Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-17 / 88. szám

rr Steged, 1920 áprilia"17. A liszttel való ellátás nehézségei. — Éjszakázás az olcsó kenyérért. — Három kilóra emelik a liszt fejadagját a mostani harmadfél kilóról. — (Saját tudósítónktól.) A kormánynak országszerte egyik legfőbb és legsúlyosabb gondja a lakosságnak liszttel való ellatása, különösen most, a tapasz- és nyáreleji időszakban az uj aratásig. Szeged, amig Jugoszlávia nem zárta el előtte teljesen a határt, meglehetősen tűrhető helyzetben volt, amennyiben rekompenzációscikkekért kapott megfelelő mennyiségű lisztet cserébe, .(öztudomásu, hogy mióta a határzárlatot megszigorították, a város már nem tudta megkapni azt a 75 vagon lisztet sem, amelyet pedig előre kifizetett frank valutában. Az a liszt a nagykikindai malomban rekedt. Aztán a kormány biztosított a város számára havi 25 vagon lisztmennyiségét, amelyből fejadag nként 2 és fél kilogram jut az ellátatlanokra. Ez természetesen nagyon kevés és még amellett nem is érkezik pontosan, ugy, hogy a lakosság egyenletes ellátásában nagy zökkenőket okoz, különösen a szegényebb néposztályok kenyérrel való ellátásánál vannak súlyos nehézségek. — Tudjuk, hogy a kenyér kilójának 24 koronás ára mellett a szegényebb osztály nem képes magát kenyérrel ellátni. A hatóság, hogy sagitsen rajtuk, külön intézkedést foganatosított. A teljesen szegények számára ugyanis olcsó kenyeret osztat ki, persze csak korlátolt mennyiségben. Szomorúan éidekes látvány ilyen alkalomkor, mikor a városi olcsó kenyeret osztják ki, mint lepi el az ínségesek tarka tömege már esti nyolc órakor a hatósági árusító bódék környékét. Itt töltik az egész éjszakát, csakhogy minél előbb sorra kerülhessenek a reggel nyolcórai kenyérosztásnál. Egyesek a magukkal hozott kisszéken, mások leterített kendőkön szunnyadva várják a reggelt békésen és egymásiránti türelemmel. A pékek is panaszkodnak, hogy mig azelőtt hozzájutottak némi liszthez, ujabban nem kapnak semmit. Kérdést intéztünk ezirányban Fodor Jenő tanácsnokhoz, a közélelmezési hivatal vezetőjéhez, aki munkatársunknak a következőket volt szives elmondani: — A gabona- és lisztbeszerzést most nem közvetlen a város intézi; erre országosan egy külön szerv alakult a volt Haditerményből és pedig a Gabonagyüjtés Országos Központja. A QOK a rendelkezésre álló kontingensből azután kijelöl számunkra bizonyos arányos mennyiségeket, különböző helyeken, például Szentesen az egyik malomban 5 vagonnal, Vásárhelyen a v másik malomban 10 vagonnal, amelyeket aztán egyenként helybe szállítunk. A termelőktől közvetlen nem vásárolhatunk. Most ujabban tudvalevően 25 vagon kiutalását kaptuk, amely ha megérkezik, a fejadagok emelkedését vonja maga után. Ebben az esetben májustól kezdve 2 kilogram lenne a fejkvóta havonként, a mostani 2 és fél kiló heiyett. Ha nem egyszerre érkeznék be az egész mennyiség., ugy a beérkezési arányban elosztva fogjuk a 3 kilót kiutalványozni. Egyelőre mást nem teiietünk, minthogy türelemmel bevárjuk a kontingens beérkezését. DBLMAQYARORSZAQ Befejeződött dr. Czibula bünpörének tárgyalása — Szombaton hoznak ítéletet. — Tizennyolc tanúvallomás. — Kondász Ferenc ellen vall mindenki. — Kedvezőbb vallomások Czibuláról