Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-21 / 91. szám

Ára 80 fillér. Sterkeaztóség és kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SÜGARUT 4. szÁm A aaerkeaitóeér és kiadóhivatal telefonja : Szeged, 1920 ELÓFIZETESI ÁRA: egiUi évié 180.— K negyedévre 45 - K félévre . 90.— K egy hónapra 15.— K Ffyet mim irn 8" fil'ér. IX. évfolyam 91. szám. Nyomda SZEGED, PETŐFI »ANDOR ÖUGARUT t. SZA* A nyomda telefonja: 16-34. Szerda, április 21. A botcsinálta stilus. (j. gy.j Avarffy doktor hosszú szüzbeszédben siránkozott a magyar nyelv romlásáról, amelyet megmételyezett az idegen szellem. Avarffy doktor kijelentette, hogy a íMuperUberálümus kontójára kell Írni a kotmopolitiamusnak és internaeionaliamusnak ezt a hipertrófiáját, amely tohszinjaival és bacilhuaival paralititmiut szült és filohungariamus helyeit epidémiájával infiltrálta kulturánkat és nyelvünket. Igy beszélt Avarffy doktor (valószínűleg sebész). Szó sincs róla, nem egészen alaptalan és levegőbe való beszéd az Avarffy doktor siralmas krónikája az édes honi nyelv romlásáról. Hiszen erre nézve nem is kell olyan nagyon messzire mennünk, akár ki se mozduljunk az Avarffy doktor távszónoklatából, amely a maga tizenhárompróbás idegen szavainak megdöbbentően bőséges áradatával, a nyakatekert hivatalos stílusával, szemenszedett lalinizmusaival és germanizmusaiva! egymagában is fényes (vagy, ha ugy tetszik sötét) és fájdalmas bizonyság a mellett, hogy hová tévedt és hová süllyedt az a Kazinczytól megújított és Szarvas Gábortól megtisztított magyar nyelv az utóbbi és legutóbbi időkben. Bizony Avarffy doktor és számos társa a saját nyelvük- j kel nyújtanak elszomorító és megszégye- I nitő szegénységi bizonyítványt arról,# hogy nem csupán a tőlük annyi hévvel támadott zsidó irók mondhatják el a nagy Révay Miklóssal, a magyar nyelvtörténeti tudomány megalapítójával: amid, netcimus Hungarice lógni! — de bizony teljes joggal és igazsággal elmondhatják ugyanezt és ugyanígy magukról a magyar nyelv ügyében és védelmében idegen szavak és kifejezések özönével és száraz, színtelen és Ízetlen hivatalos papirosnyelven prókátorkodó Avarffy doktorok és társaik. Az a valódi botcsinálta stilus, az az igazi nyelvrontás, amit ők mivelnek, akik csak beszélnek és megint beszélnek magyar kulturáról, nemzeti szellemről, hazai nyelvről, de Csokonai és Petőfi helyett Kiss Menyhértet és Farkas Imrét értik és müvelik, Eötvös József és Kemény Zsigmond helyett pedig Verhovayból és az Uj Lapból merítik a világnézetüket és politikai fölfogásukat. Olcsó tapsokat olcsó szólamokkal könnyű aratni, egy nemzet kulturáját azonban mégis csak azok viszik előre, akik csöndesen, türelmesen, a tehetség szorgalmával és kitartásával, a lángész magányosságával és eredetiségével szinte a sammiből és szinte észrevétlenül megteremtik azt, amiről a fórumon hangosan és öntelten szavalnak a máró!-holnapra ágáló politikai divatosok! Az indemnitási vita a nemzetgyűlésen. — Soós tábornok a nem magyarnyelvű tisztekről. — Budapest, április 20. A nemzetgyűlés keddi ülésének nevezetessége az árdrágítók elleni törvényjavaslat benyújtása. Az indemnitási vita során figyelemreméltó Soós Károly honvédelemügyi miniszter válasza Friedrich Istvánnak, amelyben azt fejtegette, hogy nem lehet nélkülözni az összes, nem magyar nyelvű tiszteket a hadseregben. A nemzetgyűlést negyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Először Huber János szólalt fel. A munka szükségességéről beszél, majd a zsidókérdéstől. Utána Hornydnszky Gyula beszélt. Reflektált Simonyi-Semadam miniszterelnök szavaira, hogy Juhász Ferenc csepeli munktfstanácstag esetében justizmord történt, ö meg akarja védeni a magyar bíróságot. Az elnök megvonja tőle a szót, mert eltért a tárgytól. Simonyi-Semadam miniszterelnök kijelenti, hogy valamilyen tévedés történt, az rr.