Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-04 / 78. szám

Szeged. 1920 április 4 DÉLMAGYARORSZÁO IRODALOM A Dugonics-Társaság a nemzett hadseregük Húsvét hétfőjén délután 4 órakor tartja a Dugonics-Társaság idei elsó felolvasó-ülését a •Irostiáza közgyűlési termében « huszonöt év ó« az elsőt, amelyen belépti dijat ts szednek. A fe|olvasó-ülé»en, amelynek egé^z jövedelmét i nemzeti hadseregnek ajánlja fel a DugonicsTársaság, az ünnepi alkalomra megfelelő szereplői lesznek: Zadravecz Istvár, Eisy Emilia #ir. Czimer Károly. Az eddig ki nem váltfttt ínyeket vasárnap é* hétfőn délelőtt a kultúrpalotában, hétfőn délután 3 órától kezdve a közgyűlési terem és a bizottsági terem ajtajánál kvö pénztárnál árusítják, ülőhely ára 5, állóhelyé 2 korona. /• Dugonics-Társaság clnöhsége annál hkább kéri pontos megjelenésre a Krtönséget, mert a helyek nincsenek számozva I az elkésök esetleg rossz helyre szomlnnk. . Atlantis. Pierre Benőit regényének, Atlantisnlk kitűnő reklámja, — s nálunk a könyárusi élelmesség ki is rkiázza ezt a reklámot — hogy Rlder Haggard a plágium váljál emelte i pört i inditott ellene. Benőit a „She" cimü regényt plagizálta volna, amelynek szövegéből opera-librettó is készült. Az Atlantis meséje is t Szahara rejtelmes, mert még luindjg tökéletlenül ismert külön világában uövődik. Ezt a me ét atóizertplö, Sainl-Avit hadnagy beszéli, el. Érdekes az elbeszélése, amely Antinea királynőről, •a Allanlidák titokzatos utódáról, esetleg egy réíicges lengyel gróf meg egy párisi kokott iiármazékáról szól, furcsa női kéknzakállról, jki elfogatja a Sznlnrában utazó fiatalabb felfedezőket s miután megajándékozza őket szerelmével, sorra megöleti a boldog szerencsétleneket s különlegesen muiiüatizált holttestüket, népen megszámozva, összegyűjteti egy érdekes jfíboltteremben. Saint-Avit hadnagy ezért az asszonyéri megöli barátját, a kiválóan tudó:-, szép és férfias Morh tn^c kapiíáhyl. Maga megmenekül, de aztán visszatér Anfinja oiszágábí, mert Antinea szerelme megéri a — halált. A regényt át- -meg átszövik az iró földrajzi, történeti, irodalmi ismereteinek a ie(leksziói, amelyek nonban inkább hidog ludákossápként halnak s nagyon távol. vannak a filozófus Aiutole Francé sokszerü és igazi • tudásától. Pedig a szerzőnek Francé is egyik látható mintaképe. Még Rider Haggard is inkább költő, mint Pierre Benőit, aki azonban föltétlenül nagyon Igyes és érdekfeszítő iró. A regényt' Tonelli Sindor fordította magyarra, még p^d g szépen, sikeiűlten. Az Atlantis kellemes szórakoztató olvasmány s minden szegedi könyvkereskedőnél kapható. Harisnyák Keztyük Nyakkendők Gallérok Rövidáruk Szttbóköllekek I JíiLIARYAROBSZAG" MmM: Szerkesztőség Nyomda . . Kiadóhivatal ... 305 . . . 16-34 . . "" 305 SZIHHftZ, MŰVÉSZET HETI MŰSOR. Vasárnáp délután: Fekete lovas, szinmü. Vasárnap este: Ljii bárónő, operett. Bérletszünct. Hétfőn délután: Éva, opereft. Héttőn este: Lotti eiredesel, énekes bohózat. Bérletazün*. Kedd: Névtelen asszony (Madame X) szinmü. Bérletszttnet. Szerda: Madarász operett. Bérletssünet Csütörtök: Tosea, opera. Premierbérlet A 2. Péntek, először: Tüzpróba, szinmü. PremierbérletB S Szombat: Tüzpróba, szinmü. Premierbérlet A 3. Vasárnap délután: Nikoláj, szinmü. Vasárnap este; Tiiznróba, szinmü. Bérle'szünet. Az előadások 7 és tél órakor kezdődnek. A színház sorsa. A mult év őszén a tanács kimondotta, hogy a színházi szerződést a jelenlegi igazgatóval nem hosszabbítja meg, hanem pályázatot hirdet. Hoaszas előkészület után nyélbeütődött a {bérbeadási tervezet, amit villanyvilágítás mellett és sötétben is órák hosszáig több szóval, mint hozzáértéssel, tárgyalt az érdemes tanács. A bérbeadásra meghirdették a pályázatot, amelynek határideje már lejárt és noha a mostani igazgató is pályázott, a két jelentkező között nem döntött a tanács^ hanem elhatározta, hogy ujabb pályázatot hirdet, még pedig előnyösen megváltozott feltételek melleit, mert így remélheti, hogy más is pályázni fog, nemcsak Almássy Endre és Betlen (Bruckner) László. Ebből az ujabb elhatározásból, ugyebár arra lehet következtetni, hogy a tanács mást szeretne direktornak és nem a mostanit, de nekünk az a gyönyörűséges sejtésünk, hogy a legcsekélyebb művészi tartalom nélkül való kilenc (majd azt irtuk: „klingenc-) esztendei sivár igazgatás után újra Almássy Fndre kapja meg a színházat. Igy lesz, meglássák és pályázó sem akad. Mióta megnyitották az árviz után épült szín házat, még nem volt rá pe:da, hogy egy igazgató egyfolytában három évnél tovább vezethette volna a szegedi színházat. Pedi- 1883 óta Nagy Vince, Aradi Gerő, Makó Lajos (három ízben is), Somogyi Károly, dr. Janovlcs