Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-25 / 95. szám

deket hazaárulásnak minősiti, még akkor is, ha a közleménynek csak egy csekély percentje Í

olna is igaz.* Semmi okom nincs feltételezni, ogy az újságíró'ntta egískefi objektíve ItÖkÓlte « hallottakat. Kétségtelennek tartom, hogy a zsidóság maga is elítéli az efajta „informárcióDB^oxakorö^AÜ kai*. Épp a zsidóság feladata kirostálni a maga kCrébdl wokat, akik minduntalan ujabb ffiftib'okáf ddbnák arra ' d' tüzrt; "arhe'yWtU'' llttáflt azután itt-ott ártatlanokat is meg szokott porkölni. ~ * "" San-remoi emlékek. - A bolyongásod idejéből.. Pár nap óta San-Remoban ülésezik a békeértekezlet és már talán ácsolja is a magyar békeszerződést. Ezelőtt, a boldog béke idején, a betegek menedékhelye volt San-Remo, az olasz Riviéra gyöngye, ahot téli időben betegek ezrei sütkéreztek a déli napban és sorvadó tüdővel szívták a sópárával telt, tiszta levegőt. Vájjon most egészséges emberek keresték-e fel San-Remot, akik meggyógyítani törekszenek a beteg és vén Euiópát, vagy súlyosbítani kívánják a nehéz betegségét? Ez a kérdés már a politikát érinti, politikával pedig már csak az foglalkozzék, akinek az a kenyere és aki nem (ud meglenni e kenyér nélkül. Ez a pár sor irás kerülni kiván minden politikát, régmúlt időket óhajt felelevéniteni, azt az időt, amikor szép volt ez a világ, béke honolt szivekben, lelkekben egyaránt és amikor játékos üdvvel, fiatalos Kh^ azt hitlük, azt mondtuk: űccu ma, nem lesz holnap soha! Ezekben ? visszasóvárgott esztendőkbén Szegedről évről-évre mind töíbben keresték fel a Bella Itáliát, hogy mcgfütö&zék lelküket á művészetek ragyogó fényességében és többen jártak San-Remoba , a £Cote d'Azur egyik csodaszép és csöndes helyére, hogy a napfényen kivül gyógyulást is találjalak. A sort Békefi Antal újságíró nyitotta meg, aki egy évtizednél hosszabb ideig járta SanRemot, ahol eleinte a Hotel Viktoriában, amelynek pálma aléja a legszebb a Riviérát), majd á Villa Nobelben lakott, amelyet pazar bőkezűséggel és választékos ízléssel rendezett be a Nobel-díj világszerte hiros megalapítója. Mindkét hotelnek Lisbéth Stieglér-HÖlz, égy bájos svájci asszony volt a tulajdonosnője, aki nemcsak szerette magyar vendégeit, hanem tejbevajba fürösztötte- őket. Minden és mindenki érdekelte, ami és aki magyar, Petőfi verseit német fordításokból ismerle és az Ember tragédiáját többre értékelte Faustnál. Néha hajnalon tul is elhallgatta Békefi Antal sziveket megejtő magyar riótázását. A szegedi Kossuth-szobor leleplezésére magyar ruhát csináltattunk Beck Pista tervei nyomán. A felavatást követő télen San-Remoba utaztunk és Békefi kiadta a parancsot, hogy el kell vinnem a magyar ruhát, mert ott abban kell megünnepelnünk március idusát. Meg is ünnepeltük. Amikor Lisbeth asszony meglátott bennünket a kokárdával is díszített magyar ruhában, megkérdezte, hogy miért öltözködünk díszbe ? Elmondtuk a nagy nap jelentőségét és Li>be!h asszony délebédre piros és fehér rózsákkal, meg zöld galyakkal díszítette fel az asztalunkat, amelyre nemzeti zászlócskánkat is elhelyezte. Csöndes ünneplésünket különös érdeklődéssé! szemlélték a hotcibeii nemzetközi vendégek. Danko Pista, a nótafa, két hónapig volt vendége Lisbeth asszonynak, a Hotel Viktóriában. Ugy ajnározh: a ci£á'y zsenit, mintha édes testvére lett volna. D.tnkó nagybetegen kerüit Stn-Remoba, ahol dr. Czirfus Dezső magyar orvos gondos kezdése, Lisbetii aiszony figyelmes ápolása, meg a tiszta, jó levegő csakhamar talpia állította. A nótaf.i ott is dolgozott, dailsmforrása gazdagon bugyogott és egyre-másra komponMt? bűbájos nótáit, köztük legszebb müdalát: Most van a nap lemenőben. Ennek a dalnak az eredeti kéziratát Lisbeth asszonynak adta, hálával teli dedikációval. Lipcsey Ádám is gyakian járt San-Remoba, de csak vendégségbe, hogy meglátogassa ott tartózkodó beteg íce-egét. Lipcsey píraiian humorával v.slósaggal felüdítette tí betegeket, akik közül Békefivel szeretett kedélyeskedni. — Tórli, ne panaszkodj, — mondta egy izben Lipcsey — neked n<ég a taliánok közfitt 'ís jó sorod van, mert te itt is király vagy, a kehkirály. " > Több mint egy évtizede, pihenés céljából dr. Boros József is felkereste San-Remot, aki ugy mászta a hegyeket, mint a zerge