Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-04 / 78. szám

Szeged. 1920 április 4 DÉLMAGYARORSZÁO IRODALOM A Dugonics-Társaság a nemzett hadsereg­ük Húsvét hétfőjén délután 4 órakor tartja a Dugonics-Társaság idei elsó felolvasó-ülését a •Irostiáza közgyűlési termében « huszonöt év ó« az elsőt, amelyen belépti dijat ts szednek. A fe|olvasó-ülé»en, amelynek egé^z jövedelmét i nemzeti hadseregnek ajánlja fel a Dugonics­Társaság, az ünnepi alkalomra megfelelő sze­replői lesznek: Zadravecz Istvár, Eisy Emilia #ir. Czimer Károly. Az eddig ki nem váltfttt ínyeket vasárnap é* hétfőn délelőtt a kultúr­palotában, hétfőn délután 3 órától kezdve a közgyűlési terem és a bizottsági terem ajtajánál kvö pénztárnál árusítják, ülőhely ára 5, álló­helyé 2 korona. /• Dugonics-Társaság clnöh­sége annál hkább kéri pontos megjelenésre a Krtönséget, mert a helyek nincsenek számozva I az elkésök esetleg rossz helyre szomlnnk. . Atlantis. Pierre Benőit regényének, Atlantis­nlk kitűnő reklámja, — s nálunk a könyárusi élelmesség ki is rkiázza ezt a reklámot — hogy Rlder Haggard a plágium váljál emelte i pört i inditott ellene. Benőit a „She" cimü regényt plagizálta volna, amelynek szövegéből opera-librettó is készült. Az Atlantis meséje is t Szahara rejtelmes, mert még luindjg tökéletle­nül ismert külön világában uövődik. Ezt a me ét atóizertplö, Sainl-Avit hadnagy beszéli, el. Ér­dekes az elbeszélése, amely Antinea királynőről, •a Allanlidák titokzatos utódáról, esetleg egy réíicges lengyel gróf meg egy párisi kokott iiármazékáról szól, furcsa női kéknzakállról, jki elfogatja a Sznlnrában utazó fiatalabb fel­fedezőket s miután megajándékozza őket sze­relmével, sorra megöleti a boldog szerencsétle­neket s különlegesen muiiüatizált holttestüket, népen megszámozva, összegyűjteti egy érdekes jfíboltteremben. Saint-Avit hadnagy ezért az asszonyéri megöli barátját, a kiválóan tudó:-, szép és férfias Morh tn^c kapiíáhyl. Maga meg­menekül, de aztán visszatér Anfinja oiszágábí, mert Antinea szerelme megéri a — halált. A re­gényt át- -meg átszövik az iró földrajzi, történeti, irodalmi ismereteinek a ie(leksziói, amelyek nonban inkább hidog ludákossápként halnak s nagyon távol. vannak a filozófus Aiutole Francé sokszerü és igazi • tudásától. Pedig a szerzőnek Francé is egyik látható mintaképe. Még Rider Haggard is inkább költő, mint Pierre Benőit, aki azonban föltétlenül nagyon Igyes és érdekfeszítő iró. A regényt' Tonelli Sindor fordította magyarra, még p^d g szé­pen, sikeiűlten. Az Atlantis kellemes szórakoz­tató olvasmány s minden szegedi könyvkeres­kedőnél kapható. Harisnyák Keztyük Nyakkendők Gallérok Rövidáruk Szttbóköllekek I JíiLIARYAROBSZAG" MmM: Szerkesztőség Nyomda . . Kiadóhivatal ... 305 . . . 