Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-23 / 93. szám

DBLMAOYARORSZAQ Szcfted, 1920 április 23. szemére veli Friedrichnek, hogy csak a keresztényszocialisták kezdeményezésére állott a keresztény irányzat mellé. Bírálja Friedrich ellenzékbe menését és határozati javaslatba fcjánlji, hogy külön munkaügyi minisztériumot állitsirtak fél. Friedrich személyes kérdésben szó'al'fel és visszautasitja Szabó támadását. Az ülés 3 órakor bezárult. Legközelebbi ülés pénteken lesz. A hercegprímás az ínséges szegedi gyermekekért. — A Katholikus Nővédő-Egyesület közgyűlése. — * > (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Katholikus Növédö-Egyesület szerdán, ápri.is 21-én tarlotta meg rendes évi kö/gyülését a tagok élénk részvétele mellett. A közgyűlésen Raskó Istvánné, az egyesület alapitó-elnökasszonya elnökölt, aki az Országos Katholikus NÖvédőEgyesületet is képvise'te. Az elnökasszony . •megnyitó beszédéhen ismertette a katholikus és keresztény uöcgyesületek szövetségeinek céljait, majd pedig kifejtette azt az irányt, amelyben a szegedi egyesületnek a megváltozott vfszonyok folytán a jövőben működnie kell. Különösen Kiemelte a gyermekvédelem fontosságát és a középosztály támogatásának szükségességét. Ezzel kapcsolatban előterjesztette Csernoch János bibornok-hercegprimásnak hozzá intézett leiratát, amellyel a pápa adományából 100.000 koronát utaltatott át nevére azzal, hogy azt Várhelyi József püspöki helynök tudtaval a legínségesebb szegedi gyermekek felsegitésére fordítsa. A közgyűlés általános helyesléssel fogadta elnökasszonyánalc lelkes beszédét s hálás köszönetet szavazott a hercegprímásnak a szegedi Ínséges gyermekekről való nemeslelkü gondoskodásáért, Raskó Istvámiéuak pedig az egyesület érdekébe kifejtett kiváló tevékenységeérl. Az alapitó-elnökasszony beszédének hatása alatt a közgyűlés elhatározta, hogy Napközi Otthonát azonnal megnyitja s a gyermekeket ebéddel ellátja; a középosztály asszonyainak és leányainak érdekében pedig háziipari tanfolyamokat szervez, hogy ilytnódon is alkalmat nyújtson nekik kereseti forrásra. Az egyesülő; egyes "Szakosztályainak müködéséiő! Kószó Istvánné clnöknö, Fluck Dezsőné, Gárgyán tmréné alelnök'Jk, az egyesület mult évi müKÖdéséről pedig dr. Simkó Elemér főtitkár számollak be. A számadásokat, valamint az 1920. évi költségelőirányzatot Hauser Rezső Sándor pénztáros isméi lelte. A közgyűlés ez alkalommal is meggyőződhetett arról az önzetlen és lelkes munkásságról, amelyet az egyesület a gyermek- és növédeiem érdekében a nehéz viszonyok dacára kifejt s ebbeli meggyőződésének azzal adott kifejezést, hogy lelkes ünneplésben részesítette Raskó Istvánnét és az egyesület vezetőségét. URANIA MAÜY. TUD. SZÍNHÁZ = TELEFON 872. = Pénteken, április 23-án LYA MARA, a bájos filmrnüvösznő felléptével. A szépség átka, RoLoJso-történet 4 felvonásban. Csupa báj és finomság ez a romantikus szerelmi történet. Höadások 5, 7 é» 9 órakor. Vasárnap 2, «/, 4, 5, 7 és 9 órakor. A város felterjesztése a községi választásra vonatkozó uj törvényjavaslathoz. (Saját tudósítónktól.) Nagy érdeklődéssel várt törvényjavaslat, amely legközelebb a nemzetgyűlés elé kerül, a községi választójog javaslata. Éppen ideje, hogy Szeged közigazgatását is normális keretek között intézzék, mint az a forradalmak előtt is történt, a törvényhatósági bizottság utján. A törvényhatósági joggal