ég nem justizmord. Ezután Soós Károly honvédelmi miniszter reflektált Friedrich István legutóbbi beszédére. Kijelenti, hogy a katonai intézmények élén mindenütt jó magyar érzésű tisztek állanak, sok esetben honvédtisztek. A magyarul nem ludókat nem lehet minden esetben nélkülözni. Rámutat Lehár ezredesre, aki megmutatta szervező képességét. Honvédségi vezérkari tisztek nincsenek megfelelő számmal, sok kiváló tiszt éppen közülök kompromittálva volt a vörös uralom alatt. Magyat műszaki tisztek is alig vannak. Abban a marsalltanácsban, amelyben a magyar hadsereg felállításának kérdését tárgyalták, kevés volt a magyar érzelmű tábornok, ezért nem birtak a magyar hadsereg fölállítását keresztülvinni. Báró Szterényi József: A király mégis a magyar hadsereg mellett döntött. Friedtich István röviden válaszolt a honvédelmi miniszter néhány megjegyzésére. Karafiáih Jenő az ifjúság testi nevelésének nagy fontosságára mutat. Szükséges volna a testnevelési főiskola sürgős fölállítása. A javaslatot elfogadja. Schandl Károly: Az áruhiányról, mint a drágaság legfőbb okáról beszél. Majd a köztisztviselők helyzetének megjavítását sürgeti. A legkisebb tőkéket mentesíteni kell a kényszerkölcsöntől. Sürgős kérdés a földbirtokreform. Sándor Károly: A szabadkőmüvespáholyok el'en beszél s vizsgálatot kér ellenük. Bródi Ernő Fáy Gyula ügyében jelenti, hogy az összeférhetetlenségi bizottság nem látja az összeférhetetlenség fenforgását. Gonda Jenő interpellál a budapesti Közraktárakban felhalmozott áruk ügyében. Sürgős eljárást, az áruknak a keresztény beszerzési csoportok közti fölosztását kéri. Simonyi-Semadam miniszterelnök fölöslegesnek tartja a sürgősséget, mikor éppen most nyújtották be az árdrágítók elleni javaslatot. Nagyatádi Szabó István közélelmezési miniszter Kijelenti, hogy a készleteket lefoglalják és ugy osztják szét ahogy Gonda kívánta. A válaszokat a Ház tudomásul veszi, mire az ülés véget ért. Benyújtották az árdrágítás elleni javaslatot. Budapest, április 20. Dr. Fertlindndy Gyula a nemzetgyűlés keddi ülésén törvényjavaslatot nyújtott be az árdrágító visszaélések ellen. A törvényjavaslat megjelöli a gazdasági életben már eddig is ismert visszaéléseket. Az áru elrejtését, a forgalombahozataltól való tiles visszatartását, láncolatos kereskedést, árdrágítást, a kicsempészést külön biróság, az úgynevezett uzsorabiróság hatáskörébe utalja a javaslat. Az eddigi, a mondott cselekményekre vonatkozó kihágást vétséggé, súlyosabb esetben bűntetté minősiti. A büntetés vétség esetén egy évig terjedhető fogház és 100 ezer koronáig terjedhető pénzbüntetés, bűntett esetében 5 évig terjedhető börtön és 500 ezer koronáig terjedhető pénzbüntetés, tovabi á elkobzás az Ítéletnek falragaszokon és hírlapokban való közzététele, az országból való kitiltás, esetleg vagyonelkobzás. Az ügyeket siatáriális jellegű gyorseljárással fogják büntetni. A javaslat szerint jogosult hasznot természetesen számithat az eladó. Jogosult az az ár, amely az igazolt bevásárlási vagy előállítási áron felül az összes körülmények figyelembevételével méltányos hasznot biztosit az eladónak. A szociáldemokrata-párt a községi választásokon. A Nap irja: A szociáldemokrata-párt — mint ismeretes — nem vett részt a nemzetgyűlési képviselőválasztásokon, mert a'párthatározat értelmében a párttagok üres szavazólapot dobtak az urnába. Most, hogy a községi választások aktuálisak, a szociáldemokrata-pártban megbeszélés tárgya, hogy a párttagok milyen álláspontot foglaljanak el a községi választások alkalmával. f^l • • WW y • készit mérték után a legmodernebb KIAIAI' rmA^/^IOtlIA kivitelben férfi, női és gyermekcipőket Iskola-utca 14. szám. ne