Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-14 / 85. szám

Ara 80 fillér. Sst.-keaxtóaég éa kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGÁROT 4. SZÁR A axarfccaitti*r <« kiadóhivatal telefonja': 306. i -. •• i Szeged, 1920 A béke háborúja. Kezdetben volt a háború. A háború nagyon sc'áig tartott. Nein éppen harminc évig, mint nagynevű elődje, de csinált vagy száz évre szóló bajokat. E sorok szerény ircja, ugy is mint kortárs és ugy is, mint embertárs, egy kissé türelmetlen volt a háborúval szemben. Sokallotta és hosszallta, hogy ne mondjuk, rosszallta. Hamar* belefáradt dicső szövetsé­gesünk dicsőítésébe, akit különben nem*üdvö­zölt ódával, mint némelyek tették, ellenben ugy látta, hogy a derék magyar fiuk vére hasztalanul és oktalanul hull idegen érdekek szolgálatában. A háború szükséges rossz lehe­tett azok szemében, akik győztek és nyertek, de szükségtelen rossz lett számunkra,' akik vesztettünk és majdnem vesztünkbe rohantunk. Kezdetben volt tehát a háború, amely rossz üzlet volt minden népnek, neuünk külön tra­gédia és katasztrófa, amelybe megrokkantunk és belepusztultunk. Azután jött a béke. Ez a béke ugyan nekünk, nem harcban, de a viszo­nyok kényszere folytán legyőzötteknek inkább forradalmat és egyéb belső háborúságot jelen­tett, de hát Clemcnceauék és LloyJ Qeorgeek, Fochék és Masarykék békének nevezték, sőt wilsoni békének. Legyen nekik az ö be nem látáfuk szerint. Annyi bizonyos, hogy ezt a békét alaposan megcsinálták. A megegyezéses békéből, amelyről ódákat írtak, a temetők békéje lelt, a népszövetségből, amelyről himnu­szokat daloltak, a népek harca lett, fajok, nemzetek, államok, osztályok verekedése kon­cért, hatalomért, területért, amit akartok és amit nem akartok I A háború sokáig tartott, tovább, mint illett és kellett volna, tovább, mint ameddig akarták azok, akik elindították és akiket szintén sorra­rendre lehengerelt a maga kolosszális tankjá­val, de a béke, tisztelt urak ott Versaillesben, Neuiilyben és egyebütt, a béke kezd még tovább tartani, a béke, az önök békéje, a temetők békéje, kezd még veszedelmesebb és bizonytalanabb lenni, mint a háború, az önök háborúja. Félő, hogy er a béke a nyakukra nö azok­nak, akik csinálják, félő, hogy ebbe a békébe belejwsztulnak népek, nemzetek, fajok, államok, osztályok és minden, félő, hogy ebből a béké­ből ol^an örök béke lesz, amely a sírjainkból fog kivirágzani. Ntkünk már alig van veszteni valónk, az igaz, de a tisztelt győztes urak talán nem o'yan önzetlenek mégse, hogy magukra is ne gondolnának, nekik pedig talán mégis csak van némi veszteni valójuk a józan eszükön kivül ? A győztes francia Brennus — vae victis I — serpenyőjébe dobja a Rajna balpartját, a Ruhr­vidéket, a düsseldorfi ipari területet, még szép, hogy egyelőre Potsdamot és Posent is nem teazi hozzájuk nyomtatékul. Pufferstaatróí álmo­doznak a magas francia tis/tek, de persze, a puffert nem Franciaország testéből akarják a staathoz, hanem Németországéból. A háború után a békéből is ki akarják ábrándítani a vilá­got. Nehéz dolog ég nem volna jó, ha sikerüine. Se nekik, se ntkünk nem tehet érdekünk, liogy egészen elpusztuljunk. A béke háborújának huza.onája után szeretnők már lá!ui a háooru­nélkül VÜIÓ h^két. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egéai évra 180.— K negyedévre 45.— K félévre . 90 — K egv hónarra 15 — K Egyes ar.áw * - *'"ér Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGÁRÚT 1. 8ZÁ« A nyomda telefonja: 16-34. IX. évfolyam 85. szám. Szerda, április 14. Az indemnitáöi vita a nemzetgyűlésen. — Friedrich István felszólalása. — Bndapest, április 13. A nemzetgyűlésen az indenuiitáii vitáját kezdték meg és ebben hosz­szabb beszédben vett részt Friedrich István volt miniszterelnök. A folyosói beszéd alapján gróf Teleki kül­ügyminiszterségél bizonyosra veszik. Érdeklő­déssel várják Rubinek miniszter szerdai válaszát a Lingauer-féle interpellációra. Rakovszky István elrök délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg az üiést. Iklódi Szabó János, a pénzügyi bizottság elő­adója ismertette az imdemiiitási java:,la!o\ Elsőnek Kenéz Béla keresztény nemzeti egyesü­léspárti képviselő s.