Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-18 / 64. szám

1930 aárobu'll. OBLMAQYARORSZAO Uink, hogy e közgyűlést a régi összetételében nem lehet összehívni A legújabb értesülésem 11 magam meggyőződése az, bogy a közgyüIái összehívásának, jobban mondva a törvényItatésúgi bizottsági választásoknak másfél hónam belül halaszthatatlanul meg kell történnie. — A törvényhatósági bizottság arra való, bogy politizáljon. Én nem félek * törvényhatóságtól sót kívánom, bogy olyan szerv álljon s tmfr* mögött, smely szankcionál minden a közönség érdekeit érintő rendelkezést. A küldöttség éljenzéssel fogadta a főispán elnyugtató kijelentéseit s megelégedetten távozott. Ami a küldöttségjárás eredményét illeti a legfontosabb az, hogy a száz százalékra feldt pótadót egyelőre fizetni nem kell. Lényeges módosítás nélkül nem Írják alá a békét. fizetek 43 koronát •iy Irsmr ar—fért; használható tárgyakért tSooet ts7 Oégi aranypénznek grammját 100 K-val űzetem. Régi ezüst pénzt és brllliáns ékszert bárhiaél magasabb árban veszek. Keresek megvételre Omeca, Schaffhauseni és Brauswetter-féle órákat ken magú árban. - óra- is ttUSlfMttl altiK VI Eraáetf mMe* klvttalQ •lajfastmáayefc Ifea ©lee« árért kMMreshattk. fláSFáI fERBHC, K&CSEY-UTCH 2. A tisztviselői har búcsúja Huszár miniözterelaöktől — Az uj miniszterelnök üdvözlése. — Budapest, március 17. A miniszterelnökség tintviaelól kara kedden délelőtt búcsúzott Huszár Károly miniszterelnöktől. Fehér helyettes államtitkár beszéde után a volt miniszterelnök többek között a következőket mondotta : — Mikor ide|öttem, csak arra vállalkoztam, hogy az alkotmányosság vágányára tereljem a sokat szenvedett szerencsétlen magyar nemzetei A nagyok hiányában vállaltam magamra az ezzel járó felelősséget Kijelentette a volt miniszterelnök, hogy nem igéd olcsó ruhát, olcsó cipőt, a népbolonditás olcsó frázisával sohasem élt. Koncentrációt csinált, mert abban a pillanatban mást nem lehetett csinálni és kissé furcsának találja most, hogy azok, ajtik mindvégig hivatalban maradtak, most utójag felfedezik magukban a kritikus lelket és a hibák után keresnek, ó nem pozörködött, puccsra nem készült, nem szándékozott senki ellen Intrlkálni és nem is törekedltt a hatalom megtartására, mint azok, akik a forradalom előidézésében részesek voltak. Emelt fővel távozik, mert tudja, hogy amit végzett, az ló volt. Budapest, március 17. Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök kedden délután fosadta a miniszterelnökség tisztikarát. Fehér államtitkár mondott üdvözletet, akinek szavaira a miniszterelnök a következőket válaszolta: — A helyzet most olyan súlyos, hogy könynyebb volt talán elődömnek az abszolút semmiből valamit csinálni, mint ebből a helyzetből kikelttel. Most nem harcolnunk kell, nem jelszavakkal kell küzdeni. Nagyon keserves, verejtékes, hétköznapi munka ideje érkezeti el. A magyar temperamentum olyan, hogy könynyebben hal meg a hazáért, mint dolgozik érte. Bnnek meg kell változni. Ünnepjeink nem lesznek, de nagyon sok terhes hétköznapra virradunk. A tisztviselői kar az erőpróbát megállotta, megmutatta, hogy a nagy felfordulásban becsülettel állta meg helyét. A tisztviselők helyzetén javítani kell, meg keli szerezni szánokra az élelmiszereket vagy a Tiszántúlról, *ify nyugatról Végül kijelentette, hogy ai az érzése, hogy Bár felfelé megyünk. Kéri ehhez a munkához a tisztviselő kar támogatását. A tisztviselői kar élénk éljenzéssel fogadta a miniszterelnök szavait. bélután fél 3 órakor Karaftáth Jenő távozó miniszterelnökségi államtitkár vett bucsut a minis*nreinökség tisztikarától ÍM T. I.) Budapest, márdus 17. Az Est jelenti: Politikai körökben napok óta azt a kérdést feszegetik, hogy mi lesz a hivatalos álláspont, ha az antant nem enyhiti az elviselhetetlen magyar békefeltételekei Beavatott helyről erre vonatkozólag a következő felvilágosítást kaptuk: Hogy ml lesz a magyar álláspont, azt nagyon könnyű megállapítani, csak vissza kell gondolni azokra a kijelentésekre, amelyeket gróf Apponyi, a békedelegáció elnöke tett, amikor visszament Párisba Apponyi kijelentette akkor, ha lényeges módosítás nem történik a békeszerződésen, ő azt semmi körülmények között sem irja alá. Ex nem szemfényvesztés, ez komoly kijelenté* és nincs kétség aziránt, hogy a békedelegáció elnöke szavának fog állani. Mint ahogy abban sincs kétség, hogy a magyar nemzet a maga egészében Apponyi mögött áll és elsöpörné azt az államférfiul, aki módosítások nélkül vállalkoznék a nemzet szétdaraboiását |elentö okmány I aláírására. Az uj kormány bemutatkozása. A miniszterelnök programbeszéde a nemzetgyűlésen. Rakovszky István elnök háromnegyed 11 óra i után nyitotta meg az Qlésl Lukovks Aladár háznagy vezetésével bevonult a kormány, előbb j Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök, utána a kormány többi tagjai. Meleg taps fogadta a bevonuló kormányt. Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök elfoglalta azt a bársonyszéket, ahol azelőtt Haller István kultuszminiszter ült. Huszár Károly volt miniszter a baloldal II. sorában foglalt helyet, Friedrich István volt hadügyminiszter pedig az első pad >rban. Ezután felolvasták az uj kormány kinevezésére vonatkozó kormányzói kéziratokat, majd az elnök bemutatta Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök levelét, amelyben bejelenti, hogy miniszterelnökké neveztetvén ki, a nemzetgyűlés alelnöki tisztéről lemond. Az uj alelnök választására nézve az elnök később tesz indítvány!. Simonyi-Semadam Sándor: Magyarország kormányzójától legfelsőbb átirat érkezett, kérem azt méltóztassék felbontani és felolvasni. A jegyző felolvassa a kormányzó üzenetét, amely közli, hogy miniszterelnökké SimonyiSemadam Sándort, a nemzetgyűlés alelnökét nevezte ki és Isten áldását kéri a nemzetgyűlésnek a haza javát és dicsőségét szolgáló munkájára. Ezután felolvassák az interpolációs köayvet. Az interpellációkra a napirend utál térnek át. A miniszterelnök beszéde. Ekkor Slmnyl-Semadam Sindor minfczterelnök állott fel szólásra. — Az isteni gondviselés ugy akarta, hogy a nagyon nehéz időkben a kormány vezetését elvállaljam. A proletárdiktatúra utáni első kormány a vörös káoszból kivezette az ország hajóját és megtalálta a bűvös jelszót, a kereszténység és a magyarság jelszavát, amellyel eljutott oda, hogy a rendet helyreállította. — Mireánk nagy feladatok várnak. Számba kell venni országunk erkölcsi és anyagi romjait és ezekből kell megkonstruálni újra a nemzetet. Azt óhajtom, hogy minden egyes nemzetgyűlési tag szivébe vésse, hogy a nemzet élete a nemzet gazdasági körülményeiből alakul ki. A nemzet fennmaradásinak alaptételei elsősorban gazdaságiak. Ha csak a szocializmust tekintem, az is gazdasági küzdelem. Nemzetünk újjászületése csak gazdasági alapon történhet, ametynek vezérlő eszméje a keresztény erkölcs kell, hogy legyen. Hiszem, h»gy jóakarattal meg fogjuk találni ezt az utat, amelyen elérkezünk nagv célunkhoz, Magyarország újjászületéséhez. Remélem, a pártok most megkötött szövetsége addig fog tartani, amig a nemzetgyűlés tart Redőny javításokat, ujak azállltáaát elvállal Fekete Vilmos Redőnyipar vállalata Református-palota. 223 Ttlafem 1| 93. Beszélt ezután a nemzetgyűlés kiegészítéséről, amely valószínűleg csak ősszel válik lehetségessé a románoktól kiürített területeken megejtendő választásokkal Munkaprogram. Áttért ezután a munkaprogramra. Első és legfőbb feladatunk, úgymond, a pénzügyi és gazdasági ügyek rendezése. Legközelebbi faladatunk a tisztviselői kar és minden flxfizdésü alkalmazott anyagi ügyeinek rendezése. Meg kell állapitanom, hogy a bolsevizmus a magyar tisztviselői karban tette a legkevesebb kárt. Nem türhetjük tovább azt a nyomort, amelyben a tisztviselői kar szenved és első kötelességemnek tartom, hogy az 6 helyzetükön javítsunk. Örömmel jelenti, hogy a helyzet ma már annyira iavult, hogy minden garancia megvan arra, bogy a tisztviselők természetbeni ellátására tervbevett intézkedések végrehajthatók legyenek. ezután a munkáskérdésről szólott. — Ha a munkásosztály, — mondotta — amit nem hibáztatok, mert félrevezették (nagy zaj a szélsőbaloldalon, felkiáltások: zsidók vezették félre I), lemond a marxizmusról, az osztályharc jelszaváról és szervezeteit nem harci szervezetként akarja fentartani, de jól felfogott magyar érdeket miatt, akkor testvéreknek tekinti a munkásokat és szívesen támogatja mindenben, ami megélhetésük és anyagi helyzetük javítására irányul. A pénzügyi kérdésekre áttérve, bejelenti, hogy a pénzügyminiszter már ma két pénzügyi javaslatot terjeszt be. Nem ringatja magát abban az illúzióban, mintha pénzűnk értékét csupán kormányintézkedésekkel meglehetne teljesen javítani. Ebben a nemzetnek is dolgoznia keli. Ma már nem állhat meg a régi jelszó: vitám et sanguinem, sed aven am non (életünket és vérünket, de nem pénzűnket). Most a nemzetnek pénzzel is kell áldoznia s ha a magyar tudott a hazáért meghalni, mo9t élnie és dolgoznia is kell érte. A lánckereskedelem letörést. A legközelebbi idevágó kormányfelad it, a nlről sürgős iivanlatot teiesztene* a Ház elé, az uzsora és lánckereskedés letörése, a törvény a legkivételesebb szigorral, törvény áltat eddig nem ismert büntetéssel sujuu ini enkit, amk közgazdasági érdekeinket saját hit.iny céljaik érdekében aláássán. (Felkiáltások: D^est, aka«tófát nekik I) A konjunktúra-jövedelmeket a kor* mány a legnagyobb mértékben megadóztatja. (Zajos taps.) A hadsereg és a rendőrség. Minden ország első és legfőbb támasza as erős hadsereg. A maga részéről természetesnek és kívánatos állapotnak azt tartja, bogy abads sereg egyedül a felelős hadagym.üisztetaek legyen alárendelve. A fővezérség, amint ax köztudomásu, meg fog szűnni. (Helyeslés ml a-