16-34 . . "" 305 SZIHHftZ, MŰVÉSZET HETI MŰSOR. Vasárnáp délután: Fekete lovas, szinmü. Vasárnap este: Ljii bárónő, operett. Bérletszünct. Hétfőn délután: Éva, opereft. Héttőn este: Lotti eiredesel, énekes bohózat. Bérlet­azün*. Kedd: Névtelen asszony (Madame X) szinmü. Bérlet­szttnet. Szerda: Madarász operett. Bérletssünet Csütörtök: Tosea, opera. Premierbérlet A 2. Péntek, először: Tüzpróba, szinmü. PremierbérletB S Szombat: Tüzpróba, szinmü. Premierbérlet A 3. Vasárnap délután: Nikoláj, szinmü. Vasárnap este; Tiiznróba, szinmü. Bérle'szünet. Az előadások 7 és tél órakor kezdődnek. A színház sorsa. A mult év őszén a tanács kimondotta, hogy a színházi szerződést a jelenlegi igazgatóval nem hosszabbítja meg, hanem pályázatot hir­det. Hoaszas előkészület után nyélbeütődött a {bérbeadási tervezet, amit villanyvilágítás mellett és sötétben is órák hosszáig több szóval, mint hozzáértéssel, tárgyalt az érdemes tanács. A bérbeadásra meghirdették a pályázatot, amely­nek határideje már lejárt és noha a mostani igazgató is pályázott, a két jelentkező között nem döntött a tanács^ hanem elhatározta, hogy ujabb pályázatot hirdet, még pedig előnyösen megváltozott feltételek melleit, mert így remél­heti, hogy más is pályázni fog, nemcsak Almássy Endre és Betlen (Bruckner) László. Ebből az ujabb elhatározásból, ugyebár arra lehet követ­keztetni, hogy a tanács mást szeretne direktor­nak és nem a mostanit, de nekünk az a gyönyö­rűséges sejtésünk, hogy a legcsekélyebb művészi tartalom nélkül való kilenc (majd azt irtuk: „klingenc-) esztendei sivár igazgatás után újra Almássy Fndre kapja meg a színházat. Igy lesz, meglássák és pályázó sem akad. Mióta megnyitották az árviz után épült szín házat, még nem volt rá pe:da, hogy egy igazgató egyfolytában három évnél tovább vezethette volna a szegedi színházat. Pedi- 1883 óta Nagy Vince, Aradi Gerő, Makó Lajos (három ízben is), Somogyi Károly, dr. Janovlcs Jenő, Krecsdnyi Ignác álltak a színház élén és csináltak — kiki a maga módja szerint — igényiket kielégítő szín­házi kulturát. Almássy Endre azonban kilenc esztendeje igazgatója a szegedi színháznak és ez idő alatt bebizonyította, hogy igen messzi áll attól, amit művészi értelemben vett szinigazgatás­nak nnyezünk és kilenc év alatt, meg-megujuló ígéretei dacára a nívót nemhogy nem emelte, de egyre alacsonyabb fokra szállította lc. Hozzáér­j test, rátermettséget sem a társulata megszerve­zésében nem mutatott, sem a müsorcsinálásban, sem a vezetésben, az irányításban és a művészi cél felé való törekvésben. Gondoskodását sosa képezte, hogy a társulat törzsét együtt tartsa és arra építse a programot, a színjátszókat egyre változtatta, a legjobbakat is, akiket a közönség kedvelt és akik legalább egyéni sikereket arattak, o.ak a rendszerét nem változtatta, ami abban csúcsosodott ki, hogy lehetőleg kockázat nélkül és kis költség mellett ujabbnál-ujabb helyáreme­léseket érhessen el. Noha hclyáreinclési kérvé­nyeiben egyre ígérte, hogy az elért többletből ruha- és diszlettárát felfrissíti, a szegedi igények­nek megfelelő társulatot szervez, az ígéretnél azonban sosa ment tovább. Szeme előtt a színház üzleti része és nem a művészi tartalmassága lebeg és volt idő, nem is olyan régzn, amikor a politikai érvényesülést jóval inkább kereste, mint a szinház — eredményekre vezethető — admi­nisztrálását. Figaró itt, Figaró ott és mindig a létező kurzusnak megfelelő helyen, inert fő a szereplés; csak a társulat élén munkálkodva, komoly törekvést bizonyító akarással, példaadó