és Heffnerről. — Tavaszi kosztümkelmék, ruhaszövetek, selymek és crep de chinek, nagy választékban jsG) GERŐ ÉS TflBflR 3* SZ£CHENYI-reu 7. SZÁM. (Saját tudósítónktól.) A törvényszék ötös tanácsa csütörtökön délután kezdte meg a pénteki számunkban már ismertetett kommunista-pörben a tanuk kihallgatását. A nagy érdeklődés a hallgatóközönség körében egyegy tanúvallomás után még inkább fokozódott. A tanuk nagyrésze, különösen a sándorfalviak jóizQ humorral adták elő vallomásaikat. Diendorfer alezredest, dr. Borbola Jenő rendőrkapitányt, Bapkó János és Kiss Dezső deteUtiveket, végül Elgetz János malomtulajdonost hallgatták ki csütörtökön délután. Délután 6 órakor felfüggesztették a tárgyalást A csütörtökön félbeszakított főtárgyalást pénteken délelőtt 9 órakor nyitotta meg ismét Markovich Iván táblabíró, az ötös tanács elnöke. A tanuk kihallgatását folytatták. „Hát te nem vagy proletár?* Mayer Ádám sándoifalvi tanitó az első tanu. Előadja, hogy tavaly márciusban, már a diktatúra első napjaiban ellenforradalmi mozgalom kezdődött Sándorfalván, ó is résztvett a mozgalomban s ezért Gallovieh Aranka feljelentette a vörösöknél. Heffner hallgatta ki, aki jóindulattal viseltetett iránta s szabadon is engedte. Néhány nap múlva azonban ismét megjelent a faluban Heffner, magához hivatta s kijelentette, hogy felsőbb parancsra kénytelen letartóztatni. Autón vitték Elgetzcel és Vigh Gyulával együtt Félegyházára. Kisteleken megálltak s a Nagyvendéglőbe vitték be őket. Itt Kondász Ferenc vádlott, aki vörös katona volt, az egyik teremben mindhármukat megpofozta. A jelenetet a tanu így adja elő: — A terem egyik sarkában álltunk én, Elgetz, meg Vigh Gyula. Odajött hozzánk Kondász és azt kérdezte tőlem, hogy mi a foglalkozásom. Megmondtam, hogy tanitó vagyok. „Hát te nem vagy proletár?" — felelt és elkezdett pofozni. Nyolc pofont számláltam meg, a többit már nem birtam. Elgetzet egy fütykössel verte fejbe, ugy, hogy Elgetz el is szédült. Vigh Gyulát egyszer vágta pofon, a többit a főmérnök ur kivédte a kezével. Aztán tovább vittek bernünket Félegyházára. Elnök: Milyen lelkiállapotban voltak akkor? Gondoltak olyasmire, hogy esetleg kivégzik magukat? Tanu: Tudtuk, hogy nem üdülni visznek | bennünket. Pélegyházán a tanítóképzőben helyezték el : őket. A forradalmi törvényszék felmentette őket azzal, hogy 100 vörös kaíonát kötelesek toboI rozni. Heffner Károly, aki a letartóztatást eszközölte, jóindulattal bánt vele. I Szobát söpörtettek a községi jegyzővel. Hunya József községi jegyző a következő tanu. Március 26-án Andorka megjelent Sándorfalván s azért, mert még a diktatúra előtt a faluból kiutasította Andorkát, letartóztatta. Heffner hallgatta ki, aki azután szabadon engedte. Néhány nap múlva kapott Heffnertől egy levelet, amelyben felszólítja, hogy jelentkezzen nála azonnal, mert a forradalmi végrehajtó-bizottságnak ez a rendelete s neki kötelessége ezt végrehajtani. — Egy csöpp kedvem sem volt menni, — mondja a tanu — de muszáj volt. Kisteleken én is bekerültem a Nagyvendéglőbe. A nevezetes teremben Kendász elében állt és azt kérdezte: — Micsoda maga? — Községi" jegyző. — Jegyző? Magyar királyi? — Nem. — Aztán tud-e írni? — Tudok. — Na, hát akkor ott a söprű, aztán irja