Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-01 / 100. szám

DELMAQY AROKSZA'-' ' i flpró tőrténetek. — Régi idők emlékei. — Mig élt, majdnem minden héten, a szombat esti gyorssal leruccant Budapestről Lipcsey Ádám, aki rendkívül nagy kedvvel és sikerrel szerkesztette a Borsszem jankót, -amelynek nemcsak aktuális tréfái és viccei voltak szenzációsak, hanem a képrejtvényei is. A Jankó rendszerint vasárnap reggel érkezett és közölte ai elözö hét képrejtvényének a megfejtését. Néha efó- ! fordult, hogy a képrejtvényeket a 13 próbás megfejtők sem voltak képesek megfejteni. Egyik szombat esie, hogy Lipcsey a hatórás gyorssal megérkezett, az utcán találkozott dr. Fülöp Zsiga fiskálissal, aki megkérdezte tőle, hogy , mi a legutóbbi számban közölt képrejtvény megfejtése ? — Biz én kedves doktorom, nem tudom magam se, — válaszolt Lipcsey, aki már az izes paprikára gondolt, amelyet Tömörkénnyel, Beck sógorral, a Pistákkal, meg a többi bohémmel együtt készült elfogyasztani, vidám és kedélyes diskurzus közben. A nagy étk».rés meg is történt és feketére, meg egy kis puttyogósra a Kassba vonult a társaság. — Sok feketét — szólt Tömörkény és Lipcsey intett a pincérnek, hogy nyithatja a vörösnyakut. Vidám terefere és poharazás közben Lipcsey a szomszéd sarokasztalnál észrevette egy társaságban dr. Fülöp Zsigát, amire eszébe jutott a kérdezett képrejtvény megfejtése. Névjegyet vett elő, pár szót irt rá ceruzával és a pincérrel odaküldte dr. Fülöpnek, aki amikor elolvasta a névjegyre irt szavakat, éktelen haragra lobbant és nagy sebbel-lobbal közeledett Lipesey asztala felé. — Szerkesztő ur, kikérem magamnak az ilyen okvetetlenkedéseket. Ezt nem tűröm I — Mit nem tür, kedves doktorom? — szólt érdeklődve Lipcsey. — Azt nem tűröm, hogy nekem azt irja: „szemtelen*fráter". — Dehogy nem Írhatom, amikor. . . — Megtorlás nélkül nem Írhatja — vágott Lipcsey szavába dr. Fülöp és távozni készült az asztaltól. — Ne bolondozzék doktor, hiszen nem maga a szemtelen fráter, hanem a kérdezett képrejtvény megfejtése. Fülöp Zsiga átölelte Lipcseyt és reggel felé már Farádival ittuk a puttyogóst, amelynek az árát dr. Fülöp fizette. Hazamenet mondta is Lipcsey: — Szemtelen fráter, aki azt meri állitani, hogy képrejtvényért valaha, valahol ilyen nagy árt fizettek volna. * Lehet már két évtizede, hogy Sauret Em;l, a kiváló hegedűművész, Szegeden koncertezett. A mesternek nagy sikere volt, a közönség tomboló lelkesedéssel ünnepelte. A hangverseny befejezése után, magnum áldomásra Engel Lajossal egytitt betértünk vele a Kassba. Az elmaradhatatlan feketét szervírozták elébb, majd következett az özvegy Cliquotné-féle puttyogós. Amint fogyasztottuk a drága nedűt, az asztalunkhoz toppant Winchler István, a Qóliátnagyságu királyi ügyész, akinek ezúttal itali szempontok irányították a mottót. — Szervusztok gyerekek 1 — szólt és már helyet is foglalt az asztalnál. Engel Lajos úgyis mint vendéglátó gazda és úgyis mint koncertrendező, bemutatta Winchler Istvánt a művésznek. Megtörtént a kézfogás, ami után sziszegni kezdett Sauret, mert Winchler ugy megszorította a kezét. A poharak megteltek a puttyogóssal, kocintani kellett volna, de a művész nem tudta megfogni a poharat, mert az ujjai össze voltak préselve. Kérdeztük a művészt, hogy mi történt? Sxe»ed, 1920 május t As árviz utáni időkben