Jenő, Krecsdnyi Ignác álltak a színház élén és csináltak — kiki a maga módja szerint — igényiket kielégítő színházi kulturát. Almássy Endre azonban kilenc esztendeje igazgatója a szegedi színháznak és ez idő alatt bebizonyította, hogy igen messzi áll attól, amit művészi értelemben vett szinigazgatásnak nnyezünk és kilenc év alatt, meg-megujuló ígéretei dacára a nívót nemhogy nem emelte, de egyre alacsonyabb fokra szállította lc. Hozzáérj test, rátermettséget sem a társulata megszervezésében nem mutatott, sem a müsorcsinálásban, sem a vezetésben, az irányításban és a művészi cél felé való törekvésben. Gondoskodását sosa képezte, hogy a társulat törzsét együtt tartsa és arra építse a programot, a színjátszókat egyre változtatta, a legjobbakat is, akiket a közönség kedvelt és akik legalább egyéni sikereket arattak, o.ak a rendszerét nem változtatta, ami abban csúcsosodott ki, hogy lehetőleg kockázat nélkül és kis költség mellett ujabbnál-ujabb helyáremeléseket érhessen el. Noha hclyáreinclési kérvényeiben egyre ígérte, hogy az elért többletből ruha- és diszlettárát felfrissíti, a szegedi igényeknek megfelelő társulatot szervez, az ígéretnél azonban sosa ment tovább. Szeme előtt a színház üzleti része és nem a művészi tartalmassága lebeg és volt idő, nem is olyan régzn, amikor a politikai érvényesülést jóval inkább kereste, mint a szinház — eredményekre vezethető — adminisztrálását. Figaró itt, Figaró ott és mindig a létező kurzusnak megfelelő helyen, inert fő a szereplés; csak a társulat élén munkálkodva, komoly törekvést bizonyító akarással, példaadó tevékenység kifejtésével nem szerepelt. A háborús koniunktura kedvezett neki, sót a mai is kedvez, mórt uj azinházjáró közönség keletkezett, amely nem jgy mint hajdan, bírálat nélkül járta és jár. dent, amit és ahój helyárak mellett a a színházat és elfogad mia;yan ott nyújtanak — felemelt <iienc év alatt rendszeres munkatervezetéről senki se tud, a munkaalkalmat a fővárosi színházakra bízta, ahol egy szezont kitöltő újdonságok mindig akadnak és egypár felelevenítés is kerül, lehetőleg a ponyva osztályból és ha még hozzávesszük bizonyos darabok iránt a színészi ambíciókat, akkor adva van egy szezon ipari munkájára az alkalom. Szomorúbb és sifárabb szezont, mint volt eddig az idei, elképzelni is bajos. Pedig mi mindent igért a szezon elején, ha jól emlékszünk, még Plantust is, sőt AristophanestJ is és mi lett a hangzatos ígéretekből: Szerelem vására, Szenvedély, A névtelen asszony és társai, Shakespeare, Moliére, Ibsen, Hauptmann, Schiller, Göthe, Pailleron, Gondinet, Dumas, Strindberg, Wedeking, Gorkij nem juthat szóhoz a szegedi színpadon.Sem a magyar gárdából: Madách, Vörösmarty, Kisfaludy, Csiky, Dóczi, Rákosi, egyedül Herczeg Ferenc, ha az Ocskay brigadérosával személyileg is "Parádézni lehetett. De opera reportoár van, mondhatja valaki. Van, de teljen külföldi müvekből és azt is a szinház énekesei állítják össze, az érvényesülhetésüknek megfelelő módon. Erkel halhatatlan alkotásai, más magyar zeneirók müvei azonban nem szerepelnek a műsorban. Most, hojy a kormányzó-fővezér ittjárt, díszelőadás volt tiszteletére a szinházban, ahol vegyes felvágottakból állt a műsor. Ha történetesen be lett volna már tanulva akár a Hunyadi László, akár a Bánk bán, a ritka és nagy alkalomhoz méltó díszelőadást lehetett volna tarlani, mig igy a diszt kizárólag a közönség adta és szégyenkezni kellett a másodrendű imbisz miatt. Két év előtt még Shakespeare is járta, mert volt itt egy színész, aki kívülről tudta a nagy brit alkotásait, tavaly pedig Moliere szerepelt a játékrenden, mert Kertész Endre forszírozta a klasszikus francia iró müveinek előadását. Nem a vezető vezetett, hanem akin«k vezetni kellett volna, azt vezették. E/ a megdönthetetlen igazság és szomorú valóság, valamint száraz tény az is, hogy a privát passziókra több idő jutott, mint az érdemes színpadi müvek szinrehozatalára, lélekteljes előkészítésére. Mindezek és mindennek dacára nem kell kétségbe esni, a szegedi szinház nem marad igazgató nélkül és jövőre is, meglássák, Almássy Endre lesz a szinház igazgatója, ha egyedül pályázik is, mert ő a kedvenc, azonkívül a szerencse fia is . . . Briiliánst, régi ékszert, órákat magas napiáron vásárol M nla In JÉ Szeged, S*f chenyi-tér 2 az 345 írógép és National Cassa mechanikai üzlet. Mindcnncnüi iróyépek és National (Ellenőrző) Cassa lavifását rs évi jókorban tartását elvállalom. — Sikerüli jegiobb minőségű Írógépszalagot és earbon-copirpppirokat beszereznem. Telefonrendelést t zonnal szállítóin. Szegedi Tábla, Törvényszék és Járásbíróságok Írógép müszeresze. Somogyi-utca 24. szám. 3162 Telefon-szám 13-22.