és azon csodálkozott, hogy a 9 lírás pensióra nem fizet rá a jiotel-tulajdonos. Dr. Kószó Istvánné is San-Remoba vitte vagy tiz évvel ezelőtt a beteg Gyuri fiát (most már daliás katonája a nemzeti hadseregnék), aki azóta is járta az olasz földet, de már csak gyalogszerrel... Másfél évtizede, hogy Kulinyi Zsigmonddal, ak| nagy beteg volt, meg a feleségével együtt utaztunk San-Remoba. A városnak egyik legtevékenyebb és leghűbb fia, akinek az élete szakadatlan munkából állt, ott nem dolgozott, csak pihent, <az örök pihenés előtt. A Viila Nobelben mindenki'tiszteléttel vette körül a termetre kicsiny, de tudásra nagy <;mbert. A Nobelben lakó magyarokkai megbeszélte, hogy március 15 ét megünneplik. A gondolat általános tétsfcéssel találkozott. Egy nagy asztalnál terítettek a magyaroknak és az ünnepi beszéd tartására dr. Czirfus Dezső, a kiváló magyar orvos és osztrák-magyar konzul Kulinyi Zsigmondot! kérte fel. Ez a beszéd felejthetetlenül szép volt és hatása elementáris. Elsiratta a vérbefojtott szabadságot és ebben a könnyekre indító elsiratásban benne rezgett a saját maga — alkonyathoz ért — küzdelmes életének az elparentál'ása is. Mielőtt elhagyta SanRemot, ismerősei, sőt az idegenek is autogramot kértek tőle és elutazásakor virággal Halmozták el a magyarok és a Villa „ Nobel vendégei. * Gyakori san-remoi tartózkodásom egyik legérdekesebb epizódja, a város egykori képviselőjével, dr. Babó Emillel való találkozásom volt. Ismeretes alfírja után jóidéig még hírét sem hallottuk, míg végre, ugy tizenkét éve is lehet, véletlenül ott találkoztam vele. A magyarokat a régi városba vezettem, majd fel a hegyre, ahol megmutattam a Madonna-kápolnát. A kirándulásból hazatérve, a Vi!;a Zirio előtt, ahol valamikor Vilmos excsászar apja, Frigyes lakott és keresett enyhülést súlyos gégebajári, görnyedten járva és botra (ámíszkodvj megpillantottam dr. Babó Emilt. Mondtam Faragó Lajosnak, a Kendergyár {eienlegi ígizfatójánaK, aggft m tegj ödftfte °íoü4 mekszólítc csak, az ojt Babó JSmll. Ér V' ir.eg 'dotform|r?(foü/ ddVözöljem. ifi Ez és ez vagyok, szegedi n/éllóztatik femléketiiC ember, akire talán — Tévedés, én nem ismerem önt és ön sem ismerhet engem. —' váiaszílt olaszul. J->s Nem tágítottam. Beszéltem neki Sz?gedr$l és elmondtam, hogy a tanyai nép még mindig szeretettél emlegeti az ö képviselőjét. Babó merően rámnézdt, nagyot sóhajtott és azt mondta: — Ah, régen volt. — Ezt magyarul mondta, % de törten és még mindig raccsolva ejtve a szót. Azután hosszan elbeszélgettünk és beszélgetés közben elmondótía, hogy nsgy beteg volt, meg is operálták Pirenzébeh, ahol pár cv ó a, mint újságíró működik. Egy héten keresztül mindértnap láttam a Casino Municipaleban, a koncerteken. Az első sor sarkán ült, felrakott lábakkal, mint valamikor itthon, a színházban. A játéktermei nem kereste fel. A találkozásról cikket 'írtam háza és a cikket átvették nemcsak a vidéki, jifinerrt a fővárosi lapok is és amikor ezek az újságok megérkeztek SanRemoba, Babó elutazott. Öt év előtt hallottui/k hirt felöle utoljára, mielőtt az olaszok is eüe^hűnk fordultak. Akkor irt Szegedre Genovából dr. Kószó Istvánnak, hogy küldje cl magyar honossági igazolványár, mert elhagyni késtűl Olaszországot. • A szegediek közül egy bájos, szép és fiahl asszony, Szakács Rózsika S-^n-Rcmoban töltö'te életének uto|só. heteij. Monte-Carloból, ahol nagy betegén feküdt, szállítjuk át S^i-Remóba, áHol a Deutsches Krankenhausban megváltotta szenvedéseitől a halál. Olt nyugszik a ciprusoktól szegélyezett Campo Santoban, csönd és szépség örök tavaszában ... ÍIPAMIA .HAGY. TUD SZÍNHÁZ Ulynlllnmi TELEFOHS72. — Hétfőn és kedden, április 26, 27 én. LYA MARA, a fiatal filmprimadonna felléptével: Lalo herceg arája. Szerelmi drá ,ia 4 felvonásban. Idillikus és romantikus történet. « Ezenkívül Autógramm Lilly. Vígjáték 2 felvonásban. ElöodósoU ú. u. 5, 7 és 9 órakor. Vosérnop 2, */• *> 5, 7 és « órakor. tf5 g R ui >» aj - — ti c e « c 5 « i 1) "U •a ü > u O u ÍEHg & j§ •x — • J= N S-S S-o •T? Sí — « 3) c jö -a a> . • rs 4> O H « Q "2 c n as 3 o Jt < <L> > C c •O a if> S u x BRILtlAHS, GVŐNCy, rtRARV, EZÜST ÉKSZEREKET, RÉQa ttRttnV, CZÖSI PÉMZEKCT, /1MT3K T/lRGYnK/IT IQEM M/Ions AffTB?iri MCQVtlEliRC KCRESOüKFischer Testvérek Ml^