történt, hogy egy francia operett-társulat a Tisza-szálló koncerttermében előadta az Üdvöske cimü bájos, francia operettet. A terem teljesen megtelt és a közönségnek még az a része is élvezte az előadást, amely nem értett franciául. Kdllay Albert, az akkori főispán, megszokott térsaságával együtt szemlélte az előadást, közben halkan beszélgetett és a diskurzus során valami megjegyzésen jóizüen nevetett. A főispán ós társasága mögött levő széksorban ült egy háaaspár és az asszony, aki nemcsak az előadást, hanem a főispánt is figyelte, csöndben rászólt az urára: — Fiam, nevess! — Miért nevessek? — kérdezte a férj. — Ne kérdezősködj, hanem nevess, mert a főispán ur is nevet, aki tud franciául és ha te is nevetsz, akkor elhiszik rólad, hogy tudsz franciául s hogy megérted az előadást. . . ?>oooooooooooooooo A tisztaság követelményei a borbélymiihelyekben. — Sok a bőrbeteg. — (Saját tudósítónktól.) Egyre-másra szaporodnak Szegeden egyes tiszíátalan borbélymühelyek szerencsétlen áldozatai, akik földagadt és sebes arccal járkálnak az utcákon és hosszú heteken át viselik egy-egy borotválkozás kínos küvetkezmenyét. A burbélymühelyeket nálunk már régi idő óta nem ellenőrzi az egészségügyi hatóság, aminek természetes következménye, hogy némely borbély azt teszi a vendéggel, arnit akar, a fertőtlenítő folyadékba éppen hogy csak belemártja egy kicsit a borotváját, közvetlenül a borotválkozás előtt. A szappanozó pamacsot heteken át nem tisztítják ki egyesek s azt is megteszik, ha nern vigyáz a vendég, hogy használat után kimosatlanil dörzsölik a másik „kuncsaí" képéhez. Szót emelünk az egészségügyi hatóság vezetőjéhez a közönség érdekében, annál is inkább, mert példával szolgálhatunk arra, hogy más városok hatóságai nem nézik téllenül egyes könnyelmű borbélyok hanyagságát s szigorú rendelkezésekkel s ellenőrzéssel szorítják őket a fertőhintó borotváló es hajvágó eszközök pontos tisztitá-ára. A makói államrendőrség vezetője, Török tanácsos a napokban igen szigorú rendeletet adott ki a borbélymühelyekre vonatkozóan hygienikus szempontok kellő betartása érdekében. Elrendeli, hogy minden borbély köteles 48 óra alatt fertőtlenítő szeneket beszerezni. A borotvákat minden borotválás előtt, a hajvágóképeket, fésűket és keféket pedig minden bőrbeleggyanus vendég után köteles fertőtleníteni, Köteles azonkívül minden eszközét naponta legalább egyszer, hosszabb ideig fertőtleníteni. Megállapíthatóan bőrbeteg egyének részére külön borotvát, hajvágógépet, fésűt és kefét kell tartani. Minden borotválás után az arc fertőtlenítő szerrel mosandó le. Minden borbély kötele* üzletében az alábbi szövegű figyelmeztető táblát feltűnő helyen kifüggeszteni: .Figyelmeztetés! A ragályos bőrbetegségek elkerülése céljából mindenki saját érdekében követelje az eszközök fertőtlenítését!" A hanyag, tisztátalan borbély Szegeden persze nem általános tipus, a legtöbb műhelytulajdonos intelligens, a tisztaság fontosságát belátó ember. De a kivételek is sokat árthatnak, mint ahogy ezt a számos példa igazolja. Kivétel ne legyen. A legszigorúbb tisztaságot meg kell követelni a város legtávolabtyUhelyén működő külvárosi borbélymühelyektől. t Az államtitkárok éa kormánybiztosok ' kinevezése. Budapestről jelentik: A kormány pén'eken teszi meg az első intézkedéseket az államtitkárok és a vidéki kormánybiztosok