Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-30 / 123. szám

a megszállott tertlet polgára vagyuuk, akinek névaláírása talán az antant szempontjából sem felelne meg, a mienkkel pedig éppenseggel ellentétben állana. Ezt se szükséges bővebben magyarázni. Ki irja alá a békét? Budapest, május 29. Millerand május 22-iki jegyzéke szerint a szövetséges és társult hatalmak számítanak arra, hogy a béke a magyar kormány nevében a kormány egy vagy több meghatalmazott tagja által lesz aláírva. B kívánság elöl a magyar kormány nem térhetett ki és ezért a csütörtöki minisztertanácson elhatározta, hogy a békeszerződés aláírásával gróf Teleki PM külügyminisztert bizzák meg. Gróf Teleki hétfőn utazik el Versaillesbe. Más jelentés szerint Teleki Pál, mint Erdélynek, az elszakított résznek szülötte, nem Írhatja alá a békét. Bzért e feladat vagy Soós honvédelmi, vagy Bendrd népjóléti miniszterre bárul. ti, Földbirtokreform és termésrendelet. Budapest, május 29. A nemzetgyűlés csak kedden folytatja a tanácskozását és a három napos szünetet mindkét párt a tiszántúli választási agitációra használja fel. Politikai körökben általában bizonyosra veszik, hogy a kisgazdapárt többséggel kerül ki a tiszántúli mérkőzésből, kétségtelen azonban, hogy legatóbb kissé megjavultak a keresztény párt kilátásai is. Bzt féleg arra magyarázzák, hogy a választási hadjáratban mind erőteljesebben nyomul előtérbe a földbirtokreform kérdése és főleg a keresztény szocialisták igen hatásosan aknázzák ki a birtokpolitikai.<• tervezetnek szériátok nagyon is óvatos, inkább konzervatív azellemét. .Meg kell állapitaoi — irja Az Est — hogy a kisgazdapárt zöme távol áll attól a felfogástól, amelyet a javaslat ellenzői szólaltatnak meg és megbízható forrásból tudjuk, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesfllés Pártja a termésrendelet kérdésébea feltétlenül Rubinek Gyula mellett áll, a földmivelésügyi minisztert teljes mértékben támogatja. Egészen bizonyos tehát, hogy a nemzetgyűlésen Rubinekne* e kérdésben impozáns többsége lesz." Haller István kultuszmiaiszter ezeket mondotta: — A termésrendelet körül mutatkozó ellentétekben tulajdonképen nem nyilatkozik meg más, mint az, amit elörelátaak azok, akik mérlegelik a politikai belső hatóerőket: hogy a nagybirtokosok szembekerültek a kisgazdákkal és azokkal, akik a fogyssztókat képviselik. A nagybirtokosok olyan földreformot és olyan gabonaáralat akarnak, amelyek örökre kárpótolják őket a reformért hozott áldozatokért és olyan horribilis haszonra törekszenek másrészt, amely egyszeriben lehetetlenné teszi a nemtermelö közönség megélhetését. Bzzel a drágaságot a fantasztikumig fokozná az egész vonalán, a pénz értéke sokszorosan leszállana mai színvonala alá és az állami gazdálkodást teljesen lehetetlenné tenné. A kisgazdáknak és fogyasztókaak nem érdeke a szabadforgalom, mert azt a kevés pluszt, amit a kisgazdák azon nyernének, sokszorosan felülmúlná az ujabb általános drágulás révén a szükségleti cikkekért fizetendő felár. A nagygazdaságoknál, miután ezeknél szintén csak egy család közszükséglete emelkednék árban, de ezzel szemben egy nagy birtok plusz-jövedelem állna, természetesen a közszttkségletek áremelkedése nem sokat rontana le az elért horribilis többnyereségböl. Ám a kisgazdák végeredményében csak veszítenének a szabadforgalommal. Én már most kijelentem, hogy a parlamentben Rubinek fildmivelésügyi miniszter termésrendeletének feltétlenül többsége van, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja mindenesetre Rubinekkel tart. 1 DÉLMAQYABOR8ZAQ Maximálták a temetkezési dijakat. (Saját tudósítónktól.) A Belügyi Közlöny 23. számában, amely a napokban érkezett Sze?

