Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-01 / 100. szám

Ára 1 korona. Sserkcaatóaég éa kiadóhivatal s SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGARÚT 4. SZA« A eserfceazttfaéf éa kiadóhivatal telefonja : 305. csa ELÓFIZETESI ÁRA: egéaz évre 280.- K negyedévre 70.— K félévre . 140.- K egy hónapra 24 - K Fgves iiáig *r» 1 frorona Nyomda: SZEGED, PETŐPI SÁNDOR SUGÁRUT 1. SZA* A nyomda telefonja : 16-34. Szeged, 1920 IX. évfolyam 100. szám. Szombat, május 1. 6 Május elsejére. A pogány rómaiak is szenteltek ünnepet a munkának, a maguk módja szerint. Szaturnáliának nevezték ezt az ünnepet, amelyen a szegény, állati sorban tartott, robotos rabszolgákat — egy napra — fölszabadították és asztalukhoz ültették. A kereszténység állandó ünnepnapja, amely a kalendárium szürke hétköznapjait piros színével folytonosan megszakítja, a vasárnap. Tulajdonképen ez is a munka ünnepe. Az Isten dicsőségére szentelték e napot, az Ur nevére, aki a hetedik napon megpihent a hat bibliai nap teremtő munkája után. A kenyerét verejtékével kereső ember is megpihen e napon, ünneplőbe öltözik, ha van ünneplője, leteszi a munka szerszámjait, kisimítja homlokán a gond és idő barázdáit és csöndes vagy hangos örömmel ébred annak tudatára, hogy az élet szép, hogy élni érdemes, vagy fájó rezignációval szemlélődik el azon, hogy e siralom völgyében minden hiábavalóság* hogy az élet elmúlik és mindnyájan buborékok vagyunk a lét nagy és mély tengerében. A kereszténység vasárnapja a dolgozó ember pihenőjét jelenti tehát, azt a napot, amelynek csöndje és éneke megszenteli a hat hétköznap munkáját és szenvedését. A tizenkilencedik században egy uj erő kapcsolódott bele az emberi fejlődés és haladás hatalmas áramába: a szocializmus, amely a munkásság mozgalmainak és érdekeinek szolgálatában a történelem egyik legjelentékenyebb tényezőjévé emelkedett, amellyel számolni kell. A munkásság az egész világon lefoglalt magának egy napot a maga ünnepéül, a legszebb hónap ekő napját, május 1 -ét. Az idei május elsején csöndes ünnepe lesz a magyar munkásságnak. Sok csalódás és kiábrándulás után a becsületes magyar munkás azzal az érzéssel gondol ezen a napon a munkára, hogy ez az a bizto^és szilárd fundamentum, amelyen egy füztultabb, boldogabb és termékenyebb jövendőt meg lehet és meg is kell épiteni. A munka nagy ás szent dolog és annyi rombolás és pusztulás után a munka diadalmas erejébe vetett hittel kell elindulni a jövőbe, hogy e szegény, letarolt, kifosztott és szenvedő országot újra talpra állítsuk, versenyképessé tegyük, jó hírét, nevét világgá hirdethessük. A termelő munka bénultan áli ma szinte egész Európaszerte. Nekünk az elsők között kell lennünk, akik egy jobb kor megteremtésén fáradoznak. Legkülömb erőinkkel, legtisztább szándékainkkal, legjava tehetségeinkkel kell a béke harcát a kultura fegyvereivel megvívnunk. Akkor azután majd büszkén és bátran elmondhatjuk a költővel, hogy ez férfimunka volt! r A nemzetgyűlés szünete. — A tiszántúli választások előkészületei. — Budapest, április 30. A kétheti parlamenti szünet megkezdödölt. A még fővárosban maradt képviselőket az államtitkári és kormánybiztosi állások betöltése, valamint a tiszántúli választások foglalkoztatják. A kinevezések ma vagy holnap megtörténnek. A tiszántúli választásoknak érdekessége, hogy a Friedrich-csoport, mint ellenzék vesz már részt