kinevezése dolgában. A kinevezendők névsorát Dömötör Mihály belügyminiszter és Meíkó Zoltán belügyi államtitkár állították össze, ez a névsor azonban valószínűleg változni fog. Szombat délig méjí az sem vált el, hogy Kovács J. István lesz-e kultusz-államtitkár, amint azt a kisgazdák szeretnék, vagy Pékár Gyulu, akit Haller István kultuszminiszter is megtartani óhajt mai állásában. Földmivelésügyi államtitkárnak valószínűleg Kenéz Bélát nevezik ki, aki belép a kisgazdapártba, mig Major János eddigi földmivelésügyi áilamtitkar átmegy a népjóléti minisztériumba. Rubinek miniszter a helyzetről. Rubinek Gyula földmivelési miniszter egy hírlapírónak a politikai helyzetről igy nyilatkozott : — Mindazok az elintézetlen kérdések, amelyek különösen az államtitkárságok és főispáni állások betöltése körül felmerüitek, megoldódtak. Minden dologra nézve megegyeztünk és a legnagyobb nehézségek elsimultak. Erős a reménységem, hogy most már nemcsak a békekötésig, de a békekötés utan is fentarthatjuk a koalíciós kormányzást. A szünetet arra fogom felhasználni, hogy telő alá juttassam a fontos törvényjavaslatokat, elsősorban a birtokreforinról szóló törvényt. Egy angol lap angol származású királyt ajánl. Budapest, április 30. Londonból jelentik: A Westminster Gazette cikksorozatban foglalkozik a magyar kérdéssel és arra az eredményre jut, hogy Magyarország számára legjobb volna, ha angol származású királyt választana. A lap, amely Lloyd Georghoz közel áll, megállapítja, hogy Magyarországon meg is van a hajlandóság az angol befolyás akceptálására. A Magna Charta csak 12 évvel később keletkezett, mint az angol. Magyarország mindenkor az angol parlamenti szokás után igazódott, sőt irodalmi téren is közeli viszony állapitható meg a két ország között. Nincs egyetlen európai ország sem, amelyben Shakespeare müveit olyan sűrűn és tökéletesen játszanák, mint Magyarországon. Az angol származású királlyal angol töke is vándorolni be Magyarországba, ami mindkét fél számára hasznos lenne. A csehek kizárták a magyarokat e választásokból. Budapest, április 30. A Nap két aktát kőzöl, amelyek azt bizonyítják, hogy a Felvidéken a magyarok nem vehettek részt a választásokon, mert elnyomták őket. Az első okiratot a cseh belQgyminisztérium intézte a komárommegyei zsupánhoz. Ebben kijelenti, hogy a magyar nemzeti párt felterjesztett programját nem vehetik tudomásul, mert a program egyenesen ellentmond az 1920 február 29-én kelt rendeletnek. A másik okiratot pedig a komárommegyei zsupán intézte a magyar nemzeti párt megbízottjához, Aranyosi László doktorhoz, libben az Írásban azt irja a zsupán, hogy a magyar nemzeti párt eddigi programjával és eddigi cimével sehol sím szerepelhet, nem léphet fel, semmiféle nyilvános, vagy nem nyilvános működést nem fejthet ki. KORZÓ-MOZI ^^ Szombaton és vasárnap, méius 1. és 2 An. Miss American. IV. résxt vcRunsf... Llöodások pénteken é» szombaton \ l/t 7 és pontosan «/» 9, vosórnop */, 4, 5, »/, 7 és '/. 9 órakor. — Ismerkedés történt, — válaszolt Sauret. De jó, hogy az ismerkedés, a kézfogás nem a koncert előtt történt, mert bizony mondom, nem tudtam volna az este hegedülni. Ugy látom, hogy nemcsak a magyar lelkesedésben van erő, hanem a kezekben is. * régi ékszert, órákat magas napiárpn vásárol Bach utóda Kun Jenő Szeged, Sxécfienyltér 2. az. 345