edre, feltűnő nagy, gyászos betűkkel közli az Irszágos Központi Árvizsgáló-Bizotteág a temetkezési dijak maximálására vonatkozó rendeletét, amely, mint irva van, csak Budapest területére vonatkozik, de tájékoztatásul szolgál az egész ország területére is. Nem találjuk érdektelennek a rendelettel foglalkozni, hiszen ebben a kérdésben többé-kevésbé, de inkább többé, mindannyian érdekelve vagyunk. Mi szegediek nagyobbfoku irigységgel tekintünk a főváros lakossága felé, amely most abba a szerencsés helyzetbe jutott, hogy maximális áron tud meghalni, illetve eltemetkezni. Milyen jó lenne nekünk is azzal a boldog tudattal halni meg, hogyha már az életben nem sikerült elkerülni, legalább a halálunk után nrm jutunk az árdrágítók karmai közé. A rendelet csak Budapestre vonatkoiik, de azért sok módja van annak, hogy a vidéki ember is élvezhesse a temetkezés előnyeit. A legjobb és legegyszerűbb ezen módozatok közül az, hogy az ember Pestre menekül a halála elől. Ami a maximális árakat illeti, méltók a szolgáltatáshoz, amelynek diját képviselik: halálosan drágák. Akármilyen szomorú és magasztos a temetkezés ténye, az árvizsgálóbizottság tarifáját a kezünkbe véve, csak valami nagyon keserű humorral, vagy. mondjuk, éles malíciával az élet ellen, amely a halált megdrágította, tudunk a kérdéshez szólni. Az árvizsgáló-bizottság, megállapításai az alábbi módon alakulnak: III. osztálya polgári temetés 650 korona. Magában foglalja az alábbi szolgáltatásokat: 1. Lakkozott puhafakoporsó, fekete vagy világos színben. 2. Bélés papírból és névfelirás. ' 3. Egyszerű, kivert papirszemfedél. 4. Puhafa sírkereszt. 5. Papirvánkos. 6. Négyes számú gyászkocsi, két lóval és két halálmadárral. 7. Egyszerű ravatalozás, katafalk, keresztposztó a falra, két gyertyatartó gyertyával, szenteltviz-tartó, ravatal felállítása, fuvarozás oda és vissza. II. osztályú polgári temetés 1000 korona. Itt már fekete és fodros a szemfedél, hadibrokátból, kézi feszületet is adnak fából s nyolcoszlopos, nyitott (nyári) kalottaskocs,i viszi a halottat. Ez a kissé magasabb igény 350 koronájába kerül a II. osztályú halottnak. A legmagasabb társadalmi rétegek számára van az /. osztályú polgári temetés, 1350 korona. „Félkelelt és hotnoruzoit" puhafakoporsóba teszik a halottat, de a koporsó bélése még mindig papir. A szemfedél sima szövet s üvegezett, két lovas a halottas kocsi, a bakoa három halálmadár. A lovaknak és a halálmadaraknak fekete szerszámja van. Ha valaki még napyobb fényűzéssel óhajt temetkezni, megközelítően olyannal példázik, mint egy középkori várúr, akkor azt alighanem a maximálás után is megteheti, de ez esetben a temetkezési vállalkozót az árdrágitási kihágás vétségébe s annak veszedelmes következményeibe danti. Moéi&lonf a KERTÉSZ kölcsönfnesjeicill w->nyvtár uj pótjegyléke Magyar, német és francia könyvek. Az összes könyvújdonságok olvashatók. 7000 kötet könyv, HK Szeged, 1920 Május Millerandnak nem kell revUió. Páris, május 29. A kamara pénteki ülésén Millerand miniszterelnök kijelentette, hogy Spaaban a németekkel kötött békeszerződés keresztülvitelét és semmiesetre sem annak revízióját fogják szorgalmazni. A miniszterelnök biztosította a Házat arról, hogy 'a ' szövetségeseknek minden eszközzel biztosítani kell Németország lefegyverzését, ami a világ békéjének első feltétele. A francia jóvátételi követeléseket 200—210 milliárdta becsülik. A májút 15 ig kiszámított összeg 70 millió arany márka. JS4 vásárolni Siessen Outilrioriimit Pető Ernő SSS^V^ Elv ojéax <0 kor., ejy fél 10 kor., egy neiyad II kor, egy nyolcad 7*10 kor. a.onkivdl a »/abaly ato érteim b n osztályonk'nt kezdeti kOlt ég l ko'. és portómectirités fiiaten fl. Redönyjavltásokat, SUffiS Vilmos redőnyipsr vállalata. Ref. palota. Telefon 13-98' letérőn. SZÁM ti«s KORZÓ-MOZI Vasárnap, május 30-án. Amerikai cow boy filmi Nyugat csillaga. Wild West romantika 6 (elvonásban. Dlcky boxbajnok. Vi játék. Előadások hétköznapokon . 7 és 9 Arakor. Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. .. lé Mé ...táa a • érti •Karfái • ayéri •ulbia tartatlk. fld Sapientiam.- ~ Téged kivlak most, isteni Qölcstség I Nézd az Embert: A szenvedély számuma szemetet szórt etemébe és ö, ki ormokon állt, megingott ét lesaódfilt ét mott görcsöt kezével a rideg rögöt kaparja; szeméből égi Pényed ktllője rég kihullt 'ét fáradt faiét a fojtott Pöld fölé szorítja, hogy ne hallja éteri, derat muzsikádat, hanem tzörnyt kerekek kenetlen ctikorgátát ac Idő feneketlen vak mélyén . . . A célok kopár tcikláia liheg a mindenség Promátje, a dölyföt tudát sebzett keselyűje tápte tzivét cafattá ét kiszívta hite vérét vágyak vulkáni napja, vergődve sors-bilincsét most önhusát harapja éa ~ szikláknak feszülten üvölt az ájek-éján... De hallszik már a mélyről bátor uj hajótok dalt, kik tcavnk friss zászlajával a ktlő Pényt kötzöntik: — Bölctetég, sását északi dús delejfény, kiaek tugára hűt magasból metazi ránk stt, a rozzant hajót uj útra fölttorelvéa, vonzd magadhoz a bomlott lélekiránytat. Oly lét felé vezérelj, fénykineske-esőket, — kik csüggünk harmóniádnak ctodttugtrát, hol izivárványkéat fonsz át, uj szántóa Fejlódét ót, örök ugarán. (vetóW DONÁSZY KÁLMÁN. KORZÓ-MOZI SS TELETŐ*•na hétfőn kedden, szerdán éa csütörtökön, méius 31, íunius 1, 2. és 3 án. A modern fllmtechalka remekműve! ÓPIUM. rantasrli'tus tragédia 6 (elvonásban. _ Előadások héttőn és kedden % 1 *» • örnk*. szerdán c»ak 5 és 7, CSM tortokon 3, 5 és7órt BIeier cipőszalonja készit merték után « legmodernebb kivitelben férfi, női és gyermekcipőket Iskola-utca 14. szám*