felruhá'O't városok kongresszusa felhívás? küldött S/egednek, hogy a legközelebb a nemzetgyűlés ilé terjesztendő törvényjavaslat elkészítéséhez terjessze fel a közgyűlés jövőben leendő összetételére s működési körére vonatkozó észrevételeit s a város érdekeinek legjobban megfelelő kívánságait. A város észrevételeit Taschler Endre főjegyző állította össze s csütörtökön délelőtt terjesztette javaslatait a város tanácsa elé. A főjegyző előterjesztése a következőképen szól: 1. A városi választói jog az országos választói joggal azonosan állapittassék-e meg? A heiybenlakás kiköttessék-e és mennyi időre szóljon ? A választói jog az országos választói joggal azonos legyen, a városi választások a már megállapított országos névjegyzékek alapján kell, hogy történjenek. A helybenlakást az országos rendelet félévhez köti. Ez az idő a megválasztatáshoz kevés, mert, hogy valaki a helyi viszonyokat annyira megismerhesse, ahhoz legalább háromévi helybenlakás kell. Egyöntetűség kedvéért ezt az időt a megbízás időtartamának felében is meg lehetne állapítani. 2. A virilizmus fentartandó-e esetleg korlátolt formában, ugy, hogy a bizottsági tagok egyrészét a virilisták közül válasszák ? A legtöbb adófizető képviselők rendszerét el kell törülni. 3. Mennyi legyen a törvényhatósági bizottság tagjainak száma (minimum, maximum)? Hatvantól—százhúszig. Helyet kell biztosítani a városban levő kereskedelmi, ipari, gazdasági, közművelődési, népjóléti intézmények vezetőinek. Hogy mely intézmények vezetőit illeti meg ez a hely, azt a törvényhatóság szabályrendeletben állapiija ineg. Ilyenek a kereskedelmi, ipari, ügyvédi, közjegyzői kamarák elnökei, gazdasági, erdészeti felügyelők, iparfelügyelő, iskolai főigazgató, bíróságok, ügyészségek vezetői, munkásbiztositó pénztár elnöke, ^ muzeum, könyvtár ig izgatója. stb. 4. A tagok mennyi időre választandók? Öt évenkint tiz évre, a népszámlálási idő szakokhoz való alkalmazkodás végett. 5. Az eddig megállapított összefcrhetlenség esetén kivül vo!nán3k-e még egyéb ÖJSZCférhetlenségi esetek ? Az anyagi közvetlen érdekeltség fogalmát szigorúan kelt körvonalazni és kiterjesztő magyarázat alapján megállapítani. A bizottsági tagok a városi hatóságoknál, üzemeknél, vállalatoknál sem saját, sem más ügyében, sem mim érdekelt, sem mint megbízott, vagy képviselő nem járhat el. Olyan vagyoni természetű ügyben, amely a város érdekeit érinti, a város érdekeivel ellentétes irányban megbízott képviselő nem működhetik. Összeférhetetlenek azok o városi tisztviselők és alkalmazottak, akik hivatalból a törvényhatósági bizottságnak nem tagjai. 6. Választható-e minden válaszió, vagy bizonyos korlátozás tílzescék ki ? A hosszabb idejű helybenlakás és a 30 éves korhatár. 7. Egy választókörkt legyen-e az egész város, vagy több kerület alakítandó? Több kerület az országos választási körzetek alapján, ahol a választók létszáma a törvényben állapítandó meg. A lakosságnak foglalkozás szerint tömörült elhelyezkedése indokolja ezt s igy lehet bizto.sitani az érdekképviselete!; arányos érvényesülésé?. 