tevékenység kifejtésével nem szerepelt. A háborús koniunktura kedvezett neki, sót a mai is kedvez, mórt uj azinházjáró közönség ke­letkezett, amely nem jgy mint hajdan, bírálat nélkül járta és jár. dent, amit és ahój helyárak mellett a a színházat és elfogad mia­;yan ott nyújtanak — felemelt <iienc év alatt rendszeres mun­katervezetéről senki se tud, a munkaalkalmat a fővárosi színházakra bízta, ahol egy szezont ki­töltő újdonságok mindig akadnak és egypár fel­elevenítés is kerül, lehetőleg a ponyva osztályból és ha még hozzávesszük bizonyos darabok iránt a színészi ambíciókat, akkor adva van egy sze­zon ipari munkájára az alkalom. Szomorúbb és sifárabb szezont, mint volt eddig az idei, elképzelni is bajos. Pedig mi min­dent igért a szezon elején, ha jól emlékszünk, még Plantust is, sőt AristophanestJ is és mi lett a hangzatos ígéretekből: Szerelem vására, Szen­vedély, A névtelen asszony és társai, Shakes­peare, Moliére, Ibsen, Hauptmann, Schiller, Göthe, Pailleron, Gondinet, Dumas, Strindberg, Wedeking, Gorkij nem juthat szóhoz a szegedi színpadon.Sem a magyar gárdából: Madách, Vörösmarty, Kisfaludy, Csiky, Dóczi, Rákosi, egyedül Herczeg Ferenc, ha az Ocskay briga­dérosával személyileg is "Parádézni lehetett. De opera reportoár van, mondhatja valaki. Van, de teljen külföldi müvekből és azt is a szinház énekesei állítják össze, az érvényesülhetésüknek megfelelő módon. Erkel halhatatlan alkotásai, más magyar zeneirók müvei azonban nem szerepelnek a műsorban. Most, hojy a kor­mányzó-fővezér ittjárt, díszelőadás volt tisz­teletére a szinházban, ahol vegyes felvágottak­ból állt a műsor. Ha történetesen be lett volna már tanulva akár a Hunyadi László, akár a Bánk bán, a ritka és nagy alkalomhoz méltó díszelőadást lehetett volna tarlani, mig igy a diszt kizárólag a közönség adta és szégyen­kezni kellett a másodrendű imbisz miatt. Két év előtt még Shakespeare is járta, mert volt itt egy színész, aki kívülről tudta a nagy brit alkotásait, tavaly pedig Moliere szerepelt a játékrenden, mert Kertész Endre forszírozta a klasszikus francia iró müveinek előadását. Nem a vezető vezetett, hanem akin«k vezetni kellett volna, azt vezették. E/ a megdönthetetlen igaz­ság és szomorú valóság, valamint száraz tény az is, hogy a privát passziókra több idő jutott, mint az érdemes színpadi müvek szinrehozata­lára, lélekteljes előkészítésére. Mindezek és mindennek dacára nem kell kétségbe esni, a szegedi szinház nem marad igazgató nélkül és jövőre is, meglássák, Almássy Endre lesz a szinház igazgatója, ha egyedül pályázik is, mert ő a kedvenc, azonkívül a sze­rencse fia is . . . Briiliánst, régi ékszert, órákat magas napiáron vásárol M nla In JÉ Szeged, S*f chenyi-tér 2 az 345 írógép és National Cassa mechanikai üzlet. Mindcnncnüi iróyépek és National (Ellenőrző) Cassa lavifását rs évi jókorban tartását elvállalom. — Sikerüli jegiobb minőségű Írógépszalagot és earbon-copirpppirokat beszereznem. Telefonrendelést t zonnal szállítóin. Szegedi Tábla, Törvényszék és Járásbíróságok Írógép müsze­resze. Somogyi-utca 24. szám. 3162 Telefon-szám 13-22.

Next

/
Thumbnails
Contents