föl vele ezt a szobát. — A kívánságnak eleget tettem, még a többi szobákat is fel kellett söpörnöm, sőt a sajkákat is kimosatta velem az elvtárs. Egy napig voltam letartóztatva s Kiskunfélegyházáról hazaengedtek. Heffnerre ő is kedvezően vall. Jóindulatát tapasztalt?. Vigh Gyula főmérnököt hallgatják ki ezután. Sándorfalván az uradalmi kastélyban tartóztatták le a vörös katonák. Kisteleken ö is jelenvolt abban a nevezetes Nagyvendéglőben, ahol Kondász megpofozta őket. A forradalmi törvényszék fölötte is Ítélkezett s ötévi fegyházat kapott, de felfüggesztették az Ítélet végrehajtását s Mindszentre internálták. V A rendőrkapitányok vallomásai. Ferenczy Mátyás rendőrkapitányt Heffner ügyében hallgatják ki. Elmondta, hogy mikor Heffner átvette a azegedi főkapitányságot, magához kérette a rendőrtiszteket. „Uraim I" igy szólította őket és megkért mindannyiunkat, hogy miután ő nem ért a rendőrségi ügykezeléshez, támogassák s mindent, amit tesznek, hozzák tudomására. Diendorfer alezredest látta letartóztatva, de hogy kinek a parancsára és miért történt a letartóztatás, arról egyáltalán nincs tudomása. Hpffner, szerinte, jóhiszeműen cselekedett. Pottyondy Miklós rendőrkapitány elmondja, hogy tavaly márciusban megjelent a lakásán néhány vörös katona s letartóztatta őt. Kistelekre, majd Félegyházára vitték és a törvényszék elé állították. Dreyer kapitány azt tanácsolta neki, hogy mondja azt a tárgyaláson, hogy Szegedről, ha hazamegy, rendőröket fog kicsempészni a vörösökhöz. Ezt meg is tette s föl is mentették. A katonaság nagyrésze az 6 pártján volt s a forradalmi törvényszék tagjainál sem tapasztalt rosszindulatot. Heffnerre kedvező vallomást tett a kapitány. Elgetz Józsefné vallja, hogy könyörögni ment Heffnerhez férje érdekében. Heffner jóindulattal kezelte, megígérte, hogy férjét támogatja és a lehetőségig megtesz mindent férje érdekében. Négy tanu Kondász ellen. Tóth József a Nagyvendéglő tulajdonosa Kisteleken. Itt verte meg Kondász a malmost, a tanítót és a főmérnököt. A vendéglős nem volt jelen a brutalitásnál, de hallomás utján értesült róla. Felesége sem látta az ütlegelést, csak azt, hogy Elgetz mosta bevert fejét a kútnál. Cselédjük, Katona Ilona látta, amikor Kondász háromszor fej beütötte botjával a malmost. Félix Zoltán, aki Kondász felettese volt, szintén látta a korcsmában lefolyt jelenetet. Megfenyegette Kondászt, hogy nem fogja elkerülni a következményeket, de ő visszafelelt: — Talán nem tetszik az elvtárs urnák? Két „francia kém". Kneizl Jaquelin a franciáknak vásárolt egy alkalommal gabonát a Szjged-állomáson. Két szuronyos katona jött ho?zá s bekísérte a rendőrségre, ahol letartóztatták. Heffner megkísérelte kiszabadítását 'a direktóriumnál, mert Kneizlnek rendes igazolványa volt, de nem sikerült neki kieszközölni a szabadonbocsátását. Azt mondták, hogy francia kém. Kistelekre, Félegyházára, majd Budapestre vitték. Alaptalan i volt ellene a vád, visszahozták hát Szegedre i és szabadon engedték. Hasonló eset történt Hildenauer Albert budapesti lakossal, akit szintén francia kémnek Cigaretta töltők! Médl Specialiíé szivarkahüvely főraktárában, Szeged, Jókai-utca 11. Teleion 15- 20. Jw Viszontelárusitóknak is legolcsóbb bevásárlási forrás. —