8. Egyéb észrevételek: A törvényhatósági bizottság újjáalakítását cél ó törvény maga a közigazgatási életben fölmerült szükségleteket nem elégiti ki. Az erről szóló törvényben, vagy ha annak akadálya volna, azzal egyidejűleg gondolkodni kell az uj városi törvény megalkotásáról. Ennek ez alkalommal vázolt fői.stézkedései kell, hogy legyenek: a) Annak megállapítása, hogy mely állásokat tölten k hc választás cs melyeket kinevezés utján. (A közigazgatás államosításának kérdése.) b) Ki kell mondani, hogy az adó, katonai, kőzetrészségi, gyámi ügyek, szegényügy, a rendőrség államosítása után a kő/ig^cgatás keretében maradó ügyek egyrésze^állami feladatok s ezék ellátásáért u városokat kárpótlás illeti meg. Ez kifejezésre juthat az államsegélyen tuf a házadó és házbéradó átengedésében. c) Az ingatlanok, nagyobb földterületek eladásánál a váratokat elővételi jog illesse meg. Ezeket a földeket a városok kötelesek hosszú lejárati bérlet utján hasznosítani. d) Ebben a törvényben kell intézményesen ellátni a szolgálati szabályzatot (pragmatika). e) A közgyűlés hatáskörét ugy kell megállapítani, hogy az a kisebb jelentőségű ügyek tömegétől, a formai elintézésektől mentesítve legyen. f) A közgyűlés a tisztviselők közill csak a tanács tagfait választja A választás alá kei ülő többi állásokat más szervezet (tanács, közigazgatási bizottság) élethossziglan való választással töltse be. Az időszaki választás alá eső állásokra egymásután kétszer megválasztott tisztviselő ily választás alá nem esik. (Vagyis a kétszer megválasztott tisztviselő megbízatása élethossziglan tart) g) Hivatalból tagjai a közgyűlésnek a tanács tagjai, a főmérnök, főorvos, főszámvevő és árvaszéki elnök. A tanács Taschler Endre javaslatához, némi kiegészítéssel, hozzájárult. Beleiktatták még a bizottsági tagoknak a közgyü'éseken való kötelező megjelenését, továbbá azt, hogy Szegeden a tanyaiakra és iparosokra való tekintettel nem kívánják a négy elemi végzettséget, csak az írni és olvasni tudást A fegyelmi szabályok közé bele kell venni azt, hogy a fegyelmi büntetésnek egyik fokozata a nyugdíjaztatás is legyen. Hosszas vita folyt a tanácsban arról, hogy a polgármester s a tanácstagok élethossziglani időre választassanak-e vagy nem ? Dr. Turőczy Mihály tiszti főügyész szerint ipa már megszűntek azok a viszonyok, amikor a magisztrátus tiszteletből vállalta és látta el a közigazgatási tisztséget Ma ezt már mindenki élethivatásának tekinti, ennek szenteli minden ambícióját s fizetésével az éleiét tartja fenn. Helytelen lenne tehát, ha egy megválasztott tisztviselőt tíéhány évi működés után elcsapnának s az megélhetés nélkül maradna Javasolja az élethossziglan szóló megválasztást Dr. Somogyi Szilveszter polgármester ezzel szemben lehetetlennek tartja a közönséget megfosztani :.z időnkinti szabad választási jogától. Lehetetlen fenne az, hogy egy polgármester, akit egyszer megválasztottak, élete végéig a polgármesteii székben üljön. Végül Taschler Endre javaslatát hagyták helyben, amely szerint a kétszer egymásután megválasztott tisztviselő harmadszor már nem kerül ujabb választás alá. A tanács javaslatait főlterjesz *. a városok kongresszusához, amely a többi városok beérkezett fölterjesztései alapján előkészíti a közgyűlésre vonatkozó törvényjavaslatot. A tőrvényjavaslat, mint dr. Vasek Ernő főispán kijelentette, már a jövő héten valószinüleg a nemzetgyűlés elé kerül s végrehajtása május folyamán megtörténik. — Közleményébe', hirdetéseket én k< mmflnikéket a kiadóhivatal délelőtt 8—12 és délután 2—B-ig fogad el. Cigaretta töltők! SSTSSir^JS^ Hédi Specialiíé szivarkahüvely főraktárában, Szeged, Jókai-utca 11. Telefon 15—20. ai, Viszontelárusitóknak is legolcsóbb bevásárlási forrás.