benne. A pártok arányát — amennyire ez ma előrelátható — nem igen fogja megváltoztatni a választás. A Friedrich-csoport a kisgazdapárttal való fúziós kísérletét cáfolja, többek közt egy nyilt levélben is, amelyet Rubinek fölmivelésügyi miniszterhez, a kisgazdapárt elnökéhez intézett. / Gróf Teleki nyilatkozata egy hollandiai lapban. Hága, április 30. A hollandiai Nieuve B <reau külön tudósítója beszélgetést folytatott gróf Teleki Pál külügyminiszterrel és erről a beszélgetésről részletesen beszámolt Mindenekelőtt megemlíti, hogy budapesti tartózkodása alatt meggyőződött arról, mennyire aUptalanok a fehér terrorról külföldön elterjedt hírek. Arra a kérdésre, hogy amennyiben Magyarország aláírja a békét, megtarthatja-e annak minden rendelkezését, gróf Teleki Pál a következőket válaszolta: — A gazdasági és pénzügyi feltételek semmikép sem teljesíthetők. Hogy csak egyet emeljek ki, az eredeti béketervezet egyik rendelkezése szerint Magyarország nyersvasat és fát tartoznék Ausztriának szállítani, holott ugyancsak a békeszerződés rendelkezései szerint Magyarország elveszíti nyersvas forrásainak mind a száz százalékát, fatermelésének pedig nyolcvan százalékát. — Milyennek képzeli Excellenciád az uj külpolitikai orientálódást? — kérdezte a tudósiló. — Mindenekelőtt — felelte Teleki — s győztesek jóakaratát akarjuk keresni, de nem egyes államok felé orientálódunk, hanem általában amaz irány felé, amely a teljes békéhez vezet és lehetővé teszi a konszolidációt. — Milyen a viszony a szomszédos (államokkal? — A szomszédias jó viszonyt minden körülöttünk levó állammal meg akarjuk teremteni. — Igaz-e, hogy a nemzett hadsereg mozgósít, vagy csapatokat koncentrál? — Ezekből a külföldön elterjedi hírekből egy szó sem igaz, amiről itt mindenki meggyőződhet. Mi kizárólag a demobilizálással vagyunk elfoglalva, minden agresszív szándék távol áll tőlünk. Arra a kérdésre, milyen politikát kíván Magyarország Németországgal szemben követni, a miniszter következőképen válaszolt: — Németországgal szemben épp ugy a teljes barátság politikáját kivánjuk folytatni, mint a többi állammal szemben, különösen gazdasági vonatkozásokban fogja Magyarország örömmel megragadni az alkalmat az érintkezés helyreállítására. Ez a Duna kihasználásával teljes mértékben sikerülni is fog. A beszélgetés Amerikára és az amerikai magyarok magatartására terelődött,"mire vonatkozólag a miniszter ezt jegyese meg: — Nagy hálával vettük azt az anyagi támogatást és azt a nagy érdeklődést, amellyel az Amerikában élő magyarok irányunkban viselkednek. Különösen a megszállott területeken levő honfitársaink érdekében az amerikai magyarok sokkal többet tehetnek, mint mi. Arra kelleae az amerikai magyarokat kérnem, foglalkozzanak a Szibériában levő magyar hadifoglyok sorsával is. Már valutáris szempontból is' ök inkább siethetnének hadifoglyaink támogatására, talán a legcélszerűbben olyan módon, hogy Szibériából Amerikába vigyék őket, ahol munkát találhatnának, hogy azután megtakarított pénzükkel később sajit költségükön visszatérhessenek hazájukba. Végezetül gróf Teleki Pál nagy elismerés hangján és hálával nyilatkozott meg a hollandiai nép nagy áldozatkészségéről és vendégszeretetéről, amellyel a magyar gyermekeket otthonába fogadta. Bleier cipőszalonja 3SS készít mérték után a legmodernebb kivitelben férfi, női és gyermekcipőket Iskola-utca 14. 'szám.