiszter nyilatkozott a versaillesi békeszerződésről, Németország helyzetéről és jövő külpolitikájáról. Köster egyebek között ezeket monuotta: — A san-remoi ílrgyaláiok eredménye, de különösen az ? magyarázat, amellyel MilJerand miniszterelnök t francia képviselőház április 28-iki Ülésén a san-remoi tárgyalások eredményét kisérte, nem jogosit fel bennünket vérmes reménykedésre. Különösen kiábránditólag hatott ránk a félhivatalos Havas közleményének az a része, amely szerint az antant fentartja magának azt a jogot, hogy kényszerítő eszköz gyanánt esetleg további német területet szállhasson incg.^Nem győzöm elég sokszor hangsúlyozni, hogy mi németek mindent elkövetünk a békeszerződés lojális keresztülvitelére, de ehhez elsősorban az kell, hogy ellenségeink tisztában legyenek afelől, mire van nekünk mulhatatianul szükségünk és meddig mehetnek el abban, amit tőlünk követelnek, mennyit adhatunk. Abban a reményben megyünk e! Spaaba, hogy ottani tárgyalásaink egymáshoz való viszonyunk uj korszakát fogják megnyitni, a kölcrönöa megértés korszakát. TELEFON, TÁVIRAT. A volt monarchia államainak gazda- j sági együttműködése. Budapest, május 5. A Nap illetékes hdyről arról értesül, hogy Ausztria a szomszédos 411amok kormányaihoz rendkívüli követségeket fog meneszteni, amelyeknek az lesz a feladatuk, hogy táijyalásokat kezdjenek egy értekezlet létrehozása érdekében. A konferenciára, a te-v szerint, meghívót nyernek Jugoszlávia, Olaszország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Uk-aina és Románia. Az értekezlet székhelyéül az osztrák kormány Grázot fogja ajánlani. Állítólag az olasz miniszterelnökkel Renner krncellár Rómában közölte a konferencia tervét és Nitti miniszterelnök a tervet szimpátiával fogadta. Renner kancellár az éitekezLten a monarchia volt államainak gazdasági együttműködéséről akar megállapodásokat létesíteni. A budapesti küldöttség \ alószinüleg Löwenthal külügyi osztályfőnökből és Sirron Ábrahám képviselőből fog állani. Nemzetközi értekezlet a drágaság ügyében. Páris, május 5. A drágaság kérdésében egybehívott nemzetközi értekedet tegnap kezdte meg üléseit. A delegátusok nagyrészt a szövetségesek parlamentjeinek kiküldöttjei, akii: a szállítási, államadóssági, hitdügyi, valufc ügyi és adózási problémákat xosfják megvitatni, ezeknek a kérdéseknek a drágasággal való összefüggését tartva szem előtt. Az értekezlet határozatai fognak majd alapul szolgálni a május végén Brüsszelben tartandó pénzügyi értekezletnek. (M. T. I.) Ludendorff a német kormányról. Berlin, május 5. Wiegand Károly, az ismert amerikai ujságiró felkereste Ludendorff tábornokot, aki a következőket mondotta neki: — Nem menekültem el Berlinből, csak elutaztam, mert 1918 november óta féktelen izgatás folyik ellenem. Néhány r.ap múlva azonban visszatérek a fővárosb*. A Kapp-féle puccsról érthető okokból nem nyilatkozom. Lütwitz, aki katonai erőnket jól tudfa mérlegelni, semmiesetre sem gondolhatott revans háborúra, mint azt Bauer volt kancellár rosszindulatulag ráfogta. A kancellárnak e kijelentését rendkívül fájlalom, mert ennek következtében történt, hogy Franciaország Majnafrcnkfurtot és Darmstadtot megszállotta. Az ujabb katonai puccstervekröl szóló híresztelések a konzervativek ellen irányuló választási manőverek. A mostani kormány dilettánsok szánalmas társasága. A románok támadása Szovjetoroszország ellen. London, május 5. Mint a Daily Telegraph jelenti, Romániában lázas hadikészülődést folytatnak. Avarescu tábornoknak képviselője, állítólag maga Take Jonescu, csütörtökön Varsóba utazik, hogy Pilsucki elnökkel megkösse Lengyelország és Románia szövetségét. Bécs, május 5. A Neues Wiener Journalnak jelentik Hágából: Az angol lapok megerősítik azt a hírt, hogy Románia legközelebb nagy offenzívát indit Szovjetoroszország ellen. A bolsevizmus elleni nagy általános offenzívának ez a harmadik szakasza. Bizonyos, hogy a bolsevizmus napjai meg vannak számlálva.