-óli hozzá. — Államháztartásunk felett a mai viszonyok között — mondotta — minden kritikának cl kell némulnia. (Helyeslés.) Ez a kormány még csak a cselekvésnek kezdetén van, ezért a költ­ségvetés megszavazása nem bizalmi kérdés. Ezután azt fejtegeti, hogy a két keresztény testvérpártnak egyesülnie kell. Miért ne forr­hatnának össze azok a pártok, amelyek egy­aránt keresztény és nemzeti alapon állanak. Szeressük jobban a hazát, mint ahogy egymást gyűlöljük. A szünet után Friedrich István állolt fel szó­lásra. Kifogásolja azt, hogy a nemzetgyűlés nem elég gyorsan dolgozik. Szükséges, hogy ennek a nemzetgyűlésnek tekintélyét ne járassák le azzal, hogy a nemzetgyűlés lassan dolgozik. Az elégületlenséget, amely künn van, nem szabad demagógiával éleszteni, de halogatások­Kai sem. A keresztény nemzeti irányt intézmé­nyesen kell biztosítani, de ast látja, hogy a kormány tagjai még azt a szót, hogy keresz­tény és zsidó sem ejtették v.i, hnnem igyekez ­nek aggodalmasan mérsékei'ek lenni. 0 ez^rt lépett ki a keresztény egyesülés pártjából. Hogy a konszolidálás munkáját bent az or­szágban meg lehessen indítani, elsősorban a közszolgálati alkalmazottak helyzetén kell segí­teni. A közszolgálati alkalmazottai között is első helyen a közbiztonsági alkalmazottak hely­zetén. Tudja, hogy ezt pénzzel nem lehet el­intéini, csupán naturáliákkal, azonban nemcsak krumplival és zsírral, hanem vászonnal és cipő­vel iteil a tisztviselőket segíteni. Ha a kormány a tisztviselőknek naturáliákkal vcló segítését nem tudja végrehajiani, akkor képtelen a' kon­szolidáció munkáját megkezdeni. Ezulán rátér a zsidókérdésre. Erről a kér­désről — úgymond — a miniizterek megfeled­keznek. A zsidókérdésben egyelőre cs-k azt akarja, hogy telepítsék már ki a galíciaiakat, mcit nemcsak „szélsőséges elemek, hanem az intel­ligens zsidóság nevében is kéri ezt. Kifogásolja, hogy nem látja folytatását annak a tisztító munkának, amelyet Beniczky Ödön belügy­nunisztersége idejében megindítottak, még most is tele van az ország kommunistákkal. I.qaz, hogy nincs sem belügyminiszter, sem külügy­miniszter, de ez a helyzet tovább nem tarthat. A miniszterelnök nem bir híroni tárcát ellátni. (Közbekiáltások : Nem is akf»r I) Egy hang a ki'gazd<ipirt soraiból: Olyan lassan otuíja szél a tárcákat. (Nagy derültség.) Fr: • 'rich ezután követeli, hogy minden 16 éven Jeliili embert az országban a hatósúgok igazoltassanak és lássák el igazolványokkal. Hat hónap múlva — mondja — szabadon bocsátják a kommunistákat és esetleg képvi­selőnek is megválasztják őktt. Preventív intéz­kedést kér arra nézve, hogy azokat a kommu­nistákat is, akik nem öltek, politikailag lehetet­lenekké tegyek. Ezután rátér a sajtó kérdésére, amely van olyan fontos, mint a zsidókérdé?. Annak idején ugyanis szónokoltunk — mon­dotta — ugy a keresztény, mint a kisgazdapárt részéről, hogy a zsidó sajtóval leszámolunk. A r.ajtó kérdéstben Í3 megnyugtató váteszt kér a miniszterelnökről. Enutáfi rátér a nemzeti hadseregre. Figyel­mébe ajánlja a kormánynak, hogy a hadsereg vezetése i>e csupán olyan magyar tisztek ke­iébe kerüljön, akik a köiös hadseregben szol­gáltak, hanem a hon^édtiszteket is helyezzék el a hadsereg vezető pozícióiba. Sürgeti a hsdifoglyok hazaszállítását, úgy­szintén intézkedest kér a rokkantögyben, továbbá kívánja a kerrs.'.tény vallásfe'ekezetek teljes cgyenjogositását. Kijelenti, hogy ő néhány barátjával ellen­zékbe ment át, dc nem fogja megakadályozni a kormány munkáját, hanem ellenkezőleg az a célja, hogy spgitse és gyorsítsa azt. Ezután a Híz egyszeri s7avazással elfogadta vasődi Baiogh Györgynek azt az indítványát, hogy az ülések időtartamát egy órával meg­hosszabbítsa. Ki elnök napirendi indítványt tesz, a legközelebbi ül>s szerdán délelőtt 10 órakor lesz, napirendje az indemnitási javaslat folytatólagos tárgyalása. Az ülés fél 2 órakor ért véget. A magyar békekötés. oo Páris, április 13. A nagykövetek értekezlete befejezte * Magyarországgal kötendő béke­szerződés végleges szövegének megállapítását. A békeszerződést ezen a héten fogják átnyúj­tani a békeküldötlségnek. (M. T. I.) Versailles, április 13. A Newyork Herald pá­risi kiadáoábars a nagykövetek ianáctának pén­teki üléséről írva megjegyzi, hogy a magyar békeszerződés és az ellenjavaslatra adandó válasz, revíziója a nagykövetek tanácsának tel­jes ülését igénybe Jte. (M. T. I.) Versailles, április 13. A magyar békedelegáció végleges átköltözése szombaton délelőtt történik meg Neuillyből Versaillesbe. Minden előkészü­let megtörténik, hogy a delegáció munkáját zavartalanul folytathass*. (M. T. I.) Cigaretta töltők! ^^rr;^1: Hédi Specialiíé szivarkahüvely főraktárában, Szeged, Jókai-utca 11. Telefon 15-20. aif Viszontelárusitőknak is legolcsóbb bevásárlási forrás.

Next

/
Thumbnails
Contents